Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-25 / 275. szám

10 KULTÚRA, FELSŐOKTATÁS CSÜTÖRTÖK, 1999. Nov. 25. Szentkuthy Miklós rajzai a Kass Galériában Közeli képek a világról Szentkuthy Miklós Kossuth-díjas író naplóillusztrációiból december 12-éig látható kiállítás a Kass Galériában. A tárlat megnyitóján Tompa Máriával, az író egykori közeli munkatársával beszélgettünk. - Önéletrajzi interjújában Szentkuthy Miklós önt munkatársának, barátjának, társszerzőjének említi. Hogyan alakult ki ez a kapcsolat? - Közös ismerősünk mutatott be a Szentkuthy családnak a hetvenes évek végén. Akkor Szentkuthy beteg volt, nagyon súlyos depressziós korszaka közepén tartott. Havonta egyszer-kétszer jártam hozzájuk, majd egyre gyakrabban, végül szilárd munkakapcsolat alakult ki közöttünk. Csak később jöttem rá, hogy valójában miért igényelt engem. Az ember akkor érti meg igazán a saját bonyolult gondolatait, ha hangosan kimondja. Összegződik a mondanivaló, a rossz elmarad és a lényeg világosodik ki. Mivel Szentkuthy már kezdett öregedni, szüksége volt arra, hogy így rendezze gondolatait. Azért említett társszerzőjeként, mert egy húron pendültünk, megértettem az ő kimondott gondolatait. - Az írást is gondolatai rendszerezésére használta? - Nem írónak érezte magát, hanem a világ faggatottjának, aki önmaga is faggatja a világot. Mint elmondta, a dolgok jegyzékét igyekezett összeállítani, a végső kérdé-. sek katalógusát. Csak a kérdésekét, mert tudta, hogy váSzentlcuthy Miklós, aki a világ faggatottjának érezte magát. (Fotó: DM-archívum) laszokra nem számíthat. Dyen jellegű műve „Az egyetlen metafora felé" és a „Szent József breviáriuma" is. - Ön jól ismeri Szentkuthy Miklós naplóját. Ha hasonlítani kellene valamelyik művéhez, mit választana? - A napló más hangvételű. Mintha egy pszichoanalízis jegyzőkönyvét olvasnánk, Szentkuthy önti magából képzelete azonnali impresszióit. Válogatás nélkül ítja le gondolatait. Kettősségei talán éppen ebben a kérdésben fogalmazódnak meg a legpontosabban. Szentkuthy egyszerre nézte távolról és közelről a világot. Rálátása volt a világra, de a valóságot rettentő közelről, apró részleteiben szemlélte. A távolság megvédte őt, a részletesség viszont végtelenül sebezhetővé tette. Naplója kitárulkozás, a világ lehető legközelebbi képe. - Mennyire kötődnek a kiállított képek a napló tartalmához? - Ezek a képek maguk is naplók. A következő szöveg olvasható például egyik rajza alatt: „Ahogyan Remarque megírta a frontharcosok könyvét, úgy tudnám én is megírni a bandzsák könyvét bandzsa volt ugyanis húszéves koráig - Minden bandzsa magára találna benne. Annak emlékére, hogy még mindig nem tudok az emberek szemébe nézni." Az illusztrációk és azok szövegei részei a naplónak, de önmagukban is képet adnak szerzőjükről. - Szentkuthy Miklós százezer oldalasnak emlegetett későbbi naplója még nem került a nyilvánosság elé. Mikor jelenhet meg ez a szöveg? - Az 1939-től 1948-ig tartó első részt hosszas könyörgésünkre csak huszonöt évre tiltotta le, így ezt reményeink szerint 2013-ban már lapozhatják az olvasók. A többi kötet majd csak ötven évvel a halála után, 2038-ban. Nagyon félt attól, hogy valakit megsérthet. Én a naplóillusztrációihoz tartozó szövegekben is találtam olyan részeket, amit nem közölhettem. Ekkor értettem meg, milyen fontos volt számára időpontokhoz kötni a napló kiadását. Talán éppen ezért tartotta élete fő művének a naplót. Jenei Rita Megismeréstudományi csoportot" szerveztek // Emberi és gépi gondolkodás A megismeréstudomány oktatásának megszervezését és tudományos rendezvények szervezését tekinti feladatának a megismeréstudományi csoport, amely idén tavasszal alakult meg a JATE Pszichológia Tanszékén belül. A megismeréstudománnyal foglalkozó szakemberek a VIII. magyar kognitív tudományi konferenciára készülnek, amelyet a jövő év elején rendeznek meg Szegeden. - A környezetről önmagunkban kialakított belső modellek irányítják viselkedésünket, nem pusztán a környezet - állítja dr. Pléh Csaba, a József Attila Tudományegyetem Pszichológia Tanszéke Megismeréstudományi Csoportjának vezetője. Az idén tavasszal megalakult csoport feladatának tekinti a megismeréstudomány oktatásának megszervezését, szakmai közösség kialakítását és tudományos rendezvények szervezését. Ez utóbbi tevékenység keretét a már nyolc esztendeje létező Magyar Megismeréstudományi Alapítvány által szervezett kongresszusok adják. Visegrád, Gödöllő és Ráckeve után Szeged lesz a helyszíne a VIII. magyar kognitív tudományi konferenciának, amelyet 2000. február 4. és 6. között rendeznek meg. A kongresszus témája a megismerési folyamatok fejlődése és zavarai. Az előadók között a magyar és nemzetközi tudományos élet számos kiemelkedő képviselője megtalálható. A témák között szerepel az emberi és állati társaságok összehasonlítása éppúgy, mint a nyelvi változások és fejlődés problémája, valamint a megismerési rendszerek szerepe a nyelvben. A megismeréstudomány, amely a nyelvészet, a pszichológia, a számítástechnika, az evolúciós biológia és az idegkutatás határterületén helyezkedik el, az utóbbi húsz év során fejlődött ki. Számos tudományterületen, így például a néprajzban, a pszichológiában vagy a nyelvészetben már korábban létrejöttek kognitív irányzatok, amelyek „párbeszédéből" később aztán kifejlődött a megismeréstudomány. A Szegeden kibontakozó program a kulturális és evolúciós megközelítést állítja előtérbe, ezeket nem egymás riválisának, hanem kiegészítésének tekinti, és mindkettő felé nyitott szakembereket szeretne képezni. - Az új tudományág segítségével lehetőség nyílik az automatizált beszédfelismerő rendszerek fejlesztésére,-vagy a tárgyfelismerés tökéletesítésére. Segíti az olvasásfejlődés és az olvasászavarok megértését, így például rámutat arra, hogy az olvasás nem naturális folyamat, hanem egy tuÚj szmsz a Szegedi Tudományegyetemen A hallgatók jogai A Szegedi Tudományegyetem ideiglenes tanácsa nemrég elfogadta az intézmény szervezeti és működési szabályzatát. Ez a dokumentum rögzíti a hallgatók egyéni és kollektív jogait, a hallgatói önkormányzatok tevékenységének kereteit A felsőoktatási törvény szerint az egyetemeken a hallgatók egyéni és kollektív jogokat gyakorolnak - a kollektív jogokat a hallgatói önkormányzatokon (HÖK) keresztül. A Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának demokratikusan választott szervei a kari hallgatói önkormányzatok (kari HÖK) és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK). Az önkormányzatokat képviseleti jog illeti meg az egyetem legfontosabb döntéshozó testületeiben. így az Egyetemi Tanácsnak (ET) hivatalból szavazati jogú tagja az EHÖK elnöke, a kari tanácsoknak a kari HÖK elnöke. A törvény azt is előírja, hogy az intézményi tanács tagjainak legalább egynegyedét, de legfeljebb egyharmadát a hallgatók képviselői alkossák. A Szegedi Tudományegyetem szervezeti és működési szabályzata szerint a 39 szavazati jogú tanácstagból 13 hallgató, vagyis a lehető legnagyobb arányú hallgatói képviseletet biztosítja az intézmény vezető testületében. Ugyancsak biztosítja a hallgatók képviselőinek részvételét az ET bizottságaiban. A hallgatói önkormányzatnak döntési joga van minden olyan kérdésben, amely az egyetem hallgatóságának önigazgatásával, önkormányzatával kapcsolatos, és részt vesz azoknak a döntéseknek a meghozatalában, amelyek a hallgatóságot érintik. Az érdekképviseleti feladatok ellátására az intézmény Egyetemi Hallgatói Irodát működtet, melynek dolgozói közalkalmazottak, felettük a munkáltatói jogokat a rektor gyakorolja. Az önkormányzat intézi a hallgatók ösztöndíj-ügyeit és dönt az egyéb támogatások ügyében. E feladatra az egyetem Hallgatói Szolgáltató Irodát működtet, melynek dolgozói közalkalmazottak. Az ET határozata alapján a hallgatók rendelkezésére bocsátott pénzeszközök felett az EHÖK a gazdasági vezetéssel közösen megalkotott és a rektor által jóváhagyott pénzügyi szabályzat szerint gazdálkodik. Az egyetemen folyó oktatói munka véleményezése a hallgatói közösségek joga, ami kiterjed az oktatómunka tartalmára és módszertanára, a kollégiumi vezetők és tanárok tevékenységére, a tanszékek és a hallgatókkal foglalkozó egységek munkájára is. A hallgatókat sem a HÖK-ben kifejtett munkájuk, sem az oktatók értékelésekor kifejtett véleményük miatt nem érheti hátrány. K. G. datos cselekvés, amelyet azért alakítottunk ki, hogy kihasználjuk az emberi idegrendszer lehetőségeit mondja dr. Pléh Csaba. A megismeréstudománynyal foglalkozó szakemberek különbséget tesznek az emberi, a gépi és az állati megismerés között. Amint azt dr. Pléh Csaba elmondta, az emberi megismerés kategóriái korántsem olyan biztosak, pontosak és éles határnak, mint a gépi megismerés esetében. Az emberi megismerés állandóan változik és sokkal inkább alkalmazkodik a környezethez. Míg a gépi felismerő rendszer kizárólag egy előre beprogramozott feladatot tud elvégezni, addig az ember egyszerre több folyamatot képes felismerni. A megismeréstudományi csoport vezetője szerint a gépeket arra kell használni, hogy megértsük: az emberek többet jelentenek a gépeknél. Békefi Anett Ritkán adatik meg, hogy közvetlen forrásból jussunk hozzá értékeinkhez. A Magyar Államkincstár fiókjaiban mindenkor közvetlenül a kibocsátótól vásárolhat állampapírt. Magyar állampapírok közvetlen forrásból, teljes körű állami garanciával. Már bankkártya-elfogadással is! Szolgáltatásaink: Állampapírjegyzés, -visszaváltás (Kincstári Takarékkötvény, Kamatozó Kincstárjegy) • Másodpiaci forgalmazás, korábbi kibocsátású állampapírok vétele és eladása (Magyar Államkötvény, Diszkont Kincstárjegy) • Újrabefektetési lehetőség (időkiesés és kamatveszteség nélkül) • Vételkor és eladáskor átutalás folyószámláról, folyószámlára. MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR CSONGRÁD MEGYEI FIÓK FIAT UNO FORTISSIMO — ERRE BEFIZETEK! DE NEM MINDEGY MENNYIT! Kezdésnek elég 300000 Ft, 2O00 és a havi részlet csak 30000 Ft. Ragyogó. Pláne ajándék metálfénnyel. Csak korlátozott mennyiségben (250 db). A SZENVEDÉLY VEZET MINKET Fiolla Autócentrum Kft., 6728 Szeged, Fonógyári út 6., lel.: (62) 422 590, fax: (62) 422 591