Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-14 / 291. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 1999. DEC. 14. kommentár Előszobázunk Qt ok jel alapján úgy tűnik, hogy egyszerre a legfonto(J sabb és a legkevésbé fontos az Európai Uniónak a bővítés kérdése. Nem fontos, mert lépten-nyomon arról beszélnek az uniós tisztségviselők, hogy milyen okok miatt csúszhat a csatlakozás, melyek a nehéz, rázós ügyek, mennyire át kell ezt gondolni, s hát a tagjelölt államok bár szépen teljesítenek, némely jelenlegi uniós állam akár egy évtizedig is sorban állt a tagságért. Szóval igyekeznek Brüsszelben minél inkább odázni azt a pillanatot, amikor a belépést kell ratifikálniuk a tagállamoknak, s hűvös távolságtartással kezetik azokat a jóslatokat, amelyekkel a belépni kívánó országok vezetői képviselik EU-politikájukat a választók előtt. Más oldalról nagyon fontos a bővítés: ez a lépés ugyanis az EU gyökeres átalakítását előfeltételezi, vagyis radikálisan újra kell gondolni azt a rendszert, amelyet az alapítók 1957-ben Rómában kidolgoztak, s amelyet 1992-ben Maastrichtban továbbfejlesztettek. Akkor ugyanis még szó sem volt arról, hogy a kommunizmus utáni álomból ébredő államok tagok lesznek, s ennek súlya nem elsősorban az ideológiai eltéréseken mérendő, hanem a gazdasági mutatók azok, amelyek riasztják a jóléti társadalmak polgárait, nőiesek voltak az unió vezetői 1993-ban, amikor a JLJ koppenhágai kritériumokat megállapították. Feltételeket szabtak ugyan a tagjelölt államoknak, de maguknak is. Remek kibúvóként azt találták ki, hogy ha teljesítik is a feltételeket a várományosok, az EU-nak is készen kell állnia a befogadásukra. Erre aztán bármikor lehet hivatkozni, s amilyen rohamléptekkel gyártják az EU-kompatibilis jogszabályokat a tagjelöltek, legalább akkora a tétovaság az unión belül. Hiszen nem vitatják ők, hogy szükséges a bővítés, de azt nem szabad elkapkodni Sőt: az EU-diplomácia újabb „cselvetése", hogy minél több államot minősítenek tagjelöltnek, így most már a talán velünk sem egy súlycsoportú Törökország is az előszobába léphetett. Az az ország, amelyről úgy nyilatkoznak az EU-tisztségviselők, mint az emberi jogok temetőjérőL Nagy a veszély, hogy a türelmes uniós politikusok szépen bevárják, amíg minden létező aspiráns teljesít mindenféle feltéteti, s akkor szélesre tárják a kapukat. Félő, hogy ekkorra a következő évszázadból már lepereg jó néhány év. Nemzeti gyász a szomszéd országban Eltemették a horvát elnököt EU-csatlakozás Koppenhágai kritériumok Brüsszel (MTI) A koppenhágai kritériumok az Európai Unió teljes jogú tagságának nélkülözhetetlen előfeltételei, teljesítésüknek előrehaladottnak kell lenniük már a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez is. Az EU-tagországok államés kormányfői 1993 júniusi koppenhágai találkozójukon fontos döntéseket hoztak a kelet-európai államok belépésével kapcsolatban. Megállapodtak mindjárt abban, hogy a térség azon államai, amelyek társult viszonyt létesítenek az unióval, és majdan teljes jogú taggá kívánnak válni, el fogják nyerni a tagságot. Ekkor foglalták össze a csatlakozás feltételeit is, ezeket nevezik ma koppenhágai kritériumoknak. Ezek szerint a teljes jogú tagságról csak olyan állam esetében lehet szó, amely egyfelől stabillá tette a demokráciát, a törvény uralmát, az emberi jogokat és a kisebbségek védelmét garantáló intézményeit, másfelől működő piacgazdasággal rendelkezik, harmadrészt pedig megfelelő képességgel rendelkezik ahhoz, hogy megbirkózzon az EU-n belüli verseny és piaci jelenségek nyomásával. Előfeltétel az is, hogy a tagjelölt vállalja a tagság kötelezettségeit, továbbá tegye magáévá a politikai, gazdasági és pénzügyi uniót célkitűzéseit. Az EU mindmáig ezeket a kritériumokat vizsgálja meg először, ha csatlakozási kérelem érkezik hozzá európai országok részéről. Ezeket szabta kiindulópontnak a múlt héten tartott helsinki csúcstalálkozón Törökország számára is, amelyet egyúttal tagjelöltnek nyilvánított. A koppenhágai döntésben az is szerepel, hogy az unió folyamatosan figyeli az említett feltételek teljesülését, és levonja a megfelelő következtetéseket. Ilyen következtetés volt, amikor 1997 decemberében csatlakozási tárgyalásra hívtak meg hat államot, köztük Magyarországot, megjegyezve, hogy az EU joganyagának átvételére ezek a nemzetek középtávon képesek. Már a koppenhágai csúcsértekezleten felhívta az EU a figyelmet arra is, hogy a további új tagok felvétele előtt meg kell vizsgálni az unió képességét új országok befogadására. Ez mindkét fél érdeke, hiszen segít fenntartani az unió mélyülésének folyamatát. Később az EU meg is állapította, hogy intézményrendszerét korszerűsítenie kell. A korszerűsítés egy részére 1998-ban, az amszterdami szerződés életbe lépésével sor került, másik részének kidolgozása - Helsinki után kötelezően - jövőre, életbe lépése - szintén kötelezően - 2002-ben esedékes. Mindezen feltételek teljesülése esetén kerülhet sor a csatlakozási szerződések megkötésére a kelet-európai országokkal, illetve az első csatlakozásokra, 2003-nál semmiképpen nem előbb. Motoros rendőrök kísérték Franjo Tudjman horvát elnök nemzeti zászlókkal letakart koporsóját, amelyet ágyútalpon szállítottak a zágrábi Mirogoj temetőbe. (MTI Telefotó/AP/Darko Bandié) Zágráb, Belgrád ((MTI) Hétfőn Zágrábban eltemették Franjo Tudjman horvát elnököt. A 78. életévében elhunyt államfő koporsóját a forgalom elöl lezárt horvát főváros központján keresztül vitték a központi Mirogoj temetőbe. A több mint 10 kilométeres úton horvátok tízezrei vettek búcsút elnöküktől, aki a múlt szombaton hunyt el hosszan tartó, súlyos betegség után. A közel kétórás gyászszertartáson Vlatko Pavletic, államfői jogkörrel ideiglenesen felruházott parlamenti elnök és Ivan Aralica akadémikus méltatta Tudjman érdemeit. A gyászszertartást Josip Bozanic zágrábi érsek vezette. Tudjman koporsójának végső elhelyezésekor megszólaltak a harangok Horvátországban, ágyúlövések dördültek, és a temető fölött mélyrepülésben vadászgépek húztak el. A Mirogoj temető falain belül 2000 meghívott és 500 vendég vett részt Franjo Tudjman temetésén, a temető környékén Horvátország minden vidékéről érkezettek ezrei búcsúztatták elnöküket. A külföldi vendégek közül Szülejman Demirel török elnök, Ante Jelavic, a bosznia-hercegovinai kollektív államelnökség elnöke, Orbán Viktor magyar, Ljubcso Georgijevszki macedón és Janez Drnovsek szlovén miniszterelnök voltak a legmagasabb rangúak, más államok alacsonyabb rangú megbízottakat küldtek a horvát elnök temetésére. A nemzetközi közösség számos országának vezetői csak részvéttáviratokat és koszorúikat küldték Zágrábba, távolmaradásukkal is jelezve: Tudjman életútját továbbra is vegyesen Ítélik meg a nemzetközi életben. • Jugoszláviában vegyes vélemények kísérték Franjo Tudjman néhai horvát elnök hétfői temetését: Szerbiában kevesebb figyelmet szenteltek az eseménynek, Montenegróban a modern horvát államiság megteremtőjének nevezték a politikust, míg a szakadár koszovói albánok fájdalmukat fejezték ki. A magyar miniszterelnök szerint Franjo Tudjman halála után nem szükséges változtatni a magyar-horvát együttműködés irányán. Orbán Viktor ezt hétfőn Zágrábban jelentette ki magyar újságírók előtt a horvát köztársasági elnök temetése után. A kormányfő kiemelte, hogy komoly veszteség érte mindkét országot, persze elsősorban a horvát népet, de úgy véli, mindazokat a közép-európai népeket is, amelyek szabadságra, demokráciára és erós nemzetállam kialakítására törekszenek. „Én azt hiszem, hogy Tudjman elnök nélkül nehezebb lesz, d'e az irányon nem szükséges változtatni. Két ország kapcsolatrendszeréről van szó, amely természetesen függ a személyektől, de sohasem azoktól függ elsősorban. Azt hiszem, a két nép érdeke azt kívánja, hogy azon az úton menjünk tovább, amelyen még Tudjman elnök úr idejében elindultunk" - fejtette ki. Orbán Viktor személyes fájdalmának nevezte Tudjman halálát, de mint mondta, az közép-európai fájdalom is. „Ha valaki nem a napi sajtóértékeléseket nézi, hanem kicsit visszatekint Tudjman és családja életére, akkor egy nagyon sajátos, közép-európai családot lát, amely akár magyar is lehetne" - mondta. Emlékeztetett arra, hogy Tudjman testvérét a fasiszták ölték meg az ellenállás idején, apját a kommunisták gyilkolták meg, ő pedig többször ült börtönben, mert egy erős és szabad Horvátországot akart. „Bármelyik országban hasonlóképpen járhatott volna és járt is nagyon sok család. Tehát az ő története a mi történetünk" emelte ki. A miniszterelnök szerint vannak olyan államok - és az EU országai között számos ilyen akad -, amelyeknek kételyeik és fenntartásaik vannak a horvát demokrácia minőségét illetően. Az ilyenfajta kételyekre mindig egy tisztességes és szabad választás a legjobb válasz szögezte le. Kifejtette, hogy Horvátország most ilyen választás előtt áll, és a január eleji parlamenti választások után az egész világ kialakíthatja majd a véleményét. Vita - területekről és vízkészletről Libanon kártérítést követel Bejrút (MTI) Libanon kártérítést fog kérni Izraeltől a katonai agressziókért, amikor Szíriához hasonlóan felújítja tárgyalásait a zsidó állammal. A bejrúti külügyminisztérium egyik tisztségviselője elmondta, hogy ha lesz tárgyalás, Libanon ragaszkodni fog a kártérítéshez. Az izraeli-szíriai tárgyalások felújításának bejelentése után az Egyesült Államok közölte: szeretné, ha felújítanák a tárgyalásokat Izrael és Libanon között is. Libanon visszaköveteli azokat a területrészeket, „amelyeket Izrael az ország déli részén apránként megszerzett magának". Többek között hét kis faluról és a Vazzani folyó környékén található vízkészletről van szó. „Libanon soha semmilyen körülmények között nem egyezik bele abba, hogy megváltoztassák a Libanon és Palesztina között a Népszövetség által 1923ban kijelölt határt" - szögezte le a nyilatkozó az ENSZ elődjére utalva. A tisztségviselő nem mondta meg, hogy mekkora összegű kártérítést akar Bejrút, az általában jól értesült An Nahar című libanoni napilap azonban úgy tudja, hogy a teljes összeg eléri a nyolcmilliárd dollárt, amelyből 3,3 milliárd az infrastruktúrát ért kár értéke, 4,7 pedig a polgári áldozatok kártérítése. Lengyelország A kommunizmus bűneit elítélő törvényszék Varsó (MTI) A lengyel fővárosban hétfón megalakult a kommunizmus bűneinek elitélésére létrehozandó nemzetközi törvényszék alapító bizottsága. Közleményükben az alapítók azt írják, hogy a törvényszék nem kormányzati szervezet lesz; elsősorban erkölcsi, másodsorban jogi, társadalmi-gazdasági és politikai szempontból mond ítéletet a kommunizmus felett. A héttagú alapító bizottság élén Wojciech Ziembinski, a lengyel demokratikus ellenzék régi harcosa, a legendás Munkásvédelmi Bizottság, valamint az Emberi és Polgári Jogok Védelmének Mozgalma tagja áll, titkára pedig tan Parys volt nemzetvédelmi miniszter. A közlemény hangsúlyozza, hogy a nácizmus bűneit elítélő nürnbergi törvényszék hozzájárult a demokrácia felépítéséhez Németországban, amely ma az Európai Unió egyik fő pillére és a NATO fontos tagja. Eközben a kommunista világbirodalommal szemben máig hiányzik egy ilyen nemzetközi állásfoglalás, jóllehet áldozatai számát és képmutatásának fokát tekintve jóval fölötte áll a nácizmusnak - hangoztatja a dokumentum. A tervezett törvényszék székhelye Londonban lenne, és az alapítók több országból kértek fel kiemelkedő személyiségeket a testület munkájában való közreműködésre. Pápai vélemény Vatikánváros (MTI) II. János Pál pápa kijelentette, hogy emberiség elleni bűncselekmények esetén megengedett, sőt kötelező az emberiességi indíttatású beavatkozás, de csak szigorú kikötésekkel. A katolikus egyházfő szerint a humanitárius beavatkozás fogalmát annak figyelembevételével kell újrameghatározni, hogy „az emberiség elleni bűncselekmények nem tekinthetők egy nemzet belügyének". A pápa nem nevezett meg egyetlen országot sem, egyházi források szerint azonban főleg Csecsenföldre és a Balkánra célzott. A duma ratifikálta az orosz-fehérorosz uniét Moszkva (MTI) Az orosz törvényhozás alsóháza hétfőn nagy többséggel ratifikálta az orosz-fehérorosz uniós szerződést, amely laza konföderáció létrehozását irányozza elő Moszkva és Minszk között. Az uniós szerződés ratifikálása mellett 371 képviselő szavazott, két ellenszavazat és három tartózkodás mellett. A december 8-án Moszkvában Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök által aláírt szerződés keretei között mind Oroszország, mind Fehéroroszország megőrzi szuverenitását, de közös államhatalmi és törvényhozó szerveket állítanak fel, az uniónak közös címere és himnusza is lesz. Meghalt Stane Dolanc Ljubljana (MTI) Hétfőn 74 éves korában Szlovéniában meghalt Stane Dolanc, aki a volt Jugoszlávia egyik vezető tisztségviselője volt Dolancot néhány hónappal ezelőtt szélütés érte. A szlovén nemzetiségű Dolanc Tito néhai elnök kormányzása idején magas rangra emelkedett a kommunista pártban. Tito 1980-ban bekövetkezett halála után Dolancot beválasztották a jugoszláv kollektív államelnökségbe. Tisztségét egészen addig betöltötte, amíg 1989-ben nyugállományba vonult, és még Jugoszlávia felbomlása előtt hazatért Szlovéniába. Ő volt a jugoszláv belügyminiszter 1982 és 1984 között, amikor a szerb rendőrség leverte a koszovói albán többség egyik, a szerb uralom elleni tiltakozás-sorozatát. Néhány hét? Jeruzsálem (MTI) Ehud Barak izraeli kormányfő szerint „néhány héten belül" célhoz érhetnek az izraeli-szíriai béketárgyalások - jelentette az izraeli állami rádió. Barak e kijelentése a rádió szerint a kormánya munkapárti tagjaival folytatott megbeszélésen hangzott el. Az este folyamán nem sikerült semmilyen hivatalos forrásból megerősítést vagy cáfolatot kapni a rádió értesülésére. Faruk as-Saraa .szíriai külügyminiszter vasárnap reggel úgy vélekedett, hogy néhány hónapon belül megköthető a békeszerződés Izraellel.