Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-04 / 257. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. Nov. 4. HIRDETÉS 5 Éjjeli útbontás a Belvárosban Munkatársunktól Munkagépek dübörgésére riadhattak fel tegnap este 11 óra tájban Szegeden, a Szentháromság és a Bat­thyány utca kereszteződésé­nek környékén álló házak la­kói. - A Dégáz Rt. megbízá­sából gázvezetéket kötöttünk be - tájékoztatta lapunkat Szabó Attila, a Magyar Víz­ügyi Kivitelezési (MVK) Kft. építési üzemvezetője. Az ilyen jellegű munkálato­kat többnyire éjszaka vég­zik, ugyanis ekkor zavarják legkevésbé a forgalmat. Út alatti átfúrással próbálkoztak a Szentháromság utcában is, de sajnos „közbeszólt" egy régi falazat, amit nem tudtak átfúrni. Háromszor vesel­kedtek neki a munkások, több technikát is alkalmaz­tak, de a fal túl vastagnak bi­zonyult. Nem maradt hátra más, minthogy feltörjék az aszfaltot és így kössék be a vezetéket. Az útbontássai körülbelül éjfélre végeztek, a teljes munka pedig hajnali háromra készült el. A nagy zaj miatt a lakók még a rendőrséget is kihív­ták, akik ki is mentek a hely­színre. - Kollegáim inkább a munkásokat védték, ugyanis „lincshangulat" alakult ki az utcában - tudtuk meg dr. Márton István alezredestől, a szegedi rendőrkapitányság helyettes vezetőjétől. A rendőrök nem tettek feljelen­tést, ugyanis az MVK Kft. szabályos útbontási enge­déllyel rendelkezett. Kapunyitás: ma délelőtt 10-kor Átadták a Corát Magyarország negye­dik, a vidék első Cora­áruházát adták át teg­nap délután hivatalosan Szegeden. A hipermar­ket alapkövét idén janu­árban helyezték el, a 11 ezer 500 négyzetméte­res áruház tehát alig ki­lenc hónap alatt épült föl. A Cora 650 szegedi­nek ad munkát, közülük 230-an korábban mun­kanélküliek voltak. Tegnap délután ünnepé­lyes megnyitó keretében ad­ták át az ünnepi közönség­nek és a városlakóknak a 6 milliárd forintból felépült hipermarketet, a Szeged Co­rát. A vásárlók előtt ma, csütörtökön délelőtt tárják szélesre a kapukat. A hivatalos köszöntők előtt a Pavane táncegyüttes a 60-as évek zenéjére kore­ografált műsorral lépett föl, nagy valószínűséggel arra utalva, hogy Franciaország­ban a hipermarket-koncep­ció ez idő tájt terjedt el. Ezután Philippe Lejeune, a Cora Magyarország vezér­igazgatója először magyarul üdvözölte a szegedieket, elmondta, hogy ebben az év­ben már a második áruházu­kat építették föl az ország­ban. A szegedi Cora az ed­digi létesítmények sorában a negyedik, a vidéki hiper­marketek közül pedig az el­ső. A Corától 2800-an viszik haza a fizetésüket - Szege­den 650-en (közülük 230-an eddig munkanélküliek vol­tak). Majd franciául folytat­va a beszédet, kijelentette, lépést kell tartani a fogyasz­tói igényekkel, nekik ugyan­is napról napra nagyobb el­várásaik vannak, s egyre ké­nyelmesebb körülmények között szeretnének vásárol­ni. Bartha László, Szeged polgármestere azt fejtette ki, mit jelent a város számára az áruház. A Cora Budapest után az első vidéki hiper­marketet itt építette föl, ami annak a jele, hogy Szeged vitathatatlanul régióközpont, sőt vonzereje a határon túl is átnyúlik. A Cora már az építkezés során is szegedi cégeknek adott munkát, most szegedieket alkalmaz, miközben újfajta vásárlói szokásokat honosít meg. Pohankovics István, a Gazdasági Minisztérium po­litikai főtanácsadója arra utalt, Szegeden már több francia érdekeltségű cég eresztett gyökeret - ezennel csatlakozott hozzájuk a Cora is. Wéner Tibor művészet­történész, a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériu­mának főosztályvezetője ar­ra az ólomüvegfalra hívta föl a figyelmet, amelyet az áruház falán helyeztek el és a szegedi tanárképző főisko­la rajzszakosai készítették Kovács Keve főiskolai tanár irányításával. Ez arra példa - mondta a főosztályvezető hogy a gazdaság és a kul­túra képes együttműködni. Utolsóként Dániel Audoi­ne, a Cora Szeged igazgató­ja mutatta be közvetlen munkatársait, a hipermarket vezetőit, mondott köszönetet eddigi munkájukért. Amikor ezt követően Bartha László, Szeged polgármestere át­vágta a nemzetiszínű sza­lagot, megnyílt a Szeged Cora. Fekete Klára napló MA AZ MSZDP és a Nyugdíja­sok Pártja szervezésében 16 és 17óra között díjtalan jogi taná­csadást tart dr. Sebő János ügy­véd a Hüvelyk utca 1. szám alat­ti barakképületben. HINGL LÁSZLÓ, a 6-os vá­lasztókerület (Újszeged) képvi­selője fogadóórát tart 16,30 és 17,30 óra között az odesszai fi­ókkönyvtárban (Korondi u.). PAPP ZOLTÁN, a 15-ös vá­lasztókerület képviselője fog­adóórát tart 16 és 17 óra között a klebcrsbcrgtelepi könyvtárban (az iskola mellett). HOLNAP INGYENES jogi tanácsadást tart dr. Ónozó Mónika 14 és 15 óra között a Fidesz-Magyar Pol­gári Párt Victor Hugó utcai iro­dájában. DR. ZLEHOVSZKY ILO­NA, a Munkáspárt jogtanácsosa 13 és 15 óra között ingyenes jo­gi tanácsadást tart a Munkás Művelődési Otthonban (Fó fasor 9.). A MUNKÁSPÁRT Szeged városi és vonzáskörzeti szerve­zete 15 órai kezdettel összevont vezetőségválasztó taggyűlést tart a Munkás Művelődési Ott­honban (Fő fasor 9.). Meglepetés - pedagógusoknak Szegedi pedagógusok: mérsékeltebb fizetésért, változatlan lelkesedéssel. (Fotó: Sehmidt Andrea) c / A szege­di iskolák­ban is kel­lemetlen ^wki \opaszta­• latot sze­a^H reztek a korábban jó munkáért jutalmazott pedagógusok, hiszen ok­tóberi fizetésük a 3 szá­zalékos emelés ellenére kisebb lett. Az ok: a mi­nőségi bérpótlék jelentős csökkenése. A szegedi pedagógusok közel 40 százaléka velte bosszankodva tudomásul, hogy bár október hónapban életbe lépett a 3 százalékos béremelés, a „borítékba" mégis jóval kevesebb pénz ju­tott. Az ok a minőségi bérpót­lék jelentős csökkentése, amely szintén ettől a hónaptól érvényes, és éppen azoknak a tanároknak okozott jövede­lemkiesést, akiket korábban jó munkájuk elismeréseként részesítettek pótlékban. A „csökkentve emelt fizetések" ügye az amúgy is alacsony bérátlagú oktatásban nagy hullámokat vetett, hiszen a szegedi iskolákban sem egye­dülálló az eset, hogy egy csa­lád két pedagógus kereső tag­jának több mint 12 ezer forin­tot jelentett mínuszban a „fi­zetésemelés". A kellemetlen meglepeté­seket csak tetézte, hogy az Oktatási Minisztérium és a Pénzügyminisztérium tagadta a csökkentés tényét, mond­ván, hogy a minőségi bérezés­re fordítható összeg mintegy kétharmada beépül a tanárok bérébe, a többi része pedig to­vábbra is differenciálásra szolgál, vagyis a pedagógu­sok illetményére szánt összeg „nem csökken, hanem a fe­losztása történik másként". Ez á megállapítás abban a közle­ményben is megjelenik, me­lyet a két minisztérium tegnap adott ki válaszul a Pedagógu­sok Szakszervezetének egyik akciójára. A PSZ főtitkára, Borbáth Gábor ugyanis az or­szágban több'helyütt arra szó­lította fel a pedagógusokat, saját kezűleg írt levelek töme­gében tudassák a két minisz­tériummal, igenis csökkent a keresetük. A tényt, hogy sok tanár nagyon rosszul járt az intézkedéssel, Pokomi Zoltán oktatási miniszter Szegeden is elismerte, hozzátéve, hogy a minőségi differenciálásnak hosszú távon nem lehet esz­köze egy központi rendelke­zés, hanem a jól dolgozó pe­dagógusok jutalmazásának alaposan kidolgozott lehető­ségét helyben kell megtalálni. A minőségi bérpótlék ere­detileg abból a meggondolás­ból született, hogy a koráb­ban munkaügyi bírósági pe­rekhez vezető, adható F kate­góriás jutalmazások helyett világosan átlátható differenci­álás szülessen. A pótlék egy évre szólt, aztán újra kellett dönteni az odaítéléséről. Az iskolák minden pedagógusra havi 3375 forintot kaptak, ezt az összeget az intézményve­zetők a jól dolgozó tanárok fizetésének emelésére hasz­nálhatták, azzal a kikötéssel, hogy egy személy nem kap­hatott kevesebbet bruttó 5400 forintnál. Ez a rendszer válto­zott meg idén szeptembertől: egyrészt az egy főre jutó összeg havi 1500 forintra csökkent, másrészt a tavalyi­val szemben ebből a nem pe­dagógus beosztású iskolai dolgozók is részesülhettek. A korábbi rendszerben a szegedi iskolákban a tantestü­let közösen kidolgozta a dif­ferenciálás módját, így volt ahol többen kaptak kisebb összeget (néhány óvodában például), és volt, ahol tényle­gesen differenciáltak és a ju­talmazott pedagógusok bére akár bruttó 7-10 ezer forinttal is több lett. Most ezek a taná­rok jártak a legrosszabbul. A Radnóti Gimnáziumban ko­rábban a komolyabb differen­ciálás mellett voksoltak, most azonban általános a véle­mény, hogy a jutalmazás je­lenlegi bruttó 1500 forintos formája már nem alkalmas a célra. Gál Béla igazgató sze­rint a kapott keretet differen­ciálva ugyan, de egy összegű jutalomként fogják kiosztani, hiszen havi bontásban nevet­séges összeg jönne ki. A De­ák Gimnáziumban a közal­kalmazotti tanács kérésére többfelé oszlott a pótlék, és a legmagasabb összeg bruttó 7000 volt, így többen vesztet­tek bért. Hogy a pótlékot mi­kor osztják, az ezen a héten eldől, amikor a szegedi köz­gyűlés tisztázza az intéz­ményvezetők illetményét is. Hogy mi lesz a minőségi bérpótlék sorsa, lényegében a jövő évi költségvetési törvény szavazásánál dől el. A Peda­gógusok Szakszervezete váro­si és területi titkára, dr. Pap Jánosné szerint a minőségi munka elismerésére szüksé­ges a törvényi kényszer, más­képp a jutalmazás az önkor­mányzatokkal való huzavoná­vá válna, és az anyagilag rosszul álló fenntartókkal bi­zonyosan nehéz tárgyalásokat kellene folytatni. Ezen kívül ahány önkormányzat, annyi­féle hajlandóság, így az eme­lések szórása országosan igen nagy lenne, példa rá a nem pedagógus beosztású iskolai dolgozók idei fizetésemelése. Ez egyébként az iskolák véle­ménye is, sőt az önkormány­zat sem látna szívesen egy olyan rendszert, amelyikben évente megegyezésre kellene jutni a tanárok bérpótlékáról. Marad tehát a törvény által garantált, központi költségve­tésből fizetett jutalmazás. A PSZ szerint nincs minden veszve, hiszen a jövő évi pót­lék (vissza)emelésére nem­csak szocialista, hanem fide­szes módosító javaslatokról is tudnak. Ezek közül a legala­csonyabb alig többel, 1625 forinttal, míg a legmagasabb 5000 forinttal számol fejen­ként, de egy 3000 forintos ja­vaslatot Pokorni Zoltán mi­niszter is megemlített múlt heti szegedi előadásában. Panek József forrás Filmszemle, amatőröknek Munkatársunktál Ismét megrendezte a Csongrád Megyei Amatőr Film- és Videoszemlét a Ju­hász Gyula Művelődési Központ. A szemle első díját Börcsök Noémi „Intermez­zók" című filmje, a második díjat Hencz Alajos termé­szetfilmjei, a harmadik díjat pedig Ratkai János „Az örök visszatérések" című filmje nyerte el. Matematika­verseny Munkatársunktól Általános iskolások részre rendez matematikaversenyt november 5-én 15 órakor a JATE Ságvári Endre Gya­korló Gimnáziuma. A verse­nyen kiemelkedően szereplő tanulók felvételi vizsga nél­kül juthatnak be az iskola speciális matematika-fizika tantervű osztályába. Szegedi művészek Munkatársunktól Festményekről, művészet­ről, közízlésről beszélget ma 17 órától a Juhász Gyula Mű­velődési Központban Nóvák András és Pataki Ferenc fes­tőművész. A „Szegedi művé­szek" rendezvénysorozat est­jének házigazdája Szuromi Pál művészettörténész lesz. Könyv­bemutató Munkatársunktól Szerdahelyi Zoltán „Volt egyszer egy fesztivál... a Szegedi Jazz Napok történe­te 1991-1998" című könyvét mutatja be október 8-án 17 órakor a Fotex Records le­mezszalonban a szerző és Pleskonics András újságíró. A bemutatón közreműködik: Murányi Akos (szaxofon). Szolgáltatök a vtv-ben DM-információ A Szegedi Városi Televí­zióban csütörtökön 19.15­kor jelentkezik a ,JLegyen az ügyfelünk!" című szolgálta­tói magazinműsor. A 45 per­ces adásban szó lesz a bizto­sítótársaságok számának ala­kulásáról egészen a nyolcva­nas évek közepe óta, a gép­jármű-felelősségbiztosításról és a Magyar Posta új lehető­ségeiről. Aknatűz a nyakunkba 1956. november 4-én a környék összes szabadság­harcosát összevonták a Széna téri bázisra. Ekrem Kemal tartott beszédet, afféle eliga­zítást. Számomra megdöb­bentő látvány volt, hogy még mindig milyen sokan vol­tunk, még mindig tartott a lelkesedés az emberekben, hogy tovább folytassák az akkor már kilátástalannak ítélhető harcot. Miért volt a kitartás? Valamennyien eltö­kéltük, hogy az utolsó tölté­nyig helytállunk, ehhez az adott erőt, hogy átéltük a szörnyűségeket, láttuk a te­mérdek áldozatot, barátok, bajtársak estek el mellettünk. (Ma is csupa nagybetűvel kell megemlékeznünk a Pesti Srácokról, az egyetemista lá­nyokról és fiúkról, a fiatal gyári munkásokról, vidéki bajtársainkról, a forradalmá­Lévai István Széna tér, 1956 (10.) rok oldalára átállt sorkato­nákról.) Az eligazítást követően el­helyezkedtünk a Mártírok út­ján lévő házakban. Volt, aki az emeletre ment föl, mások a pincékbe húzódtak, olyan he­lyet kerestek, amely fedezéket nyújtott és egyben lehetőséget is a tüzelésre. A csapatok, cso­portok mozgását Ekrem Ke­mal és Szabó bácsi irányította, míg a Moszkva tériek parancs­noka Török Bálint volt. Ala­posan felfegyverkezve vártuk a megszálló szovjet csapatok elleni utolsó összecsapást. Éjfél környékén járt az idő, amikor elszabadult a pokol. Óriási aknatüzet kapott a Szé­na téri bázis és környéke. (Ezen az éjszakán -ismertem meg személyesen Kecskés Já­nost, a legendás hírű géppus­kást, aki jelenleg Amerikában él.) Az aknatűz és az ágyúzás egyre fokozódott. Az oroszok a harckocsik számára készítet­ték elő a támadást. A páncélo­sok hatalmas dübörgés köz­epette, hajnalban indultak meg. Nekünk szigorúan kiad­ták, hogy csak parancsra lőhe­tünk, nehogy az oroszok ideje korán bemérhessék, hogy hol helyezkedtünk el. A légvédel­mi ágyúk a Mártírok útján lé­vő házakban sorakoztak, de jutott belőlük a Moszkva tér környékére is. A harckocsik lánctalpának csikorgása a kövezeten a fül számára szinte kibírhatatlan volt. Egy valamit a mai napig sem értek, a szovjet parancs­nokok miért vetették be utcai harcokban a nyitott páncélau­tókat, ugyanis így a katonáik teljesen kiszolgáltatott hely­zetbe kerültek. Elég volt egy jól irányított kézigránát, vagy egy benzines palack az egyik ablakból az utcára lódítva, s pillanatok alatt ki lehetett ve­lük füstölni nyolc-tíz szovjet katonát. Vagy ennyire nem számított nekik az emberi élet? A Margit-hídtól akna és ágyútűz szórta meg a Mártírok útját, ezért parancsnokaink az átcsoportosítás mellett döntöt­tek. A Gyorskocsi utcai börtön mellett foglaltunk el újabb lő­állásokat. Itt harcoltam együtt Dudás József főparancsnok­kal, a nemzet hősével. Egyszer egy olyan parancsot kaptam tőle, hogy ugoijak le a Duna partra és tájékoztassam őt az oroszok mozgásáról. Mindeh­hez hozzátette, hogy „légy szíves". Az utolsó pillanatig felnéztünk rá, mert nem az járt a fejében, hogy hogyan le­hetne a harcot ép bőrrel meg­úszni, hanem az, hogy miként mentse meg azokat a forradal­márokat, akik bíztak benne. A Duna partról visszatérve Szabó bácsinak és Kemalnak jelentettem, hogy az oroszok a Mártírok útja felé vonulnak. Húsz-harminc fős csoport in­dult abba az irányba, hogy a szorult helyzetbe került sza­badságharcosokat kimentse az oroszok karmaiból. Nem kis meglepetés volt számomra, amikor azt láttam, hogy az épületekben megbújt ávósok jöttek elő a mosókonyhából, a pincéből, mert érezték, hogy a szabadságharcot nemsokára leverik. Nem akartak kima­radni a „dicső" szovjet hadse­reg győzelmi ünnepléséből. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom