Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-15 / 292. szám

4 KAPCSOLATOK SZERDA, 1999. DEC. 15. Szegedi tudósklub Munkatársunktól A Szegedi Akadémiai Bi­zottság Tudósklubja holnap, csütörtökön délután 5 órakor a SZAB-székház dísztermé­ben (Somogyi utca 7.) tartja soron következő összejöve­telét. A rendezvényen dr. Czúcz Ottó alkotmánybíró tart bevezető előadást „Szo­ciális jogok az alkotmánybí­róság gyakorlatában" cím­mel. Az est házigazdája dr. Burger Kálmán akadémikus, a SZAB és a Tudósklub el­nöke. Osztrákok Szegeden Munkatársunktól „EU-bővítés - ahogy Ausztria képzeli" címmel előadást, majd utána kötet­len beszélgetést szerveznek december 17-én, pénteken délután 3 órakor a szegedi polgármesteri hivatal házas­ságkötő termében. Az oszt­rák nagykövetség és dr. Bartha László polgármester közös védnöksége alatt ren­dezendő előadáson dr. Mar­tin Sajdik, az osztrák kül­ügyminisztérium EU-bővíté­si, kelet- és délkelet-európai gazdasági kapcsolatok fő­osztályának vezetője beszél hazánk csatlakozásáról, illet­ve az ezzel járó feladatokról, elvárásokról. Bodor Zoltán festményei Munkatársunktól Két évvel ezelőtt volt Szegeden önálló kiállítása Bodor Zoltán festőművész­nek, aki most a „B" Galériá­ban (Bartók művelődési központ) mutatja be új mun­káit. A kiállítást holnap, csütörtökön 17 órakor Ibos Éva művészettörténész nyit­ja meg. Stéhlik János tárlata Munkatársunktól Új festményeket és né­hány grafikát is kiállít Stéh­lik János festőművész az Át­rium üzletház (Kárász u. 9.) galériájában. A tárlatot dr. Tekulics Péter nyitja meg holnap, csütörtökön 19 óra­kor. Bernáth Árpád az elnök Munkatársunktól A József Attila Tudomá­nyegyetem Germán Filoló­giai Intézetének vezetőjét, dr. Bernáth Árpád egyetemi tanárt választották a Ma­gyar Germanisták Társas­ága elnökévé a szervezet nemrég tartott közgyűlésén. Az 1995-ben alakult társa­ság a magyar felsőoktatás germanistáit fogja össze, évente konferenciát szervez a kutatás és oktatás kérdé­seiről, ápolja a nemzetközi kapcsolatokat, valamint év­könyvet ad ki Jahrbuch der ungarischen Germanistik címmel. „Átkeresztelt" polgármester Munkatársunktól Hétfői lapunkban beszá­moltunk az elmúlt hét végi sándorfalvi böllérnapról. A tudósításban véletlenül téve­sen jelent meg a község pol­gármesterének neve. Sándor­falva első embere: Darázs Sándor - és nem Antal... Európa-tanulmányok az egyetemen Szellemi tőkénk átlagon felüli J. Nagy László: Önbizalomhiányban szenved a magyar társadalom. (Fotó: Miskolczi Róbert) Nincs olyan nap, hogy ne kerülne szóba Magyar­ország EU-csatlakozása. Vagy mi beszélünk róla (sokszor talán feleslege­sen is), vagy „bentről" nyilatkoznak rólunk. Mind­ez aktuálpolitika. Dr. J. Nagy László, a szegedi JATE Európa Tanulmányok tanszékvezető tanára vi­szont olyan könyvet írt, amely visszatekint az egész európai integráció e századbeli történéseire. Az európai integráció poli­tikai története című dolgo­zat ma is időszerű kérdé­seiről kérdeztem J. Nagy Lászlót. - Könyvének egyik fejeze­tében az európai gondolat kialakulásáról ír. Itt olvas­ható, hogy Richárd Cou­denhov-Kalergi gróf, aki a páneurópai eszme egyik lelkes híve, a német-fran­cia ellentétet és a kisebbsé­gek helyzetét említi az egy­ség megvalósításának aka­dályaként. Az első világhá­ború után erőszakkal ol­dották meg az utóbbi kér­dést, nyilatkozza a neves politikus. Ez a probléma máig megmaradt. - Sót, ma sem jelent kis gondot akár az etnikai, a nyel­vi vagy a vallási kisebbségről legyen szó. Szomszédunkban is éppen emiatt dúlt a háború az elmúlt években. Ezt Nyu­gat-Európában nagyon nehe­zen dolgozzák fel, vagy értik meg. Nem azért, mert nem lennének képesek erre, hanem azért, mert náluk egészen más alapból indulnak ki: abból, hogy az egyéni emberi jogokat kell előtérbe helyezni. A kö­zösségi jogok nehezen egyez­tethetők össze az EU felfogá­sával. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy elzárkózná­nak tőle. A könyvben ugyan nem írtam meg, de azóta egy cikkemben megjelent, hogy a Kalergi-féle páneurópai moz­galomnak Magyarországon is megalakult egy tagozata, amelyben neves politikusok, jogászok vettek részt - a többi között Szegedről is. A kor­mány azonban nem támogatta ezt a mozgalmat: Kalergi pél­dául Bethlen miniszterelnök­nek is írt levelet, amelyre ő nem is válaszolt. Pedig a ma­gyar „páneurópaiasták" az or­szággyűlésben azzal érveltek, hogy a trianoni paktum által felmerülő kisebbségi problé­mákat éppen e mozgalom út­ján próbáljuk rendezni, meg­nyerve előbb az európai köz­véleményt. Mint ismeretes, ez nem vezetett eredményhez. - A II. világháború után elkezdődött az európai kö­zös gondolkodás. Chur­chill 1946. szeptember 16­án a zürichi egyetemen mondott beszédében elő­ször említi az Európai Egyesült Államok kifeje­zést. Nem volt ez egy tekin­télyelvűségen alapuló meg­nyilatkozás? - Churchill e beszédében sokak által kifejezett óhajt fo­galmaz meg. Ez a kijelentés különben kapcsolódik fultoni beszédéhez, amelyben már a szovjet veszélyre is felhívja a figyelmet, meg az angolszász népek összefogására is. E mö­gött az húzódik meg, hogy össze kell fogni Európát, mert valahonnan veszély leselkedik rá, s meg kell óvni demokrati­kus értékeit. Nagyon jól látta ő is, hogy ez csak a német-fran­cia megegyezés által valósul­hat meg. Akkor azonban nem volt „nyerő" egy ilyen gondo­latot kifejezésre juttatni... - Az európai identitás kér­dése először 1973-ban egy koppenhágai értekezleten fogalmazódik meg. Mit je­lentett e fogalom akkor, és mit jelent most? - Nagyon fontos ez a kér­dés. Ma különösen az. Lát­szólag filozofikus valami, de nagyon kemény hétköznapi tartalma van. Például egészen egyszerű kérdés: meddig ter­jed Európa? A dániai csúcs idején igen kritikus helyzet­ben volt a világ. Ezért próbál­ták megfogalmazni, hogy mit jelent ez az identitás. Tulaj­donképpen a felvilágosodás idejéből származó elveket so­rakoztattak fel. Az emberi jo­gok, a kulturális egység, a szolidaritás, amely a keresz­tényi gondolatból származik, a szociális állam fogalma, te­hát egy olyan állam-konst­rukciónak a megteremtése, amelyben az emberek jól ér­zik magukat. Napjainkban is fennáll ez a probléma, mert napirenden van a bővülés kérdése, s Európának egy olyan része is csatlakozik majd, amelynek a történelmi útja azért eltér a nyugatitól. - A Magyar Parlament 1994. március 22-én, 3 tartózkodás mellett, felha­talmazta a kormányt a csatlakozási okmány át­adására. Ez 1994. április l-jén meg is történt. Vol­taképpen mi történik az­óta a csatlakozással kap­csolatban? - Rengeteg eseményt je­gyeztünk e téren. El kellett készítenünk az adatbázist, amely alapján az első véle­ményezés történt. Az amsz­terdami EU-csúcson, 1997­ben, már eldöntötték, hogy Magyarország abban a kör­ben van, amellyel lehet tár­gyalni a belépésről, s ezt ugyan abban az évben a lu­xemburgi csúcson már be is jelentették. A tárgyalások megkezdődtek, az eredmé­nyek kedvezőek. Nemrégiben látott napvilágot a második jelentés, abban is pozitívan értékeltek bennünket. Látni kell, hogy ez nem egy köny­nyű „menetelés". - Ön nem volt híve annak, hogy konkrét csatlakozási dátumokról beszéljünk. Most is ez az álláspontja? - Igen. Ezzel csak irritál­juk a közönséget. Az már el­döntetett, hogy Magyarorszá­got felveszik az Európai Unió­ba. Ez a lényeg. Nem az év­szám. Úgy vélem, az emberi mentalitást kell hozzá idomí­tani a belépéshez. Meg kell érteni, hogy ez egy nagy tör­ténelmi folyamat, amely nem a rendszerváltással kezdődött, hanem, ha úgy tetszik, száz évvel ezelőtt. Nyilván, hogy felgyorsült a politikai változá­sok hatására, de nem szabad illúziókat kelteni! Baj, hogy nincs önbizalma ennek az or­szágnak. Vagy a népnek. Ez az ország európai ország, a magyar európai nép, senki ­az utcaseprőtől az egyetemi oktatóig - ne szégyellje ma­gát, hogy ő magyar. Szellemi kapacitásunk az európai átlag fölötti, ezt kell az emberekben tudatosítani. Továbbra is az le­gyen a szemünk előtt, hogy a politikai feltételek érettek a csatlakozásra. Ez a lényeg, nem a dátum. Nyílván jó lenne előbb. De tudni kell, hogy ha előbb csatlakozunk, annak nagy lesz az ára és komoly megszorítások következnek. Ha belépünk, akkor sem lesz itt rögtön paradicsom, nagyon komoly munka vár ránk ­mondotta dr. J. Nagy László professzor, a JATE Európa Tanulmányok tanszékvezetője. Kisimre Ferenc MA DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szege­den a Szilágyi u. 2., 11/210 alatt. Telefon: 62/420-259. JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Me­gyei Képviselete (Szeged, Kálvária sgt. 14.) 14 órától 16 óráig az MSZOSZ tagjai részére (a tagságot hitelt ér­demlően igazolni kell). Dr. napló Hajdú István ad felvilágosí­tást munkaviszonyban lévők, pályakezdők, valamint nyug­díjasok részére. KATONA GYULA, a 13­as választókerület (Móravá­ros) képviselője 17 órai kez­dettel lakossági fórumot tart a Móravárosi Katolikus Kö­zösségi Házban. A MUNKÁSPÁRT újsze­gedi alapszervezete 16 órai kezdettel taggyűlést tart a Munkás Művelődési Otthon­ban (Fő fasor 9.). HOLNAP DR. TICHY-RÁCS CSA­BA, a 14-es választókerület (Alsóváros) képviselője 18 órától fogadóórát tart a Do­bó Utcai Általános Iskola könyvtárában. DR. PÉTER SZILVESZ­TER, a 22-es választókerület (Új-Rókus) képviselője 17 és 18 óra között fogadóórát tart a Nyitra utcai gyógy­szertárban (bejárat a gazda­sági bejáraton keresztül). DR. MÉCS LÁSZLÓ, a 12-es választókerület képvi­selője 17 órától fogadóórát tart az élelmiszeripari főis­kola tanácstermében. miről irt a DM? 75 éve A kövek beszélnek Vasárnap délben utoljára szólítja az öreg Szent De­meter-templom harangja ünnepi misére a belvárosi híveket az ódon palánki is­tenháza csöndes boltívei alá. A kései barokk stílusú templom nemes és finom hajlású homlokzata, ame­lyen annyiszor nyugodott meg a régi Szeged és az új város tekintete, magasságot és üdvösséget keresve, s amelynek párkányán annyi­szor pihent meg a békessé­ges szelíd galambok szürke csapata, rövidesen el fog múlni a földnek színéről, ahonnan hosszú időkön át az ég felé lendült hirdetve a hitet a rögök fölébe emel­kedve. (1924) 50 éve Születésnapi ajándék Az Első Szegedi Cipő­gyárban működő komplex­brigád jól végzi munkáját. Alig pár hete alakult meg a brigád és már országos vi­szonylatban is hatalmas eredményt értek el. A sztá­lini munkafelajánlásban vállalta a brigád, hogy nagy eredményeket érnek el az anyagmegtakarítás terén. Szerkesztettek egy kéreg­hasító gépet, amellyel or­szágos viszonylatban há­rom-három és fél millió fo­rint értékű kéreganyagot fognak megtakarítani. A gyár komplex-brigádja így változtatta anyagi erővé a Sztálin elvtárs iránti szere­tetét, s tudják, hogy ezzel okozzák a legnagyobb örö­met Sztálin elvtársnak a születésnapján. (1949) 25 éve A labdarúgás idöszerú kérdéseiről Az MLSZ végrehajtotta a nemzeti bajnokság átszer­vezését, s a 226 csapatból 116 maradt a labdarúgás él­vonalában, de még így sem adottak mindenütt a feltéte­lek. A magyar csapatok időben többet edzenek, mint a legtöbb külföldi együttes. S hogy nincs meg az a fejlődés, amit vártunk, azzal is magyarázható, hogy sok a felesleges gya­korlat. Játékosaink nem tudnak embert fogni, szer­vezetten védekezésből tám­adásba lendülni. Változtatni kell az eredetileg elterve­zett edzésmódszeren. (1974) Kiállítás a MÉH­klubban Munkatársunktól Ma 17 órakor a Dél-ma­gyarországi MÉH Rt. klub­jában (Bocskai u. 8/B) Pata­ki Ferenc festőművész nyitja meg Tarcsay Béla festőmű­vész és Korom Kati kerami­kus kiállítását. Karácsonyi koncert Munkatársunktól Ma 15 órától a Musica Parlante Kamarazenekar és Sutyinszki Beáta fuvolamű­vész közreműködésével ka­rácsonyi hangversenyt ren­deznek a Gedói Általános Is­kolában. A műsort ismer­teti és vezényel: Meszlényi László. Gépkocsikat törtek fel A mindössze 21 eszten­dős R. Attila fiatal kora ellenére már többször állt bíróság előtt. Lopás miatt már ötször ítélték el. A szegedi fiatalember, úgy tűnik, nem tanult az ese­tekből, ezúttal kocsifeltö­rések miatt kell majd fe­lelnie. Ez utóbbi akcióso­rozatnál már segítőtársa is akadt a büntetlen elő­életű, mindössze 20 esz­tendős, Kisteleken élő Ö. Attila személyében. A módszerük elég egysíkú­nak mondható. Éjszakai órák­ban utcán álló autókat „támad­tak meg". Az ablakot betörték, amit az utastérből mozdítani tudtak, mind elvitték. Elősze­retettel emelték ki a járművek­ből a rádiós magnókat. Nem csupán a lopással okoztak kárt, hanem rongálással is. Különösen termékeny éj­szakát tudhattak maguk mögött ez év május 11-én. Fiatalkorú társukkal, J. Józseffel kiegé­szülve Kiskunfélegyházán por­tyáztak. Először egy Volkswa­gen Jettából rámolták ki a rádi­ót, a tulajdonos irataival egye­temben. Egy Mercedesből már márkásabb berendezést emel­tek el. Újabb Jetta következett, ahonnan már 10 CD is társult a zsákmányhoz. A „fájrontot" egy BMW feltörése után hir­dették meg. Két nappal később ismét Félegyházát választották gyűjtögetésük helyszínéül. Ezúttal két VW Golf, egy Sko­da és egy Fiat esett áldozatul. A fiúk azonban „dolgoztak" Kisteleken és Csongrádon is. Az ellopott tárgyak értéke ko­csinként 10-30 ezer forintra rú­gott. És persze maguk után hagyták a kitört üvegek csere­peit. A két fiatalember ellen lopás és közokirattal való visszaélés miatt emelt vádat a szegedi ügyészség. V. F. S. Máltais karácsony Munkatársunktól A Magyar Máltai Szeretet­szolgálat szegedi csoportja a hét végén két ünnepséget is szervez. Először december 18-án, szombaton délelőtt 10 órakor a Százszorszép Gyer­mekházba (Kálvin tér 6.) vár­ják az érdeklődőket a hagyo­mányos karácsonyi összejöve­telükre. Másnap, vasárnap 14 órakor pedig a Gondviselés Házában (Újszeged, Csanádi utca 9.) rendezi meg a szere­tetszolgálat az adventi dél­utánját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom