Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-20 / 271. szám

SZOMBAT, 1999. Nov. 20. SZEGED 5 Csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat Fekete Klára újságfró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Útbaigazító tábla. Ketten is fölemelték a szavukat azért, hogy az Aradi Vértanúk terére helyezzék vissza Varga Mátyás díszlettervező Bécsi körúti múzeumának útbaigazító tábláját: Környei Edit és Németh Zoltán (mindkettőjük telefonszáma 325-558). Németh Zoltán azt is kifogásolta, milyen elhanyagolt állapotban van ugyanazon a téren a kopjafa. Gomba. Az újszegedi Gomba nyitva tartását hosszabbítaná meg László Károlyné (424-125). Szerinte, mivel ott csak este 6-ig lehet úszni, nem járhatnak gyógyúszásra azok a gyerekek, akik fél ötig a napköziben vannak. Mészáros Gábor, a Szegedi Fürdő és Hőforrás Kft. igazgatója válaszában elmondta: a Gomba nyitva tartása 10 óra, s a dolgozóknak emiatt túlóradíjat fizetnek. Ha még egy órával megnyújtják ezt a terminust, nemcsak bérköltségük nő, hanem az egyék kiadások is emelkednek. Egy jelenlegi felnőtt 350 forintos jegy ugyanis a támogatások nélkül 700-ba kerülne. Azt is hozzátette, amikor egyszer közkívánatra egy órával korábban nyitották ki a fürdőt, alig 7-8 ember kedvéért dolgozott a teljes személyzet. Szerinte a megoldás az lenne, ha a napköziből korábban elkérnék a gyerekeket. Vértói út. Rossz a közvilágítás a Béketelep felé vezető Vértói úton - panaszolta olvasónk. A kivilágítatlan biciklisek miatt is nagy a balesetveszély. PANNON qSm ..... litlnMl.l Szeged Megyei Jogú Város Szociális, Gyermek- és Családvédelmi Közalapítvány PÁLYÁZATI KIÍRÁS A pályázat célja: Szegeden működő szociális, gyermek- és családvédelmi területen tevékenykedő szervezetek, közösségek, intézmények támogatása, ezen célokat szolgáló rendezvények segítése. A pályázat keretösszege: 2 millió Ft. Pályázatot nyújthatnak be: Belföldi székhelyű, természetes és jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társáságok. A pályázat benyújtása: A pályázat kizárólag a közalapítvány adatlapján nyújtható be, mely beszerezhető a közalapítvány titkárságán (6726 Szeged, Füij u. 92/B, tel.: 43ÍM30) és a polgármesteri hivatal szociális, népjóléti irodáján (Szeged, Széchenyi tér 11.). A kérelmeket csak postai úton lehet benyújtani a közalapítvány fenti címére. A pályázat benyújtásának határideje: A postára adás határideje: 1999. november 29. \ Az adatlap kitöltése nélkül, hiányosan vagy határidő után benyújtott, valamint a pályázati kiírásnak nem megfelelő pályázatokat a kuratórium értékelés nélkül elutasítja. Hiánypótlásra a határidő lejárta után nincs lehetőség. A pályázat elbírálásának időpontja: 1999. december 6. A nyertes pályázókkal a közalapítvány szerződést köt. Hazai nincs, az import meg drága Laposodé szénhegyek Negyvennégyezer kémény mered Szegeden az égnek. Közülük csak minden nyolcadik ontja szén, vagy fa füstjét. Kevesen melegednek szénnel. Nem olcsóbb, mint gázzal fűteni, és ráadásul jóval macerásabb is a fekete követ égetni, melynek hírét a nagy utazó, Marco Polo hozta Kínából. Csak halványan emlékszem azokra az időkre, amikor a vacsora a cserépkályha derekán, a keskeny padkán melegedett, nem a sparherdton. És már a nagyanyámnak sem kell a pincébe mennie, vödörrel a kezében, hogy iszapot csákányozzon, amivel megtömheti a halványsárga cserepekből összerótt, böszme nagy kályha gyomrát. Ez a kályha ontotta a meleget évtizedekig, de már csak cirádás páija van meg, a „hidegszobában", amelyben legalább húsz éve nem lobogott tűz. Ma már csak egyetlen gombot kell megcsavarintani, és máris pattogni kezd igaz, idegenül, fémesen - a minden romantika nélkül váló konvektor. A gázlángnak még a fénye is más: fegyelmezett, kordában tartott kékség. Talán nem is rokona a szénből születő, vörösen táncoló lángoknak. Ritkán látni mostanság szenes fuvarban járó kocsit. S ha néhanapján fel is tűnik néhány az utakon, sokkal kisebb a fekete kupac a platókon, mint jó évtizeddel ezelőtt. Sólya Márta, a Szatymazi utcai TÜZEP vezetője szerint visszafordíthatatlanul, és végérvényesen fogy azok száma, akik szénnel durrantanak be a kályhájukba. Nincs már közintézmény sem, amelyben szénnel tüzelnének. így nem csoda, ha néhány esztendő leforgása alatt ötödével laposabbak lettek az eladott szénhegyek. Jobbára már csak nyugdíjasok jönnek a szénért, akik utalványra vásárolnak. Teszik ezt inkább hagyománytiszteletből, mint anyagi megfontolásból. A kályhákban ugyanis jobbára import szén ég, amelyek ára tavaly óta átlagosan legalább húsz százalékkal drágult. A legrosszabb minőségű barna mázsájáért ezerötszáz forintot kell fizetni, a brikett, és a lengyel szén is drágább, mint kétezer forint, és egy métermázsa kokszért majdnem három és félezer forintot is elkérnek. Ha pedig azt vesszük, hogy egy nagyobb lakás felfűtése naponta akár harminc, negyven, sőt, ötven kiló szenet is fölemészthet, könnyű kiszámolni, hogy nem sokkal olcsóbb a szeneskályha mellett melegedni, mint a gázkonvektorok előtt. A piszkolást, és egyéb kényelmetlenségeket nem is számolva. Egy fűtési szezonban átlagosan ötven mázsa szenet tüzelnek el egy háztartásban, ám manapság már nem jellemző, hogy valaki egyszerre szerzi be a téli készletet. Apránként viszik a szenet, van, aki egyszerre csak harminc kilót vásárol, de jön, minden héten. Negyvennégyezer kémény füstölög Szegeden telente, ezek közül csak hatezerbe torkollik vegyestüzelésű kályha csöve. Szenovszky István, a Kéményseprő-Ipari Kft. igazgatója szerint a vegyestüzelés kevésbé károsítja a kéményeket, mint a gázfűtés. Ám a baleseteket sokkal inkább a szinte légmentesen záró ajtók-ablakok okozzák. De Szegeden hosszú ideje nem történt ilyen baleset. Hatezer kényéből dől hát ezen a télen is a füst, amely szénből, vagy fából gomolyog elő. Van kinek eladni a brikettet, meg a barnaszenet. A koksz melegét már csak kevesen engedhetik meg maguknak. Jövőre pedig szinte biztosan tovább csökken majd a futószén iránti kereslet. Kéri Barnabás A Szegedi Tudományegyetem ideiglenes egyetemi tanácsának november végéig kellett elkészítenie az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, amely január elsejével lép majd életbe. A testület kedden megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta az új intézmény legfontosabb dokumentumát. Az SZMSZ szerint a január elsejével megalakuló felsőoktatási intézmény neve Szegedi Tudományegyetem, rövidítve SZTE lesz. A jogelőd intézmények alkalmazottainak és hallgatóinak jogviszonya a Szegedi Tudományegyetemen változatlan feltételekkel folyamatos marad. Karok és centrumok A Szegedi Tudományegyetem karai: Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJTK), Általános Orvostudományi Kar (ÁOK), Bölcsészettudományi Kar (BTK), Egészségügyi és Szociális Főiskolai Kar (ESZFK), GazdaságtudomáA dolgozók és hallgatók jogviszonya megmarad Milyen lesz a Szegedi Tudományegyetem? nyi Kar (GTK), Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK), Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar (TFK), Mezőgazdasági Főiskolai Kar (MFK), Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar (SZÉF), Természettudományi Kar (TTK) Az egyetemen belül működik majd a Dél-alföldi Agrártudományi Centrum (tagjai az MFK és a SZÉF) és a Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum (tagjai az ÁOK és a GYTK) is. Ezek az egyetemen belül úgynevezett átfogó szervezeti egységek, gazdasági szempontból részjogkörű költségvetési egységek. A Felsőoktatási Törvény által a centrumok hatáskörébe utalt feladatok tekintetében (betegellátás, egészségügyi kutatás-fejlesztés, agrár kutatás-fejlesztés koordinálása stb.) a centrumok szakmai és döntési autonómiával rendelkeznek. A centrumokat választott elnökök vezetik, akik egyben rektorhelyettesek is. Az Egyetemi Tanács Az egyetem vezetésével kapcsolatos központi feladatokat az Egyetemi Tanács (ETj és a rektor látja el. Az ET az intézmény legfelsőbb döntési, javaslattételi, véleményező és ellenőrzési joggal rendelkező testülete. A tanácsnak 39 szavazati joggal rendelkező tagja van. Tisztsége alapján ide tartozik a rektor, a karok dékánjai és főigazgatói, a centrumok elnökei, a konzervatórium igazgatója és az egyetemi hallgatói önkormányzat elnöke. Választás alapján kerül az ET-be karonként egy oktató-kutató és egy nappali tagozatos hallgató; egy nem nappali tagozatos hallgató, egy hallgató a doktoranduszok képviseletében, az egészségügyi centrum nem oktató-kutató dolgozóinak egy képviselője, és az egyetem más egységeihez tartozó nem oktató-kutató dolgozók egy képviselője. A nem hallgató tagokat három évre választják, amely egy alkalommal megismételhető. A hallgatókat egy évre választják, mely megismételhető. Tanácskozási joggal vesz részt az ET munkájában a három funkcionális rektorhelyettes, a főtitkár, a gazdasági főigazgató, a reprezentatív szakszervezetek képviselője, a Közalkalmazotti Tanács elnöke, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója, az Egyetemi Számítóközpont vezetője, az előző rektor (egy évig) és a címzetes rektorok. Az Egyetemi Tanács elnöke a rektor, titkára a főtitkár. A rektor és helyettesei Az egyetem vezetője a rektor, aki az egyetem gazdasági tevékenységének egyszemélyi felelős vezetője is. A rektort pályázat útján az Egyetemi Tanács döntése alapján, az oktatási miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök bízza meg. Munkájában öt rektoihelyettes segíti, akik közül három funkcionális (tudományos, oktatási és hallgatói ügyek rektoihelyettesei), kettő pedig az agrár, illetve egészségügyi centrum elnöke is. A funkcionális rektorhelyetteseket pályázat útján, az ET véleményének figyelembevételével a rektor bízza meg, legfel-jebb 4 évre, mely pályázat útján egyszer ismételhető. Központi hivatalok Az egyetem két központi hivatala a Rektori Hivatal és a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság. A Rektori Hivatal az egész egyetemet átfogó, igazgatási, szervezési munkában a rektor tevékenységét segítő hivatal, melynek élén a főtitkár áll. A főtitkárt pályázat útján, az ET vélemény nyilvánítása után a rektor bízza meg legfeljebb öt évre, mely többször ismételhető. A Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság feladata, hogy biztosítsa a rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználását, ellássa az egyetem központi gazdasági, műszaki, beruházási, pénzügyi, számviteli és munkaügyi teendőit. Élén a gazdasági főigazgató áll, akit pályázat útján, a rektor javaslatára az Oktatási Miniszter bíz meg. Az inkubációs időszak A felsőoktatás átalakításáról szóló törvény egy év átmeneti, úgynevezett inkubációs időszakot biztosít az egyetemeknek és főiskoláknak a teljes integrációra való felkészüléshez. így 2000 január 1. és december 31. között a Szegedi Tudományegyetemen belül a jogelőd intézmények szervezetét tovább működtető karok gazdasági egységeket alkotnak. Ilyen lesz az AJTK, BTK, GTK és a TTK alkotta gazdasági egység, az orvostudományi és az agrárcentrum, a Tanárképző Főiskolai Kar, valamint az Egészségügyi és Szociális Főiskolai Kar. Keczer Gabriella Munkatársunktál November 22-én, hétfőn Horn Gyula Szegedre látogat. A volt miniszterelnök délután 1 és 2 óra között a Nagyáruház passzázssorán lévő Minerva könyvesboltban dedikálja az „Azok a kilencvenes évek..." című kötetét. Tereprendezés a Sancer-tavaknál Munkatársunktói .A Szegedi Vadaspark arra kéri a Sancer-tavak környékén lakókat, hogy ha a területen lerakott holmijuk van, azt tereprendezés miatt négy napon belül szíveskedjenek elvinni. Az ott tárolt tárgyakért az intézmény a határidőn túl felelősséget nem vállal. A tereprendezésre a Szegedi Vadaspark új kerítésének kitűzése miatt kerül sor. Sándorfalvi monográfia Munkatársunktál Sándorfalva alapításának 120. évfordulója alkalmából adta ki a Délmagyarország Kft. azt a kötetet, melynek ünnepélyes könyvbemutatójára november 21-én, vasárnap délelőtt 10 órakor kerül sor a Bálint Sándor Művelődési Házban. A Sándorfalva története és népélete című monográfia új, átdolgozott és kibővített kiadásának premierjét dr. Marjanucz László egyetemi docens, a JATE Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék Vezetője nyitja meg, a bemutató vendégei lesznek a köpyv írói és szerkesztői. A monográfiát a helyszínen 1000 forintos bekerülési áron meg lehet vásárolni, illetve a szerkesztők dedikálják is. Bárdos zenei hét Munkatársunktól A szegedi Bárdos Lajos zenei hét rendezvénysorozata keretében ma 10 órakor kezdődik a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében a 14 évesnél idősebb énekesek számára meghirdetett megyei népdaléneklési verseny. A bicinium verseny és a népdaléneklési verseny díjkiosztó gálahangversenye ugyanitt 17 órakor kezdődik. Vasárnap 18 órakor ugyancsak a Bartókban a száz éve született Bárdos Lajos tiszteletére kórushangversenyt rendeznek a komponista műveiből. Fellép a Pro Musica Városi Gyermekkar Fagler Erika, az Elkel Ferenc Kórus dr. Mihálka György és Géczi Szilvia, a MAV Hazánk Énekkar Erdős János, a Szeghy Endre Pedagógus Női Kar dr. Mihálka György, valamint az Ifjú Zenebarátok Kórusa Erdős János karnagy vezényletével. A Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében tekinthetők meg 7avaszy Noémi Bárdos-művek alapján született illusztrációi is. Kórustalálkozó Munkatársunktól November 20-án (szombaton) délután 3 órától kórustalálkozót tartanak a mórahalmi művelődési házban. Vendégek: a Gajdos népzenei együttes, Maczkó Mária énekes, valamint az erdélyi Seprődi János Kórusszövetség. Az énekkarok találkozóján föllép a sárrétudvari parasztkórus, az ásotthalmi asszonykórus, a baksi népdalkör és citerazenekar, a mórahalmi parasztkórus, valamint a mórahalmi zeneiskola citerásai és néptáncosai. I