Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-29 / 278. szám

HÉTFŐ, 1999. Nov. 29. BELFÖLD 3 m röviden A botrány­politizálás „hozadéka" Budopest (MTI) Ma Magyarországon olyan baloldal van, amely már régen megtagadta igazi baloldali értékeit, a jobbol­dal pedig a Fidesz vezette li­berális gazdaságpolitika szolgálatában áll - mondta Fekete György, a Keresz­ténydemokrata Néppárt alel­nöke szombaton sajtótájé­koztatón. - Az igazi jobboldalnak a fentiekből következően a KDNP körül csoportosulva kell kialakulnia - szögezte le a politikus a KDNP megyei elnökeinek budapesti tanács­kozását követően újságírók előtt. A KDNP megyei elnökei cTprint x ip!-n!í»e bwwfrt»l. J-vH-o —l"""-—" ható botránypolitizálás he­lyett a valódi szociális piac­gazdaság feltételeinek meg­teremtésére, az egyre nö­vekvő szegénység felszámo­lására van szükség. Szont Lázár Kérbáz Salgótarján (MTI) Leveszi Madzsar József nevét a cégtábláról a salgó­tarjáni megyei kórház: az egészségügyi intézmény az orvosi kar kezdeményezésé­re és a fenntartó Nógrád Me­gyei Önkormányzat Köz­gyűlésének döntése szerint 2000. január l-jétól Szent Lázár nevét viseli. A kórház első névadója, Madzsar Jó­zsef orvos forradalmi politi­kus volt. A Károlyi-kor­mányban egészségügyi ál­lamtitkári posztot töltött be, a Tanácsköztársaság idején a közegészségügy irányítását bízták rá. Szent Lázárt a sze­gények és betegek pártfogó­jaként ismerik, a róla elneve­zett lovagrendet 1142-ben a betegek és szegények istápo­lására alapították. Dialízis Kisvárda (MTI) Az ország első dialízis al­központját avatták fel a kis­várdai kórházban, ahol az EuroCare Magyarország Egészségügyi Szolgáltató Rt. 370 millió forintos költ­séggel alakította ki művese­kezelő létesítményét. A cég vezetői elmondták: a legkor­szerűbb orvosi technológiá­val felszerelt 15 kezelóhe­lyes, úgynevezett decentmm létrehozását a Szabolcs­Szatmár-Bereg megyei vese­betegeket ellátó nyíregyházi EuroCare központ leterhelt­ségének megszüntetésére ha­tározták el. Nem baleset­veszélyes Esztergom (MTI) Nem balesetveszélyes Szent István esztergomi. Alapító elnevezésű szobra, Vígh Tamás alkotása, amely ezért eredeti helyén, a Vár­hegyen marad. Az ügynek az volt az előzménye, hogy a nyár közepén megrepedt a mészkőből készült szobor­alapzat. Akkor vetődött fel, hogy egy esetleges baleset megelőzése érdekében le kellene onnan emelni a szob­rot. A szakértői vélemény szerint elképzelhető, hogy a kőalapzat már a fejtés és a megmunkálás közben megre­pedt. Balesettől mindazon­által nem kell tartani. Habsburg Ottó Kossuthról, Bárdossyról, Kübekházáról Hibák és jé szándékok A makói önkormány­zat új kmoctodo testű le­lak ulásán részt vett dr. Habsburg Ottó, a Páneu­rópai Unió elnöke is. A politikus a József Attila Múzeumban előadást tartott Magyarország külföldi megítélésének változásáról, és hangsú­lyozta, mindent meg kell tenni azért, hogy az uni­ós felvétel időpontja ne csússzon 2002-nél to­vább. Habsburg Ottó a sajtótájékoztató elején lapunk kérdéseire vála­szolt. - Előadásában többször utalt arra, milyen fontos a történelem ismerete. Ön­nek mi a véleménye a niszterelnök szerepének kapcsán kialakult vitáról? - Nem szerettem Bár­dossyt. Jobban tetszett Teleki Pál magatartása; én Lakatos­sal, Kállaival, Teleki Pállal is együttműködtem annak ide­jén, de Bárdossyval ez nem ment olyan jól. Mégis azt mondom, minden magyarnak joga van ahhoz, hogy a végén magába fogadja a magyar történelem. Ki kell békül­nünk a múltunkkal, és ezt nem csak most mondom; eszerint viselkedtem régen is. Nem szerettem Horthyt, a kormányzót sem. Őszintén nem szerettem, és most nem akarok erősebb kifejezést használni. Apámra lövetett, engem kiutasított az ország­ból. De amikor emigrációba kényszerült ő is, és tőlem egy alkalommal megkérdezték, kezet fogok-e vele, igent mondtam. És az a kézfogás nem volt kellemes a szá­momra, de azért tettem, mert azt akartam, hogy az emigrá­Dr. Habsburg Oltó szerint Bárdossynak, mint minden magyarnak, joga van arra, hogy a történelem befogadja. (Fotó: Karnok Csaba) ció egységes legyen. Nemrég valaki azt kérdezte tőlem egy lakossági fórumon, mi az én álláspontom Kossuth Lajos­sal kapcsolatban, aki, ugye, detronizálta a Habsburgokat. Én pedig azt mondtam, régen kibékültem vele, s ne felejt­sük, hogy Kossuth Lajos fia Ferenc József minisztere volt. Ez a mi örök leckénk, amit mindig meg kell oldani; a történelemben semmi sem fekete, semmi sem fehér, csak bizonyos szürke színek vannak, hibák és jó szándé­kok mindkét oldalon. Nagy baj az, ha az emberek a törté­nelmet arra használják föl, hogy politikát csináljanak a jelenben. - Úgy tudom, március 15­én Kübekházán fog ünne­pi beszédet mondani. Mi­ért éppen ott? - Egyszerű oka van. A kü­bekházi képviselő és a pol­gármester meghívott. S mivel ők voltak az elsők, nekik mondtam igent. Örülök is, hogy ismét egy faluba láto­gathatok. Tegnap például egy kétszázötven fős község, Nagykónyi lakossági fóru­mán voltam, és ismét azt gondoltam, hogy még mindig túlságosan centralizált ez az ország. Ezen változtatni kel­lene. Azt hiszem, Kübekhá­zának is elég nehéz a helyze­te, és talán a neve is erre a nehéz létre utal, hiszen Kü­bek egy bécsi miniszter volt, lehet, ő telepíttette egyszer újjá a települést. A település­nevek, figyelje meg, gyakran utalnak a nemzetünk élni akarására. - Azon gondolkodott már, hogy mit mond március 15-én Kübekházán? - Még nem; bár többé-ke­vésbé tudom, de március 15­én reggel fogom eldönteni. - Eddig Makóval együtt hány magyar település választotta dlszpolgárjá­vá? - Harminchét volt eddig, most már harmincnyolc; Nagykónyi a harmincnyolca­dik. Minden évben rende­zünk a számukra egy baráti találkozót, és jó látni, hogy egyre többen vannak. Bakos András Tartózkodó befektetők A BÉT elmúlt heti ke­reskedési napjai a kül­földi befektetők nélkül teltek. Főképp ennek köszönhető a hét utolsó két napján tapasztal­ható rendkívül ala­csony forgalom, a hat­milliárd fonnt alatti kö­tésértékekkel megdőlt rekord. Már a hét első napján is a Mol részvényére kötött üzletek „mentették meg" az elképesztően alacsony ér­deklődéssel övezett napot. A spekulációs célzatú vá­sárlások éves csúcsára emelték a Prímagáz részvé­nyét. és a megelőző héten 20 százalékot erősödő Hu­mán papfija is keresett volt a hét elején. A Borsodchem forgalmán nagyot lendített az ÁPV Rt. által, egy auk­ción keresztül eladott 430 ezer db vegyipari papírból álló csomag. Az aukció előtt már a spekulánsok is alaposan megmozgatták a részvény piacát. A BUX­indexet reprezentáló 18 tár­saság közel leginkább a még mindig piaci pletykák hatása alatt lévő Pick papír­jának tulajdonosai örülhet­Értékpapír forgalom előzd heti heti változói milliárd Ft záróár záróár % Mativ 330 1535 1508 -1,76 Mol 15,19 5175 5000 -338 OTP 4A6 11950 11895 -0,46 Richter 335 12710 12850 1,10 Démász 033 19200 18200 -531 TVK 1,75 4220 4080 -332 BorsodChem 4,76 7900 7790 -139 Rába 0.51 2480 2450 -131 Eps 035 7920 7980 0.76 Pici. 0.70 8895 9275 437 NABI 0.11 5045 4880 -337 Synergon 031 1955 1900 -2,81 BIX 753832 743732 -134 tek a heti jó szereplésnek. A hálaadás ünnepe miatt szünetet tartó amerikai pia­cokon a rövid héten is szü­letett újabb rekord. A tech­nológiai részvényeket ma­gába foglaló NASDAQ in­dex szinte megállíthatatla­nul növekszik, és immár 3447 ponton áll. Az euró­pai vezető tőzsdéken nem volt tapasztalható megingás a tengerentúli szünet miatt, a párizsi tőzsde immár har­madik hete dönti meg újra és újra addigi rekordjait, hétvégi értéke 5397 pont. A londoni kereskedés indexe is régen látott magasságok­ban van, 6684 ponton zárta a pénteki napot. Visszatér­^^^^"IRTÉFCPAPIR (A BNP-Dresdner Értékpapír Rt partnere) NZOR JU hiteim ptJif s%it.vfes ­- mmtisíte a CENZOR" ve még a budapesti keres­kedéshez. az elmúlt heti „befektető-mentes" hangu­latot az ország hosszú lejá­ratú devizaadósságának fel­minősítése sem tudta iga­zán megváltoztatni. Min­denesetre országunk külföl­di megítélése egyre javul. A legnagyobb befektetési tanácsadó cégek közül egy­re több hívja fel ügyfelei fi­gyelmét a magyar részvé­nyek „olcsóságára", a javu­ló makrogazdasági adatok­ra, a tőzsdei társaságok jó lehetőségeire. Remélhetően a decemberi EU-tanácsko­zás tovább segítheti a kiala­kult helyzetet. A héten az eddig a várt­nál jobban alakuló folyó fi­zetési mérleg kerül az előtérbe, hiszen december 3-án látnak napvilágot az októberi előzetes adatok. Simády Béla Cenzor­Értékpapír Rt. Kovács László és Németh Miklós találkozója Budapest (MTI) Németh Miklós megerősí­tette: hazatérésének időpontjá­ról a jövő év nyara előtt hozza meg döntését és azt elsőként az EBRD vezetésével, majd az MSZP országos elnökségé­vel fogja közölni - számolt be a volt kormányfővel folytatott vasárnapi négyszemközti ta­lálkozójáról Kovács László. SZDSZ-tisztújítás Budapest (MTI) Ismét Magyar Bálintot vá­lasztották az SZDSZ elnökévé a párt szombati, budapesti tisztújító küldöttgyűlésén. Az egyetlen jelöltként induló párt-' elnök 485-öt kapott a leadott 581 szavazatból. Az új alap­szabály értelmében az ügy­vivői testületet oly módon vá­lasztották meg 25 jelölt közül, hogy hat tag a fővárost, hat pe­dig a vidéket reprezentálja. A fővárosi listáról Demszky Gá­bor főpolgármester, Szent-Ivá­nyi István, Fodor Gábor, Hack Péter, Horn Gábor or­szággyűlési képviselők és Un­gár Klára volt képviselő, a párt szakértője lett ügyvivő. A vi­déki indulók közül Kuncze Gábor frakcióvezető, Dióssy László veszprémi, Magyar Le­vente jászberényi polgármes­ter, Velkey Gábor, a Békés megyei szervezet elnöke. Kis Zoltán országgyűlési képviselő és Wekler Ferenc, a parlament alelnöke kapott bizalmat. n múlt IfTIUll Magánlevél r 'sztelt nagykövet úr! Higgye el, én lennék a legbol­dogal nem. Én tudniillik nemcsak a nevét utálom. De akár­dogabb, ha nem a Népszabadságra kellene előfizet­hányszor olyan napilapra váltottam, amelyik - mond­ják - a jelenlegi hatalomhoz áll közel, néhány hét után kénytelen voltam visszatérni a Népszabihoz. Egy sajtó­terméknek ugyanis rendelkeznie kell néhány olyan jel­lemzővel (nevezzük ezeket az egyszerűség kedvéért pro­fizmusnak), amit, sajna, nem pótol sem a politikai összekacsintás, sem a nemzeti együvé tartozás hangsú­lyozása, sem más, amúgy fontos és becsületes szándé­kok. így hát maradtam az ország legkedveltebb napi­lapjánál. És látja, nagykövet úr, nincsen tőle semmi ba­jom. Időnként dühöngök egy keveset, néha meg röhö­gök, de sem az érzelmeim, sem a politikai nézeteim nem lettek baloldalibbak attól, hogy évek óta az Ön levelé­ben megnevezett szerzőkkel kezdem a napot. Sőt. Higgye el, a magyar ember nem hülye; a nagy neki­veselkedések általában ellenkezőképp sülnek el. Horn Gyula gond nélkül miniszterelnök lett attól, hogy az ak­kori választások előtt gőzerővel ment a pufajkázás; a iplvntpoi knr.ürin is kr.r—r-v-r tprr'ő' mnnt hogy a média irtóztató nemzethalál-víziókat festett elénk arra az esetre, ha Torgyán bekerülne a hatalom­ba. A szabaddemokraták a fasorban sincsenek, ott van­nak viszont a parlamentben a miépesek, akik pedig iga­zán rendesen megkapták a sajtótól, ami nekik jár. Ha tehát - nem én mondom, Ön írja - az Antall-kormány lejáratódott, annak okát nem elsősorban a levelében szereplő újságírók aknamunkájában, hanem valami másban kell keresni. És máshol kell keresni a megoldási arra is, hogy megszűnjék a baloldali túlsúly a médiában. Tudom, hogy ez a probléma hosszú évek óta nyomasztja Önt; már a rendszerváltó kormány is sokat vesződött ezzel. Az is tény, hogy az akkori módszerek nem váltak be, ezért úgy gondolom, nem lenne szerencsés most újra próbálkozni a „kiegyensúlyozással". Kell az Önnek, hogy az ellenzéki újságírók megint félreverjék a vész­harangot, és a rasszizmust meg kultúrdiktatúrát kiált­sanak a veszélybe került sajtószabadság nevében? Ön pedig csak csendben dühönghetne, hogy éppen azok féltik a leginkább a demokrácia zálogát, akik jól meg­voltak nélküle évtizedekig. TTogy őszinte legyek, szerintem a diszkriminatív el­n. bocsátásoknak meg a fejcseréknek amúgy sincs sok értelme. A magántulajdonú lapokkal meg a keres­kedelmi tévékkel úgysem lehet mit kezdeni; az meg ön­magában teljesen hatástalan, hogy bajuszosra cserélik a híradó bemondóját. Meg aztán az is kérdéses, kiket tudnának a kisöpört baloldali újságírók helyébe ültetni Ugye, nem azzal a néhány, az MDF-kormányzás idején rendre felbukkanó, bizonyára roppant tisztességes ma­gyar emberrel akarnak megint médiaforradalmat csi­nálni, akik nemcsak az értelmesebb nézőket és olvasó­kat riasztják el, hanem a jelenlegi hatalommal amúgy szimpatizáló, értelmesebb újságírókat is. Ráadásul az emberek mindig az üldözöttek mellé áll­nak, gondoljon csak nagykövet úr a Csúcs-Nahlik-féle akció visszhangjára. A közvélemény nagy része a kirú­gott újságírókkal szimpatizált. Ebben persze nemcsak az elbocsátásuk körülménye, az akkori médiavezetők abszolút hiteltelensége játszott szerepet, hanem az is, hogy a lapátra tettek nagy része, bizony - nézetei elleni­re is - elég jól tudott írni műsort készíteni Látja, leve­lével is csak hősöket csinált. Az ellenzéki pártok azon­nal kaptak a lehetőségen, és bősz nyilatkozat-kampány­ba fogtak. Csodálom, hogy nem hoztak létre azonnal parlamenti különbizottságot, hiszen az egyik legjobb, a „megfigyelésügyi" éppen most fejezte be munkáját. A sajtó is ugrott, és igyekezett a lehető legtöbbet kihoz­ni a dologból. Természetesen azt sugallták: a Fidesz ke­ze vezette az Ön tollát azon a fránya fejléces papíron (így szolgálja meg a nagyköveti székét - írja az én Nép­szabim, természetesen véleményműfajban). Persze bele­keverték a Miépet is, az sosem ári. Az én Népszabim még szombatra is talált közölnivalót az ügyben. Azt ír­ja, hogy az MTI azt írja, hogy a Washington Post azt ír­ja, hogy Ön azt mondta, véleményének semmi köze a csurkistákhoz; a MI ÉP egyébként sem érti a magyar vi­lágot. A propó, magyar világ. Ezt a kifejezést nemrég hallot­tam Kolozsváron. Azt mondták ott az emberek, azért szavazzák be a románok Funárt újra és újra a polgármesteri székbe, mert félnek, hogy visszajön a „magyar világ." Ezt a tételt már akkor sem tudtam ér­telmezni. Hogy őszinte legyek, nem boldogulok az Ön gondolatmenetével sem, és azt sem tudom hova tenni, hogy a fent említett nagy visszatérők a sajtóban a „nemzeti" újságírás letéteményeseiként határozzák meg magukat. Mert soha nem jobboldalit mondanak. Azt nem értem, miért mindig azon az alapon húzzák meg a választóvonalat jó ember meg rossz, rendes or­száglakó meg idegen test, elfogadható meg üldözendő újságíró között, hogy ki, mekkora gőzzel hirdeti, hogy magyar. Miért nem olyan fogalmakban gondolkodnak, mint például a tisztesség és a hozzáértés? A Népszabad­ságnak persze, erre is van egy magyarázata. És Önnek? Változatlan tisztelettel: UjlcIF-T aXr * tÁX^

Next

/
Oldalképek
Tartalom