Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-18 / 269. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. Nov. 18. HELYI TÜKÖR 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat Fekete Klára újságíró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon. Elve­szett tárgyaikat keresd, illetve talált tárgya­kat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld szá­mon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Buszok. A menetrend-vál­tozásokkal kapcsolatban to­vábbra is kapjuk az észrevéte­leket. Telefonálónk (414­089) szerint az egy dolog, hogy Petőfiteleptől elvették a 2l-es buszt. A megmaradó já­ratok csatlakozásai viszont rosszak, a Csillag téren nem váiják meg egymást a buszok. A 71Y-os járat új útvonala miatt is változatlanul panasz­kodnak az újszegedi víztorony körül élők. Szelesné Szilák Márta, mint baktói nagyon örül a 72Y-osnak, csak az a kérése - mások nevében is -, hogy az első járatot már 5-kor indítsák el. Máskülönben nem érnek oda az emberek a mun­kahelyükre. F. S.-né szerint a 90-es busz SZVSE-pályánál található megállója sáros, va­lamit tenni kellene. Még szombaton esett meg, hogy a Vidra utcából délelőtt 11-kor startoló trolin többen elestek a pilóta hirtelen indítása miatt ­panaszolta Nagy Ferencné (472-080), aki azóta sem tudja magát túltenni a történteken. Nekrológ. Dr. Pollák László, a Szegedi Zsinagóga Alapítvány kuratóriumának elnöke azzal szeretné kiegé­szíteni tegnapi, Sebők György zongoraművész és zenepeda­gógus halálára írt megemléke­zésünket, hogy a mester utol­só szegedi látogatásakor (1997 októbere) a legutolsó koncertjét a zsinagóga re­konstrukciójának javára adta a konzervatórium nagytermé­ben. Kispiac. A dorozsmai kis­piacot valóban bekerítették, rendbe hozták - így egy olva­sónk -, ám nem tartja a leg­jobb megoldásnak, hogy oda csak korlátozott számban le­het autóval beállni. Sok idős ember kényszerül arra, hogy az útról nehéz ládákat cipeljen be. Közvilágítás. Köszönet a Démásznak, amiért a Rózsa utcai közvilágítást gyorsan megjavították - jelezték a 472-620-es telefonszámról. Ugyanez viszont nem mond­ható el a Tiszavirág utcáról! ­panaszolta egy másik olva­sónk. A i élvonal. 1 Amilyen a gazdar olyan a szolga Bárdos zenei hét Munkatársunktól Ma 18 órától a felsővárosi templomban a szegedi Bár­dos Lajos zenei hét rendez­vénysorozata keretében em­lékmisét tartanak a száz éve elhunyt komponista tisztele­tére. Ugyanott 19 órától kó­rushangversenyt rendeznek Bárdos Lajos műveiből, amelyen fellép a Karolina Altalános Iskola Gyermek­kara Czakóné Forgács Gab­riella, a Karolina Gimnázi­um Leánykara Nagy M. Ve­ra, a Piarista Gimnázium Fiú Kórusa Lajos István, a Sze­gedi Bárdos Lajos Vegyes Kar Delleyné Halama Piros­ka, a Szegedi Dóm Kórusa Varjasi Gyula, valamint a Konzervatórium Főiskolai Vegyes Kara Delleyné Hala­ma Piroska vezényletével. Bulldog enciklopédia A hadikutyák ideje lejárt. A szerző, a könyv és a kutyája. (Fotó: Miskolczi Róbert) Kocsis Miklós imádja a kutyáit. Olyan szeretettel beszél az amerikai staf­fordshire terrierjeiről és rottweilerjeiröl, mint más a szerelméről. A harmincé­ves szegedi fiatalember hat esztendeje tart őrző­védő ebeket, s állítja: az úgynevezett harci kutyák­ról rengeteg téveszme ke­ring. Ezt tisztázandó írta meg a Bulldog enciklopé­diát, amelyet a közeljövő­ben fordítanak le németre, olaszra és angolra. Kocsis Miklós kicsi gyer­mekkora óta kutyabolond. Amerikai staffordshire terriert és rottweilert hét esztendeje tart, előtte egy ősi magyar faj­tával, a kuvasszal foglalkozott. - A könyv megírásában legin­kább az motivált, hogy renge­teg rosszat hallottam és olvas­tam az úgynevezett harci ku­tyákról - kezdi a beszélgetést Kocsis Miklós. - Szerencsétlen kutyákról már minden rosszat elmondtak: vérszomjas fene­vadaknak, bestiális gyilkosok­nak állították be őket a médiá­ban. Amikor megvettem az el­ső staffordshire terrieremet, s elkezdtem vele foglalkozni, rá­jöttem, kevés képezhetőbb és tanulékonyabb kutya van nála. A saját tapasztalataim, vala­mint az állatorvosok és etoló­gusok által írt tanulmányok mind azt mutatták, hogy hamis kép él a közvéleményben a gla­diátornak titulált kutyákról. Kocsis Miklós ezt követően ragadott tollat, s fogott neki a Bulldog enciklopédia megírá­sának. Tette ezt annál inkább, mert ilyen és ehhez hasonló könyvekből nagy hiány mutat­kozik Magyarországon. A terri­erekről például az elmúlt tíz évben mindössze egyetlen könyv jelent meg, az is heve­nyészett fordításban. - Meg­próbáltam objektív módon kö­zelíteni a témához, hiszen va­lós képet akartam adni a bull­dogokról. Kocsis Miklós köny­vében húsz kutyafajta szerepel, az öt kilogrammos boston terri­ertől kezdve a száz kilós mas­tiffig elemzi a különböző fajtá­kat történetük, elterjedésük, nemzetiségi hovatartozásuk és jelenlegi helyzetük szerint. A könyvben természetesen szó esik a kutya származásáról is, amely körül a viták a mai napig nem csillapodtak le. Arra vonatkozóan például csak fel­tételezések vannak, hogy mikor csatlakozott a kutya az ősem­berhez. A háziasodás folyama­tában valószínű, hogy az első találkozások az ősember és a kutya között tragikusan vég­ződtek: az ember ugyanis meg­ette a kutyát. Ez ma már más­képpen fest, legalábbis Ma­gyarországon. A kutyatámadá­sokról Kocsis Miklós egyértel­mű véleménnyel bír, azt mond­ja: amilyen a gazda, olyan a szolga. Ennek következtében a kutyaharapásos attaknál min­den esetben a gazda a felelős. A kiképzett, szocializált kutya nagyon ritka esetben támad ok nélkül. Tudott dolog, hogy az ókor­ban hadikutyák is voltak, a szó igaz értelmében harci kutyák, amelyek bőrpáncéiba öltözve, éles és hosszú késekkel felsze­relve, nagy csapatokban rontot­tak az ellenségre és főként a lo­vak között okoztak nagy riadal­mat és sebesüléseket. A hadi­kutyák ideje lejárt. Itt és ma az úgynevezett harci kutyák csak és kizárólag akkor okozhatnak komolyabb problémát, ha a gazda elvadítja és négylábú, ki­biztosított kézi gránátként tart­ja maga mellett. - Ez azonban egy kutyaszerető embernek, aki társként és barátként kezeli ál­latát, nem lehet célja - fejezte be a beszélgetést az enciklopé­dia szerzője. Sx. C. S*. MA RÁKOS TIBOR, az 1­es országgyűlési választó­kerület (Tarján, Felsővá­ros, Belváros egy része, Újszeged, Szőreg, Új­szentiván, Kübekháza, Ti­szasziget, Deszk) képvise­lője fogadóórát tart a Vic­tor H. utca 5. alatti Fi­desz-székházban 17 és 18 óra között. HOLNAP. DR ZLEHOVSZKY ILONA, a Munkáspárt jogtanácsosa 13-15 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart a Munkás Művelődési Otthonban (Fő fasor 9.). DR. SZABÓ LÁSZLÓ, a 7-es választókerület (Új­szeged egy része) képvi­selője fogadóórát tart 14.30-15.30 óráig a Ko­rondi utcai orvosi rende­lőben. INGYENES JOGI TA­NÁCSADÁST tart 14 és 15 óra között dr. Ónozó Mónika a Fidesz-Magyar Polgári Párt székházában (Szeged, Victor H. u. 5.). Ma este A Telin ablakából Munkatársunktól Ma, csütörtökön este 7 órakor ismét jelentkezik a Telin tévé magazinja, a „Mi ablakunkból". Az adásban dr. Bartha László polgármester beszámol ar­ról, hogy Szeged 75 millió forintos támogatást nyert a Il-es kórházban sürgősségi betegellátó osztály létesíté­sére. Ezenkívül folytatódik a parlamenti sarok című ro­vat, bemutatják a „Foglal­koztatás 2000" Alapítvány munkáját és dr. Sipos Ibo­lya igazgató beszél a Ság­vári gimnáziumról. Retteg-e a fütésszámlától? A hosszúra nyúlt langy­meleg, napsütéses ősz után kedden este egy kis havas esővel beköszöntött a tél és a mínusz fokok szezonja. De már az ezt megelőző egy-két hétben is a koráb­binál magasabb fokozatra kellett állítani a konvekto­rokat, termosztátokat ­amennyiben valaki ezt megengedhette magának. Mert a távfűtéses otthonok­ban változatlanul a közpon­ti akarat érvényesül, borsos összegekért lehet élvezni a meleget. Sokaknak az utol­só forintjait is elviheti egy keményebb tél - erről be­széltek azok a szegediek is, akiket a fűtési szezonról és az árakról faggattunk. Szalóky Antalné (nyugdíjas ruhagyári művezető): - Átalány­díjas szerződést kötöttünk a Sze­távval, télen-nyáron egyformán fizetünk, 6200 forintos a fű­tésszámlánk a kétszobás lakásra. Félünk a jövőtől, attól tartunk ­szerintem jogosan -, hogy janu­ártól újra emelkednek az árak. A távhőszolgáltató különben való­ban csökkentette az árait, kerek 64 forinttal fizetünk kevesebbet, mint korábban. Ez, ugye, vicc, ezzel nem vagyunk kisegítve. Juhász Ferenc (rokkant­nyugdíjas): - Egyedi gázfűtésű, L O a hét kérdése Szalóky Antalné, Juhász Ferenc és Renkecz Edit. (Fotó: Somogyi Károlyné) 92 négyzetméteres lakásban la­kunk, vagyis mi szabályozzuk a fűtést. Örülünk, ha nincs ke­mény tél, akkor járunk jobban, máskülönben a megtakarításo­kat is elvihetné a gázszámla. Csak annyit fűtünk, amennyit muszáj, takarékoskodunk, vagy­is nappal sosem engedjük 20 fok fölé menni a hőmérő hi­ganyszálát, éjszaka pedig 16-18 fokban alszunk. így tudunk 6-7 ezer forintos gázdíjból kijönni havonta. Most jártunk a sógo­romnál Németországban, a volt keleti részen, ahol elmondták, mennyire csodálkoztak régen, ha átmentek Nyugatra, hogy ott bizony, fáztak. Lassacskán mi is kénytelenek leszünk megszok­ni, csak annyit fűtünk, amennyit feltétlenül szükséges. Máskü­lönben nem lenne elég egy könyvtáros és egy rokkantnyug­díjas „bére". Renkecz Edit (könyvelő): ­Két és fél szobás lakásom van Tarjánban, a Szamos utcában. Átalányban fizetem a fű­tésszámlámat, most havonta már a tízezer forintnál tart a végösszeg, ami azt jelenti, hogy egy évben - az augusztusi plusz számlával együtt - közel 140 ezer forintot fizetek ki fűtésre. Nem tudom pontosan, de úgy 3­400 forinttal csökkent a számla, amióta új tulajdonosa van a Szetávnak - sajnos, ez sovány vigasz számomra. Nehezen ész­revehető. Minden évben félek a kemény téltől, mert megérzi a pénztárcám. F. K. Eladják, vagy megveszik a Tisza Gyöngyét? A városházán mérlegelnek A hatvanas évek leg­végén kezdődött, s a het­venes évek legelején fe­jeződött be a Tisza Gyön­gye építése. Az egykor öltözökabinoknak, s étte­remnek helyt adó épület­ben már vagy másfél év­tizede működik diszkó. A közelmúltban a szórako­zóhely üzemeltetője, aki egyébként három évvel ezelőtt az épület három­negyedét megvásárolta, jelezte az önkormányzat­nak: üzleti céljai megva­lósítása érdekében sze­retné megvenni az épület városi tulajdonban lévő negyedét is. A Csongrád Megyei Álla­mi Építőipari Vállalat 1970­ben fejezte be a Tisza Gyön­gye építését. A nehezen kö­rülírható funkciójú épület ka­binsorokat rejt magában, ugyanakkor étterem is műkö­dött benne. Az átalakulások ellenére a Gyöngye épülete máig őrzi a Partfürdő bejára­tát, akárcsak három évtized­del ezelőtt. Sőt, a híd szerepét is betölti a Partfürdő és a Li­getfürdő között, biztosítva a fürdővendégek átjárását. Hamar kiderült azonban, hogy míg a kabinokra feltét­lenül szükség van, az étterem képtelen felvenni a versenyt a strand lángossütőivel. így az­után a Gyöngye legfelső szintjén másfél évtizede disz­kót működtetnek. Sajtos Szűcs László szinte a kezdetek óta jelen van a Ti­sza Gyöngye életében. Elő­ször mint lemezlovas, azután tíz évvel ezelőtt mint a disz­kó bérlője, s 1996 óta mint az épület 75 százalékának tu­lajdonosa. Az üzletember a közelmúltban jelezte az ön­kormányzatnak: szeretné megvásárolni az épület ön­kormányzati tulajdonban maradt 25 százalékát, melyet a Fürdő és Hőforrás Kft. ke­zel. „Tarthatatlan, hogy a három­ezer négyzetméteres ingatlan a mai napig egy tulajdoni la­pon van bejegyezve, s még a társasházi szerződést sem si­került megkötnöm eddig az önkormányzattal. Ráadásul a jelenlegi tulajdonviszonyok nem is teszik lehetővé hosszútávú üzleti terveim megvalósítását" - jelentette ki Sajtos Szűcs László, aki vételi szándéka mellett azt is jelezte az önkormányzatnál: ha nem vásárolhatja meg az épület városi tulajdonban le­vő részét, úgy szeretné, ha az önkormányzat venné meg az épület kétharmadát. Sajtos Szűcs László nem árulta el, mire is akaija hasz­nálni az egész épületet, de el­mondta, befektetőtársaival egy közel százmilliós beruhá­zást terveznek. „Nem bor­délyt akarok nyitni, hanem egy, a fiatalok minden kor­osztályának szórakozási igé­nyeit kiszolgáló létesítményt" - mondta Sajtos Szűcs László, aki szerint nem állják meg a helyüket az önkormányzat, és a Fürdő és Hőforrás Kft. az épület eladásával kapcsolat­ban felmerült aggályai. Sajtos Szűcs László állítja: ha meg­vásárolná az épületrészt, és átalakítaná azt, senkinek sem hiányoznának a kabinok, hi­szen tudomása szerint közü­lük évente csak néhányat bé­relnek a fürdőzők, és a két strand közötti átjárást is könnyen meg lehetne oldani egy másik helyen. Információink szerint a Ti­sza Gyöngye épületének még önkormányzati tulajdonban levő része jóval sokrétűbb feladatot lát el, mint azt első látásra bárki is gondolná. Itt kapott helyet a fürdő négy­ezer főt befogadó közös öltö­zője, melynek kialakítását az ÁNTSZ rendelte el. De az épületben működik a strand főbejárata, az orvosi rendelő, a főiroda és a stúdió, sőt in­nen irányítják a fürdő elektro­mos rendszerét is. Ráadásul az épület segítségével létesí­tenek összeköttetést a két für­dő között. Mészáros Gábor, a Fürdő és Hőforrás Kft. ügyvezető igazgatója értesüléseinket a cég bonyolult helyzetére hi­vatkozva nem kívánta kom­mentálni, még szakmai szem­pontból sem. így azt sem tud­hattuk meg, működőképes maradhatna-e, és ha igen, ak­kor milyen beruházások ered­ményeképpen a Partfürdő a Tisza Gyöngye épülete nél­kül. Török Csaba, az önkor­mányzat tulajdonosi bizottsá­gának elnöke elmondta, tár­gyaltak már Sajtos Szűcs László jogi képviselőjével, ám az álláspontok kölcsönös ismertetése óta semmi sem történt az ügyben. Az elnök szerint nemcsak az eladást, de az épületrész visszavásár­lásának lehetőségét is mérle­gelni fogják. Kéri Barnabás

Next

/
Oldalképek
Tartalom