Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-04 / 257. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. Nov. 4. HIRDETÉS 5 Éjjeli útbontás a Belvárosban Munkatársunktól Munkagépek dübörgésére riadhattak fel tegnap este 11 óra tájban Szegeden, a Szentháromság és a Batthyány utca kereszteződésének környékén álló házak lakói. - A Dégáz Rt. megbízásából gázvezetéket kötöttünk be - tájékoztatta lapunkat Szabó Attila, a Magyar Vízügyi Kivitelezési (MVK) Kft. építési üzemvezetője. Az ilyen jellegű munkálatokat többnyire éjszaka végzik, ugyanis ekkor zavarják legkevésbé a forgalmat. Út alatti átfúrással próbálkoztak a Szentháromság utcában is, de sajnos „közbeszólt" egy régi falazat, amit nem tudtak átfúrni. Háromszor veselkedtek neki a munkások, több technikát is alkalmaztak, de a fal túl vastagnak bizonyult. Nem maradt hátra más, minthogy feltörjék az aszfaltot és így kössék be a vezetéket. Az útbontássai körülbelül éjfélre végeztek, a teljes munka pedig hajnali háromra készült el. A nagy zaj miatt a lakók még a rendőrséget is kihívták, akik ki is mentek a helyszínre. - Kollegáim inkább a munkásokat védték, ugyanis „lincshangulat" alakult ki az utcában - tudtuk meg dr. Márton István alezredestől, a szegedi rendőrkapitányság helyettes vezetőjétől. A rendőrök nem tettek feljelentést, ugyanis az MVK Kft. szabályos útbontási engedéllyel rendelkezett. Kapunyitás: ma délelőtt 10-kor Átadták a Corát Magyarország negyedik, a vidék első Coraáruházát adták át tegnap délután hivatalosan Szegeden. A hipermarket alapkövét idén januárban helyezték el, a 11 ezer 500 négyzetméteres áruház tehát alig kilenc hónap alatt épült föl. A Cora 650 szegedinek ad munkát, közülük 230-an korábban munkanélküliek voltak. Tegnap délután ünnepélyes megnyitó keretében adták át az ünnepi közönségnek és a városlakóknak a 6 milliárd forintból felépült hipermarketet, a Szeged Corát. A vásárlók előtt ma, csütörtökön délelőtt tárják szélesre a kapukat. A hivatalos köszöntők előtt a Pavane táncegyüttes a 60-as évek zenéjére koreografált műsorral lépett föl, nagy valószínűséggel arra utalva, hogy Franciaországban a hipermarket-koncepció ez idő tájt terjedt el. Ezután Philippe Lejeune, a Cora Magyarország vezérigazgatója először magyarul üdvözölte a szegedieket, elmondta, hogy ebben az évben már a második áruházukat építették föl az országban. A szegedi Cora az eddigi létesítmények sorában a negyedik, a vidéki hipermarketek közül pedig az első. A Corától 2800-an viszik haza a fizetésüket - Szegeden 650-en (közülük 230-an eddig munkanélküliek voltak). Majd franciául folytatva a beszédet, kijelentette, lépést kell tartani a fogyasztói igényekkel, nekik ugyanis napról napra nagyobb elvárásaik vannak, s egyre kényelmesebb körülmények között szeretnének vásárolni. Bartha László, Szeged polgármestere azt fejtette ki, mit jelent a város számára az áruház. A Cora Budapest után az első vidéki hipermarketet itt építette föl, ami annak a jele, hogy Szeged vitathatatlanul régióközpont, sőt vonzereje a határon túl is átnyúlik. A Cora már az építkezés során is szegedi cégeknek adott munkát, most szegedieket alkalmaz, miközben újfajta vásárlói szokásokat honosít meg. Pohankovics István, a Gazdasági Minisztérium politikai főtanácsadója arra utalt, Szegeden már több francia érdekeltségű cég eresztett gyökeret - ezennel csatlakozott hozzájuk a Cora is. Wéner Tibor művészettörténész, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője arra az ólomüvegfalra hívta föl a figyelmet, amelyet az áruház falán helyeztek el és a szegedi tanárképző főiskola rajzszakosai készítették Kovács Keve főiskolai tanár irányításával. Ez arra példa - mondta a főosztályvezető hogy a gazdaság és a kultúra képes együttműködni. Utolsóként Dániel Audoine, a Cora Szeged igazgatója mutatta be közvetlen munkatársait, a hipermarket vezetőit, mondott köszönetet eddigi munkájukért. Amikor ezt követően Bartha László, Szeged polgármestere átvágta a nemzetiszínű szalagot, megnyílt a Szeged Cora. Fekete Klára napló MA AZ MSZDP és a Nyugdíjasok Pártja szervezésében 16 és 17óra között díjtalan jogi tanácsadást tart dr. Sebő János ügyvéd a Hüvelyk utca 1. szám alatti barakképületben. HINGL LÁSZLÓ, a 6-os választókerület (Újszeged) képviselője fogadóórát tart 16,30 és 17,30 óra között az odesszai fiókkönyvtárban (Korondi u.). PAPP ZOLTÁN, a 15-ös választókerület képviselője fogadóórát tart 16 és 17 óra között a klebcrsbcrgtelepi könyvtárban (az iskola mellett). HOLNAP INGYENES jogi tanácsadást tart dr. Ónozó Mónika 14 és 15 óra között a Fidesz-Magyar Polgári Párt Victor Hugó utcai irodájában. DR. ZLEHOVSZKY ILONA, a Munkáspárt jogtanácsosa 13 és 15 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart a Munkás Művelődési Otthonban (Fó fasor 9.). A MUNKÁSPÁRT Szeged városi és vonzáskörzeti szervezete 15 órai kezdettel összevont vezetőségválasztó taggyűlést tart a Munkás Művelődési Otthonban (Fő fasor 9.). Meglepetés - pedagógusoknak Szegedi pedagógusok: mérsékeltebb fizetésért, változatlan lelkesedéssel. (Fotó: Sehmidt Andrea) c / A szegedi iskolákban is kellemetlen ^wki \opaszta• latot szea^H reztek a korábban jó munkáért jutalmazott pedagógusok, hiszen októberi fizetésük a 3 százalékos emelés ellenére kisebb lett. Az ok: a minőségi bérpótlék jelentős csökkenése. A szegedi pedagógusok közel 40 százaléka velte bosszankodva tudomásul, hogy bár október hónapban életbe lépett a 3 százalékos béremelés, a „borítékba" mégis jóval kevesebb pénz jutott. Az ok a minőségi bérpótlék jelentős csökkentése, amely szintén ettől a hónaptól érvényes, és éppen azoknak a tanároknak okozott jövedelemkiesést, akiket korábban jó munkájuk elismeréseként részesítettek pótlékban. A „csökkentve emelt fizetések" ügye az amúgy is alacsony bérátlagú oktatásban nagy hullámokat vetett, hiszen a szegedi iskolákban sem egyedülálló az eset, hogy egy család két pedagógus kereső tagjának több mint 12 ezer forintot jelentett mínuszban a „fizetésemelés". A kellemetlen meglepetéseket csak tetézte, hogy az Oktatási Minisztérium és a Pénzügyminisztérium tagadta a csökkentés tényét, mondván, hogy a minőségi bérezésre fordítható összeg mintegy kétharmada beépül a tanárok bérébe, a többi része pedig továbbra is differenciálásra szolgál, vagyis a pedagógusok illetményére szánt összeg „nem csökken, hanem a felosztása történik másként". Ez á megállapítás abban a közleményben is megjelenik, melyet a két minisztérium tegnap adott ki válaszul a Pedagógusok Szakszervezetének egyik akciójára. A PSZ főtitkára, Borbáth Gábor ugyanis az országban több'helyütt arra szólította fel a pedagógusokat, saját kezűleg írt levelek tömegében tudassák a két minisztériummal, igenis csökkent a keresetük. A tényt, hogy sok tanár nagyon rosszul járt az intézkedéssel, Pokomi Zoltán oktatási miniszter Szegeden is elismerte, hozzátéve, hogy a minőségi differenciálásnak hosszú távon nem lehet eszköze egy központi rendelkezés, hanem a jól dolgozó pedagógusok jutalmazásának alaposan kidolgozott lehetőségét helyben kell megtalálni. A minőségi bérpótlék eredetileg abból a meggondolásból született, hogy a korábban munkaügyi bírósági perekhez vezető, adható F kategóriás jutalmazások helyett világosan átlátható differenciálás szülessen. A pótlék egy évre szólt, aztán újra kellett dönteni az odaítéléséről. Az iskolák minden pedagógusra havi 3375 forintot kaptak, ezt az összeget az intézményvezetők a jól dolgozó tanárok fizetésének emelésére használhatták, azzal a kikötéssel, hogy egy személy nem kaphatott kevesebbet bruttó 5400 forintnál. Ez a rendszer változott meg idén szeptembertől: egyrészt az egy főre jutó összeg havi 1500 forintra csökkent, másrészt a tavalyival szemben ebből a nem pedagógus beosztású iskolai dolgozók is részesülhettek. A korábbi rendszerben a szegedi iskolákban a tantestület közösen kidolgozta a differenciálás módját, így volt ahol többen kaptak kisebb összeget (néhány óvodában például), és volt, ahol ténylegesen differenciáltak és a jutalmazott pedagógusok bére akár bruttó 7-10 ezer forinttal is több lett. Most ezek a tanárok jártak a legrosszabbul. A Radnóti Gimnáziumban korábban a komolyabb differenciálás mellett voksoltak, most azonban általános a vélemény, hogy a jutalmazás jelenlegi bruttó 1500 forintos formája már nem alkalmas a célra. Gál Béla igazgató szerint a kapott keretet differenciálva ugyan, de egy összegű jutalomként fogják kiosztani, hiszen havi bontásban nevetséges összeg jönne ki. A Deák Gimnáziumban a közalkalmazotti tanács kérésére többfelé oszlott a pótlék, és a legmagasabb összeg bruttó 7000 volt, így többen vesztettek bért. Hogy a pótlékot mikor osztják, az ezen a héten eldől, amikor a szegedi közgyűlés tisztázza az intézményvezetők illetményét is. Hogy mi lesz a minőségi bérpótlék sorsa, lényegében a jövő évi költségvetési törvény szavazásánál dől el. A Pedagógusok Szakszervezete városi és területi titkára, dr. Pap Jánosné szerint a minőségi munka elismerésére szükséges a törvényi kényszer, másképp a jutalmazás az önkormányzatokkal való huzavonává válna, és az anyagilag rosszul álló fenntartókkal bizonyosan nehéz tárgyalásokat kellene folytatni. Ezen kívül ahány önkormányzat, annyiféle hajlandóság, így az emelések szórása országosan igen nagy lenne, példa rá a nem pedagógus beosztású iskolai dolgozók idei fizetésemelése. Ez egyébként az iskolák véleménye is, sőt az önkormányzat sem látna szívesen egy olyan rendszert, amelyikben évente megegyezésre kellene jutni a tanárok bérpótlékáról. Marad tehát a törvény által garantált, központi költségvetésből fizetett jutalmazás. A PSZ szerint nincs minden veszve, hiszen a jövő évi pótlék (vissza)emelésére nemcsak szocialista, hanem fideszes módosító javaslatokról is tudnak. Ezek közül a legalacsonyabb alig többel, 1625 forinttal, míg a legmagasabb 5000 forinttal számol fejenként, de egy 3000 forintos javaslatot Pokorni Zoltán miniszter is megemlített múlt heti szegedi előadásában. Panek József forrás Filmszemle, amatőröknek Munkatársunktál Ismét megrendezte a Csongrád Megyei Amatőr Film- és Videoszemlét a Juhász Gyula Művelődési Központ. A szemle első díját Börcsök Noémi „Intermezzók" című filmje, a második díjat Hencz Alajos természetfilmjei, a harmadik díjat pedig Ratkai János „Az örök visszatérések" című filmje nyerte el. Matematikaverseny Munkatársunktól Általános iskolások részre rendez matematikaversenyt november 5-én 15 órakor a JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma. A versenyen kiemelkedően szereplő tanulók felvételi vizsga nélkül juthatnak be az iskola speciális matematika-fizika tantervű osztályába. Szegedi művészek Munkatársunktól Festményekről, művészetről, közízlésről beszélget ma 17 órától a Juhász Gyula Művelődési Központban Nóvák András és Pataki Ferenc festőművész. A „Szegedi művészek" rendezvénysorozat estjének házigazdája Szuromi Pál művészettörténész lesz. Könyvbemutató Munkatársunktól Szerdahelyi Zoltán „Volt egyszer egy fesztivál... a Szegedi Jazz Napok története 1991-1998" című könyvét mutatja be október 8-án 17 órakor a Fotex Records lemezszalonban a szerző és Pleskonics András újságíró. A bemutatón közreműködik: Murányi Akos (szaxofon). Szolgáltatök a vtv-ben DM-információ A Szegedi Városi Televízióban csütörtökön 19.15kor jelentkezik a ,JLegyen az ügyfelünk!" című szolgáltatói magazinműsor. A 45 perces adásban szó lesz a biztosítótársaságok számának alakulásáról egészen a nyolcvanas évek közepe óta, a gépjármű-felelősségbiztosításról és a Magyar Posta új lehetőségeiről. Aknatűz a nyakunkba 1956. november 4-én a környék összes szabadságharcosát összevonták a Széna téri bázisra. Ekrem Kemal tartott beszédet, afféle eligazítást. Számomra megdöbbentő látvány volt, hogy még mindig milyen sokan voltunk, még mindig tartott a lelkesedés az emberekben, hogy tovább folytassák az akkor már kilátástalannak ítélhető harcot. Miért volt a kitartás? Valamennyien eltökéltük, hogy az utolsó töltényig helytállunk, ehhez az adott erőt, hogy átéltük a szörnyűségeket, láttuk a temérdek áldozatot, barátok, bajtársak estek el mellettünk. (Ma is csupa nagybetűvel kell megemlékeznünk a Pesti Srácokról, az egyetemista lányokról és fiúkról, a fiatal gyári munkásokról, vidéki bajtársainkról, a forradalmáLévai István Széna tér, 1956 (10.) rok oldalára átállt sorkatonákról.) Az eligazítást követően elhelyezkedtünk a Mártírok útján lévő házakban. Volt, aki az emeletre ment föl, mások a pincékbe húzódtak, olyan helyet kerestek, amely fedezéket nyújtott és egyben lehetőséget is a tüzelésre. A csapatok, csoportok mozgását Ekrem Kemal és Szabó bácsi irányította, míg a Moszkva tériek parancsnoka Török Bálint volt. Alaposan felfegyverkezve vártuk a megszálló szovjet csapatok elleni utolsó összecsapást. Éjfél környékén járt az idő, amikor elszabadult a pokol. Óriási aknatüzet kapott a Széna téri bázis és környéke. (Ezen az éjszakán -ismertem meg személyesen Kecskés Jánost, a legendás hírű géppuskást, aki jelenleg Amerikában él.) Az aknatűz és az ágyúzás egyre fokozódott. Az oroszok a harckocsik számára készítették elő a támadást. A páncélosok hatalmas dübörgés közepette, hajnalban indultak meg. Nekünk szigorúan kiadták, hogy csak parancsra lőhetünk, nehogy az oroszok ideje korán bemérhessék, hogy hol helyezkedtünk el. A légvédelmi ágyúk a Mártírok útján lévő házakban sorakoztak, de jutott belőlük a Moszkva tér környékére is. A harckocsik lánctalpának csikorgása a kövezeten a fül számára szinte kibírhatatlan volt. Egy valamit a mai napig sem értek, a szovjet parancsnokok miért vetették be utcai harcokban a nyitott páncélautókat, ugyanis így a katonáik teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Elég volt egy jól irányított kézigránát, vagy egy benzines palack az egyik ablakból az utcára lódítva, s pillanatok alatt ki lehetett velük füstölni nyolc-tíz szovjet katonát. Vagy ennyire nem számított nekik az emberi élet? A Margit-hídtól akna és ágyútűz szórta meg a Mártírok útját, ezért parancsnokaink az átcsoportosítás mellett döntöttek. A Gyorskocsi utcai börtön mellett foglaltunk el újabb lőállásokat. Itt harcoltam együtt Dudás József főparancsnokkal, a nemzet hősével. Egyszer egy olyan parancsot kaptam tőle, hogy ugoijak le a Duna partra és tájékoztassam őt az oroszok mozgásáról. Mindehhez hozzátette, hogy „légy szíves". Az utolsó pillanatig felnéztünk rá, mert nem az járt a fejében, hogy hogyan lehetne a harcot ép bőrrel megúszni, hanem az, hogy miként mentse meg azokat a forradalmárokat, akik bíztak benne. A Duna partról visszatérve Szabó bácsinak és Kemalnak jelentettem, hogy az oroszok a Mártírok útja felé vonulnak. Húsz-harminc fős csoport indult abba az irányba, hogy a szorult helyzetbe került szabadságharcosokat kimentse az oroszok karmaiból. Nem kis meglepetés volt számomra, amikor azt láttam, hogy az épületekben megbújt ávósok jöttek elő a mosókonyhából, a pincéből, mert érezték, hogy a szabadságharcot nemsokára leverik. Nem akartak kimaradni a „dicső" szovjet hadsereg győzelmi ünnepléséből. (Folytatjuk.)