Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-20 / 271. szám

SZOMBAT, 1999. Nov. 20. BELFÖLD 3 | röviden Elfogták Tribuszernét Budapest (MTI) A főváros XIII. kerületé­ben, egy bérelt lakásban csütörtökön este 8 óra körül elfogták Tribuszer Zoltán­nét, akit különösen nagy ér­tékre, üzletszerűen elköve­tett csalás bűntette miatt 1997-ben a Legfelsőbb Bí­róság jogerősen 9 évre ítélt, de ő nem vonult börtönbe. Tribuszer Zoltánnét pénte­ken délelőtt kihallgatták, majd átszállították a Főváro­si Büntetés-végrehajtási In­tézetbe, ahol megkezdte jog­erős büntetésének letöltését. Tribuszemé különösen nagy értékre és üzletszerűen elkö­vetett csalással 3,2 milliárd forint kárt okozott, ebből 1,5 milliárd nem térült meg. Kútmúzeum Orosháza (MTI) Befejeződött az ország egyetlen, a Békés megyei Orosházán lévő kútmúzeu­mának a felújítása. Az 1983 óta működő különleges vi­harsarki közgyűjtemény is­mét várja a látogatókat. Az 1975-ig víztoronyként szol­gáló épületet a helyi honis­mereti csoport alakította át 1983-ra kútmúzeummá. A torony kertjében mintegy húsz különböző korú és faj­tájú kút kapott helyet, a to­rony belsejében pedig az Ásott kúttól a víztoronyig című kiállítás látható. A Líceum kora Eger (MTI) Az oktatási tárca ugyan nem támogatja az egri tanár­képző főiskola egyetemmé válását, ám egyetemi szintű képzés megjelenhet az intéz­ményben - közölte Pokorni Zoltán azon a tudományos ülésen, amelyet az egri Líce­um fennállásának 225. év­fordulóján rendeztek pénte­ken a hevesi megyeszékhe­lyen. Az Eszterházy Károly egri püspök által emeltetett Líceum épületében 1774 no­vemberében kezdődött meg az oktatás. Az épületet egye­temnek szánta a főpap, azonban a Líceum soha nem kapta meg ezt a rangot. Szalámi és paprikamúzeum nyílt a Tisza-parton Ünnepelt a 130 éves Pick Múzeumnézöben: Bihari Vilmos vezérigazgató (balról) és Csonka Gábor alpolgármester. (Fotó: Nagy László) Ünnepi előadással em­lékezett meg tegnap este a Szegedi Nemzeti Szín­házban a gyáralapítás 130. évfordulójáról a Pick Rt., a társaság vezetése igényes műsorral és álló­fogadással tisztelte meg vendégeit. Az évforduló alkalmából délelőtt szalá­mi- és paprikamúzeumot avattak a Felső-Tisza-par­ton. Az ünnepi műsor előtt Bi­hari Vilmos, a Pick Szeged Rt. vezérigazgatója emlékezett meg az elmúlt 130 esztendő­ről, kiemelve, hogy kevés cég mondhatja el magáról azt amit a Pick: nemcsak egyszerűen fennmaradt, hanem egyre jobb eredményeket ér el. Ennek az emberöltőn túlnyúló sikertör­ténetnek legfontosabb meg­alapozója természetesen a tél­iszalámi. A vezértermék, amely szerte a világon elis­mert és keresett élelmiszer. Kevesen tudják, de az egykori huszonnyolc magyarországi szalámigyárból mára csak ket­tő maradt, a Pick és a Herz. Arra már nem szívesen em­lékeznek, hogy 1945 után ­felsőbb utasításra - paradi­csomsűrítményt és gyümölcs­ízt gyártottak, ma 520 ezer sertés és 10 ezer szarvasmarha feldolgozásával 11 ezer tonna szárazárut és 12 ezer tonna húskészítményt állítanak elő. A társaság rendelkezik ISO­minősítéssel, s az élelmiszeri­parban még fontosabb HACCP-tanúsítvánnyal is. A Pick számos díjat nyert az elmúlt 130 esztendőben, s ebből a legutolsót, a Nemzeti Minőségi Díjat a minap vette át a vezérigazgató Orbán Vik­tor miniszterelnöktől. Az iga­zi elismerés természetesen az, amikor a fogyasztó megveszi a szalámit vagy bármelyik húskészítményt. A Picknek 1992 óta nem csupán termékei, hanem rész­vényei is benne vannak a vi­lág vérkeringésében, a papíro­kat bevezették a londoni tőzs­dére, de ismerik New York­ban is. A Pick ma már nem egyenlő a szegedi céggel, hi­szen egy kiterjedt vállalatbiro­dalom, 55 milliárd forint éves árbevétellel és - legnagyobb élelmiszeripari exportőrként ­százmillió dolláros kivitellel. A négy kisebb kft.-n kívül el­sőként a budapesti Herz került Pick tulajdonba, 1994-ben, ezt követte a győri Rir ga, 1997­ben, majd a r.émet kereskedel­mi cég, a Senftner Alcisa and Pick GmbH, illetve a Szegedi Paprika Rt. A Herz 111 éves, a Ringa kapuvári egysége 75, a paprikafeldolgozás pedig 250 éves múltra tekint vissza. Van tehát miből erőt meríteni. - Néhány éve született meg a múzeum alapötlete, amikor a Pick Szeged Rt. megvásárol­ta a Szegedi Paprika Rt.-t. ­mondta tegnap délelőtti múze­umavató beszédében Bihari Vilmos, a Pick Szeged Rt. ve­zérigazgatója. Az eseményen - és az esti gálaműsoron ­megjelent dr. Pick Tamás, az alapító Pick Jenő unokája is. A látványos ipar- és kultúrtör­téneti kiállításon mintegy két­száz négyzetméteren tekinthe­tő meg a szegedi szalámi- és paprikafeldolgozás múltja. A múzeum tablói időrendi sorrendben vezetik végig a lá­togatót, így a híres gyáralapí­tó Pick-család tagjairól ké­szült dokumentumok mellett az 1888-as pécsi, 1890-es ara­di és az 1896-os budapesti nagydíj is látható. A földszinti bemutatótérben nyomon kö­vethetjük a téliszalámi-készí­tés munkafolyamatait, olyan tárgyi relikviákat, mint a hús­tapogató láda, a bélmosó dé­zsa, a kutter, az „ágyútöltő" vagy a stanglis kocsi. így al­kothat képet a látogató a kü­lönböző munkafázisokról: a csontozásról, a pasztakészltés­ről, a töltésről és a kötözésről, a füstölésen át az érlelésig, a csomagolásig. Harminckét tabló és hiteles levéltári doku­mentumok mutatják be a vál­lalkozás nemzetközi viszo­nyok között is kiemelkedő eredményeit. így a Pick 1927­ben Thesszalonikiben, majd 1935-ben Brüsszelben kapta meg az aranyérmet és a nagy­díjat. Az emeleti térben látható a szegedi paprika gyártásának története, ahol megismerhet­jük a feldolgozás különböző fázisait, a termesztéstől, a paprikaszüreten, „szödésen" át a fűzésig. Régi fényképek idézik meg a 30-as évek Szé­chenyi téri paprikapiacát, ahol csak egykilós szürke zacskóba csomagolva árulhatták a piros aranyat. L. G.-K. A. A közel­múltban Olaszor­szág, e hé­ten pedig Lengyelor­szág tör­vényhozá­sa elfogadta a külföldön élő olaszok, illetve lengyelek vá­lasztójogáról, valamint ket­tős állampolgárságáról szó­ló törvényt. Európa nyugati és keleti fele egyaránt ren­dezi kapcsolatát, adósságát az önhibájukon kívül le­szakadó nemzetrészekkel. Tudomásul kell venni, hogy az Európai Unióban és azon kívül is az államok közötti együttműködés elmélyítésé­vel párhuzamosan nemzete­ken belüli integráció is zaj­lik. Mivel Magyarország ma már felemelkedő, jó távla­tokkal rendelkező ország, természetes, hogy napirend­re került a külföldön élő magyarok kérdése. Az or­száglakók számtalan alka­lommal bebizonyították, hogy nem idegenkednek et­től a kérdéstől - az egyéni áldozatvállalás számtalan Magyarnak lenni (17.) A nemzeten belüli integráció esélyei példájával találkoztunk az utóbbi tízegynéhány év alatt. Azt is tudomásul kell venni, hogy a közvéleménykutatá­sok szerint a magyar lakos­ság mintegy 20 százaléka nem tartja „valódi" magya­roknak a határon túliakat. Vajon mi lehet erre a ma­gyarázat? A szociológusok szerint a kommunista rend­szer több évtizedes propa­gandája nem maradt ered­ménytelen, s ehhez hozzájá­rultak az elmúlt tíz év gaz­dasági nehézséget Mindez azonban a maga teljességében nem magya­rázza a hazai pártok egy ré­szének ódzkodását e kérdés­kör európai, tehát EU-kon­form megoldásától. Ha elfo­gadjuk azt a politológusi ál­láspontot. mely szerint a ha­zai, országgyűlési képvise­lettel rendelkező pártok ve­zérkaraiban a csúcsértelmi­ség képviselői ülnek, igen­csak legyinthetnénk a „szakma" véleményének ilyetén való cáfolatán... Avagy más lehet a háttér­ben...? A múlt héten megtartott Magyar Állandó Értekezlet történelmi lehetőséget bizto­sított arra, hogy a határon túli magyar vezetők elma­gyarázzák álláspontjukat a magyarországi politikusok­nak. Ez megtörtént - a fo­gadtatás szempontjából fele­más sikerrel. A nemzeten belüli integráció esélyei azonban megmaradtak. Lássuk, milyen területen léptek előre a politikusok. A kárpát-medencei ma­gyar tőkebefektetések kap­csán konszenzus született: a beruházásokat ösztönző ál­lami szervezetek prioritást biztosítanak a régióknak. A gazdasági előnyök nyilván­valóak, hiszen a szomszé­dos országokban két-három millió magyar él. E szem­pontból érdekes, talán pél­damutató lesz a fiumei (rije­kai) kikötő hasznosításának közös, horvát-magyar terve. A korszerűsítéshez való hoz­zájárulásunk fejében hasz­nálhatjuk majd a létesít­mény egy részét. Az erdélyi, vajdasági, felvidéki stb. ma­gyarság nem egyszerűen magyar nemzeti kisebbség, hanem NATO-kisebbség is. Minden befektetés e szem­pontból is mérlegelhető. Az erdélyi magyar egye­tem kérdésében a magyar állam által elkülönített 2 milliárd forintos támogatást az erdélyi történelmi egyhá­zak által létrehozott alapít­vány fogja kapni. A leendő egyetem nem egyetlen vá­rosban, hanem több helyszí­nen működik majd. Elsősor­ban nem magyarországi, hanem helyben felhasznál­ható ösztöndíjakat ajánla­nak majd fel az ottani ma­gyar fiataloknak, mivel - az eddigi tapasztalatok szerint - sokan közülük nem térnek haza tanulmányaik után. A környezetünk Trianon­utód államaiban élő magya­rok jogállását az az előkészí­tendő státustörvény szabá­lyozza majd, amely a „több, mint turista, kevesebb, mint állampolgár"-szintre emeli őket. Ez előrelépés. Hátralé­pés viszont a nyugati ma­gyarság választójogával kapcsolatban kimondott két­szeres vétó (MSZP és SZDSZ). Mindenképpen szükség lenne a választójogi törvény korrekciójára, mivel jelenleg az állandó magyar­országi lakhellyel rendelke­ző, ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állam­polgárok sem tudnak sza­vazni. Úgy tűnik, csak abban reménykedhetünk, hogy az EU-példák feloldják majd a nemzeti integráció útjában álló pártgörcsöket. Pataki Sándor jegyzet Vasúti politika \jagyot változott a helyzet január óta a MÁV és a 1 1 vasutasok közötti konfliktus körül. Természete­sen nem a legnagyobb magyar vállalat lett időközben nyereséges (ezt a legmodernebb európai állami vasu­tak sem mondhatják el magukról), és a vasutasok sem tettek le a költségvetési év tervezésekor szokásos köve­teléseikről. Csakhogy míg januárban a kormányzat nem szólt bele abba, hogy a MAV vezetői miként pró­bálják a veszteséget lejjebb küzdeni, a 168 járat meg­szüntetésének hírére már a közlekedési tárca is bea­vatkozni kényszerült. A történet nyilván nem csupán az alacsony kihasz­náltságú járatokról szól, bár tény, hogy ilyen durva racionalizálás még az eddigieken megedződött magyar közvéleménynek is szemet szúr. Hogy mi késztette rá a MAV vezetését, könnyű kitalálni, ha emlékszünk a ja­nuári előbb megnyert, majd másodfokon elvesztett sztrájkperre, mely 500 millió forintos bevételkiesésről szólt. A vasút vezetése el szeretné kerülni az újabb sztrájkot, lévén egy munkabeszüntetésnél nincs veszte­ségesebb időszak egy vállalat életében, így olyan esz­közhöz nyúlt, amelynek csak másodlagos kövezkezmé­nyei érintik a vasúti dolgozókat. Ennyi járat megszün­tetéséből (de még a feléből is) nyugodtan lehetne bér­alkut folytatni a szakszervezetekkel: voltaképpen a megszűnt munkahelyek béréről tárgyalnának, anél­kül, hogy ismét sztrájkveszély fenyegetné a vasút leg­forgalmasabb téli hónapjait. A meggondolás azonban ezúttal már a tulajdonos érdekeit is sértette. A vasúti huzakodásban így érthető­en a kormányzati politika kerekedett felül, még ha ké­sőbb - talán kevesebb csinnadrattával - valóban meg is szüntetnek több járatot. w~i gy sztrájkra még rá lehet mondani, hogy pusztán Alj munkavállaló és munkáltató közötti konfliktus, ennyi vasúti járat törlése azonban már komfortérzetet csökkent, a kormányzat pedig a költségvetési törvény elfogadása idején nem engedhet meg magának több­frontos komfortérzet-csökkenést. f smtSí alumíniummal ^^N KASÍROZOTT MODUL BAU HŐSZIGETELŐ PAPLAN R E IC RVi ÍSk RC!^ ti 1 Tel.: 491-022. Tel.: 466-092. A 168 MAV-járat ügye Mit szól a tulajdonos? Budapest (MTI) A MÁV Rt. csak a tulajdo­nos, vagyis a közlekedési tár­ca beleegyezésével törölhet járatokat - jelentette ki Kato­na Kálmán közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter pénteken az MTÍ-nek nyilat­kozva azzal kapcsolatban, hogy a MÁV Rt. december 19-től 168 járat megszünteté­sét tervezi. A miniszter egyetért azzal, hogy a vasúttársaság mindent igyekszik elkövetni azért, hogy gazdálkodását racionáli­sabbá tegye, ám csak olyan takarékossági intézkedéseket lehet tenni, amelyekkel az utazóközönségnek nem okoz­nak sérelmet. Mint arról az MTI csütör­tökön hírt adott, a vasúttársa­ság az alacsony (átlagosan 30 százalék alatti) kihasználtság­gal magyarázza a járatok tör­lését. Minisztériumi forrásokból az MTI korábban úgy értesült, hogy a közlekedési tárca no­vember 8-án megkapta a MÁV Rt. járatmegszüntetésre vonatkozó kérelmét, ám ezt ­a járattörlés nem megfelelő indoklása miatt - a miniszté­rium nem hagyta jóvá. Vádirat 15 személy ellen Olaj és befolyás Budapest (MTI) A Budapesti XIV. és XVI. kerületi Ügyészség 1999. no­vember 16-án vádiratot nyúj­tott be N. J. és 14 társa ellen ­tájékoztatta a Fővárosi Fővá­rosi Főügyészség pénteken közleményben az MTI-t. A vádirat szerint N. J. és társai 1998. nyarán eltulajdo­nították a Budakörnyéki Vám­hivatal által csempészet ala­pos gyanúja miatt lefoglalt mintegy 12 millió forint érté­kű olajszármazékot. A vádlot­tak között szerepel az az öt személy is, aki hivatásos állo­mányú rendőrként vett részt a bűncselekmény elkövetésé­ben. N. J. és társai 1998. nyarán az ország különböző pontjain lévő autókölcsönzőkből ­részben hamisított személyi igazolványok és vezetői en­gedélyek felhasználásával ­11 autót béreltek, melyeket később Jugoszláviában adtak el, majd azok ellopását jelen­tették a rendőrségen. A rend­őrség a vádlottakat a tizenket­tedik alkalommal tetten érte. A vádirat szerint N. J. be­folyással elkövetett üzérke­dést, további két vádlott pedig lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélést is elkövetett. Valamennyi vádlott előze­tes letartóztatásban volt a nyo­mozás ideje alatt. Jelenleg hat vádlottat tartanak fogva - áll a közleményben

Next

/
Oldalképek
Tartalom