Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-30 / 303. szám

4 HIRDETÉS CSÜTÖRTÖK, 1999. DEC. 30. Ezredváltás? Tucatjával kapjuk a leveleket, kéziratokat aggódó közíróktól, olvasóktól: tegyük közzé, hogy a mostani év vége csupán egy a sok szilveszter közül, semmiképpen sem évszázad-, illetve ezredváltás. Van, aki kísérőlevelét úgy fogalmazza: csak én vettem volna észre?! Mások csak közölni szeretnének egy közkeletű igazságot, miszerint az ezredforduló még odébb van. Egy esztendővel. Nos, mi is megírtuk már többször is, amenynyiben rigorózusan ragaszkodunk a naptárhoz, s azt abszolút érvényűnek tartjuk, az új évezred valóban 2001. január l-jén veszi kezdetét. Csakhogy. A naptár sem más, mint konvenció, nem rideg matematika, hanem esetleges kezdetű számsor. Mivelhogy Krisztus születését a korábbiakban számítottnál hét, illetve négy évvel előbbre datálják az újabb kutatások. Arról nem is beszélve, hogy az l-es vagy a 136-os évszámot egyetlen kortárs sem írhatta le, hiszen évszázadokkal később született meg a konvenció, amely kijelölte az 1. évet. Arról nem is beszélve, hogy a január 1-jei évkezdetszámítás is csak az utóbbi évszázadban vált általánossá a világon. Mindezek után szinte bármikor kezdődhetne az új évezred. Akár most, 2000. január l-jén is. Erre csábít legalábbis az ezer éve új 2-es szám, no meg a három nulla. És az üzlet, no meg az extra élmények iránti, teljesen emberi vágyakozás. Egyébként - matematikai szigorral nézve - az új évszázad és évezred 2001. január l-jén kezdődik. Miszerint egy év múlva akár újra nagyot ünnepelhetünk. Sz. I. Csurka értékelése Budapest (MTI) „A helyzet súlyos, de nem reménytelen" - állapítja meg a Magyar Igazság és Élet Pártja elnökségének „a leszakadt évről és a jövő kilátásairól" szóló értékelése, amelyet Csurka István elnök ismertetett pártja szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. - A magyar gazdaságban, az egész magyar életben egy olyan nemkívánatos, idegenszerű és életellenes átalakulás, önállótlanodás és értékvesztés indult meg, amelyet ma még fel sem igen ismerünk, de amely a nemzet teljes ellehetetlenüléséhez vezethet - olvasható az anyagban. A MIÉP szerint a nagy lendülettel útjára induló Orbán-kormány 1998-as lendülete megtört „a globális nemzetközi erők, az'örökölt apparátusok és a kormánnyal szemben is egyre ellenségesebbé váló sajtó és telekommunikáció ellenállásában". Az értékelés leszögezi: a kormánynak meghatározott mennyiségű szabad, kamatmentes pénzre van szüksége, meg kqll szüntetni a magyar gazdaság aránytalan terhelését, és felül kell vizsgálni a privatizációt. A dóm altemplomában helyezték örök nyugalomra Búcsú dr. Keszthelyi Bélától Ábrahám István, a dóm plébánosa vezette a gyászszertartást, amelynek keretében az altemplomban elhelyezték dr. Keszthelyi Béla hamvait. (Fotó: Karnok Csaba) Munkatársunktól Tegnap délelőtt a szegedi dóm zsúfolásig megtelt altemplomában vettek végső búcsút az életének 75. évében elhunyt dr. Keszthelyi Béla nyugalmazott megyei főgyógyszerésztől, a Pro Concordatia Populorum lovagrend dél-magyarországi főprefektusától. A hamvasztás utáni utolsó kegyeletadásra Szegedre érkezett Joseph Grohmann, a nemzetközi lovagrend nagymestere, részt vettek a szertartáson a testvérrendek, a piarista öregdiákok és más civil szervezetek képviselői. A gyászbeszédek hangsúlyozták: dr. Keszthelyi Béla egész életében másokon segített, s ebben mindig a szeretet vezérelte. Vukán és Szakcsi Lakatos improvizádói Főszerepben: a zongora Négy koncertből álló zongorabérletet hirdetett Szegeden a Filharmónia Kht. a Nemzeti Kulturális Alapprogram és az Opel Rupesky támogatásával. A bérletek már kaphatók a Filharmónia Klauzál téri irodájában. Az előző évadban szerzett kedvező tapasztalatok birtokában ebben a szezonban is megszervezte bérletes zongoraest sorozatát a Filharmónia Kht. A múlt szezonban Karsai Márkkal, Hegedűs Endrével, Ránki Dezsővel és a Franciaországban élő Mocsári Károllyal találkozhatott a közönség, a mostani szériában is neves művészek szerepelnek. Elsőként január 27-én Krausz Adrienne Chopin-estjét rendezik meg a konzervatórium hangversenytermében. Február 14én Közös gondolatok és improvizációk címmel Szakcsi Lakatos Béla és Vukán György kétzongorás estje számíthat nagy érdeklődésre. Szakcsi Lakatos Bélát, különböző musicalek, rockoperák, balettek — többek között A bestia, a Piros karaván, a Cristoforo komponistáját, nemzetközi hírű dzsessz zongoristát aligha kell bemutatni, Vukán György pedig fogorvosi praxisa mellett lett ismert zongoraművész és zeneszerző, aki szimfonikus műveket, versenyműveket, fúvószenekari darabokat éppúgy komponál, mint filmzenéket, dalokat, balettzenéket és dzsessz-kamaradarabokat. Közös zongoraestjük ínyenceknek való különleges zenei csemegének ígérkezik. Március 20-án a Tisza Szálló nagytermében világjáró zongoraművészünk, Jandó Jenő Haydn-, Schubert- és Liszt-művekből összeállított koncertjét hallhatja a szegedi közönség. Befejezésül április 27-én Liszt-estet rendeznek, amelyen Lantos István és Kocsis Zoltán tanítványa, Oravecz György muzsikál, aki 1985-ben, 22 évesen elnyerte a Rádió Chopin-Liszt zongoraversenyének II. díját és a Cziffraalapítvány különdíját. 1986ban Cziffra-ösztöndfjas és a Dohnányi-zongoraverseny díjasa volt, 1992-ben pedig világpremierként rögzítette lemezre Liszt Haláltáncának szóló zongoraváltozatát. A négy zongorakoncertből álló sorozatra 1500 forintért lehet bérletet váltani a Filharmónia jegyirodájában. H. Zs. Járai Zsigmond a PM jövő évi terveiről Nincsenek feszítő pontok" n Budapest (MTI) A 2000. évi költségvetésben nincsenek feszítő pontok, nem túl szigorú vagy laza, tartható lesz az államháztartás tervezett 3,5 százalékos hiánya - mondta Járai Zsigmond pénzügyminiszter szerdán a tárca jövő évi feladatairól nyilatkozva. A miniszter szerint a GDP növekedése a negyedik negyedévben meghaladhatja az 5 százalékot, s így az 1999-es évre számítva a 4 százalékot. Ennek alapján elképzelhetőnek tartja, hogy a költségvetésben tervezett 4,5 százaléknál nagyobb legyen a GDP növekedése 2000-ben, s akár az 5-6 százalékot is elélje. Járai Zsigmond a tárca feladatai közül kiemelte a 2001es költségvetés kidolgozását, amelynek irányelveit már január végén vagy februárban szeretnék elkészíteni, és ha ezek egyeznek a kormány elképzeléseivel, akkor az ideinél korábban terjesztik majd a költségvetési törvényjavaslatot az országgyűlés elé. A 2001-es költségvetésben a pénzügyminiszter reményei szerint már 4-5 százalékos inflációval, ebből következően a csúszó leértékelés megszüntetésével, a forintárfolyamnak az euróhoz kötésével, továbbra is gyors gazdasági növekedéssel, és az EU normáinak megfelelő, 3 százalék alatti államháztartási hiánnyal lehet majd számolni. Járai Zsigmond kijelentette: nem törekszik a költségvetési hiány nagyon gyors csökkentésére, mert az akadályozhatná a gazdasági növekedést, de folytatni akaija a deficit lefaragásának eddigi tendenciáját. Az idén mintegy 0,8 százalékponttal csökkent a hiány GDP-hez viszonyított aránya, s 2000-ben további 0,5 százalékponttal mérséklődik. A PM reform-elképzeléseinek értelmében az ideinél sokkal részletesebb költségvetés készül, amelynek betartásáért a jövőben a kincstár lesz a felelős. A funkcionális költségvetési tervezésnek megfelelően a pénzügyminiszter hosszabb távon olyan rendszer kialakítására törekszik, amelyben megszűnnek a tárcák saját bevételei, minden bevétel a kincstárhoz fut be, mint ahogy a kiadásokat is a kincstár finanszírozza és intézi. A politikai ellenállás ellenére Járai Zsigmond úgy véli, hogy szükséges az önkormányzati adórendszer további átalakítása, a forrásátcsoportosítás a gazdag önkormányzatoktól a szegényebb önkormányzatokhoz. - Jelenleg mintegy száz olyan önkormányzat van, amely valamilyen okból, például az öröklött infrastruktúra révén jelentős összegekhez jut iparűzési adóból, miközben mások elenyésző összegekre tehetnek csak szert ebből a forrásból - hangsúlyozta. Az ideális helyzet a pénzügyminisztériumi szakértők szerint az lenne, ha az iparűzési adóbevételek jelenlegi 4 százaléka helyett 40 százalékát csoportosítaná át az állam. A bankrendszer és az értékpapír-piac szabályozásában Járai Zsigmond folytatni kívánja azokat a jogszabályváltoztatásokat, amelyek az európai uniós jogharmonizációhoz szükségesek. E lépések azonban nem lesznek különösebben jelentősek, hiszen a jelenlegi rendszer megfelelően működik - mondta Járai Zsigmond. A miniszter szerint az ellenőrzés e területen javulni fog azáltal, hogy április l-jétől feláll az új egységes felügyelet, azonban úgy látja, hogy évekig tartó folyamat lesz az egyes felügyeletek teljes integrációja. miről írt a DM? 75 éve Szilveszteri mérleg Utolsó vezércikkünket fijuk az alkonyára hajló esztendőben. Mielőtt lezámónk a fekete ólombetűknek végtelen sorát, amelyekkel egy esztendőn keresztül megnépesítettük lapunk hasábjait, seregszemlét akarunk tartani az 1924-es esztendő vágyai, reménykedései, eseményei, eredményei, csalódásai és kilátásai felett, melyeket örökül hagy az utána kövezkezőkre. Amint viszszatekintünk, nehéz politikai, gazdasági válságok emlékei gomolyognak az idő végtelenségébe merült napok ködfelhőjébe. Pénzügyi és gazdasági összeomlásnak a tünetei, azután reménykedések szanálási akció, gyenge termés, s néha-néha a normális állapotokra való visszatérés reményének a felcsillanása. (1924) 50 éve Elég volt a kulákmentésböl A közelmúltban tárgyalta a szegedi megyei bíróság Rónai Imre, a közismert kiszombori kulák szabotálási ügyét. A tárgyaláson Rónai kívánságára mint gazdasági szakértőt, kihallgattak egy Montág nevű úribirtokos kulákot is. A tárgyaláson be is bizonyosodott, hogy Montág úr hamis tanú volt. Rónait elítélték, míg szerecsenmosdató barátja szabadlábon van. Az ügyész urat sürgősen felelősségre kell vonni, hogy hasonló bűnös mulasztással ne gyengíthesse népi demokráciánkat. (1949) 25 éve Halédó mesterség Sokféle nevezetes terméke van Szegednek, egyik-másik nemcsak Magyarországon, hanem határainkon túl is jó hírnévre tett szert. Ki ne ismerné a szegedi paprikát, a szalámit. De itt van a tarhonya is, amiről talán kevesebben tudják, hogy szintén innen indult hódításra. A halbicska is régi szegedi különlegesség. Aztán a szegedi papucs. A török hódoltság idejében kezdett kibontakozni a papucsos mesterség. A hagyományos, kézi technológiával készített szegedi papucsnak kellene valamiféle védelmet biztosítani, mert az ősi ipar kiveszőben van. (1974) Örmény emlékek r ^ ÖRMÉNYKK ÍÉLVIDÉKFN A^GIWÖKMÉM KMI1KKIALLÍTAS\ FTJRRAttklÖM ES .N A szegedi örménység történetét is bemutatja a Nemzetiségek Házában látható kiállítás. (Fotó: Pászka Csanád) Munkatársunktól „E nemzettöredék nem vala hálátlan a hazához..." - írta Orbán Balázs a magyarországi örményekről. Most mi is megismerkedhetünk velük. Az Osztróvszky utca 6. szám alatt található Nemzetiségek Házában, bemutatkozó kiállítást rendezett a Szegedi Örmény Kisebbségi Önkormányzat. Az örményekről talán kevesen tudják, hogy először tették álamvallássá a kereszténységet. A Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között elterülő „ütközőzónából" szétszéledő örménység magyarországi története Apafi Mihállyal kezdődik, aki a 1671-72-ben a vándorlásra kényszerült népet betelepedési kedvezményekkel „csábította" hazánkba. Az XVII. század végén Szamosújvár volt a központjuk - tudtuk meg Nagy Ádámtól, a szegedi kiállítás rendezőjétől. Az örmények elsősorban kereskedelemmel és bőrkikészítéssel foglalkoztak. Százötven évvel később már részt vettek az 1848-as szabadságharcban és az aradi vértanúk között is volt két örmény származású tábornok: Kiss Ernő és Lázár Vilmos. A század végére felerősödtek az örmény összetartozási mozgalmak. Kulturális egyesületek jöttek létre, újságok jelentek meg. A második világháború után azonban a kedvezőtlen légkörben elsorvadtak a kapcsolattartási törekvések. Egyedül az egyház próbálkozott összetartani híveit. A kilencvenes évek eleji fordulat azonban újból beindította az örmény egyesületek szerveződésének, kapcsolatok létrehozásának folyamatát. Érdemes tehát megnézni a kiállítást és megismerkedni az örménységgel! Mert ők is vannak, itt élnek Magyarországon.