Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-09 / 261. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 1999. Nov. 9. Drogok miatt zárva A Z Európai Bizottság nemrég megválasztott elnöke, Romano Prodi alighanem darázsfészekbe nyúlt, amikor elltélőleg nyilatkozott a holland drogtoleranciá­ról. Nem is annyira az engedékeny holland törvények kerültek ezzel a figyelem előterébe, hanem egy sokkal ré­gebbifeszültség, amely az európai miniszteri bizottságok üléseinek mindegyikén eddig a békesség kedvééri tabuté­mának számított. Az előző francia kormány belügymi­nisztere mondotta a Schengeni Egyezmény életbe lépése­kor, hogy csinálhatnak a hollandok az országukban amit akarnak, de az odavezető flamand határátkelőket mind­addig nem teszik szabadon átjárhatóvá, amíg Hollan­diában megtűrik a könnyű drogok kereskedelmét. Ugya­nezt a most hatalmon lévő francia szocialisták sem vál­toztatták meg, és ők bizonyosan tudják, miért: a Fran­ciaországba behozott könnyű drogok 70 százaléka Hol­landia felől érkezik. /Iz ultraliberális drogtörvény tehát régen nemcsak a hollandokra tartozik. Egy uniós felmé­rés szerint a törvény legalább húsz európai határátkelő munkáját teszi jóval lassabbá (és költségesebbé), és en­nek az árát nem a hollandok fizetik meg. Romano Prodi kijelentése annyiban tér el a korábbi, szégyenlősen kö­rülírt uniós nyilatkozatoktól, hogy az olasz szocialista politikus nem hajlandó a közös politika szintjére emelni a drogtörvény liberális megközelítését. Ez valamennyi európai országnak elemi anyagi érdeke is, hiszen ami Hollandiában szabad, annak megelőzésére másutt ko­moly összegeket költenek. M indez ellentmondásban van az átjárható határok­kal elképzelt Európa gondolatával, és valószínű, hogy - financiálisán bármilyen csábító is-az unió végül nem azonosul a holland modellel Haider szavai Brüsszel (MTI) Jörg Haider, az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnö­ke a Newsweek nemzetközi hírmagazinnak nyilatkozva tagadta, hogy csodálatot erezne a Harmadik Biroda­lom iránt. Abban a rendszerben börtönben lett volna, mert ő csak is a nép szabadságáért küzd... Bush, Berlin díszpolgára Balról jobbra: Helmut Kohl volt német kancellár, George Bush egykori amerikai elnök, Eberhard Diepgen berlini polgármester és Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök a berlini városháza erkélyéről üdvözölte a tömeget, mielőtt Busht a német főváros díszpolgárává választották. A németek ma ünneplik a berlini fal leomlásának 10. évfordulóját. (MTI Telefotó/AP/Jockel Fink) Hága (MTI) Élénk és éles hangú reakciókat váltottak ki a hágai politikai élet­ben és a sajtóban az Európai Bizottság elnö­kének észrevételei a legmegengedöbbek kö­zé tartozó holland kábi­tószer-politika tartha­tatlanságáról. Az olasz Romano Prodi annak kapcsán nyilatkozott a témáról szóvivője útján Brüsszelben, hogy három olasz fiatal belehalt azoknak Prodi a holland drogtolerancia ellen a könnyűnek tartott kábító­szereknek a túladagolásába, amelyekhez Hollandiában ­korlátozottan ugyan, de tör­vényesen - hozzá lehet jut­ni. Prodi szerint az Európai Unióban a kábítószer-elle­nes harc fokozása közben nem tűrhető el, hogy az egyik tagországból drogok kerüljenek át a többibe, a politikai irányt össze kell hangolni. Hollandiában jelenleg tör­vényesen lehet marihuánát, hasist és hasonló, enyhe - de csakis enyhe - drogokat árul­ni, meghatározott helyeken, fejenként legfeljebb 5 gram­mos adagokban. A holland vezetők azzal érvelnek, hogy még mindig jobb viszonylag ellenőrzött módon és kis té­telben hozzáférhetővé tenni az enyhébb drogokat, mint ha teljes tiltásával a szer rabjait bűncselekmények elkövetésé­re vagy keményebb szerek fogyasztására késztetnék. Prodi szerint az EU-ban nincs helye engedékeny kábítószer­politikának. A hágai politikai élet egy része azonban nyom­ban szükségesnek tartotta fi­gyelmeztetni az elnököt, hogy a brüsszeli EU-központ tartsa távol magát a belügy­nek tartott holland drogkeze­léstől. nem! Tbiliszi (MTI) Grúzia nem enged át te­rületén orosz csapatokat Csecsenföld irányába - kö­zölte Eduárd Sevardnadze grúz elnök hétfőn az állami rádió élő adásában. A grúz államfő megerősítette a saj­tóértesüléseket: Oroszor­szág azzal a kéréssel for­dult Grúziához, hogy en­gedjen át területén Cse­csenföldre orosz csapato­kat, illetve hogy az orosz és grúz határőrcsapatok közö­sen ellenőrizzék az orosz­grúz határ csecsenföldi sza­kaszát. A kérés elutasításá­ról a grúz nemzetbiztonsági tanács külön ülésen döntött a múlt héten. Elhárító megmentő Bukarest (MTI) A „román nemzet meg­mentését" tűzte zászlajára a Román Élet Pártja (PVR), amelynek bejegyzését a na­pokban kezdeményezte ala­pítója. Az új párt alapítója Pavel Corut, aki 1989 vé­géig a katonai elhárításban dolgozott. A fordulat után „politikai fantasztikus regé­nyeivel" és szélsőségesen nacionalista, magyarellenes cikksorozataival tűnt fel, majd a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) égisze alatt politizált, amíg annak vezetője Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere volt. Berlin (MTI) A berlini koalíció párt­jai parlamenti vizsgálóbi­zottság felállítását he­lyezték kilátásba arra az esetre, ha a konzervatív ellenzéki CDU nem tud megnyugtató magyará­zatot adni egy nyolc év­vel ezelőtti fegyverügylet­tel kapcsolatban fizetett egymillió márka csúszó­pénz hollétéről. Az üggyel összefüggésben az augsburgi ügyészség a múlt héten elfogatási paran­csot adott ki a CDU egykori kincstárnoka, Walther Leisler Kiep ellen. Az indoklás sze­rint a most 73 éves Kiep an­nak idején egymillió márkát kapott Karlheinz Schreiber kereskedőtől egy fegyverkivi­teli üzlet (Szaúd-Arábia által rendelt 35 darab felderítő pán­célos) nyélbeütéséért, ám az összeg után „elfelejtett'adót ­A CDU eltűnt milliója Csúszópénz és adócsalás? potom 529 ezer márkát - fi­zetni. Kiep pénteken reggel je­lentkezett a hatóságnál, s hi­telt érdemlő módon igazolta, hogy a szóban forgó összeget nem ő, hanem a CDU akkori adótanácsadója vette föl, és adót is fizetett utána. Ennek alapján az egykori kincstárno­kot félmillió márka óvadék el­lenében szabadon engedték, ám háromhetente jelentkeznie kell a rendőrségen. Gyengíti pozícióját a CDU akkori elnökének, Helmut Kohlnak a hét végén tett kije­lentése, miszerint nincs tudo­mása arról, hogy az uniópárt 1991-ben egymillió márka „adományt" kapott volna Schreibertől. Brigitte Baume­ister, Kiep utóda a CDU kincstárnoki posztján szintén nem tud az adományról, amelyről semmilyen bizony­lat nem áll rendelkezésre. A német sajtó szerint az ügyben érintve van a Kohl­kormány egykori védelmi mi­nisztériumi államtitkára, az időközben „alámerült" Holger Pfahls (aki egy időben Franz Josef Strauss bajor miniszter­elnök irodavezetője volt) és Strauss ifjabbik fia, Max is. A főszereplő, Karlheinz Schrei­ber ellen Németországban el­fogatási parancs van érvény­ben; őt nemrég Kanadában el­fogták, majd óvadék ellené­ben szabadlábra helyezték. Kiep 1971 és 1992 között volt a CDU kincstárnoka. 1991-ben a pártnak juttatott adományokkal kapcsolatos adócsalás elősegítése miatt 675 ezer márka pénzbüntetés­re ítélték, ám a legfelsőbb bí­róság később megsemmisítet­te az ítéletet. Peter Struck, az SPD par­lamenti frakciójának vezetője hétfőn felszólította a CDU el­nökét, főtitkárát és korábbi elnökét, adjanak haladéktala­nul felvilágosítást az adócsa­lási ügy hátteréről, az egy­millió márka hollétéről, illet­ve felhasználásáról. Ellen­kező esetben a kormánypár­tok parlamenti vizsgálatot kezdeményeznek az ügy fel­derítése érdekében. Az SPD koalíciós partnere, a Szövet­ség 90/Zöldek már szomba­ton ilyen értelmű közleményt adott ki. Román és magyar hús*.. Bukarest (MTI) A hétfői román sajtó­ban megjelent vélekedé­sek szerint a magyar fel­vágott kétszeresen is sú­lyos veszélyt jelent Ro­mániára nézve: az adó­zatlanul forgalomba ke­rülő termékek megrendí­tik a költségvetést, a közegészségügyi el­lenőrzés hiánya pedig a fogyasztók egészségét fenyegeti. A lapok a Román Élelmi­szeripari Dolgozók Szakszer­vezeti Szövetsége (FS1A), il­letve a Román Hústermelők Szövetsége (ASC) ve­zetőinek kijelentéseire ala­pozva fújtak vészriadót. A FSIA egyik alelnöke azt közölte, hogy naponta mintegy 40 tonna magyar hústermék kerül be Románi­ába a bevásárlóturizmus ke­retében. A szakszervezeti ve­zető szerint a románok azért járnak Magyarországra fel­vágottakat vásárolni, mert ott ezek a termékek 15-20 szá­zalékkal olcsóbbak, a román fogyasztónak ez az ár még akkor is vonzó, ha a magyar termék minősége, úgymond, messze elmarad a román ter­mék minőségétől. Az illeté­kes szerint míg a magyar fel­vágottak csak 10 százalék­ban tartalmaznak húst, ez az arány a román termékek ese­tében 60-70 százalék. Az ASC elnöke és alelnö­ke arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Romániában a hús­termékek hazai gyártása havi 6 ezer tonnái ér el, addig „a román mezőgazdasági mi­nisztériummal jó kapcsolato­kat tartó hat importőr havi 5 ezer tonna hústerméket hoz be Magyarországról és Uk­rajnából a közegészségügyi vizsgálatot kikerülve". A román kormány idén jú­liusban a hazai termelők és a belső piac védelmére hivat­kozva megszüntette a magyar hús és baromfi, illetve hús­termékek kedvezményes CEFTA-vámját. A baromfihús esetében a korábbi 27 százalékos vám 47 százalékra nőtt. A magyar baromfi behozatala 1999 első nyolc hónapjában 63 száza­lékkal csökkent a tavalyi esz­tendő hasonló időszakához képest - írta hétfői számában a Curentul című napilap. A lap ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a két másik legnagyobb ba­romfihús-szállítónak számító Egyesült Államok és Szlové­nia romániai exportja je­lentősen csökkent - annak el­lenére, hogy a román hatósá­gok velük szemben nem al­kalmaztak protekcionista in­tézkedéseket. Az amúgy sem jelentős import visszaszorulását a ro­mán hazai termelők nem tud­ták kihasználni: miközben a felmérések szerint a román igény évi 300 ezer tonna ba­romfihús lenne, a hazai ter­melés az év első nyolc hó­napjában 50 ezer tonnát tett ki. Befektetési lehetőségek egy igazán patinás bankcsoporttól A gyorsan változó és a sok­szor nehezen követhető értékpapír piaci események sodrásában egyre nagyobb szükség van egy megbíz­ható partnerre, aki mind „borús", mind „derűs" idő­szakokban biztosltja a be­fektetési lehetőségek széles körét. Magyarország veze­tő brókerháza, a CA IB Értékpapír Rt. és a térség egyik legjobb bank|ának, a Bank Áüstria Creditanstalt Rt -nek együttműködésében a bank fiókjaiban igénybe vehető befektetési szolgál­tatások közül Ön biztosan megtalálja az adott piaci környezetnek leginkább megfelelő értékpapírokat. Amennyiben minket választ, úgy elegendő egy ügyinté­zővel tartania a kapcsolatot. Mi kell a sikeres befektetéshez? 1. Biztonság Elismert szakmai háttér és tőkeerő: közel 10 éves magyarországi és több mint 150 éves nemzetközi tapasztalat. 2. Döntéselőkészítés Naprakész piaci háttérinformációk, praktikus döntéstámogató segédanyagok: aktuális pénz- és tőkepiaci információk, melyek segítséget nyújtanak a megfelelő befektetési döntés meghozatalához. 3. Választék A legnépszerűbb értékpapír befektetések széles köre: • Tőzsdei részvények Budapesti Értéktőzsdén jegyzett összes részvény adásvétele, napon belüli kereskedés, rugalmas részvényátcsoportosítások. • Befektetési alapok - CA Alapcsalád Hazai és külföldi részvényekbe, illetve állampa'pírokba történő kedvező és biztonságos befektetések. • Állampapírok 3,6, 12 hónapos Diszkont Kincstárjegyek és 2, illetve 3 éves Magyar Államkötvények adásvétele. 4. És a legfontosabb feltétel: Befektetési lehetőségekért és bővebb információért forduljon bizalommal üzletkötőinkhez! Cím; 6721 Szeged, Kossuth L. sqt. 18-20. Tel.; 06/62-560-600 CAVIB BankVVustria Creditanstalt L. WÉlMiíJWf xt s»en A SZÁLAK AZ ÖN KEZÉBEN FUTNAK ÖSSZE!

Next

/
Oldalképek
Tartalom