Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-13 / 265. szám

SZOMBAT, 1999. Nov. 13. KAPCSOLATOK 15 Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Tiborc panasza A hét fotója Furcsa „Jóska, Iljics, bronz-márványban, jól megférnek a raktárban" - szavalhatnánk Arany után szabadon, remélve, hogy költófejedelmünk szelleme éppen nem figyel a Parnasszuson. Ferenc József és Lenin életükben talán sohasem bújtak össze ilyen meghitten. Mintha ó császári és királyi fensége éppen valami meghökkentőt mon­dana a népvezérnek, aki a hallottakra úgy kapja föl a fejét, mint ló a zabostarisz­nyából. Az is lehet persze, hogy Franci csupán Vologya sapkáját kéri kölcsön egy kicsit, csak úgy, próbaképpen, hogy' állna neki a „mici". Lenin dacos fizimiskájá­ból ítélve a császár sok jóra nem számíthat, s kénytelen tar fővel tovább szobrozni. (Fotó: Miskolczi Róbert, szöveg: Nyilas Péter) A lakásmaffia ellen A Délmagyarország októ­ber 7-i számában egy nyu­galmazott vezérigazgató írá­sa közérdekű témát tárgyal. A közüzemi szolgáltatók külföldi tulajdonosai vagy nem tudják, vagy egyszerű­en nem is érdekli őket, hogy a magyar lakosság túlnyomó többsége a nyugati jövedel­mek töredékéből kénytelen megélni. Nem értem, miért jobb, ha a monopolhelyzet­ben lévő közszolgáltatások (gáz, villany, víz, csatorna) nem állami, hanem magán­tulajdonban vannak? Azzal etettek bennünket, hogy a külföldi tulajdonosok majd nagyarányú fejlesztéseket végezne. Pedig akik közmű­veket eladták, marxista sze­mináriumon tanították, vagy legalább tanulták, tehát tud­niuk kellett, hogy a tőkét csak a hasznon érdekli: az igazgatóságot a részvénye­sek felelősségre vonják, ha az osztalék nem kielégítő. De vannak már némi jelei a változtatás szándékának. A szegedi önkormányzat (vég­re!) felfigyelt arra, hogy a vízművek külföldi tulajdo­nosa csak az árakat emeli, a hálózatfejlesztésre vonatko­zó szerződést nem teljesítet­te. Országos szinten hasonló az autópálya-történet is. Úgy hallottam, felélesztették a Tocsik-ügyet is. Csak remél­A FENYŐ PANZIÓ Szegedtől 28 km-re, az ásotthal nu elágazásnál családias, szép környezetben, 45 fős szállással, étteremmel várja vendégeit. Vállaljuk rendezvények, esküvők, konferenciák lebonyolítását. Szobafoglalási lehetőség NYITVA TARTÁS! TaUtac 62-291-711. NUMfc 20-8559-877. Madár­megfigyelők Munkatársunktól Néhány napja szerte a vilá­gon a madarak leié fordult a ter­mészetszerető emberek érdeklő­dése. A madármegfigyelő világ­nap elmúlt hétvégi, európai programjain 122 ezren vettek részt, s 1 millió 678 ezer mada­rat vettek szemügyre. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől kapott értesülések szerint hazánk megfigyelői lát­ták a legtöbb madarat - ez bizo­nyítja, hogy Magyarországon még mindig találnak megfelelő élőhelyeket a levegő urai. S még egy érdekes adat: a madár­védők nemzetközi szövetsége, a BirdLife International fölméré­se szerint a madármegfigyelő világnap résztvevőinek számát tekintve hazánk a hetedik helyet mondhatja magáénak. Magyar­országon tehát sokan érzik szív­ügyüknek a madarak sorsát. A Csongrád megyében meg­figyelt 96 ezer 858 madár kö­zött néhány különleges és ritka faj is akadt. A Fehér-tavon szé­lesfarkú halfarkast, a tömörké­nyi Csaj-tavon dolmányos si­rályt is láttak. nünk lehet, hogy a hivatalos szerveknek egyre ritkábban lesz szükségük jókora botra avégett, hogy azzal üthessék a kézen-közön eltűnt száz­milliók, vagy milliárdok nyomát. A sajtó rendszeresen ír a nyugati világban előforduló korrupciós ügyekről. Vajon szükségszerű-e, hogy átve­gyük nyugattól azt, amit ott is rossz? És ne tartsuk me­gőrzendő hagyománynak, amiről Tiborc panasza szól (Katona József után szaba­don): ha a jobbágy egy nyu­lat, vagy egy pár galambot befog, hogy családja ehessen egy kis húst is, az lesz a bí­rája, aki ezreket oroz... Vagy ahogy Pázmány Péter tömö­ren kifejezte: a nagy tolvaj nyakán aranylánc, kis tolvaj nyakán kötél. Persze én ezzel nem azo­kat kívánom védeni, akik a majdnem ugyanolyan sze­gény szomszéd tyúkját lop­ják el. Inkább az egyenlőség, a több mint kétszáz éve ki­nyilvánított polgári jog föl­tétlen érvényesülését kíván­nám. Ennek megfelelően a cselekményeket nem az el­követő rangja, vagyona (jól megfizetett ügyes ügyvédje), hanem tette súlyossága, az okozott kár nagysága szerint kellene, kell ma is megítélni. Név és cím a szerkesztőségben SrilveszterczicH A Fctltfő PAHZióbAtl! Szegedtől 28 km-re, az ásotthakni elágazásnál: 3000 Ft/fő. Tartalmazza: több fogásos vacsora aperiüffel éjfélkor debreceni, pezsgővel, élőzene. Szobafoglalási lehetőség. TeL/fax: 62-291-711, 20-9559-877. A rendszerváltozás utáni első évben azt mondotta egy mezőgazdasághoz értő politi­kus, hogy ha a termelőszövet­kezetek megszűnésével már nem terheli a termelés költsé­geit az elnök, a titkárnő, a sze­mélygépkocsi-vezető és az éj­jeliőr valamint a függetlenített párttitkár munkabére, akkor egy csapásra megváltozik a helyzet, és le lehet törni az élelmiszer-árakat. Ezzel szem­ben azt tapasztaljuk, hogy csaknem tíz év múltán - kü­lönböző okok miatt - válság­ba került a magyar mezőgaz­daság. Figyelemre méltó, hogy a napokban Németországban járt az agrárminiszterünk. Szászországban meglátogatott egy volt szocialista nagy­üzemből átalakult agrárhold­ingot. Érdekesnek tartotta, ahogy a szászok a tulajdonvi­szonyok érintetlenül hagyásá­val valósították meg az átala­kulást... Természetesen a mai 50-60 és 70 évesek generációja tud­ja, hogy tulajdonnal rendelke­ző szüleik, nagyszüleik mennyi lelki traumát éltek meg a mezőgazdaság kollekti­vizálásának idején. ...ami A vasút válaszol A Délmagyarország szeptember 21-i szá­mában közzétett utas­bejelentéssel kapcsola­tosan a kővetkezőkről tájékoztatom a szer­kesztőséget. A nemzetközi forga­lomban résztvevő vonatok megfelelnek a járványok idején érvényes (a fertőzé­sek megakadályozását szolgáló) közegészségügyi előírások feltételeinek. Az idei romániai agyhártya­gyulladás magyarországi behurcolásától nem kellett tartani, így a közegészség­ügy nem tartotta szüksé­gesnek szigorító intézke­dések megtételét: A lapban megjelölt ko­csik, az érvényes nemzet­közi megállapodások sze­rint csak Arad, Békéscsa­ba, Szeged, Budapest­Nyugati pályaudvar között közlekednek. Az útvonal­ból csak 28 km távolság esik romániai kerületre; így téves az információ, miszerint a kocsik hosszas romániai közlekedés után lépnek magyar vonalakra. Ennek ellenére a MÁV vonalaira belépő vonatok­nál, így az érintett vonat kocsijainál is megköveteli az elvárható higiénés fel­tételek meglétét. Sajnos, e feladatokat nem végzi minden vasút a kívánatos feltételekkel, illetve fele­lősséggel - így merülnek fel a cikkben megjelölt problémák. Az érintett vonat szerel­vényén, az állapotok nor­malizálása érdekében, rö­vid távon megszigorítottuk a kocsik átvételét a határ­állomáson, míg hosszabb távon (a 2000/2001. évi menetrendben) ismét ma­gyar kocsikból állítjuk össze a szerelvényt. Intéz­kedéseink eredményében bízva, valamint remélve a kedvezőbb körülménye­ket, köszönöm a munkán­kat javító szándékú cikkü­ket. Fehér László divízióvezető, Magyar Államvasutak Részvénytársaság Személyszállítási Szakigazgatóság nem is volt igazán önkéntes döntésekre alapozott folya­mat. De az is igaz, hogy ké­sőbb a háztáji gazdaság bőví­tésével, az ingyenes orvosi el­látással, nyugdíj biztosításá­val, a vezetők titkos választá­sával, a termelési rendszerek és szakosított állattenyésztési telepek megvalósításával az 1970-es és '80-as években már csöppet sem hasonlított a magyar mezőgazdaság a szov­jet típusú kolhoz rendszerhez. Ugyanakkor napjainkban a rendszerváltozásnak is vannak széles körben vesztesei. Sok a rokkantnyugdíjas, de a kény­szervállalkozók egész seregé­nek kudarca is sok embert jut­tatott az ideggyógyászatra. Sok munkanélküli családjában felbomlott a harmónia, vagy váltak ők maguk alkoholistá­vá. Egy nyugati szociológus szerint öt év kényszerű mun­kanélküliség tíz évvel rövidíti meg az ember életét. Ma, hazánkban, ha egy gazdálkodó traktort és szállí­tóeszközt bérel, vagy ter­ménytároláshoz raktárt vesz Október 27-én ,A lakásmaf­fia csendben dolgozik..." című írás jelent meg a Délmagyaror­szágban F. K. tollából. A cikk sajnos valós és mind gyakrab­ban előforduló problémát vet fel, ráadásul olyat, amely messze meghaladja azon fel­adatokat, amelyek könnyűszer­rel megoldhatók, hiszen rend­kívül sokrétű, összetett problé­máról van szó. Szükség lenne az ingatlan­közvetítést, és az ahhoz kap­csolódó szolgáltatási területe­ket szabályozó korszerűbb jogi normákra, mégpedig több terü­leten is; szükség volna hatéko­nyabb ellenőrzésre, megbízha­tóbb ingatlan-nyilvántartásra, tájékozottabb ügyfelekre, hatá­rozottabb szakmai fellépésre annak érdekében, hogy kiszá­mítható és legalább kielégítő legyen az e területen nyújtott szolgáltatások minősége, hogy egyebekről már ne is beszéljek. Egyetlen, már megtett lépé­séről azonban ezúton is tájé­koztatom önöket. Intézkedé­igénybe, akkor a profitérde­keltségű szolgáltatók azonnal kiszippantják zsebéből még a megmaradt kevéske kis hasz­not is. Hasonló a helyzet a bé­relt földön való takarmányter­mesztéssel is. A mai alacsony föld ár legfőbb okai, hogy a mezőgazdaságban elenyésző a haszon, vagy éppen ráfizeté­ses a termelés. Ismeretes, hogy a nyugati országokban 5-10-szer magasabb a föld ér­téke. Ennek kivédésére egy gazdának 30-40 millió forintra lenne szüksége különböző gé­pi és építési beruházásokra, valamint forgóeszközökre. Az is realitássá vált, hogy az előbbi feltételekkel 20-30 hektár búza termesztéséből agrármúzeumi gépekkel nem lehet megélni, éppúgy mint 1­2 tucat sertés, vagy 3-4 tehén­ke tartásából sem. Nem beszélve arról, hogy a fejés után azonnal nem hűtött tejet Nyugat-Európában for­galmazni tilos. Reális az tény is, hogy a „pányvázott" sertés­tartás terén sem vehetjük fel a versenyt a nyugati országok­sünket a tisztességtelen ingat­lanközvetítőkkel szemben, azok visszaszorítására tettük ­azzal a szándékkal, hogy véd­jük, helyreállítsuk, illetve javít­suk az ingatlangazdálkodási szakma megbecsültségét. E té­máról már számtalant esetben adtam tájékoztatást, azonban mindeddig a DM egyetlen al­kalommal sem tanúsított sem­miféle érdeklődést azon fóru­mok, sajtótájékoztatók iránt, ahol beszámoltunk arról, mit tehetünk, mit teszünk és miben állnak fenn korlátok, hogy lát­ható és valós eredményeket si­kerüljön elérni azokkal szem­ben, akik érintettek a tisztes­ségtelen, etikátlan, szakszerűt­len ingatlanközvetítés művelé­sében, megkárosítva ügyfelei­ket és üzleti partnereiket. Mivel egy éve megkezdett munkánk remélhetőleg tava­szig olymértékben beérik, hogy 2000-től elindulhat akár a szá­monkérés is - hacsak jogsza­bályváltozás révén nem csor­bulnak a lehetőségeink -, ide kai. De nem lehetünk eredmé­nyesek kis területen termelt gabonával, magasabb élőmun­ka ráfordítással, mert a világ­piac nem ismeri el magasabb költségeinket. Talán ez is egyik oka annak, hogy ha­zánkban 1999-ben nagyon ke­vés kalászos gabona termett ­hasonló helyzet csak az 1950­es évek elején volt. Európai uniós csatlakozá­sunkkal. ha a viszonyok válto­zatlanok maradnak - a jelen­legi birtokviszonyok mellett ­mezőgazdaságunk még nehe­zebb helyzetbe kerülhet. Ugyanis az Európai Unió erő­síti a birtokkoncentrációt, amely elkerülhetetlen gazda­sági kényszer. Ezzel szemben hazánkban hogyan néz ki je­lenleg a földbirtokok megosz­lása? 0,2 hektár alatt 57 száza­lék. 02-1 hektár között 22,4 százalék, 1-10 hektár között 18,2 százalék, 10-50 hektár között 2.1 százalék és 50 hek­tár felett 0,3 százalék. (Forrás:' ÁKH.) A CEFTA országokon be­lül például dúl a magyar-len­sorolandó a működő ingatlan­közvetítők minősítését, az ille­gális közvetítők büntethetősé­gének megteremtését. Amennyiben esetleg kíván­csiak lennének arra, miről is van szó, úgy kérem szívesked­jenek az ügyvédi kamara állás­pontjáról is tájékozódni, ugyanis egyetlen alakalommal sem sikerült a lehetséges straté­giát velük egyeztetni. Ez azért jelent problémát, mert az ügy­védség más szakmai elvárás­rendszer keretében foglalkozik egyedülállóan intenzív ingat­lanközvetítéssel, amelyre az in­gatlanszakma semmilyen befo­lyást gyakorolni nem tud, rá­adásul az okiratszerkesztés (an­nak minden velejárójával együtt) az ügyvédséget megil­lető monopólium. Dr. Hampel Tamás ügyvezető igazgató, a CSMKIK Ingatlangazdálkodási tagozatának vezetője, az MKIK országos küldötte, országos szakmai bizottságvezető gyei vámvita. De mi lesz, ha bejutunk a 450 millió fős Eu­rópai Unió piacára, és a fran­cia, német, vagy olasz terme­lőkkel kell felvennünk a ver­senyt? Reméljük, nem válik be Tamás Gábor egyik cikké­nek alábbi jóslata: „A fejlet­tebb nyugatiak egyszerűen át­dübörögnek majd a magyar parasztvilág felett." Az már látható, hogy jobban kell él­nünk az agresszívebb piacku­tatással és harsányabb reklám­mal. A röviden felvázolt agrár­dilemmák mellett nem hagy­ható figyelmen kívül a rend­szerváltozáskor meglévő, mintegy 60 ezer fős agrárér­telmiség sem. Egy részük, mint „oldott kéve", eléggé szétzilálódott. Sokan szakmai­lelkiismereti válságban van­nak. Talán erkölcsileg mégis enyhülést jelent számukra az a tény, hogy az 1970-80-as évek nagyüzemi gazdálkodása idején - például az egy főre jutó gabona, hús-, tej-, tojás­és almatermelés tekintetében - nem „Európa felé tartot­tunk", hanem annak élvonalá­ban jártunk. Dr. Bálint János agrármérnök Az öregek helye A minap az egyik buszjá­raton megdöbbentő, sokkoló kijelentést hallottam egy fér­fitől, aki egy ismerősével utazott. A beszélgetés rövid volt és egyoldalú. A másik férfi egy szót sem szólt: azért-e, mert egyetértett, vagy esetleg a megdöbbe­néstől nem tudott megszólal­ni? Nem tudom. A beszélgetésből - illetve inkább a monológból - kide­rült, hogy az „úriember" „gondját viseli" egy idős nő­nek, akinek lakását rövid időn belül kiadja albérletbe, a nénit pedig szociális ott­honba adja. Nem ez az, ami szíven ütött, bár szomorú, hogy sokan igyekeznek mi­nél hamarabb megszabadul­ni attól az idős embertől, aki megbízik bennünk, és eset­leg nem kis értéket hagy rá­juk. A két mondat, aminek ki­mondásával a férfi a sze­génységi bizonyítványt kiál­lította magáról, a következő volt: „Az öregeknek az el­fekvőben a helye. Utána pe­dig a porlasztóban." így hangzott a véleménye, jó hangosan, szégyentelenül! Mintha csak azt mondta vol­ta: eleredt az eső. Nekem azóta keserű a szám íze, mert nem tudok segíteni az idős hölgynek. Ezt a levelet azért küld­tem el önökhöz, mert ha csak egy idős ember is meg­menekül a fenti „úriember­hez" hasonlók karmaiból, már nem írtam hiába. Név és cím a szerkesztőségben Frank József „védelmében" Dr. Frank József Széche­nyi-díjas tudóst, a megyei közgyűlés elnökét a Délma­gyarország november 10-iki számában durván megtá­madta a Fidesz-MPP négy képviselője. Dr. Frank Józsefet 1999. november 10-én Katona Kálmán (egyébként fide­szes) miniszter „Árvíz- és belvízvédelemért" éremmel tüntette ki a tavaszi vízkár­elhárítási munkák során, a védelmi bizottság elnöke­ként végzett tevékenységé­ért. Frank Józsefet nem kell megvédeni. Megvédik őt tet­tei, nemzetközileg elismert tudományos eredményei, embersége. Frank József - Széchenyi­díjához és Széchenyi emlé­kéhez méltóan - teszi a dol­gát, nem egyes pártfrakciók szája íze, hanem megyéje, hazája érdekei szerint. Ezt tette tudós szakem­berként a Kádár-rendszer­ben, ezt teszi megyei politi­kusként ma is. Én - mint Csongrád me­gyei értelmiségi - büszke vagyok rá, hogy Csongrád megyét ilyen ember vezeti, ilyen ember képviseli itthon és külföldön. Frank Józsefet nem kell megvédeni. Frank Józseftől némelyeknek bocsánatot kellene kérni. Dr. Kováts Gábor okleveles mérnök, vízügyi igazgató a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke Agrárdilemmák

Next

/
Oldalképek
Tartalom