Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-25 / 275. szám
GAZDAOLDAL 7 Az osztrák példa Szigorúan szabályozva A betegségeknek is ellenállnak Napraforgók, itthon és külföldön Szegedi napraforgó Kiszomboron. Itthon 100 ezer, külföldön 200 ezer hektáron sárgállik. (Fotó: Karnok Csaba) Az FVM Csongrád Megyei Hivatalának 37 dolgozója olyan tanulmányúton vett részt Ausztriában, amelynek célja az EU-csatlakozást már megért országok mezőgazdaságának tanulmányozása. Erről az útról számolunk be az alábbiakban. (Az olaszországi tanulmányútról szóló beszámolót a decemberi gazdaoldalban olvashatják.) A szakemberek azt tanulmányozták, hogyan küzd meg az osztrák termelő az apróra szabdalt földterületein a minőségi termelés követelményeivel; hogyan szervezi meg az értékesítést; mit jelent egyedül, szövetkezésben, vagy a szövetkezések szövetkezéseiben a piacra jutás, a minőségi árutermelés; milyen feltételekkel, támogatásokkal tudnak termelni a gazdák, hogy egymással ne konkuráljanak. Hogy csinálja Josef? Ausztriában elsőként Deutschkreutz-ban látogattunk meg egy 390 hektáron gazdálkodó termelőt, Josef Strehn urat. A termelőnek 44 hektár szőlője van, a terület 80 százalékáról szőlőkombájnnal takarítja be a termést, mert nagyon drága a munkaerő, 20 százalékán a legjobb minőséget kézi szedéssel oldja meg. Ausztriában minőségi problémák miatt (idegen anyag került az exportált termékbe) visszaesett az export, ezért a szőlőtermelést is szabályozták. Csak az eladható mennyiséget szabad megtermelni. Az EU és az osztrák állam a kvóta beszabályozásakor 90 ezer schilling/ha támogatást adott a gazdának, ha vállalta, hogy szőlőtelepítését megszünteti és 6 évig nem állítja vissza. Aki termel, annak is a terület 12 százalékát parlagon kell hagynia minimális művelés mellett. Az 1 hektárról lehozható termés 90 ezer kilogramm, ha ennél többet szüretel, csak asztali bort értékesíthet. így szabályozzák a termelést, illetve akadályozzák meg a túltermelést. A növényvédelemben előírják a használható környezetbarát vegyszereket, a kiadott feltételeket rendszeresen ellenőrzik. Ha a gazda minden előírást teljesített, 8000 schilling/ha támogatást kap évente. Az Unióba való belépéskor nehéz volt megszokni a feltételeket, de a termelési feltételek lényegesen javultak, például uniós támogatással kikövezték a termőföldek közötti utakat. Ha más van a palackban Strehn úr jónak tartja az EU intézkedéseit, véleménye szerint a magyar borok minősége az elmúlt 10 évben sokat javult, szerinte 2005 körül Magyarország is eléri azt a szintet, hogy felvegyék az EU-tagországok közé. Kérdésünkre elmondta: szigorú a minősítés, ha nem az van a palackban, amit szavatol a termelő, akkor több bort nem kell termelnie, mert nem veszi meg tőle senki. Hogy egy termelő nem olyan minőséget termel, amire igény lenne a piacon, az ne vállalkozzon, próbáljon máshol munkát keresni. A tönkrement termelő átmeneti segélyt kap, hogy ne kerüljön teljesen lehetetlen helyzetbe, de olyan támogatást nem, hogy folytassa a veszteséges gazdálkodást. A mennyiséget és a minőséget az Állami Piacfelügyelet munkatársai végzik, tanúsítvánnyal igazolják. A gazda családjával együtt dolgozik, magyar munkatársakat is alkalmaz. A minőség fokozásában látja az előrejutás lehetőségét. A Burgenlandi Agrárkamaránál témánk Magyarország EU-csatlakozásának lehetősége volt. Ausztriában az Unióba való belépés előtt 5-6 évig folytak a tárgyalások. A lakosság 40 százalékánál pluszt, 20 százalékánál mínuszt jelentett a csatlakozás, szerintük Magyarországon is hasonló lesz a helyzet. Ausztria befizető állam, Magyarország előnyöket fog élvezni az első években. Az EU költségvetéséből 50 százalék a mezőgazdaság támogatását szolgálja. A belépés előtt a minisztérium folyamatosan egyeztetett a kamarákkal. Minden terméket kvóta szabályoz. Ausztriában nem kellett csökkenteni a termelést belépéskor, de többet sem lehet termelni. A szabályokat szigorúan betartják, ellenkező esetben vissza kell fizetni 5 évre visszamenőleg is a támogatást. Nagyon nehéz volt megértetni a termelővel, hogy a többlettermést nem a dézsába, hanem a földre kell tenni és beművelni. Gazdák „arisztokratái" A fellépő problémák a következők: a mezőgazdasági gépek ára nem csökkent, ezért elmennek Olaszországba termelő gépeket vásárolni. A dán és a holland hús olcsóbb, mint az osztrák termelő által előállított, ezért nagy mértékben csökkentették az állattartást a gazdák. Sok az apró tábla, 1-2 hektáros földdarabokon is termelnek. A termelők egy részének 8-10 helyen is van szőlőültetvénye. A borászok az osztrák gazdák „arisztokratái". Jó lehetőségük van a bor értékesítésére a holland és német piacokon. Ausztria lakosságának csak 4 százaléka közvetlen mezőgazdasági termelő. Az ország mezőgazdasága támogatás szempontjából hátrányba került, degresszív támogatást határoztak meg 5 éves fokozatban (80-60-40-20-0 százalék). Az 1995-ös mezőgazdasági termelés az alapja a további lehetőségeknek mennyiségben. A termékekre a zöldség kivételével kvótát határoztak meg. Az értékesítés egyénileg mintegy 15 százalék, a többit szövetkezeteken keresztül üzletláncolatnak adják el. Az Andau-i Borkombinátban tanulmányoztuk a szövetkezetben szervezett szőlő- és bortermelést. A szövetkezetnek 150 tagja van, 450 hektáros területről vásárolják fel a tagok szőlőjét. A bor minőségét törvény szerint - kategórián belül - répacukor sziruppal javíthatják maximum 2 cukorfok mértékig. A szőlőfelvásárlás után az első részelszámolás januárban, majd a végleges júniusban történik. A berendezés nagy része új, a községi szövetkezeté. Negyven évvel ezelőtt indult a szövetkezet, akkor 1000 kilogrammal kezdtek. Az andau-i termelők 90 százaléka tagja a szövetkezetnek. Minőségi bort értékesítenek palackozva. A beszállított szőlő mennyisége szerint osztják el a bevételt a költségek levonása után. nonprofit szövetkezetek. A szőlőtermesztést saját maguk végzik a tagok, ehhez szakmai irányítást kapnak, csak a borfeldolgozás, illetve -értékesítés közös. Ádók Mária A 75 éve alapított szegedi Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaságnak meghatározó szerepe van a hazai napraforgó-termesztés biológiai alapjainak megteremtésében. A napraforgó világszerte, így hazánkban is a nagy szántóföldi kultúrák közé tartozik és a növényolajgyártás egyik legfontosabb alapanyaga. A korszerű biológiai alapok biztosítása a mezőgazdasági termelés számára kiváló termőképességű, nagy olajtartalmú betegségeknek ellenálló, szárszilárd és szárazságtűrő napraforgó hibridek előállítását jelenti. Társaságunknál a napraforgó nemesítési programban a fő nemesítési célkitűzések között az úgynevezett klasszikus feladatok (termőképesség, olajtartalom, koraiság, stb.) mellett különös hangsúlyt fektetünk a fokozott betegségrezisztenciára. A napraforgónak több mint 40 betegsége ismert. Ezek a világ termesztő körzeteiben különböző mértékben jelentkeznek a fajták, a hibridek és a náluk gyorsabban evolucionáló patogének genetikai konstitúciója és a környezeti hatások együttes eredményeként. Hogy mekkora kárt tudnak okozni, erre jó példa az 1997-ben országosan jelentkező súlyos epidémia. Az országhatáron túl korábban? A nemesftői munka hatékonyságát, tudományos eredményeit elsősorban a hazai és külföldi fajtaminősítések, szabadalmak számával lehet jellemezni. Az elmúlt 10 évben a szegedi napraforgó kutatás területén hazánkban összesen 15 olajipari és 3 étkezési, külföldön pedig 13 országban 34 olajipari és 1 étkezési napraforgó hibrid kapott hivatalos állami minősítést. Szabadalmunk vonatkozásában jelenleg 16 szülővonal és 22 hibrid rendelkezik korai és külföldi szabadalmi oltalommal. A legsikeresebb szegedi napraforgókat először gyakran külföldön kezdik el termeszteni. Ez annak köszönhető, hogy a nemesítési tevékenység a legjelentősebb külföldi napraforgó nemesítő és forgalmazó cégekkel szoros együttműködésben folyik. A közös programok kölcsönös előnyökön alapuló, hosszú távú kutatási és kereskedelmi szerződéseken alapulnak és szerteágazó tevékenységet foglalnak magukban. így folyamatosan történik az új genetikai anyagok cseréje, a közös hibridek előállítása és kipróbálása, a legjobb kombinációk hivatalos kísérletekbe történő bejelentése, a fajtaminősítést követően a vetőmagtermesztés megszervezése és végül a vetőmag forgalmazása. A kutatási programok konkrét gazdasági eredményei a fajtákkal elért vetőmagforgalomban realizálódik. A szegedi nemesítésű napraforgókból a vetőmagpiaci helyzettől függően évente 1200-1500 tonna közötti mennyiség kerül forgalomba. Ez hazai viszonylatban 100 ezer, külföldön pedig 140-200 ezer hektár vetésterületet jelent. Ennek igen nagy a jelentősége a hazai napraforgó-termesztés és társaságunk bevételi forrásainak szempontjából is. Viki sikerei A teljesség igénye nélkül a továbbiakban néhány sikeres fajta, illetve újdonság kiragadásával ismertetjük, miként hasznosíthatók a hazai és külföldi napraforgó termesztők számára ezek a tudományos eredmények. A gyors fajtaváltás ellenére 15 éve van köztermesztésben a Viki fajta, amely először Franciaországban lett minősítve, majd ezt követően hazánkban és további 6 külföldi országban. Sikeres karrierjét elsősorban kiváló agronómiai tulajdonságainak és nagy alkalmazkodó képességének köszönheti. Hasonlóan sikeres lehet a Sonrisa fajta, melyet az 199l-es amerikai minősítést követően Spanyolországban, Franciaországban és Magyarországon minősítettek. A rendkívül gyors kezdeti fejlődésű, nagy termőképességű és olajtartalmú, szárszilárd hibridet újabban Kínában is sikerült elteijeszteni. Az U 55-E fajta, amely intenzív termesztése kiválóan alkalmas, sűrű vetésállományban is jól termeszthető, hazánkon kívül a szomszédos Szlovákiában is az egyik legkedveltebb napraforgó. Az újdonságok közül kiemelhető az igen korai érésű, jó betegség rezisztenciával rendelkező Magóg fajta, amely amerikai sikerek után nyerte el a hazai minősítést. Francia-magyar közös nemesítésű hibrid a Masai, amely Franciaországban és Olaszországban 1996 óta van köztermesztésben, hazánkban idén tavasszal kapott elismerést. Ez az új középérésű hibrid kiváló termőképességén és jó betegség ellenálló képességén kívül rendkívül nagy olajtartalmával jellemezhető. Végül meg kell említenünk a Marica-2 fajtát, amely Európában és így hazánkban is az első étkezési hibrid napraforgó. Kiváló tulajdonságai miatt rendkívül keresett a hazai napraforgó termesztők körében. Tizenöt új jelölt A további perspektíva szempontjából a közvetlen jövőt alapozhatja meg az a 15 új fajtajelölt, amely jelenleg szerepel a hivatalos fajtakísérletekben. Közülük 2000 tavaszán várhatón 5-6 új hibrid kerülhet köztermesztésbe. Összegzésül elmondhatjuk, hogy ma már hazai körülmények között is a világ valamennyi nemesítő intézményének fajtáival és professzionális marketing munkájával kell versenyezni. Széles genetikai bázisra épülő kiváló fajtáink hatékony piaci bevezetését promóciós és marketing tevékenységünk erősítésével kívánjuk javítani. Dr. Pálvölgyi László tudományos főosztályvezető, Gabonatermesztési Kutató Kht. EU-bcm reformokban. Ezen a téren a nagy halásznemzetek és a csupán feldolgozásban jeleskedők között volt vita. A halászok az eladatlan mennyiség után járó jelentős kompenzáció fenntartását követelték, beleértve a nem uniós versenytársakkal szembeni árvédelmet is, míg a feldolgozók a mesterséges árakon eladni nem tudott áru szabad értékesítése mellett kardoskodtak. A finn EU-elnökség itt is országokra lebontott tervvel talált kompromisszumot, és ötletét egyedül Dánia ellenezte — írta a belga hírügynökség. Gazdák figyelmébe Munkatársunktól A Csongrád Megyei Szaktanácsadási Központ soronkövetkező rendezvényeire hívja föl az érdeklődők figyelmét. Pitvaroson, az Ifjúsági Házban december 2-án, 10 órai kezdettel Kistérségi információs rendszer internetes környezetben címmel tájékoztató- és bemutató előadást tartanak. Hódmezővásárhelyen, a DATE Mezőgazdasági Főiskolai Karán (A előadó) november 29-én és 30-án 9 órakor Állategészségügyi kérdések az EU-csatlakozás jegyében; december l-jén és 2-án 9 órakor Növényegészségügyi kérdések az EUcsatlakozás jegyében; december 6-án, 14 órakor Az új típusú szövetkezetek a beszerzés, feldolgozás, értékesítés területén; december 13án, 14 órakor A piacra jutás feltételei: a mennyiség, minőség, termékféleség szempontjai; december 20-án, 14 órakor Növénytermesztés, szerkezetváltás a piaci igények szerint címmel tartanak előadásokat. December 26-án 10 órakor (szintén az A előadóban) A legeltetéses állattartás jelene és jövője címmel előadásokat és szakmai fórumot szerveznek. Előadók: dr. Mucsi Imre, az FVM helyettes államtitkára és Tóth Attila, a Juh Terméktanács megyei koordinátora. December 27-én, 14 órakor Állattenyésztés, szerkezetváltás a piaci igények szerint címmel lesz előadás. Nincsenek kvóták Budapest (MTI) Meg kellene háromszorzni a kertészeti ágazatok támogatását, hogy a magyar zöldség és gyümölcs versenyképes lehessen a csatlakozást követően az Európai Unió piacán - mondta Bittsánszky János, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács társelnöke szerdán az MTI-nek. A szakember közölte: jelenleg az ágazat évente mintegy 10-12 milliárd forint támogatást kap az agrárbüdzséből, de évente 35-40 milliárd forintra lenne szüksége. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a kertészeti ágazatokban az unió piacán nincsenek kvóták, így a jóminőségű árú minden mennyiségben eladhatók lennének. A terméktanács társelnöke a legfontosabb teendőnek az ágazatban a termelői értékesítő szervezetek megalakítását tartja. Az unióban ugyanis csak ezeken keresztül lehet értékesíteni a megtermelt árut. Hangsúlyozta a minőségbiztosítás szerepét is, aminek érdekében szerinte a minisztérium illetékes hatósági szervezetét is meg kellene erősíteni. A terméktanács adatai szerint a magyar kertészeti ágazatok összességében évek óta évente 300 milliárd forint értékű árut termelnek. A szakember szerint azonban a statisztikai hivatal által kimutatott termelési érték - évente mintegy 180200 milliárd forint évente ennél kevesebb, mert a termelők az árujuk egy jelentős hányadát, 35-40 százalékát az adózás elkerülésével, a szürke vagy a fekete gazdaságon keresztül értékesítik. Halászati egyezség az Brüsszel (MTI) Az Európai Unió tagországainak halászati miniszterei kedd hajnalban megállapodtak a halászflották korszerűsítésében és ehhez kapcsolódóan az uniós támogatások reformjában. Brüsszeli találkozójukon a minisztereknek egyéves vita végére kellett pontot tenniük, sürgősséggel, mert különben - megállapodás híján - a központi támogatások egyszerűen megszűntek volna mind a korszerűsítésre, mind a közös vállalatok számára. A vita mélyén több tagország - Nagy-Britannia, Dánia, Ausztria, Svédország, Luxemburg - és az Európai Bizottság azon törekvése rejlett, hogy a halállomány fogyását elkerülendő csökkentsék a halászat kapacitásait. Ezen országok ragaszkodtak ahhoz, hogy a korszerűsítéssel egyidejűleg a régebbi hajók egy részét vonják ki a használatból. Írország és a nagy déli halásznemzetek viszont szerették volna flottáikat kapacitáscsökkentés nélkül korszerűsíteni. A finn EU-elnökség végül azzal oldotta meg a vitát, hogy minden támogatásban érintett ország számára hajótípusra lebontott korszerűsítési tervet készített. Eszerint a korszerűsítésre minden típus esetében sor kerülhet, ha ugyanakkora kapacitást leselejteznek. Ahol viszont az éves halászati kvótát nem tartják be, 30 százalékkal többet kell selejtezni, mint az új hajók kapacitása. Ezt a megoldást Hollandián és Nagy-Britannián kívül mindenki elfogadta, és a jövő évi költségvetés felszabadítása, 1,1 milliárd eurónyi támogatás előtt megnyílt az út. Szintén megállapodásra jutottak a miniszterek a piaci