Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-01 / 280. szám

SZERDA, 1999. DEC. 1. • EGY SZÁZALÉK III. MAG YAR ALUMI'ArtH ALIAMKINCSTAR CSONGRÁD MEGYEI FIÓK 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. Telelőn: (62) 488-411 4606. 4663 (pen/wri órák: hétfótólpéntekig 08-13 (óráig) Nem „mérges'' a vásárhelyi méhész Madarat tol Iáról... FELVESSZÜK A RITMUSÁT C1B BANK 6720 SZEGED, KISS MENYHÉRT U. 1. TELEFON: (62) 425-425 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FERENC U. 15. TELEFON: (62) 246-911 1 hét 2-3 hét 1-2 hó 3ho 6 ho 12 hó •TOYOTA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TR.: 0662-241-628 -TOYOTA SZEGED KFT SZEGED TEL: 06-62-467-591 Szolgáltatásaink: Állampapírjegyzés, -visszaváltás (Kincstári Takarékkötvény, Kamatozó Kincstárjegy) • Másodpiaci forgalmazás, korábbi kibocsátású állampapírok vétele és eladása (Magyar Államkötvény, Diszkont Kincstárjegy) • Újrabefektetési lehetőség (időkiesés és kamatveszteség nélkül) • Vételkor és eladás­kor átutalás folyószámláról, folyószámlára. MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR CSONGRÁD MEGYEI FIÓK 0-100 ER-n 3.500 3.61(3.00 100 E Ft-500 E Fl 6.000 6.26(6.22 500 E Ft teteti 10.500 11.16/11.06 R (min. 50 E Ft) 0-50 E Ft-ig *""T500 3.61 50 E Ft-500 E Ft 8,500 8.97 500 E Ft teleti 12.500 13.44 A KINCSEM belét kdnuLi maganstemetyek részére (íréi. 50 6 Ft) 3 hónap 133)00 13,18 6 hónap 13.000 13.18 12 hónap 12.500 12.67 leNKMMvsm Ilii 111M1 1 he* Leiem nenl A KINCSEM 2000 Kótvénv tUNL 10 E R) 1 1 hó 12.000 12.00 3 hó 13.000 13.00 6 hó 13.000 13.00 12 hó 12.500 1250 'AitMIIanavMinr NYWian.tDBEK Folyószámláiméi 24.00 BetéKmö hael 19.00 Lombantiitel 20.00 Ingatlanfedézetes hael 23.00 HUF prime rate 16250 CIB^J\06402»2242 Takarékbank-mérleg Szerény nyereség Budapest (MTI) A* 1999-re tervezett 250 millió forintnál kisebb nyereség várható a Taka­rékbanknál, az első tíz hónap adózás előtti ered­ménye 133 millió forint ­tudta meg az MTI a Taka­rékbank Germán Desk di­víziójának megnyitása al-. kaiméból rendezett sajtó­tájékoztatón. Az idei átszervezések és beruházások éve a Takarék­banknál - indokolta a csök­kenő marzsok mellett a terve­zettnél várhatóan kisebb profi­tot Franz Ottó, a Takarékbank ügyvezető igazgatója. A bank mérlegfőösszege a tavaly év végi 111,4 milliárd forintnál közel 5 százalékkal volt ki­sebb, összege október végén 106 milliárd forintot tett ki. A csökkenés oka, hogy a Taka­rékbank folyamatosan eladja tulajdonosainak, a takarékszö­vetkezeteknek a fiókhálózatát Szlovák Budapest (MTI) A múlt héten szlovák parla­ment módosította az autópá­lyák használatáért fizetendő díjszabás rendjét, az űj gyakor­lat 2000. január elsejével lép életbe. Szlovákiában eddig a gépjármű hengerűrtartalma szerint állapították meg, január l-jétől viszont a saját tömeg (önsúly) függvényében szabják meg az autópályák használatá­ra jogosító matricák árát. Új­donság lesz az is, hogy a matri­cák a korábbi gyakorlattól elté­rően már nemcsak egy évre, a hozzájuk kapcsolódó aktív és passzív üzletággal együtt. A Takarékbank többszáze­zer márkás beruházással Ma­gyarországon is megalapította Germán Desk divízióját - je­lentette be Franz Otto. A Germán Desk célja, hogy a több mint ezer német tulajdo­nú magyarországi cég számá­ra információkat nyújtson, pénzügyi tanácsadást adjon, illetve elsősorban a kis- és kö­zépvállakozók piaci lehetősé­geit elősegítse. A divízió lét­rehozásának az ad különös aktualitást, hogy a német cé­gek be kívánnak kapcsolódni a több mint 2 milliárd eurós koszovói nemzetközi újjáépí­tési programba. A magyarországi Germán Desk a negyedik a hasonló DG Bank-részlegek sorában: a bankcsoport két és fél éve ala­pította meg az elsőt, és ma már Hong Kongban, New Yorkban és Londonban műkö­dik hasonló részlege. pályadíj hanem - két járműkategóriá­ban - 15 napos időszakokra is megvásárolhatók lesznek. Az éves érvényű matricá­kért másfél tonnáig 400, 3,5 tonnáig 900, 12 tonnáig 3000, 12 tonna fölött 6000 koronát kell fizetni. A tizenöt napig ér­vényes matricákat a két alsó súlycsoporthoz sorolt jármű­vekre 60, illetve 130 koronáért adják, de az ennél nagyobb ön­súlyú járművek tulajdonosai, illetve vezetői nem élhetnek a 15 napra szóló bérlet lehetősé­gével. Családi vállalkozás, tizenkétmillió hölgyalkalmazottal? i újság, könyv, szórólap, ' ügyviteli nyomtatvány, ( meghívó, névjegy, IGÉNYES KIVITELBEN: | 62/420-819 J Aluimnivm-tiór sebesiegvaítogomb Aulorótíio-mognó (TM42Q0) Csomagtotbelés Elfó ködlámpa Fenynöromoio Gumisiónyeg Hálón Infto távirányító (TM4200) Koméi lidobo: Könnyűfém felni (Iá ) legkondicignoló Silécforlo EpotlnigókésiUl Téli gonti Tetőcsomagtartó Textilszőnyeg ^^^^^^^^^^ ^^^^ Üíesfítés (első elesek) /W^^^SSfi^te^ 205.55RÍÓ V sport gumiabroncs EURO TOYOTA Bírhat <i jclht'ii Ritkán adatik meg, hogy közvetlen forrásból jussunk hozzá értékeinkhez. A Magyar Államkincstár fiókjai­ban mindenkor közvetlenül a kibocsátótól vásárolhat állampapírt. Magyar állampapírok közvetlen forrásból, teljes körű állami garanciával. Már bankkártya-elfogadással is! Azt hinné az ember, semmi gondja annak, akinek tizenkétmillió „hölgyalkalmazott" dol­gozik. Ráadásul még szakszervezetet sem ala­pítanak a dolgozók, se vasárnapjuk, se szabad­ságuk. Ennél szebbről munkaadó nem is álmo­dozhat. Ám még sincs könnyű helyzetben a vá­sárhelyi méhész. Bakos István és családja. Mosta­nában olyan szégyenlete­sen keveset adnak egy kiló termésért a felvásár­lók, hogy inkább raktá­rozzák az idei, több ton­nányi méztermésüket. - Lassan harminc eszten­deje kezdtünk el méhészkedni - mondja az őstermelő, Bakos István. - Eleinte csak hobbi­ból, néhány családdal, ma vi­szont már ez adja a családunk megélhetését. A família apra­ja-nagyja a méhecskék körül tevékenykedik. Kétszázhúsz termelő csa­lád dolgozik éjt nappallá téve, alig tíz kilométerre Hódme­zővásárhelytől. Mivel átlag ötvenötezer méh tartozik egy családba, így Bakosék min­den bizonnyal Vásárhely leg­nagyobb „munkaadói", hi­szen több mint 12 millió dol­gozót alkalmaznak. - A méhek télen pihen­nek, de mit csinál mostan­ság a méhész? - Most is dolgozik. Egy­részt állandóan akad javítani való a kaptárokon, másrészt a megtermelt mézet el is kelle­ne adni, ami manapság a leg­íme a válasiteK: T.'O 000 f c értékű tartoré&Aét Bakos István: csak csurran-cseppen mostanság a méztermelésből. (Fotó: Tésik Attila) nehezebb. A felvásárlók az idén a termelési költség felé­ért akaiják csak megvenni a mézet, így a méhészek több­sége inkább raktározza, mint piacra dobja most az áruját. Azt mondja Bakos István, nem is csoda, hogy az elmúlt harminc évben 45 ezerről 16 és fél ezerre csökkent a hazai méhészek száma. A jövedel­mezőség drasztikusan csök­kent ebben a szakmában, pe­dig hatalmas hasznot hajtanak az országnak a méhészek. A beporzással évi 20 milliárdos értéket teremtenek a gyümöl­csösökben. Ráadásul a méz több mint 90 százalékát ex­portálják, ami sok devizát hoz az országnak. - Hány évet bír ki a méz? - Szerencsére sokat, így azután meg lehet várni azt az időt, amikor jobb lesz az ára. Nemrégiben egy harmincöté­ves üveget bontottunk ki, s méznek semmi baja nem volt. -Ittis létezik évjárat, mint a boroknál? - Egy kicsit valóban ha­sonló a borászathoz a méhé­szet Az idei akácméz például kiváló, bár csak lassan teltek meg a kaptárak, így a termés mennyisége csak közepes. - Mitől lesz jé a méz? - Attól, ha tiszta és sűrű. Éppen ezért a szezonban ál­landóan utazniuk kell a méhé­szeknek. Pusztavacs közelé­ben akad például egy tízszer tíz kilométeres akácos. Ha oda megy az ember, biztos, hogy tiszta lesz az akácméze. Azután vándorolhatunk to­vább a repcemézért, a se­lyemkóró mézért és a korian­derért. A végén marad a ve­gyes virágméz. Az akácból és a selyemfűből lett méz igazi hungarikum. Külföldön, akár­csak a búzánkat, a mézünket is feljavítására használják. - Mire költ legtöbbet a méhész? - A termelési költségekben első a szállításra és a méz he­lyébe kerülő méhtakarmányra kiadott összeg. Mivel az idén csak keveset fizetnek a felvá­sárlók, sok méhész az utolsó pörgetést már el sem végzi, a kaptárban hagyja a mézet, pe­dig ez hosszú távon tönkre te­heti a méhészetet. Bakosék kiszámolták, egy öttagú család tizenhétszer reggelizhet egy kiló mézből. így azután igazán nem számít drágának ez-az egyébként természetes anyagokból - ké­szülő étek. Ennek ellenére a hazai mézfogyasztás alig ha­ladja meg az egy kilót, szem­ben a németek több mint ötki­lós fogyasztásával. Bakosék egy új termékre, a méhméregre is megpróbáltak piacot találni, eddig kevés si­kerrel. A kiváló gyógyszer­alapanyag ugyanis a hazai gyáraknak nem kell. Inkább importból szerzik be a szük­ségletüket. - Elektromos úton, a mé­hek károsítása nélkül fejjük ki a mérget. Egy ilyen művelet után napokig úgy megszelí­dülnek a méhek, hogy simo­gatni lehet őket. Bár Bakosék szinte min­dennel megpróbálkoztak már, ami a méhészethez tartozik, mégis féltik a mesterség jövő­jét - Mivel a költségeket nem tudják a méhészek az árakban érvényesíteni, így félő, hogy megszűnik a vándorméhészet. Márpedig, ha csak helyben gyűjtik a virágport a méhecs­kék, akkor oda lesz a tiszta, magyar méz. Az unióban pe­dig nagy lehetőségek lenné­nek, a mi mézünket szinte fű­szerként használják külföldön. Most arra bíztatnak bennün­ket, hogy alapítsunk termékér­tékesítő szövetkezeteket. De miből? A forgalmazáshoz milliók kellenének, a méhé­szeknek pedig nem volt ekko­ra jövedelmük az elmúlt évek­ben. Nagy kár lenne pedig, ha kihalna ez a szép mesterség... Rafai Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom