Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-01 / 280. szám

SZERDA, 1999. DEC. 1. BELFÖLD 13 A hirtelen jött hóesés­ben ugyancsak aktuális mostanában sok autós számára, hogy a meg­tört kocsiját javítassa. Ám az ügyfél legtöbb­ször azt szeretné, hogy elvigye valamelyik mes­terhez a megrongáló­dott négykerekűt, s né­hány nap múlva vissza­menjen a kész autóért. A dolog azonban csak kívülről tűnik ilyen egy­szerűnek. A javítást fel­vállaló műhely és a kárt megtérítő biztosító kö­zött is akadhatnak ­olykor komolyabb - né­zeteltérések. Igaz, ezt az ügyfélnek nem lenne szabad észre vennie. Ám ez nem mindig tör­ténik így... - Huszonhét esztendeje. javítunk törött kocsikat a petőfitelepi műhelyben ­mondja Szénási Róbert ka­rosszériás mester. - Ám az elmúlt évben egyre több gond akad a biztosítókkal. Pontosabban, csak egy tár­sasággal nem sikerül zöld ágra vergődnünk. A Genera­li-Providencia Biztosító Re­vei már bíróságra is kerültek vitás ügyeink, a pereket nemrégiben jogerősen meg is nyertük. Ám a történetnek ezzel még sincs vége. De kezdjük az elején. Szénási Róbert szerint az autójavítás bizalmi kérdés. Az évtizedek során a mester sok ezer ügyfél bizalmát ér­demelte ki, ráadásul a műhelye évekkel ezelőtt TÜV-minősítést is szerzett. Hiába a nemzetközi elisme­rés, a viták mégis felerősöd­tek az elmúlt időben. - Azzal kezdődött az egész, hogy a biztosítótársa­ság nem fogadta el költség­ként azt, hogy a kész autót Nem csak az autó, a bizalom is eltörött... Biztosítébajok: ki, kinek diktál? festőműhelybe kell szállíta­ni. Ennek azonban valós ki­adásai vannak, amit mi, ér­telemszerűen, fel is tüntet­tünk a számlákon, hiszen a javítást, éppen az ügyfél ér­dekében, kulcsra készen vállaljuk el. Mindössze másfél órát írunk a számlára egy kocsi mozgatására. Ezt az összes biztosító elfogad­ja, kivéve a Generáli-Provi­denciát. - Mivel indokolják az elutasítást? - Szerintük ennek tétel­nek a javítás rezsiórabérébe bele kell férnie, de ez nem tgy van. Ráadásul, akinek helyben van festőműhelye, e szerint a logika szerint je­lentős előnyre tenne szert a piaci versenyben. A ka­rosszéria-munkák rezsióra­díja a szállítást sehol a vilá­gon nem tartalmazza. A Szénási-műhely az Au­datex-rendszert használja a providenciások az ugyan­csak elfogadott Eurotax sze­rint számolnak, ám a mester állítja, egyik kalkulációs rendszer sem tartalmazza a szállítás költségeit. Első hallásra ez nem is tűnik nagy összegnek, hi­szen a műhely 3150 forintos nettó rezsidíjjal dolgozik, ám a gondokat tetézi, hogy ezt sem hajlandó az adott biztosítótársaság elismerni. - A tavalyi év végéig mindig kifizették a számlá­kat, ám az utóbbi időben rendszeresen visszadobják. Tavasszal emeltük fel az óradíjat, amit minden bizto­sító elfogadott, kivéve a Generáli-Providenciát. Munkában a kárszakértő: lesz dolga a karosszériásnak. (DM-illusztráció) - Mire hivatkoztak? - A helyi viszonyokra és a gazdasági környezetre. Szerintük a javttóipar mai árszintje 2800 forintot indo­kol csak. Ez a tevékenység azonban szabadáras, tgy egy biztosító nem jogosult an­nak megállapítására. Szénási Róbert bíróság­hoz fordult, amely kimondta többek között azt, hogy az ügyfél nem köteles a legol­csóbb szervizt választani és a szállítás költségei is a biz­tosítót terhelik. Ennek ellené­re a helyzet nem változott. - Néhány hete mégis megtört a jég, a másodfokú tárgyaláson a biztosító kép­viselője visszamenőleg is elismerte az összes követe­lésünket. Szerencsére az egész tortúrából az ügyfele­ink semmilyen hátrányt nem szenvedtek. A biztosító által levont összeget visszafizet­tem nekik és én jártam el a bíróságon a nevükben. A pereket országosan is példa­értékűnek tartom, mint az Autójavítók és Autókeres­kedők Szakszövetségének szakmai vezetője - mondta Szénási Róbert. Ám még sincs happy end... - Nem is ez a legna­gyobb gond most már. Egy ideje sok ügyfelem úgy jön hozzám a Generáli-Provi­denciától, hogy ott az ügy­intézők megpróbálták lebe­szélni arról, hogy velem ja­víttassa kocsiját, mondván, ezzel a műhellyel már több­ször pereskedtek. Számítá­saim szerint több milliós megrendeléstől estem tgy el az idén. Szerencsére, a régi kuncsaftjaim kitartanak mellettem. Természetesen a Genera­li-Providencia ügyviteli igazgatója, Rácz Zoltán egé­szen másként látja a történ­teket, bár nem tagadja, Szé­nási Róbert pert nyert elle­nük. Ám, hozzáteszi mind­járt azt, hogy a társaság mindenben eleget tesz a bí­rósági ítéletnek. - A legnagyobb vita kö­zöttünk az, hogy mekkora rezsióradíjat fogadunk el. A 3150 forintot valóban ma­gasnak tartjuk akkor, ami­kor egy szakszerviz, például a Porsche Szeged műhelye is csak 2600 forintos óradíj­jal számol. Éppen a saját ügyfeleink érdekében nem megyünk bele abba, hogy egyes szerelők felhajtsák az árakat. Ez ugyanis hosszú távon a biztosítottak zsebére menne. - Mi a helyzet a gépko­csik szállítási díjával Ezt a tételt miért nem fogad­ják el? - Üzletpolitikánk szerint ennek bele kell férnie a re­zsióradíjba, amint azt a neve is mutatja, hiszen ez is egy rezsiköltség. A munkadíj, piacgazdaság lévén, mindig a verseny szereplói közötti alkuban dói el. Mi huszonöt szervizzel vagyunk partneri kapcsolatban a térségben. Ezeket a műhelyeket mi­nősítettük is. Kivétel nélkül mindnyájan elfogadták, hogy az Eurotax alapján számoljunk el egymással. Egyetlen partnerünkkel sin­csenek hasonló gondjaink, mint Szénási úrral. - Mégis pert nyert önök­kel szemben a vállal­kozó. - Ez igaz. Mi pedig a bí­róság ítélete szerint el is számolunk. Felvetődik per­sze a kérdés, ha egy törött autót nem a biztosítótársa­ság kontójára javíttat valaki, akkor vajon a piacon képes lenne-e ilyen magas árat ér­vényesíteni egy műhely. Úgy gondoljuk, hogy nem. Rácz Zoltán ügyviteli igazgató arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy társaságuk minden jogos kárigényt kifi­zet ügyfeleinek. Ezt mutatja az is, hogy 75 százalékos az idei kárhányaduk, vagyis az eddig beszedett kötelező fe­lelősségbiztosítási díjak két­harmadát különféle károkra már kifizették. Ez a gazda­ságosság határát súrolja ak­kor, amikor még csak a tél elején járunk. Őket tehát nem érheti az a vád, hogy a díjakat beszedik, ám a baj­ban nem fizetnek. - Ami jár, azzal nem is szokott problémánk lenni. A gond ott kezdődik, ha már valami nem jár. Vita esetén egyébként is mindig függet­len kárszakértő véleményét kéljük. A Generali-Providencia vezetője határozottan visz­szautasftotta azokat a váda­kat, miszerint ők másfelé irányítanák Szénási Róbert ügyfeleit: - Ezt meg sem tehetnénk, de értelme sem lenne hi­szen, aki oda akarja vinni a kocsiját, úgy is odaviszi. Ha mi eltanácsolnánk Szénási Róbert ügyfeleit, akkor va­jon most hogyan lehetnének vitáink a sok számla miatt? A javítóműhely és a biz­tosító társaság vitájában aligha lenne érdemes a döntőbíró szerepét bárkinek is felvállalni - a bíróságon kívül. Márpedig a vállalko­zó továbbra is úgy érzi, őt hátrányos helyzetbe kény­szeríti a Generali-Providen­cia. Lehet, hogy a pereknek ezzel még nincs vége? Rofai Gábor AJANDEKKAL KEDVESKEDÜNK akik at új, színes Délmagyarországot - a legfrissebb és információkkal - már korán reggel szeretnék kézbe és ezért MÉG A RÉGI ÁRON fizetnek elő kedvenc újságjukra! Mi megkönnyítjük karácsonyi bevásárlását,' ha december 17-ig előfizet lapunkra negyedéves előfizetéshez 1000 Ft-os féléves előfizetéshez 2000 Ft-os TESCO-VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYT KAP AJÁNDÉKBA!* A lap előfizethető a szerkesztőségeinkben, megrendelhető a 06-80-821-821 •es zöld számon, illetve a mellékelt megrendelőlapon. Az ajándék utalványt új előfizetőink a kézbesítőtől megkapott készpénzfizetési számla ellenében szerkesztőségeinkben vehetik át. Sajtóház, Szeged, Stefánia 10., 62/481-281 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 6., 62/242-419 Makó, Csanád vezér tér 3. 62/213-198 Csongrád, Iskola u. 2. 63/383-656 Szentes, Kossuth u. 8. 63/314-838 (* Ajánlatunk csak magánszemélyekre érvényesi) i DÉLMAGYARORSZÁG megrendelőlap minimum negyedéves előfizetéshez Megrendelem a Délmagyarországot: • • negyedévre félévre: 2 820 Ft-ért 5 640 Ft-ért Az. előfizetési dijat az alábbi címen számlával jelentkező kézbesítőnek kifizetem! aláírás i Címünk: DELMAGYARORSZAG KFT., Terjesztési Csoport, 6740 Szeged, Pf.: NEV: CÍM:DDDD TELEFON: f I í 1 J f I i II I! II I I 53. I I Cél: a kulturális autonómia Mivé lesz a kisebbség? A kisebbségek kulturá­lis autonómiájának egyik fontos színtere az anya­nyelven való információ­közlés, az anyanyelvű médiához való hozzáfé­rés. Magyarországon tör­vények szabályozzák és garantálják a nemzeti, et­nikai kisebbségi média működését, illetve működ­tetését. Hazánk az Európa Tanács nemzeti kisebb­ségről szóló keretegyez­ménye, illetve a regionális és kisebbségi nyelvek eu­rópai kartájának ratifiká­lásával vállalta ezt. A ki­sebbségek hazai helyzete kiemelt témája az Európai Unió ország jelentésének. Helyzetértékelésre Don­csev Tosát, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökét kértük. - Törvény írja elő, hogy a kisebbségek helyzetéről két­évente jelentés készüL E do­kumentumot az Orbán-kor­mány megvitatta. A kisebb­séget felügyelő igazságügyi miniszter november 9-én számolt be az országgyűlés­nek. Melyek e jelentés forró pontjai? - A meghatározó politikai pártok három kérdésben - a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozásban, illetve a ki­sebbségügyben - egyetértenek, a folytonosságra helyezik a hangsúlyt. A polgári kormány értékként tekint az ország év­századokra visszatekintő kultu­rális sokszínűségére. A kisebb­ségi kultúrák tudatos ápolása nemcsak nemzetközi kötele­zettség vállalás, hanem hosszú távú nemzeti érdek is. Ennek jegyében a kormány támogatja a kisebbségek közösségeit iden­titásuk erősítésében. Ennek egyik eszköze a kisebbségi ön­kormányzati rendszer me­gerősítése, közelítése a kulturá­lis autonómia eléréséhez, ami középtávú cél. Kiemelt szerepet kap a kormányzati intézkedések sorában a roma kérdés. A ma­gyar kormány idén elfogadta a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javí­tását célzó középtávú intézke­dés csomagot. - A cigányság problémájára az uniós jelentés is fölhívta a figyelmet. A romák meg­oldatlan helyzete lehet-e gátja az ország uniós csat­lakozásának? - A cigányság helyzete sok tekintetben eltér a többi kisebb­ségétől. Gondjai nem elsősor­ban kulturális, nyelvi ere­detűek. inkább szociális, foglal­koztatási, szakképzési, oktatási problémák. Ez összehangolt, át­fogó intézkedést igényel. Más hátrányos helyzetű csoportok­hoz hasonlóan a romák eseté­ben is össztársadalmi érdek és feladat a megfelelő életkörül­mények megteremtése. A cigá­nyok integrációja, életkörülmé­nyeinek megváltozása csak kö­zös, társadalmi együttműködés­sel, évtizedes erőfeszítések eredményeként valósítható meg. Ehhez az EU jelentős anyagi támogatására szükség van. A Phare keretében már ed­dig is több programot támoga­tott az EU. A kisebbségi hivatal szorgalmazza, hogy a média mozdítsa elő az előítéletek és a sztereotípiák lebontását, hogy a valóságnak megfelelő kép ala­kul ki e kérdésről. Az eddigi erőfeszítések közül kiemelem. hogy például a jogszabályaink kizárják a diszkrimináció le­hetőségét, a kisebbségi önkor­mányzat a cigányság számára is a demokrácia iskolája. A pénz­ügyi támogatást megkapja a több mint 270 cigány civH szer­vezet; a fejkvóta az oktatási rendszert pumpálja. Tehát elin­dultunk egy úton, azaz a prob­léma belátható időn belül meg­nyugtató módon rendeződik. - Ebbe beletartozik a ki­sebbségek parlamenti kép­viseletének megoldása is? - Ez a parlamenti pártok po­litikai akaratától függ, mert a szakmai alternatívák kidolgozá­sára kész a hivatalunk és a két illetékes minisztérium. De ad­dig is: a kisebbségek országos önkormányzatai aktívabban ve­hetnének részt a jogalkotási fo­lyamatban. Ugyanakkor a vá­lasztójogi törvény átfogó mó­dosításának része lehetne a ki­sebbségek parlamenti képvise­lete. - Az itt élő kisebbségek szá­mára mit hoz Magyarország uniós tagsága? - A közös Európa nagy építőmestere, Helmut Kohl mondta: az unió tarka virágcso­kor. A kisebbségek várakozás­sal nézhetnek e lépés elé, mert ha az unióban lesz már például Szlovákia, Szlovénia és Hor­vátország is, az anyaországgal határok nélküli lesz a kapcsolat. Az unió jelentette természetes közegben, a demokratikus és szabad légkörben mindenki fé­lelem nélkül megvallhatja saját identitását. A kellő pénzügyi tá­mogatás, az oktatás és a kultúra mellett nem látom veszélyét, hogy a sok-sok kis közösség egy arctalan masszává olvadna. Újszászi Ilona

Next

/
Oldalképek
Tartalom