Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-17 / 268. szám

SZERDA, 1999. Nov. 17. KULTÚRA 7 Elhunyt a világhírű szegedi zongoraművész In memóriám Sebők György Munkatársunktól Vasárnap, Bloomingtonban, 77 éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Sebó'k György világhírű magyar zongoraművész és zenepeda­gógus. A bloomingtoni Indiana Egyetem zeneművészeti karának szegedi születésű professzora 1956-ban hagyta el Magyarországot, hat évnyi párizsi emigráció után 37 évvel ezelőtt választotta második hazájául az Egyesült Államokat. Nemcsak Bloomingtonban tanított, hanem Svájcban, Németországban, Japánban, Spanyolországban és Hol­landiában is rendszeresen adott mesterkurzusokat, mi­közben sokat koncertezett Amerikában, Európában és Japánban egyaránt. Rendszeresen járt haza Magyaror­szágra, utoljára idén márciusban a budapesti Zeneaka­démián adott nagy sikerű koncertet - erről lemezfelvétel is készült. 1997 októberében koncertezett utoljára szülő­városában, az '56-os forradalom előestéjén Varga Tibor vezényletével a Szegedi Nemzeti Színházban Mozart d-moll zongoraversenyét játszotta, és fergeteges sikerű ráadást is adott Akkor nyilatkozta lapunknak: „A Kí­gyó utca 1.-ben, az első emeleti, erkélyes, nagy sarokla­kásban laktunk. Egyik végében apám ügyvédi irodája, a másikban nagyapám orvosi fogadószobája volt. Emlék­szem, a zongorám az ablaknál állt, amikor gyakoroltam, időnként kinéztem, hogy a járókelők megállnak-e hall­gatni a muzsikálásom. Tizennégy évesen már Fricsay Ferenc dirigálásával koncerteztem, amikor 16 lettem, apám azt mondta, senki sem zongorázik már nálam job­ban a városban, ezért el kell mennem valahová, ahol többet tanulhatok. A zeneakadémián Kodály Zoltántól tanultam zeneszerzést, zongorából pedig Székely Arnold és Keéri-Szántó Imre volt a mesterem." Sebők György számos kitüntetés birtokosa volt: 1993-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 1995-ben Jacques Chirac akkori pári­zsi polgármestertől a francia főváros nagydíját vehette át, 1996-ban pedig a francia Chevalier művészeti ér­demrendet, valamint a svájci Wallis kultúrdíját adomá­nyozták neki. Ernen svájci városban, ahol 27 év óta tar­tott nyári mesterkurzust, díszpolgárságot kapott - a vá­ros nyolcszáz éves történetében a harmadikat. Az általa alapított és „Ernen Musikdorf" névre keresztelt mester­kurzust és fesztivált élete fő művének tartotta. ajánló MA AZ IFJÚSÁGI HAZBAN dél­előtt 10 órától Etka jóga az egész­ség megőrzésére és visszaszerzé­séért. A SZITI EGYESÜLET MAN­DALA-KLUBJÁBAN (Berzsenyi u. 3.) 13 órától 15 óráig Újra dol­gozom. munkaügyi tanácsadás. 14-től 17 óráig Álláskereső klub. AZ ALSÓVÁROSI KULTÚR­HÁZBAN (Rákóczi u. 1.) 15 órá­tól textil- és kelmefestő szakkör. A SZITI EGYESÜLET IFJÚ­SÁGI IRODÁJÁBAN (Dózsa Gy. u. 5.) 16.30 órától 17.30 óráig mobilitás (külföldi csoportos cse­rékkel kapcsolatos) tanácsadás. 17.30 órától Amiga számítógépes­klub. A MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG 15.30 órakor tartja következő ülését az MTESZ-szék­ház II. emelet 16. sz. előadóter­mében (Kígyó u. 4.). A Karib-ten­ger partközeli élővilága címmel dr. Radócz Gyula tart diavetítéssel illusztrált előadást. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÓVO­DÁK NEMZETI HÁLÓZATA EGYESÜLET (Gogol u. 3. III. 305., tel.: 423-474) 16 órától 18 óráig az óvódás gyermekek szüle­ik részére ingyenes jogi és pszi­chológiai tanácsadást tart. HANGFORRÁS ZENEI MŰ­HELY a Forrás Szálló halljában 17 órától. Házigazda dr. Polgár Gyula. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ 18 órakor a Royal Szállóban Harapós kutyák - veszélyes ebek címmel. Vendég: Kocsis Miklós a Bulldog enciklopédia című könyv szerzője. Beszélgetőtárs: Szűcs Ágnes új­ságíró. A FAGYÖNGY KLUBBAN (Gogol u. 23.) 18 órakor „Ufók emberközelben címmel Sós Tibor a 4. Dimenzió műsorvezetője tart előadást. A JUHÁSZ GYULA MŰVE­LŐDÉS KÖZPONTBAN 18 óra­kor üvegfestés Sugár Ibolya veze­tésével; 20 órakor amatőr film­klub. BIBLIAI ELŐADÁSOK SZE­GEDEN (Eszperantó u. 3-5.) 18 órakor Le lehet-e győzni bosszú­ságainkat? címmel. A 37. zsoltár és Jézus boldog-mondásai. A BARTÓK BÉLA MŰVE­LŐDÉSI KÖZPONTBAN 19 óra­kor kórushangverseny Bárdos La­jos tiszteletére. A VÍZMŰ-KLUBBAN (Tisza L. krt. 88.) 19 órától 21 óráig rock and roll oktatás Kalapos József vezetésével. A TŰZVARÁZS SÖRÖZŐ & MUSIC CLUB (Londoni krt. 3.) 20 órakor az emeleten Várkonyi Tibi zenél. A JATE-KLUBBAN 21 órakor jogászbuli. Házigazda: DJ. Alma. A kisteremben Dance Floor - Ho­use Music Keszthelyi Gyulával. A REGŐS BENDEGÚZBAN 22 órakor Sonic Dance Club. DJ.: Johnny Boy. • AZ ALKOTÓHÁZBAN (Ár­boc u. 1-3.) ma: 15 órától hímző szakkör, 15.30 órától fazekas szakkör felnőtteknek, 16 órától kosárfonó szakkör; holnap: Faze­kas szakkör felnőtteknek 15.30 órától. Gyermekköityvnapok Munkatársunktól Színjátékkal és csillagá­szati előadással várják a gyerekeket a megyei könyv­tárakba november 17-én és 19-én a Csongrád megyei gyermekkönyvnapok kereté­ben. „Barangolás Lyra-tün­dér birodalmában " ctmmel a Buborék Színpad mutatko­zik be november 17-én 9 órakor a maroslelei, 11 óra­kor a magyarcsanádi, 14 óra­kor pedig a tiszaszigeti könyvtárban. November 19­én 11.30 órakor Szatmáry Károly csillagász tart elő­adást a hódmezővásárhelyi gyermekkönyvtárban, elő­adásának címe: „Csillagá­szat a harmadik évezred kü­szöbén". Műsorváltozás az Europalia fesztiválon Belgiumban a szegedi balett Jelenet A csodálatos mandarinból: Aczél Gergő, Topolánszky Tamás, Kopeczny Katalin, Sárközi Attila és Kocsis László. (Fotó: Miskolczi Róbert) Holnap utazik el Belgi­umba Juronics Tamás és csapata, a Szegedi Kor­társ Balett. Az Europalia fesztiválon, amely az idén a magyar kultúrát mutat­ja be, Juronicsék képvise­lik a kortárs táncszínház­művészetet. Mint az Europalia megnyi­tásakor hírül adtuk (DM, 1999. október 8.), a Szegedi Kortárs Balettet választotta a belgiumi fesztivált szervező kormányközi bizottság a ma­gyar kortárs táncművészet rep­rezentánsának. A több hónapig tartó monstre fesztivált két­évenként tartják meg: sokáig az Európai Unió tagországai­nak kultúráját hivatott bemu­tatni, de 1988 óta az EU-n kí­vüli államok is lehetőséget kapnak. Általában a belga tőke fontos célpontjainak számító országokat választják, hiszen a fesztivált csak részben finan­szírozza a belga és a meghí­vott állam, a költségek jó ré­szét belgiumi mamutcégek szponzori támogatásával fizeti az 1969-ben életre hívott Eu­ropalia alapítvány. Az elneve­zésében a római kori aratási ünnepre (Opalia) utaló feszti­válon a közép-kelet-európai országok közül eddig még csak Csehországnak volt mód­ja a bemutatkozásra. Az idén október 7-én Göncz Árpád köztársasági elnök nyi­totta meg az egészen 2000 ja­nuárjáig tartó eseménysoroza­tot, amelynek egyik fő látvá­nyossága a Magyarország törté­netét műkincsekkel bemutató kiállítás. A művészeti rendez­vények közül a legtöbb a zenei esemény, számos a filmes ren­dezvény és a nyelvi akadályok miatt viszonylag kevés a szín­házi. A táncművészetben persze nem kell a nyelvi nehézségek­kel számolni, illetve, a szegedi­ek esetében mégis... Úgy volt, hogy a Kortárs Balett a Sárembert mutatja be két előadásban, ezt a Polner Zoltán néprajzi gyűjtését fel­használó Juronics Tamás-mű­vet, ám a közelmúltban a szer­vezők értesítették a szegedi művészeket, hogy a befogadó­helyek színháztechnikailag nem alkalmasak az igényes produk­ció fogadására. A gyors műsor­változtatást az együttes bő re­pertoárja lehetővé tette, s mivel komoly közönségvárakozás előzi meg a szegediek szereplé­sét, módosították a szerződést: Juronics korábbi sikerdarabja, a Homo ludens, valamint Philippe Blanchard francia vendégkore­ográfus Etienne cfmű műve ke­rül a belga nézők elé. Ez utóbbi szövegeket is tartalmaz. Egy másik vendégszereplésre a tán­cosok megtanulták már német nyelven is, most pedig angolra váltanak... A két táncművet két elő­adásban adják: november 20-án a tengeri fürdőhelyen, Knokke­Heist-ben, 22-én pedig Brüsszelben. A 23-án hazauta­zó Kortárs Balett eredeti tervei­ben az szerepelt, hogy 26-án és 27-én itthon is műsorra tűzik a ' felújított Sárembert. Részint a belgiumi műsorváltozás, más­részt az október végén elmaradt három Mandarin-est pótlása céljából azonban november 26-27-én az idei első bemutató darabjai, Juronics Mandarinja és Myriam Naisy: Angyalok suttogása című tánca megy a szegedi színházban. A Sárem­bert november 30-án és decem­ber l-jén tűzik majd műsorra. A múlt hónap végén egyébként Juronics betegsége miatt voltak kénytelenek „kihagyni" a Man­darinokat. A koreográfus a Bar­tók-zenére komponált táncmú címszerepét táncolja; a sikert mutatja, hogy az említett, októ­ber végi, nem bérletes előadá­sokra minden jegy elkelt, ám amikor a kezdés előtt kiderült, hogy a fájdalmas ideggyulladás miatt Juronics nem táncolhat, a közönség messzemenően meg­értő volt. A csodálatos manda­rin Juronics-változata Budapes­ten is nagy tetszést aratott. A Thália Színházban először az ünnepen, október 23-án mutat­ták be, a második előadás pedig az elmúlt pénteken vok. Decemberben újra néme­tül mondhatják a táncosok az Etienne szövegét: Stuttgartban 10-én és 11-én mutatják be, a Ho­mo ludens-szel együtt. Ezek az előadások arra hivatottak, hogy várakozást teremtsenek egy jövő évi, 2000 májusában, Németor­szágban rendezendő magyar mű­vészeti fesztivál iránt. S. E. Temesi Mária tanszékve­zető meghívására mester­kurzust tartott a szegedi konzervatórium magáné­nek szakos hallgatói szá­mára Csengery Adrienne operaénekes, a kortárs vo­kális muzsika egyik legis­mertebb hazai előadója. A Magyar Zenei Tanács elnö­ki tisztét 1996 óta betöltő énekművész az utóbbi években csak különleges alkalmakkor lép fel, első­sorban tanít és a zenei közélet ügyeivel törődik. - Milyen kapcsolat fűzi Sze­gedhez? - Itt nőttem fel. Szegedről mindig a Tisza-part és nagyma­mám jut eszembe, ezért ha hív­nak, mindig különös örömmel jövök ide énekelni és tanítani is. Vaszy Viktor operaegyüttesé­hez is rengeteg élmény fűz. Csak egy sarokra laktunk a színháztól, ezért már három­négy éves koromtól jártam az előadásokra. Egyetlen zenész sem volt a családban, mégis mindenki imádta a muzsikát, gyakran jártunk koncertre, ope­rába. Az első „keresetemet" is Szegeden kaptam: négyéves le­hettem, amikor felültettek a Ká­rász utcai porcelánbolt pultjára, ahol énekelnem kellett valamit az eladóknak. Fizetségül egy bekötött fejű porcelán kacsát adtak. - Honnan ered vonzalma a kortárs zene iránt? - A főiskolán egy zeneszer­ző, az azóta sajnos már elhunyt Bakki József volt a korrepetito­rom; ő fogadtatta el velem, Mesterkurzus a konzervatóriumban A családban mindenki imádta a muzsikát" Csengery Adrienne: A kortárs zene befogadása a hallgatóságtól is komoly erőfeszítést igényel. (Fotó: Karnok Csaba) hogy kötelességem mai zenét is énekelni. Úgy gondolta, meg­vannak a képességeim ahhoz, hogy kemény munka után el tudjam énekelni a legújabb, leg­modernebb zenét is. Már főis­kolás koromban kedvet is kap­tam hozzá. Mihály András bu­dapesti kamaraegyüttese élén nyugat-berlini koncertre ké­szült, amikor az énekesnő, Szik­lay Erika autóbalesetet szenve­dett. Engem szemeltek ki, hogy helyettesítsem. Két nap alatt si­került megtanulnom a teljes műsort, és olyan jól sikerült a beugrás, hogy attól kezdve rendszeresen énekeltem Mihály Andrásékkal. Később egyre több zeneszerző megismert, és műveket írt nekem. - Köztük napjaink talán leg­nagyobb magyar komponis­tája, Kurtág György is... - Mára klasszikussá lett dal­ciklusát, a Truszova üzeneteit eredetileg a világhírű angol szopránnak, Mary Thomasnak írta, de miután vele nem jött lét­re a premier, én énekeltem el. Kurtág György a bemutató után rengeteg dalt, dalciklust írt ne­kem, és kezdetét vette a mai na­pig tartó rendszeres közös mun­ka. Nemcsak a saját műveit ta­nította meg nekem, hanem szin­te az egész klasszikus dalreper­toárt. Kurtág kompozíciói - pél­dául a József Attila Töredékek, a Jelenetek egy regényből és a Requiem egy barátért - nagyon kedvesek lettek számomra, az évek során a legnagyobb euró­pai fesztiváloktól Amerikáig sokszor előadtam őket. - Mit gondol, mi az oka, hogy a közönséget nehéz elcsábítani kortárs zenei koncertekre? - Egy Vivaldi-, Mozart­vagy Beethoven-művet arány­lag könnyen be tud fogadni a hallgatóság, hiszen 2-300 év tapasztalata gyűjtődött össze róluk a génjeinkben, zsigere­inkben. Napjaink zenéje annyira új, hogy befogadása nemcsak az előadóktól, ha­nem a hallgatóságtól is ko­moly munkát, erőfeszítést igényel, amit nem mindenki vállal. A régebbi korok zenéje meglehetősen szelektáltan jut el a mai közönséghez, így szinte kizárólag remekművek­kel találkozunk. A kortárs ze­nét még nem szelektálta sen­ki, sok darabot meg kell hall­gatni ahhoz, hogy a sok rög között egy aranyra bukkan­junk. - Szegedi mesterkurzusán a növendékekkel alaposan elemezte a darabokat; mi­re jó egy-egy ilyen intenzív alkalom? - Egyfajta szemléletet és igényességet tudok közvetíte­ni számukra. Tisztában va­gyok vele, hogy néhány nap alatt nem lehet csodát művel­ni, de azt az igényt talán sike­rül felébresztenem a hallga­tókban, hogy ugyanolyan odafigyeléssel forduljanak a szöveg, a ritmus, a dallam és a kifejezés felé. Egy zenemű­ben minden momentum fon­tos, nem lehet kiesett hang, végig nem gondolt gondolat, át nem élt érzelem. Hollóst Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom