Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-20 / 271. szám

SZOMBAT, 1999. Nov. 20. BELFÖLD 3 | röviden Elfogták Tribuszernét Budapest (MTI) A főváros XIII. kerületében, egy bérelt lakásban csütörtökön este 8 óra körül elfogták Tribuszer Zoltánnét, akit különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt 1997-ben a Legfelsőbb Bíróság jogerősen 9 évre ítélt, de ő nem vonult börtönbe. Tribuszer Zoltánnét pénteken délelőtt kihallgatták, majd átszállították a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetbe, ahol megkezdte jogerős büntetésének letöltését. Tribuszemé különösen nagy értékre és üzletszerűen elkövetett csalással 3,2 milliárd forint kárt okozott, ebből 1,5 milliárd nem térült meg. Kútmúzeum Orosháza (MTI) Befejeződött az ország egyetlen, a Békés megyei Orosházán lévő kútmúzeumának a felújítása. Az 1983 óta működő különleges viharsarki közgyűjtemény ismét várja a látogatókat. Az 1975-ig víztoronyként szolgáló épületet a helyi honismereti csoport alakította át 1983-ra kútmúzeummá. A torony kertjében mintegy húsz különböző korú és fajtájú kút kapott helyet, a torony belsejében pedig az Ásott kúttól a víztoronyig című kiállítás látható. A Líceum kora Eger (MTI) Az oktatási tárca ugyan nem támogatja az egri tanárképző főiskola egyetemmé válását, ám egyetemi szintű képzés megjelenhet az intézményben - közölte Pokorni Zoltán azon a tudományos ülésen, amelyet az egri Líceum fennállásának 225. évfordulóján rendeztek pénteken a hevesi megyeszékhelyen. Az Eszterházy Károly egri püspök által emeltetett Líceum épületében 1774 novemberében kezdődött meg az oktatás. Az épületet egyetemnek szánta a főpap, azonban a Líceum soha nem kapta meg ezt a rangot. Szalámi és paprikamúzeum nyílt a Tisza-parton Ünnepelt a 130 éves Pick Múzeumnézöben: Bihari Vilmos vezérigazgató (balról) és Csonka Gábor alpolgármester. (Fotó: Nagy László) Ünnepi előadással emlékezett meg tegnap este a Szegedi Nemzeti Színházban a gyáralapítás 130. évfordulójáról a Pick Rt., a társaság vezetése igényes műsorral és állófogadással tisztelte meg vendégeit. Az évforduló alkalmából délelőtt szalámi- és paprikamúzeumot avattak a Felső-Tisza-parton. Az ünnepi műsor előtt Bihari Vilmos, a Pick Szeged Rt. vezérigazgatója emlékezett meg az elmúlt 130 esztendőről, kiemelve, hogy kevés cég mondhatja el magáról azt amit a Pick: nemcsak egyszerűen fennmaradt, hanem egyre jobb eredményeket ér el. Ennek az emberöltőn túlnyúló sikertörténetnek legfontosabb megalapozója természetesen a téliszalámi. A vezértermék, amely szerte a világon elismert és keresett élelmiszer. Kevesen tudják, de az egykori huszonnyolc magyarországi szalámigyárból mára csak kettő maradt, a Pick és a Herz. Arra már nem szívesen emlékeznek, hogy 1945 után felsőbb utasításra - paradicsomsűrítményt és gyümölcsízt gyártottak, ma 520 ezer sertés és 10 ezer szarvasmarha feldolgozásával 11 ezer tonna szárazárut és 12 ezer tonna húskészítményt állítanak elő. A társaság rendelkezik ISOminősítéssel, s az élelmiszeriparban még fontosabb HACCP-tanúsítvánnyal is. A Pick számos díjat nyert az elmúlt 130 esztendőben, s ebből a legutolsót, a Nemzeti Minőségi Díjat a minap vette át a vezérigazgató Orbán Viktor miniszterelnöktől. Az igazi elismerés természetesen az, amikor a fogyasztó megveszi a szalámit vagy bármelyik húskészítményt. A Picknek 1992 óta nem csupán termékei, hanem részvényei is benne vannak a világ vérkeringésében, a papírokat bevezették a londoni tőzsdére, de ismerik New Yorkban is. A Pick ma már nem egyenlő a szegedi céggel, hiszen egy kiterjedt vállalatbirodalom, 55 milliárd forint éves árbevétellel és - legnagyobb élelmiszeripari exportőrként százmillió dolláros kivitellel. A négy kisebb kft.-n kívül elsőként a budapesti Herz került Pick tulajdonba, 1994-ben, ezt követte a győri Rir ga, 1997ben, majd a r.émet kereskedelmi cég, a Senftner Alcisa and Pick GmbH, illetve a Szegedi Paprika Rt. A Herz 111 éves, a Ringa kapuvári egysége 75, a paprikafeldolgozás pedig 250 éves múltra tekint vissza. Van tehát miből erőt meríteni. - Néhány éve született meg a múzeum alapötlete, amikor a Pick Szeged Rt. megvásárolta a Szegedi Paprika Rt.-t. mondta tegnap délelőtti múzeumavató beszédében Bihari Vilmos, a Pick Szeged Rt. vezérigazgatója. Az eseményen - és az esti gálaműsoron megjelent dr. Pick Tamás, az alapító Pick Jenő unokája is. A látványos ipar- és kultúrtörténeti kiállításon mintegy kétszáz négyzetméteren tekinthető meg a szegedi szalámi- és paprikafeldolgozás múltja. A múzeum tablói időrendi sorrendben vezetik végig a látogatót, így a híres gyáralapító Pick-család tagjairól készült dokumentumok mellett az 1888-as pécsi, 1890-es aradi és az 1896-os budapesti nagydíj is látható. A földszinti bemutatótérben nyomon követhetjük a téliszalámi-készítés munkafolyamatait, olyan tárgyi relikviákat, mint a hústapogató láda, a bélmosó dézsa, a kutter, az „ágyútöltő" vagy a stanglis kocsi. így alkothat képet a látogató a különböző munkafázisokról: a csontozásról, a pasztakészltésről, a töltésről és a kötözésről, a füstölésen át az érlelésig, a csomagolásig. Harminckét tabló és hiteles levéltári dokumentumok mutatják be a vállalkozás nemzetközi viszonyok között is kiemelkedő eredményeit. így a Pick 1927ben Thesszalonikiben, majd 1935-ben Brüsszelben kapta meg az aranyérmet és a nagydíjat. Az emeleti térben látható a szegedi paprika gyártásának története, ahol megismerhetjük a feldolgozás különböző fázisait, a termesztéstől, a paprikaszüreten, „szödésen" át a fűzésig. Régi fényképek idézik meg a 30-as évek Széchenyi téri paprikapiacát, ahol csak egykilós szürke zacskóba csomagolva árulhatták a piros aranyat. L. G.-K. A. A közelmúltban Olaszország, e héten pedig Lengyelország törvényhozása elfogadta a külföldön élő olaszok, illetve lengyelek választójogáról, valamint kettős állampolgárságáról szóló törvényt. Európa nyugati és keleti fele egyaránt rendezi kapcsolatát, adósságát az önhibájukon kívül leszakadó nemzetrészekkel. Tudomásul kell venni, hogy az Európai Unióban és azon kívül is az államok közötti együttműködés elmélyítésével párhuzamosan nemzeteken belüli integráció is zajlik. Mivel Magyarország ma már felemelkedő, jó távlatokkal rendelkező ország, természetes, hogy napirendre került a külföldön élő magyarok kérdése. Az országlakók számtalan alkalommal bebizonyították, hogy nem idegenkednek ettől a kérdéstől - az egyéni áldozatvállalás számtalan Magyarnak lenni (17.) A nemzeten belüli integráció esélyei példájával találkoztunk az utóbbi tízegynéhány év alatt. Azt is tudomásul kell venni, hogy a közvéleménykutatások szerint a magyar lakosság mintegy 20 százaléka nem tartja „valódi" magyaroknak a határon túliakat. Vajon mi lehet erre a magyarázat? A szociológusok szerint a kommunista rendszer több évtizedes propagandája nem maradt eredménytelen, s ehhez hozzájárultak az elmúlt tíz év gazdasági nehézséget Mindez azonban a maga teljességében nem magyarázza a hazai pártok egy részének ódzkodását e kérdéskör európai, tehát EU-konform megoldásától. Ha elfogadjuk azt a politológusi álláspontot. mely szerint a hazai, országgyűlési képviselettel rendelkező pártok vezérkaraiban a csúcsértelmiség képviselői ülnek, igencsak legyinthetnénk a „szakma" véleményének ilyetén való cáfolatán... Avagy más lehet a háttérben...? A múlt héten megtartott Magyar Állandó Értekezlet történelmi lehetőséget biztosított arra, hogy a határon túli magyar vezetők elmagyarázzák álláspontjukat a magyarországi politikusoknak. Ez megtörtént - a fogadtatás szempontjából felemás sikerrel. A nemzeten belüli integráció esélyei azonban megmaradtak. Lássuk, milyen területen léptek előre a politikusok. A kárpát-medencei magyar tőkebefektetések kapcsán konszenzus született: a beruházásokat ösztönző állami szervezetek prioritást biztosítanak a régióknak. A gazdasági előnyök nyilvánvalóak, hiszen a szomszédos országokban két-három millió magyar él. E szempontból érdekes, talán példamutató lesz a fiumei (rijekai) kikötő hasznosításának közös, horvát-magyar terve. A korszerűsítéshez való hozzájárulásunk fejében használhatjuk majd a létesítmény egy részét. Az erdélyi, vajdasági, felvidéki stb. magyarság nem egyszerűen magyar nemzeti kisebbség, hanem NATO-kisebbség is. Minden befektetés e szempontból is mérlegelhető. Az erdélyi magyar egyetem kérdésében a magyar állam által elkülönített 2 milliárd forintos támogatást az erdélyi történelmi egyházak által létrehozott alapítvány fogja kapni. A leendő egyetem nem egyetlen városban, hanem több helyszínen működik majd. Elsősorban nem magyarországi, hanem helyben felhasználható ösztöndíjakat ajánlanak majd fel az ottani magyar fiataloknak, mivel - az eddigi tapasztalatok szerint - sokan közülük nem térnek haza tanulmányaik után. A környezetünk Trianonutód államaiban élő magyarok jogállását az az előkészítendő státustörvény szabályozza majd, amely a „több, mint turista, kevesebb, mint állampolgár"-szintre emeli őket. Ez előrelépés. Hátralépés viszont a nyugati magyarság választójogával kapcsolatban kimondott kétszeres vétó (MSZP és SZDSZ). Mindenképpen szükség lenne a választójogi törvény korrekciójára, mivel jelenleg az állandó magyarországi lakhellyel rendelkező, ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárok sem tudnak szavazni. Úgy tűnik, csak abban reménykedhetünk, hogy az EU-példák feloldják majd a nemzeti integráció útjában álló pártgörcsöket. Pataki Sándor jegyzet Vasúti politika \jagyot változott a helyzet január óta a MÁV és a 1 1 vasutasok közötti konfliktus körül. Természetesen nem a legnagyobb magyar vállalat lett időközben nyereséges (ezt a legmodernebb európai állami vasutak sem mondhatják el magukról), és a vasutasok sem tettek le a költségvetési év tervezésekor szokásos követeléseikről. Csakhogy míg januárban a kormányzat nem szólt bele abba, hogy a MAV vezetői miként próbálják a veszteséget lejjebb küzdeni, a 168 járat megszüntetésének hírére már a közlekedési tárca is beavatkozni kényszerült. A történet nyilván nem csupán az alacsony kihasználtságú járatokról szól, bár tény, hogy ilyen durva racionalizálás még az eddigieken megedződött magyar közvéleménynek is szemet szúr. Hogy mi késztette rá a MAV vezetését, könnyű kitalálni, ha emlékszünk a januári előbb megnyert, majd másodfokon elvesztett sztrájkperre, mely 500 millió forintos bevételkiesésről szólt. A vasút vezetése el szeretné kerülni az újabb sztrájkot, lévén egy munkabeszüntetésnél nincs veszteségesebb időszak egy vállalat életében, így olyan eszközhöz nyúlt, amelynek csak másodlagos kövezkezményei érintik a vasúti dolgozókat. Ennyi járat megszüntetéséből (de még a feléből is) nyugodtan lehetne béralkut folytatni a szakszervezetekkel: voltaképpen a megszűnt munkahelyek béréről tárgyalnának, anélkül, hogy ismét sztrájkveszély fenyegetné a vasút legforgalmasabb téli hónapjait. A meggondolás azonban ezúttal már a tulajdonos érdekeit is sértette. A vasúti huzakodásban így érthetően a kormányzati politika kerekedett felül, még ha később - talán kevesebb csinnadrattával - valóban meg is szüntetnek több járatot. w~i gy sztrájkra még rá lehet mondani, hogy pusztán Alj munkavállaló és munkáltató közötti konfliktus, ennyi vasúti járat törlése azonban már komfortérzetet csökkent, a kormányzat pedig a költségvetési törvény elfogadása idején nem engedhet meg magának többfrontos komfortérzet-csökkenést. f smtSí alumíniummal ^^N KASÍROZOTT MODUL BAU HŐSZIGETELŐ PAPLAN R E IC RVi ÍSk RC!^ ti 1 Tel.: 491-022. Tel.: 466-092. A 168 MAV-járat ügye Mit szól a tulajdonos? Budapest (MTI) A MÁV Rt. csak a tulajdonos, vagyis a közlekedési tárca beleegyezésével törölhet járatokat - jelentette ki Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter pénteken az MTÍ-nek nyilatkozva azzal kapcsolatban, hogy a MÁV Rt. december 19-től 168 járat megszüntetését tervezi. A miniszter egyetért azzal, hogy a vasúttársaság mindent igyekszik elkövetni azért, hogy gazdálkodását racionálisabbá tegye, ám csak olyan takarékossági intézkedéseket lehet tenni, amelyekkel az utazóközönségnek nem okoznak sérelmet. Mint arról az MTI csütörtökön hírt adott, a vasúttársaság az alacsony (átlagosan 30 százalék alatti) kihasználtsággal magyarázza a járatok törlését. Minisztériumi forrásokból az MTI korábban úgy értesült, hogy a közlekedési tárca november 8-án megkapta a MÁV Rt. járatmegszüntetésre vonatkozó kérelmét, ám ezt a járattörlés nem megfelelő indoklása miatt - a minisztérium nem hagyta jóvá. Vádirat 15 személy ellen Olaj és befolyás Budapest (MTI) A Budapesti XIV. és XVI. kerületi Ügyészség 1999. november 16-án vádiratot nyújtott be N. J. és 14 társa ellen tájékoztatta a Fővárosi Fővárosi Főügyészség pénteken közleményben az MTI-t. A vádirat szerint N. J. és társai 1998. nyarán eltulajdonították a Budakörnyéki Vámhivatal által csempészet alapos gyanúja miatt lefoglalt mintegy 12 millió forint értékű olajszármazékot. A vádlottak között szerepel az az öt személy is, aki hivatásos állományú rendőrként vett részt a bűncselekmény elkövetésében. N. J. és társai 1998. nyarán az ország különböző pontjain lévő autókölcsönzőkből részben hamisított személyi igazolványok és vezetői engedélyek felhasználásával 11 autót béreltek, melyeket később Jugoszláviában adtak el, majd azok ellopását jelentették a rendőrségen. A rendőrség a vádlottakat a tizenkettedik alkalommal tetten érte. A vádirat szerint N. J. befolyással elkövetett üzérkedést, további két vádlott pedig lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélést is elkövetett. Valamennyi vádlott előzetes letartóztatásban volt a nyomozás ideje alatt. Jelenleg hat vádlottat tartanak fogva - áll a közleményben