Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-11 / 289. szám

* 2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 1999. DEC. 11. kommentár Gyorsítás M 'eglepő módon az augusztusi földrengés is hozzájárult ahhoz, hogy Törökország az Európai Unió hivatalos tagjelöltjévé vált. A katasztrófa óla Ankara több mint 2 milliárd dollár kedvezményes hitelt kapott az EUtól, a Világbanktól és az IMF-től. Ezek a szervezetek cserébe megkövetelik a kemény költségvetési szigort, valamint egy sor reform megvalósítását. A jutalom nem maradt el. Az EU állam- és kormányfői Helsinkiben úgy döntöttek, hogy megerősítik Törökország tagjelöltségét. Pedig ugyanez a testület két évvel ezelőtt elutasította Ankara felvételi kérelmét. Akkor a régi ellenfél, Görögország vétója akadályozta meg a csatlakozást, bár több más ország sem vette volna szívesen, ha az EU kék zászlóján Törökországot jelképezné az egyik aranycsillag. Sorozatosak az emberjogi visszaélések, Ankara időnként valóságos háborút folytat saját és a szomszédos Irak területén a kurdokkal. Öcalanra pedig kimondták a halálos ítéletet, bár nem kizárt: Brüsszel és Ankara között az alku már megköttetett. Tagságért életet. Törökországot nem fenyegeti a magára hagyatás veszélye - írtuk ezeken a hasábokon az augusztusi földrengést követően. A stratégiai helyen, Európa, az arab világ és Közép-Európa metszéspontján elhelyezkedő ország a kaukázusi olaj felé mozduló Egyesült Államok egyik legfőbb szövetségese. Európa ezzel a gesztussal igyekszik „visszaszerezni" Törökországot. görögök a földrengést követően az elsők között indítottak segélyszállítmányokat a szomszédba; a kurd kérdés egyelőre nyugvóponton van; Öcalan túlélheti a halálos ítéletét. Törökország 2003. januárban az elsők között bemasírozhat az EU-ba. TaiAA: Orosz-kínai tárgyalások Csecsenföld és Tajvan ügyében egyetértenek ••• Mérgező felhő Groznij felett Hajlandók tárgyalni az oroszok? A csecsenföldi Belgatojba orosz tankok vonulnak be. (MTI Telefotó/EPA) hírek II. János Pál nem utazik Urba Peking (MTI) Az orosz elnök pénteken hazautazott Pekingből, miután még egy megbeszélést folytatott kínai kollégájával. Második kötetlen csúcstalálkozójáról kiadott közös közleményében Borisz Jelcin és Csiang Cö-min határozottan állást foglalt a külföldi „humanitárius beavatkozásokkal" szemben. „A két fél ellenzi, hogy az emberi jogok felülkerekedjenek az államok szuverenitásán, és hogy az emberi jogokat beavatkozásra, vagy független államok szuverenitásának megsértésére használják föl" - áll a közös közleményben, amely még megtoldja: „egyetlen ország sem avatkozhat be egy másik szuverén államnak a belföldi terrorizmus elleni föllépésébe". Jelcin csütörtökön megkapta Csiang teljes támogatását az orosz hadsereg csecsenföldi intervenciójához. Cserében támogatta a Tajvannal kapcsolatos kínai követeléseket. „Oroszország támogatja Kína elvi álláspontját a tajvani ügyben" - állapttja meg a közlemény, leszögezve egyúttal, hogy a csecsen kérdés orosz belügy, és „a Kfnai Népköztársaság támogatja az Oroszországi Föderáció akNew York (MTI) Terrorizmus-ellenes nemzetközi konvenciót fogadott el az ENSZ közgyűlése. A dokumentum a terrorizmus gyökereit, azaz az ilyen cselekmények finanszírozását támadja. A konvenció kidolgozását Franciaország javasolta a tavalyi kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek elleni terrortámadások után. A most cióját a csecsen terrorista és szeparatista tevékenység leküzdésére". A pénteki kínai lapok elhallgatták, hogy Jelcin figyelmeztette amerikai kollégáját. Bili Clintont: ne próbáljon nyomást kifejteni Moszkvára a csecsen konfliktus ügyében, és ne felejtse el, hogy Oroszország még mindig atomhatalom. A kfnai sajtó arról sem adott hírt, hogy Csiang támogatta Moszkva csecsenföldi akcióját. Moszkva és Peking elítélte a rakétavédelmi rendszer kialakítására irányuló amerikai törekvést, amely ellentétes az ilyen rendszerek korlátozásáról 1972-ben kötött amerikai-orosz szerződéssel. Közleményükben leszögezték, hogy „az ABM-szerződést tiszteletben kell tartani". Kiváltképpen ellenezték azt az amerikai tervet, amely egy Japánt és Dél-Koreát oltalmazó rakétavédelmi rendszer felállítására irányul. Tajvan jelezte igényét, hogy ez a védernyő rá is kiterjedjen, ami felbőszttette Pekinget. „Oroszország támogatja Kfna fellépését az ellen, hogy bármely ország bevonja Tajvan kfnai tartományt egy ilyen tervbe". Moszkva egyszersmind támogatta Peking törekvését a szigetnek a kontinentális Kínával való újraegyesítésére. elfogadott dokumentum jelentőségét az adja, hogy miközben a terrorizmus különböző formái (tgy a repülőgépeltérítések, a túszejtések, vagy éppen a pokolgépes merényletek) elleni fellépésre már majdnem egytucatnyi nemzetközi egyezmény létezik, ez az első olyan dokumentum közöttük, ami a terrorakciók finaszfrozását akarja nehezíteni. Moszkva, Groznij (MTI) Moszkva hajlandó tárgyalásokat kezdeni Aszlan Maszhadov csecsen vezetővel - jelentette be pénteken Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek és a polgári védelem minisztere az Eho Moszkvi rádióállomás szerint. Sojgu bejelentése az első kezdeményezés Moszkva részéről a közvetlen kapcsolatfelvételre Maszhadov csecsen elnökkel, az augusztus elején kirobbant dagesztáni, majd csecsenföldi harcok kezdete óta. Helsinki (MTI) Az Európai Unió állam- és kormányfői pénteken úgy döntöttek, hogy megerősítik Törökország tagjelöltségét jelentette be Helsinkiben Paavo Lipponen finn kormányfő. A csúcstalálkozó helyszínén a délelőtti ülést követően nem szivárgott ki az erről szóló megállapodás tartalma, de azt közölték, hogy a döntésről értesítették a török kormányt. Bülent Ecevit miniszterelnököt az EU már korábban meghívta a tagjelöltekkel szombaton tartandó találkozóra, de Ankara a pénteki fejleményektől tette függővé döntését. Lipponen azt is elmondta, hogy a csúcsértekezlet résztvevői megerősítették: az EU-nak 2002-re készen kell állnia új tagok befogadására, és a tárgyaló tagjelöltektől függ, ezután mikor csatlakozhatnak. Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési felelőse hozzátette, hogy a testület jövő ősszel szándékozik nyilvánosságra hozni a bővítés menetével kapcsolatos elképzeléseit, beleértve annak pontos időrendjét is. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke történelminek nevezte a pénteki határozatokat. Verheugen úgy vélte, az első körben tárgyaló államoknak nem kell csalódotVlagyimir Putyin orosz kormányfő korábban semmisnek nyilvánította az első orosz-csecsen háborút lezáró haszavjürti békemegállapodásokat, s azt hangsúlyozta, hogy nem tekintik csecsen elnöknek Maszhadovot, mert nem az orosz törvények szerint választották meg, s tárgyalópartnernek sem, mert szövetséget kötött a terroristákkal. A csecsen fegyveresek pénteken mérgező anyagokkal teli tartályokat robbantottak fel a Groznij keleti határában fekvő Hankalában jelentette be Alekszandr Bataknak lenniük a pénteki döntéstől, mert a csatlakozási tárgyalások lendületes folytatása az unió számára elsőrendű kérdés. Úgy vélte, hogy a most meghívott hat országgal januárban vagy februárban kezdődhetnek meg a tárgyalások, miután a bizottság országonként felmérte, hogy melyikük milyen ütemben képes vállalásainak teljesítésére. A hat ország (Málta, Románia, Bulgária, Litvánia, Lettország, Szlovákia) meghívása nem egy korábbi hiba ranov tábornok, a csecsenföldi orosz haderőcsoport vezérkari főnök. Az NTV orosz tv-csatornának nyilatkozó tábornok szerint a tartályokban klór, ammónia és szénhidrogének keveréke lehetett, s a robbanás után a mérgező felhőt északnyugat felé, Groznij irányába sodorta a szél, az egyik szabadon hagyott menekültfolyósót fenyegetve. Baranov, illetve Szergej Sztariskin, a szövetségi erők vegyvédelmi alakulatainak pranacsnoka egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy a felhő komoly veszélyt jelent a kiigazítása volt, hangsúlyozta Verheugen, de a helyzet azóta már jelentősen változott. Fennállt például a veszély, hogy a Nyugat elveszít egy-két országot a „második körösök" közül, ha továbbra is konkrét kilátás nélkül kell hatalmas áldozatokat vállalva folytatniuk az átalakítási folyamatot. Az Európai Unió államés kormányfői pénteken szankciókról döntöttek Oroszország ellen egyebek között csecsen városok intenzív bombázása, a groznij i polgári lakosságra. A banditák viszont előre felkészültek, a rádiólehallgatások szerint gázálarcban, bunkerekben várták a tartályok felrobbantását. A mérgező felhő az orosz szakértők szerint két-három óra alatt eloszlik. Alekszand Baranov tábornok provokációnak minősttette a vegyi anyagok felrobbantását, amely szerinte egyértelműen a békés csecsen polgárok ellen irányul. Ismételten cáfolta emellett, hogy a szövetségi erők vegyi fegyverekkel rendelkeznének az ÉszakKaukázusban. ultimátum és az elmenekült személyek fenyegetése miatt. Helsinkiben kiadott közleményükben az unió vezetői közölték: a Moszkvával kapcsolatos uniós stratégiát felülvizsgálják, a partneri szerződésben foglaltak egy részét felfüggesztik, a TACIS-segélyeket néhány kiemelt területre korlátozzák, és arra kérik az EBESZ-t és az Európa Tanácsot, hogy vizsgálja felül együttműködését Oroszországgal. Vatikánváros (MTI) II. János Pál pápa lemondta tervezett iraki útját, mivel Bagdad nem tudja kellőképpen megszervezni a szentatya látogatását. A pápai út pontos időpontját soha nem jelölték ki, de a várakozások szerint a római egyházfő valamikor januárban utazott volna Irakba, ahol nemrégen már egy vatikáni előkészítő küldöttség is járt. II. János Pál állítólag azt tervezte, hogy a közel-keleti zarándokhelyeket érintő millenniumi körútja részeként felkeresi Ur városát, amely a Biblia szerint Ábrahám szülőhelye. A 79 éves szentatya találkozott volna Szaddám Húszéin iraki elnökkel is. Kubai tüntetők Havanna (MTI) Minden eddiginél nagyobb, becslések szerint 250 ezer fős tüntetés volt csütörtökön Havannában. A felvonulók az előző napokhoz hasonlóan egy hatéves, Floridában lévő kubai kisfiú, Elian González azonnali visszatérésének lehetővé tételét követelték. A felvonuló menetet Eliannal egykorú gyerekek nyitották meg, a kisfiú képét tartva maguk fölé, s Amerika-ellenes jelszavakat kiabálva. Azonnali felfüggesztés Bukarest (MTI) A román legfelső bíróság azonnali hatállyal felfüggesztette a romániai vasutasok hétfőn elkezdett országos sztrájkját. A román rádió tegnap a kora délutáni órákban helyszíni tudósításban számolt be a legfelső bíróság döntéséről, amelynek értelmében a testület a román vasúti szállításban azonnali hatállyal 45 napra felfüggesztette a hét folyamán elkezdett munkabeszüntetést. A bírósági döntés végleges és megfellebbezhetetlen, az mind a szakszervezetekre, mind a munkavállalókra kötelező. Új argentin elnök Buenos Aires (MTI) A szolid politizálás új korszakát hirdette meg Argentína új elnöke, aki letette a hivatali esküt. A balközép Szövetség jelöltje könnyű győzelmet aratott az október 24-i választáson. Fernando de la Rua, a délamerikai ország 47. elnöke: Buenos Aires volt polgármestere a két mandátumot kitöltő Carlos Menemet ütötte ki a ringből. Fernando de la Rua a menemi harsánysággal szemben álló mértéktartás jelöltjeként mutatkozott a választóknak. Menem az ellenzék vezéralakja lesz. A Peronista Párt vezetőjeként 2003-ban újból közvetlenül indulhat az elnöki tisztért folyó versenyben. Horn Gyula német kitüntetése München (MTI) Az európai újraegyesítésben játszott kimagasló szerepének elismeréseként bajor kitüntetésben részesült pénteken Horn Gyula. A bajor tartományi kormány által adományozott „Bajorországért az egyesült Európában" érdemérmet Münchenben rendezett ünnepségen nyújtotta át a volt magyar külügyminiszternek és kormányfőnek Reinhold Bocklet, a bajor kormány szövetségi és Európaügyi államminisztere. ENSZ-közgyúlés A terrorizmus ellen EU-csúcs: tagfelvétel 2002 után Elöl, balról jobbra: Gerhard Schröder némel kancellár, Paavo Lipponen finn kormányfő, Jacques Chirac francia és Martti Ahtisaari finn államfő Helsinkiben, a csúcstalálkozón. (MTI Telefotó/EPA/Lehtikva/Heikki Saukkomaa)