Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-18 / 295. szám

2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 1999. DEC. 18. Téiredések A

csecsen eseményekre mondjuk azt, hogy ilyen csak ott történhet meg, ez számunkra pusztán egy híradós tudósítás, amelynek semmiféle hatása nincs hétköznapjainkra. Higgyük ezt el, reméljük, hogy így igaz. Még ekkor is felmerül az emberben, hogy mi volna, ha ott élnénk. Eltéved, vagy nem téved el egy páncélos alakulat, és a város főterén elkezd lövöldözni Senki sem ál-' lítja, állíthatja azt a tévénézők közül, hogy tudja, kinek van igaza. Igaza alighanem egyik félnek sincs, hacsak nem számolunk a relatív igazsággal, amely vájtszeműek számára képzavar. Az viszont innen is lehet látni, gondolni, hogy nem természetes dolog egy főváros életében, ha lánctalpasak borítják fel a közlekedési szabályokat. És bizonyára mindenkiben megfogalmazódik a kérdés: milyen lehet ott lakni? Ott élni, ott túlélni? Nem lehet igazságot teremteni a harcoló felek között. Tudjuk, hogy az orosz hadsereg, ha nagyon muszáj, Groznijt el tudja takarttni az útbóL Azt is tudjuk, hogy a csecsen harcosok számára megtiszteltetés néhány tucat orosz katonát megölni. Vagyis a gyilkolás mindkét félnek elemi szükséglete, óhaja, reménye - s mindenki másnak a félelme. G

roznij ezekben a napokban szimbólummá lép elő. Jelképezi azokat a lehetőségeket, amelyek egy széthulló birodalom és egy nacionalista közösség szembeállását jellemzik. Groznijban ezekben a napokban a harcoló felek ki-ki alapon küzdenek, s ebben a harcban a túlélésfel sem merül. Évtizedek múltán pedig, ha majd akkor béke lesz, nem találunk olyan családot, aki ne gyászolná az 1999-es esztendőt. \vai<! cU'xiifi Csecsenföldön eltévedt egy hadoszlop? Minutka téri csata Virággal fogadják Makaót Kínai katonák lépnek el egy hatalmas virágdekoráció előtt a pekingi Tienanmen téren. A főváros híres terét a 442 éve portugál közigazgatás alatt élő Makaó december 20-i újra kínai fennhatóság alá kerülése alkalmából öltöztetik díszbe. (MTI Telefotó/AP/Greg Baker) A forradalom 10. évfordulóján Szegedi szobor Temesvárnak Groznij, Moszkva (MTI) Az orosz közvéleménynek nincs hiteles képe a csecsenföldi eseményekről, mert a hadsereg valódi akcióiról nem szerezhet tudomást azoktól az újságíróktói, akiket a védelmi tárca sajtószolgálata szállít helikopterekkel az általa megszabott helyszínekre - írta pénteki számában a Nyezaviszimaja Gazeta. A moszkvai napilap szerint számos verzió létezik arra, hogy mi is történt szerda este a grozniji Minutka téren, ahol csecsen és nyugati hírügynökségi állítások szerint szétlőttek egy orosz harckocsioszlopot és több száz katonát öltek meg. Az orosz hadvezetés előbb ezt egyértelműen cáfolta, s később is csak annyit ismert el, hogy felderítők már korábban is behatoltak Groznijba, s két tucat katonájuk esett el vagy sebesült meg. Az igazság valahol a két véglet között lehet, s csak az a biztos, hogy szó sem volt egy Groznij elleni rohamról, hanem inkább csak harcfelderítésről - írta a lap. A Szevodnya is úgy véli, hogy valóban sor került komolyabb összetűzésre Groznijban, de az orosz hadvezetés inkább elhallgatja az igazságot, akárcsak a múlt hónap közepén, amikor Vegyeno közelében, Haracsoj mellett csecsenek csapdájába esett egy felderítő osztag, s 12 katona vesztette életét. A moszkvai Párizs (MTI) Franciaországban 2000től bevezetik a jelenleginél rövidebb, 35 órás munkahetet. Erről csütörtökön este döntött a francia parlament. A Dow Jones jelentése szerint a várakozásoknak megfelelően a baloldali többségű nemzetgyűlésben a szonapilap nem zárja ki, hogy az orosz tábornokokat a tárgyalások felújításáról szóló hírek ösztökélték a grozniji akcióra - noha valóságos bűncselekmény tüzérségi előkészítés nélkül páncélosokat küldeni a biztos pusztulásba -, s nem véletlenül épp akkor, amikor az Észak-Kaukázusban tartózkodott Knut Vollebaek norvég külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke. A Szevodnya megítélése szerint egy kisebb felderítő osztag bocsátkozhatott harcba a Minutka téren, habár az sem kizárt - mint azt az egyik szakértő feltételezte -, hogy egy orosz hadoszlop egyszerűen eltévedt Groznij határában, s csak későn kapott észbe, amikor már bent járt a városban. A Kommerszant Daily nem zárja ki, hogy a Biszlan Gantamirov vezette Moszkva-párti csecsen „népfelkelők" léptek akcióba Groznijban. Idézi emellett a katonai témákkal foglalkozó orosz hírügynökség - a moszkvai hadvezetés által később cáfolt - jelentését, mely szerint a Minutka térre orosz felderítők hatoltak be, s a csatában hét páncélost és ötven halottat vesztettek. Az Izvesztyija értesülései szerint az orosz felderítők egyszerűen eltévedtek a romhalmazzá vált Groznijban, s a csecsen védők csapdájába estek szerda este. Az igazságot a szerdai grozniji eseményekről azonban valószínűleg csak a vasárnapi duma-választásokat követően tudhatja meg az orosz közvélemény. cialista, a kommunista és a zöld párti képviselők támogatásával jutott át a tervezet. A konzervatív honatyák többsége elvetette a javaslatot. A konzervatív képviselők egy csoportja az alkotmánybírósághoz fordult abban bízva, hogy megsemmisíti a törvényt. Munkatársunktól A Szeged és Temesvár közötti testvérvárosi kapcsolatok elmélyítésének jelentős állomása volt tegnap annak a szobornak a leleplezése, amely Szeged ajándékaként állítatott fel a romániai Temes megye székhelyén. Jecza Péter temesvári művész: Piéta című szobrának a költségeit Szeged önkormányzata, a Mol Rt. és a MÉH Rt. állta. A márványtalapzaton álló négy méteres bronzszobrot a Bega folyó Gyárváros és Belváros közötti, Decebal nevezetű hídja mellett állították fel, azon a ponton, ahol tíz évvel ezelőtt az egyetemi városból a megyei pártbizottság felé özönlő tömegre lőttek az egyenruhások, s ahol a temesvári forradalom első áldozatai meghaltak. Az ünnepségen Szegedet Nóvák István városi főépítész és dr. Mécs László önkormányzati képviselő, a határontúli kapcsolatok közalapítványának elnöke képviselte. Temesvár lakossága nevében Gheorghe Ciuhandru polgármester vette át az alkotást. Dr. Mécs László és a temesvári polgármester beszédében hangsúlyozta: a forradalom évfordulója alkalom arra, hogy a két város lakossága tovább fejlessze a testvérvárosi kapcsolatokat. Jelen volt Toró T. Tibor, az RMDSZ megyei elnöke, a Reform Tömörülés vezetője, valamint a temesvári és Temes megyei német és szerb kisebbség képviselői. Hírek A pápa és Husz János Vatikánváros (MTI) II. János Pál pápa pénteken mélységes sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a katolikus egyház a XV. században máglyán megégette Husz János cseh reformátort. A szentatya az 1371. és 1415. között élt cseh pap és teológus személyének szentelt kongresszuson beszélt erről. Husz Jánost eretnekség vádjával a konstanzi zsinat ítélte máglyahalálra. Nem hagyják veszni Palesztinát Teherán (MTI) Ali Hamanei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője pénteken kijelentette, hogy országa „soha nem hagyja veszni Palesztinát". Megkérdőjelezte Szíria hűségét, szemfényvesztésnek nevezte, hogy az arab ország béketárgyalásba bocsátkozott Izraellel. „Még semminek nincs vége, és mi soha nem hagyjuk veszni Palesztinát és a palesztinok ügyét" . Primakov indul Moszkva (MTI) Jevgenyij Primakov volt orosz miniszterelnök pénteken Moszkvában bejelentette, hogy indulni kíván a jövő évi elnökválasztáson. Megfigyelők rögtön emlékeztettek rá: Borisz Jelcin elnök már hónapokkal ezelőtt kinyilvánította, hogy Vlagyimir Putyin miniszterelnököt tekinti majdani utódjának az államfői tisztségben. Kiadták a terroristát Amman (MTI) Pakisztán kiadta Jordániának azt a terroristavezért, akit a közel-keleti királyságban merényletek kitervelésével vádolnak. Azzal gyanúsítják, hogy a jordániai millenniumi ünnepségek idején turisták által látogatott helyek és amerikai célpontok ellen tervezett robbantásokat. Halil Deek elfogásával tizennégyre emelkedett azoknak a terroristáknak a száma, akiket december folyamán vettek őrizetbe a jordániai hatóságok. Félmilliá aláírás Ankara (MTI) Hüsnü Ondul, az emberi jogok védelmére alakult török bizottság elnöke pénteken átadta Yildirim Akbulutnak, a nagy török nemzetgyűlés elnökének azt a folyamodványt, amely félmillió aláírást tartalmaz a halálbüntetés törökországi eltörlésének követelésével. A beadványt az IHD által júniusban kezdeményezett kampány során 539 ezer 126 személy írta alá. Légtérsértés Athén (MTI) Török harci repülőgépek megsértették Görögország légterét. Athénban mindazonáltal visszafogottan reagáltak az incidensre. Jeóijiosz Papandreu külügyminiszter azt mondta, hogy az eset nem zavarhatja meg a két szomszédos ország közötti új keletű enyhülést. 14 török FI 6-os vadászbombázó csütörtökön a kései órákban a Híosz és Lészvosz szigetek fölött sértette meg az ország légterét, mielőtt görög katonai gépek távozásra kényszerítették volna őket. Harmincöt óra El tud képzelni egy XXI. századi háztartást telefon nélkül? Al ÉVEZRED UTOLSÓ ECYÉNI VONAL AKCIÓJA: Apró belépési díj és óriási nyeremények! Az október 25 november 7 között lezajlott akciónk nyerteseinek névsora: A fődíjat, a kétszemélyes külföldi utazást nyerte: Molnár Jánosné — Tiszasziget, Kolozsvári u. 7. Második df|at, kombinált hűtőszekrényt nyertek: Nagy János - Szeged, Szakolcai u. 7. Kohl Róbert - Csanádpalota, Pázsit sor 7. Harmadik díjat, színes televíziót nyertek: Kovács Ferencné - Makó, Posta u. 5/b Pap Róbert - Algyő, Fazekas u. 20. Tóth Ildikó - Szeged, Rókusi krt. 16. GRATULÁLUNK! A nyerteseket levélben értesítjük. Kellemes ünnepeket és boldog új évet kíván a DÉLTÁV Rt.! http ://w w w. de Itav. hu suucitch <ífüiMi m IDŐZÓNA ÓRASZALON SZEGED KARACSONYI SZENTELT HALASZLE A ROOSEVELT TÉRI HALÁSZCSÁRDÁBAN! A halászlét felszenteli: LAURINYECZ MIHÁLY, a belvárosi plébánia káplánja. Szabadban, bográcsban főzött, filézett pontyhalászlé elvitetni az ünnepi asztalra! Elővételben: 550 Ft/adag (helyszínen: 650 Ft/adag) halbelsőség: 330 Ft/adag Vendégeinket forralt borral, rumos teával kínáljuk! Elővétel folyamatosan a helyszínen: sevelt téri Telefon: 62-424-111