Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-22 / 272. szám

2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 1999. NOV. 22. kommentár Felvételi jjorn Gyula ma, hétfőn Szegedre érkezik és a Nagyáru­L± ház passzázsán dedikálja Azok a kilencvenes évek... című könyvét. A művet közelmúltbeli megjelenése után úgy értékelték frissiben, hogy vezetni fogja a politikai best­sellerlistát. Aztán mély hallgatás következett, olyan meg­jegyzésekkelfűszerezve, hogy a szerző kissé szelektíven emlékszik bizonyos történésekre. De hát miért is ne emlé­kezne szelektíven? A történelem nagyjainak ez a jog meg­adatik, sőt mi több, kijár. A mai dedikálásra bizonyára sokan lesznek kíváncsiak. Amiatt is, hogy az előző ciklus miniszterelnöke, a rend­szerváltást megelőző évek külügyminisztere újabban sajá­tos szerepben tűnik föl, kriüzálja pártját, több kérdésben a különvéleményét fogalmazza meg. Egy ügyben azonban következetes: ez pedig Magyaror­szágnak az Európai Unióhoz való mielőbbi csatlakozása. Ebben, ha úgy tetszik, teljes az egyetértés jelenlegi minisz­terelnök és elődje között. Horn több évtizedes külügyi munkássága alatt megszerzett kapcsolatait, elismertségét, a Szocialista Internacionáléban betöltött szerepét, politiku­si összeköttetéseit messzemenően arra próbálja fölhasznál­ni, hogy segítse az EU-csatlakozást. Hogy sürgesse Ma­gyarország felvételét Európába, oly módon is, hogy nem emleget dátumokat. Az évszámok, a határidők ugyanis mintha határozottan idegesítenék azon államok vezetőit, akik nem lelkesednek az Unió bővítéséért, nem akarják mielőbb a keblükre ölelni Kelet-Európát, élén Magyaror­szággal. Ebből a szemszögből is érdemes odafigyelni, mit is mondott a minap Horn Berlinben, a Berliner Presskonfe­renz díszvendégeként A Z ex-miniszterelnök nem mást hangsúlyozott, mint hogy érdemes lenne elgondolkodni és Magyarorszá­got akár egyetlen tagként fölvenni a készülő bővítés idején. Egyedül és elsőként a többi kelet-európai ország közül És ami még érdekes: dátum - legalábbis a tudósítások szerint - nem hangzott el A 2002-es csatlakozás fogcsi­korgatva történő emlegetése ugyanis szemlátomást nem hozza lázba az EU tagállamait. Sőt: mintha ellenkező ha­tást váltana ki Clinton messzire ment Horn Berlinben Berlin (MTI) Magyarország európai uni­ós csatlakozásának támogatá­sát kérte a berlini újságíró-ka­mara rendezvényén Horn Gyu­la. A magyar politikus a Berli­ner Pressekonferenz egyesület szokásos év végi vacsorájának külföldi díszvendégeként szól­hatott a mintegy 200 meghí­votthoz. Mintegy 20 perces be­szédében Horn Gyula rámuta­tott: az Európai Unió előszobá­jában várakozó államok közül Magyarország nyújtotta a leg­jobb teljesítményt, amit a Bi­zottság októberi jelentése is megerősített. A tagságra való felkészülésben a magyarok jár­nak az élen, ezért feltétlenül érdemes támogatni akár egye­düliként való felvételüket is az Európai Unióba - hangsúlyoz­ta a volt miniszterelnök. Irak és az ENSZ Bagdad (MTI) Irak visszautasítja azt az ENSZ-határozatot, amelynek értelmében a nemzetközi szervezet 15 nappal hosszab­bítja meg az „olajat élele­mért" elnevezésű programját -jelentette be szombaton Mo­hamed Szaid asz-Szahaf iraki külügyminiszter. Az iraki diplomácia ve­zetője szerint két hét alatt semmit sem lehet tenni, or­szága ezért nem fogadja el a tizenöt napos határidőt. A miniszter arról nem be­szélt, hogy Irak a jelenlegi ha­táridő leteltével, azaz szombat éjféltől felfüggeszti-e az olaj­exportot, vagy sem. Két reformer a firenzei Palazzo Vecchiában: Massimo D'Alema olasz kormányfő (balról) és Bili Clinton amerikai elnök. (MTI Telefotó/AP/Jerome Delay) Athén, Firenze (MTI) Bili Clinton amerikai elnök Athénban annak a reményének adott han­got, hogy az elkövet­kező két hónapban je­lentős lépések történnek a ciprusi kérdés megol­dása érdekében. Erről azután pyilatkozott, hogy találkozott Kosz­tasz Szimitisz görög mi­niszterelnökkel. Clinton és Szimitisz egye­tértett abban, hogy Törökor­szágot közelebb kell vonni az Európai Unióhoz. „Ezt azon­ban néhány feltételhez kell kötni" - mondta a görög kor­mányfő. Clinton nyilatkozatá­ban méltatta Gögörországnak a Balkánon játszott egyensú­lyerősítő szerepét. Az amerikai államfő és Szi­mitisz sajnálkozását fejezte ki azok miatt az erőszakos tünte­tések miatt, amelyek Clinton­nak a görög fővárosba való péntek esti megérkezésekor robbantak ki és 15 ember sérü­lésével, valamint üzletek és bankok tucatjainak romba dön­tésével jártak. Clinton szerint azonban ezek az események nem fogják beárnyékolni a két ország hagyományosan baráti kapcsolatait. Az amerikai el­nök megelégedéssel nyilatko­zott tárgyalásairól és együttér­zését fejezte ki ebből az alka­lomból a görög földrengés-ál­dozatok hozzátartóinak is. Clinton elnököt megtapsol­ták, amikor sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok az 1967-es puccs után az azt végrehajtó görög ezredeseket támogatta. Az amerikai elnök megfogal­mazása szerint „Washington hagyta, hogy érdekeit inkább a hidegháború, mint a demokrá­cia iránti elkötelezettsége dik­tálja, holott végül is a demok­rácia érdekében vívta a hideg­háborút". Egy amerikai elnök először ment ilyen messzire a Görög­ország iránti korabeli amerikai politika bírálatában - bár egy amerikai szóvivő szóvivő meg­jegyezte, hogy Clinton szavai „nem jelentettek bocsánatké­rést, hanem a demokrácia tá­mogtásának szükségessége mellett álltak ki". Európát egy tudás alapú in­formációs társadalommá kell alakítani, de úgy, hogy az előmozdítsa a társadalmi beil­leszkedést és részvételt - je­lentette ki Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke szombat este Firenzében a „Reformizmus a XXI. század­ban" címet viselő „csúcsszemi­nárium" megnyitó vacsoráján. A New York University ál­tal megrendezett firenzei ta­nácskozás díszvendégei olyan, magukat szociáldemokratának tartó kormányon lévő politiku­sok, mint Bili Clinton amerikai elnök, Lionel Jospin francia, Tony Blair brir, Gerhard Schröder német és Massimo D'Alema olasz miniszterelnök, valamint Henrique Cardoso brazil elnök. A szombati vacsorát záró pohárköszöntőjében Romano Prodi kifejtette: „mindenki azt akatja, hogy társadalmaink al­kotó ereje úgy szabaduljon fel, hogy Európa hatékonyan tud­jon versenyezni a világpiaco­kon... Állampolgáraink azon­ban nem akarják lebontani az európai társadalmi modellt." A szintén pohárköszöntőt mondó Bili Clinton előzőleg beismerte, hogy az Egyesült Államokban jelentős társadal­mi egyenlőtlenségek vannak annak ellenére, hogy 1992-es elnökké választása óta az or­szág tartós gazdasági növeke­dést élt meg. „Nekünk, akik hiszünk a társdadaimi igazságosságban, be kell bizonyítanunk, hogy a gazdaság globalizációja hasz­not hajthat a mindennapi em­berek számára" - hangoztatta az amerikai elnök. Kijev (MTI) A jövő év január l-jétől Magyarország meg kívánja szüntetni az ukrán export­árukra kivetett 3 százalékos vámpótlékot és a 2 százalé­kos statisztikai illetéket - je­lentette szombaton az Inter­fax-Ukraina az ukrán kül­ügyminisztérium sajtóosztá­lyának közlésére hivatkozva. A bejelentés a hírügynök­ségi jelentés szerint Buda­pesten történt, a magyar és ukrán üzleti körök pénteki találkozóján. Arkadij Hupalo, a buda­pesti ukrán nagykövetség ke­Megszűnik a magyar vámpótlék retében működő gazdasági­kereskedelmi képviselet ve­zetője a találkozón elmondta, hogy a magyar-ukrán keres­kedelmi-gazdasági kapcsola­tok megoldatlan problémáját a magyar gazdasági minisz­térium által az ukrán árukra kivetett vámpótlék jelenti. A tanácskozáson szó volt arról is, hogy az Ukrán Ke­reskedelmi és Iparkamara, valamint az Ukrán Gyáripa­rosok és Vállalkozók Szö­vetsége támogatást nyújt az ukrán vállalkozóknak a kap­csolatok fejlesztéséhez és az Ukrszocbank által támoga­tott ukrán-magyar közös ter­vek finanszírozási lehetősé­geinek kibővítéséhez. A találkozót a budapesti ukrán nagykövetség a FÁK-Magyarország Üzlet­ember Klubbal és a Magyar Kereskedelmi Kamarával közösen szervezte. Ukrán részről vállalatok, szerveze­tek és bankok budapesti kép­viselői, az Ukrán Gyáriparo­sok és Vállalkozók Szövet­sége, az Urkzaliznici állam­vasutak, az Avialinije Ukra­jini, az AeroSvit légitársasá­gok, az Ukrán Dunai Hajó­zási Társaság és az Ukrszoc­bank munkatársai, magyar részről pedig az Magyar Ke­reskedelmi Kamara, az Eximbank és 43 magyar cég képviselői vettek részt a ta­nácskozáson. A Politika Orbán Viktort vádolja Ki kelt zűrzavart? Belgrád (MTI) A Politika című vezető belgrádi kormánypárti napilap vasárnapi kommentárjában az­zal vádolta Orbán Viktor ma­gyar miniszterelnököt, hogy zűrzavart próbál kelteni a Vaj­daságban. A lap szerint a magyar kor­mányfő az elmúlt napokban tett radikális kijelentéseivel a „vajdasági fejezetet kívánja megnyitni az amúgy is jól szét­zilált balkáni könyvben". Feli­dézte Orbán Viktor azon kije­lentését, hogy a vajdasági ma­gyarok nem csak magyar, ha­nem NATO kisebbséget is je­lentenek. „A budapesti kor­mány feje ezzel arrogánsan és vakmerően azt üzeni, hogy ez a nemzeti kisebbség a nyugati katonai szövetség közvetlen védelme alatt áll" - írta. „A szerb nacionalizmusra és bármely itteni kisebbség ál­lítólagos fenyegetettségére vo­natkozó szólamokból kiindul­va Orbán (Viktor) a nemzetisé­gi kapcsolatok megingását pro­vokálja ki az észak-szerbiai tartományban, hogy később működésbe hozza az azok vé­delmére hivatott mechaniz­must, akikről beszélt" - fejte­gette az újság. A Politika szerint a magyar kormányfő a gyakorlatban mu­tatja be a NATO-hódítás forga­tókönyvének működését. Míg a Jugoszláviával szembeni ag­resszió során - fogalmaz a lap - a magyar légteret nagy­lelkűen átengedték, a mostani módszer valamivel körmön­fontabb. „Orbán Viktor a Ko­szovóban alkalmazott forgató­könyv alapján kísérel meg zűrzavart kelteni". A lap a vajdasági magyarok valós helyzetét tükröző tények rosszindulatú elhallgatását látja Orbán Viktor azon véleményé­ben, hogy a vajdasági magya­rokat csak a NATO mentette meg az etnikai tisztogatástól. „Orbán Viktor nem fogja elis­merni, hogy az ország más pol­gáraihoz hasonlóan a Jugoszlá­viában élő magyarok minden gazdasági, politikai, kulturális, oktatási igényét kielégítik" ­hangoztatta az újság, amely ez­zel kapcsolatban a vajdasági magyarok „irigylésre méltó kulturális autonómiájáról" ír. QU/ESTOR Borostyán Nyíltvégű Állampapír Befektetési Alap Szeged Kölcsey u. 11. (Kölcsey üzletház) Tel.: (621-424-565 1 650 1600 1600 1 400 1 300 . 1 250 AZ ERTEKRE HANGOLVA A Borostyán állampapír alap és MAX állampapír hozam index értékének alakulása (1998.1)9.17.-1999.09.20.) (MAX 1998.09.17.=1305,1 pont) Az elmútt 3, 6,12 hónap hozamai az 1999. 09. 15-1 állapot szerint: 3 hónapos hozam 16,19% 6 hónapos hozam 18,93% 12 hónapos hozam 22,85% Az Alap múltbeS teljesítménye nem garantálja az Alap jövőbeni hozamát Jelen hirdetés nem hetyettesiti a forgalmazási helyeken megtekinthetó tájékoztatóban taglaltak megismerését. 4 hírek Biztonságos, Banki hozamgarancia, Bármikor visszaváltható, Magas hozam. Megvásárolható a Quaestor Értékpapír Rt. és a Konzumbank fiókjaiban. Válasz Tőkésnek Bukarest (MTI) A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség Ügyve­zető Elnöksége határozottan visszautasította azokat a megállapításokat, amelyeket Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke tett a román sajtónak adott interjúiban az RMDSZ-ről és annak vezetőségéről. Tőkés püspök a Transilvania Jurnal című román lapnak adott két interjújában is azt a véleményét fogalmazta meg, hogy az RMDSZ „kommu­nista jellegű párt", amelynek vezetését „kommunista jel­legű megnyilvánulás, totali­tarizmus és intolerancia jel­lemzi". Tizenkét új szent Róma (MTI) Tizenkét új szentet avatott II. János Pál. A pápa több bíboros, a vatikáni diplomá­ciai testület és tizenegyezer hívő jelenlétében tíz spa­nyolt és két olaszt avatott szentté ünnepélyes szertartás keretében. Kilencen (többsé­gük spanyol misszionárius szerzetes) 1934-ben vesztet­ték életüket a polgárháborút megelőző esztendők társa­dalmi konfliktusiban, a tize­diket, Giacomo Ilariót pedig a polgárháború idején gyil­kolták meg. A két olasz nem e században élt: Tommaso di Cori ferencesrendi szerzetes 1729-ben halt meg, Benedet­to Menni - a kórházi ápoló nővérek rendjének megala­pítója - pedig 1841-ben szü­letett. Átcímletezik a jent? Tokió (MTI) A japán kormánykoalíció pártjai tervbe vették a jen át­címletezését, de a kormány gazdaságtervezési ügynöksé­gének elnöke, Szakaja Taicsi ellenvéleményt nyilvánított. - A kormány épp csak me­goldotta a 2000-ik év fordu­lója miatt fenyegető számí­tógépes problémákat. Nehéz lenne a közeljövőben bele­kezdeni a jen átcímletezésé­be - mondta Szakaja. Úgy vélte, hogy a jen átcímlete­zése nem hozna érzékelhető előnyöket a gazdaságnak. Azt tanulmányozzák, hogy a mostani jent száz-egy arány­ban új jenre váltanák. Az új jen bevezetését 2002. janu­árra tervezik, akkorra, ami­kor az euró készpénzformá­ban is megjelenik. Palesztin valuta New York (MTI) Ehud Barak izraeli mi­niszterelnök kijelentette, hogy a palesztinok szabadon kibocsáthatják saját valutá­jukat, és elhatárolhatják tu­lajdon gazdaságukat az izra­elitől egy végső békemegál­lapodás keretében. A palesz­tinok jelenleg izraeli sékel­ben, jordániai dinárban és amerikai dollárban intézik pénzügyeiket, de a PFSZ ve­zette palesztin hatóság már segítséget kért a Nemzetközi Valutaalaptól és a Világ­banktól saját valuta megte­remtésére, amely a független pénzügyi rendszer gerince lenne. Az izraeli miniszterel­nök leszögezte, hogy elhatá­rolódásra gondol csupán, és nem pedig elszakadásra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom