Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-07 / 234. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. OKT. 7. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 "fi V csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a, héten Rafai Gáborral oszthatják meg. Újságfró munkatársunk munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között várja hívásaikat a 06209-432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált holmikat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat. Hirdetésfelvétel 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld (ingyenes) számon, illetve személyesen a Sajtóházban és a hirdetőirodáinkban. Csatornák. Telefonálónk azt sérelmezi, hogy a kábeltelevíziós társaság miért nem csökkenti a szolgáltatás díját, hiszen nemrégiben két csatorna is megszűnt „létezni". Olvasónk szerint az is megoldás lenne, ha másik két adással bővítenék a kínálatot, változatlan árú szolgáltatás mellett. Büdösvíz. Sándorfalvi hölgyolvasónk a vezetékes víz minőségére panaszkodott. Lassan fél esztendeje, hogy ihatatlan, s ma már odáig jutottak, hogy fogat mosni is ásványvízzel kell a faluban. A vezetékes víz ugyanis zavaros és büdös. A szolgáltató hónapok óta ígéri, talál műszaki megoldást arra, hogy megszűnjön ez az áldatlan állapot. Ám máig nem történt semmi. uaiaaii&m .»»»» AB élv.Ml. Lakópark a temető helyén Az Európai Unióról - Szegeden Munkatársunktól Az európai gazdasági és monetáris unió - a magyar csatlakozás perspektívája címmel kétnapos tudományos konferenciát rendez a József Attila Tudományegyetem Európa Tanulmányok Központja október 7én és 8-án. A rendezvény plenáris ülésén, csütörtökön délután két órakor a JATE aulájában Martonyi János külügyminiszter hazánk csatlakozásáról, Lőrinczné lstvánffy Hajna, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanára az európai gazdasági és monetáris unióról tart előadást. A délután folyamán a rektori hivatal tanácstermében négy előadás hangzik el a gazdasági és monetáris unió témaköréből, pénteken délelőtt pedig a európai integráció aktuális kérdéseiről számolnak be a szakemberek. © a hét kérdése Milyen lenne a város Virág Bende Béla, Rádai Istvánné és Majoros Róbert. (Fotó: Somogyi Károlyné) Hétfő reggelre kipakolta a patinás szegedi cukrászdát, a Virágot tulajdonosa, Szervánszky László. Az üzemeltető és a város között évek óta vita zajlott a Klauzál téri cukrászat ügyében. Most úgy tűnik, végleg betelt a pohár. Egyelőre csak az üres helyiség tátong a néhány napja még kávéillatban úszó szalon helyén... Bende Béla, nyugalmazott tűzoltó alezredes: - Nagyon szomorú, hogy odáig fajult az ügy, hogy lakat kerülhetett a Virágra. Nagyon üres a Klauzál tér a cukrászda nélkül. Bárhol jártam a világban, ha Szegedről szó esett, a Virágra is rákérdeztek ismerőseim. Szerintem egyértelműen az önkormányzat a hibás abban, hogy hét év alatt magára hagyta a vállalkozót. Nem kellett volna ennyi évet várni, hamarabb is rendezni lehetett volna a sérelmeket. Rádai Istvánné, háztartásbeli: - Amikor csak elmentem a Virág előtt, mindig beugrottam egy kávéra. Nagyon szomorú, hogy most már nincs hová. Mi szegediek mindig büszkék voltunk arra, hogy van egy ilyen patinás cukrászdánk. Szerintem nagy veszteség érné a várost, ha végleg megszűnne a Virág. Ezt nem szabad hagyni! Szerintem nem kellett volna elüldözni Szegedről Szervánszkyékat, s akkor ma is üzemelne az üzlet. Úgy gondol, a város vezetőinek már csak egy teendőjük maradt: ragaszkodniuk kell ahhoz, hogy Virág maradjon a Virág. Majoros Róbert, középiskolai tanár: - A családomnak a hétvége fó attrakcióját jelentette ez a cukrászda. Elképzelhetetlen volt egy belvárosi séta Virág nélkül. Nyáron több rendezvényt, divatbemutatót is végignéztünk, s örültünk annak, hogy van ilyen a városban. Szerintem megdöbbentő lenne, ha végleg bezárnák. Nem tudom ki a hibás abban, hogy így alakult a Klauzál téri cukrászda sorsa, de mindenképpen meg kellene menteni. R. G. Hosszú éveken át pusztult a bezárt rókusi temető. A vandál rongálok összezúztak, kifosztottak szinte minden sírt, a rendőrök hol büntetés elől bujkáló bűnözőket, hol kábítószeres suhancokat kergettek az elvadult, szeméttel borított, fölszámolásra ítélt sírkertben. De hol van már a temető? Két hét alatt legyalulták a síremlékeket a föld színéről a munkagépek, s mint dr. Bába István ügyvédtől megtudtuk: hamarosan egy lakópark építését kezdik meg OregRókus e szegletében. Néhány hónappal ezelőtt egy rókusi lakossági fórumon dühös nénike panaszolta: itt van ez a szerencsétlen temető, ami ma már csak bitangok tanyája, szeméttől fuldokló bűntanya, és nem történik semmi annak érdekében, hogy végre fölszámolják, megtisztítsák a bezárt sírkertet. Azon a tanácskozáson városházi képviselő, építész, önkormányzati tisztségviselő vigasztalta az asszonyt, no, meg sok, hasonlóan temető ügyben mérgelődő rókusi polgárt. Elmondták: kész már a rendezési terv erre a területre, s ha a városházi közgyűlés jóvá is hagyja az építészek álmait, hamarosan munkagépek tisztítják majd meg a temetőt, s szép társasházak sorakoznak majd a sírkert helyén. - Ez lesz csak sokára... - legyintgettek jó néhányan a fórumnak otthont adó Rókus 1es általános iskolában. S lám, ez a „sokára" már el is érkezett - szeptember elején munkások és földgyaluk jelentek meg a rókusi sírkertben, s most, mire hideggel, esővel bejelentkezett Szegeden az ősz, már csak a A rókusi sírkertet már régen bezárták, jövőre akár uszoda is épülhet a holtak nyughelyén... (Fotó: Schmidt Andrea) hegyekbe összehordott síremlékek tört beton- és márványlapjai emlékeztetnek arra, hogy egykoron itt egy temetőben pihentek a holtak. Hogy ki és mit is épít ÖregRókus sírkertje helyén? - A temetőt 60 millió forintért megvásároló, ingatlan befektetésekkel foglalkozó káefté a rendezési tervnek megfelelően egy lakópark kialakítást kezdte meg a földmunkálatokkal - tudtuk meg dr. Bába István ügyvédtől, aki érdekelt az említett cégben. - Két megoldás is kínálkozik - mondta az ügyvéd úr. Elképzelhető, hogy több száz millió forintos beruházás eredményeként nyugati mintára létrehozott, egy zárt, bekerített, exkluzív lakónegyed jön majd létre az 5,5 hektáros területen, amelynek társasházait a káefté építtetné és értékesítené. Ebben a lakóparkban sportpálya, uszoda, kondicionáló terem is szolgálná a lakók kényelmét. De az is előfordulhat, hogy az ingatlanbefektető társaság csupán a tereprendezést, az utcák kialakítását és a közművesítést vállalja magára, majd a telkeket külön külön értékesítik majd az építkezni szándékozóknak. - Egy biztos: tavasszal már akár el is kezdődhet az új otthonok alapozása, s nagyon valószínű, hogy az első társasházak a temetőt megvásároló vállalkozás beruházásában készülnek majd el - mondta Bába doktor. Aki szerint nem kell attól tartani, hogy építtetői érdeklődés hiányában csak üres pusztaság marad a temető helyén, ugyanis a terület nagyon jó helyen fekszik. S miközben a város más körzeteiben néha már csillagászati árakért kínálják a telkeket, addig az új lakóparkba igyekvőknek legfeljebb 8-9 ezer forintot kell majd kifizetniük egy négyzetméteres földdarabért. No, de mi lesz a volt temető és a Tesco áruház közötti, ma még inkább dzsungelre emlékeztető zöldterülettel? - kérdezhetik a Rókust jól ismerők. Bába ügyvéd úr elmondta: az a telek ma még önkormányzati tulajdonban van, de vállalkozásuk szívesen megvásárolná, hogy ott is új - a temetőre épülő lakónegyedhez kapcsoló lakópark épülhessen. Bátyi Zoltán MA DR. BEREKNÉ DR. PETR1 ILDIKÓ, a 1 l-es választókerület (Belváros) képviselője fogadóórát tart 16 és 17 óra között a polgármesteri hivatal képviselői irodájában (a Sóhajok hídja alatt). AZ MSZDP és a Nyugdíjasok Pártja szervezésében díjtalan jogi tanácsadást tart 16 és 17 óra között dr. Sebő János ügyvéd a Hüvelyk utca I. alatti barakképületben. DR. RÁKOS TIBOR, az l-es országgyűjési választókerület (Belváros-Újszeged) képviselője fogadóórát tart 17 órától a Fidesz Victor H. utcai székházban. HOLNAP DR ZLEHOVSZKY ILONA, a Munkáspárt jogtanácsosa 13-15 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart a Munkás Művelődési Otthonban (Fő fasor 9.). A DÉLVIDÉKI MAGYAROK KÖZÖSSÉGE figyelemfelkeltő felvonulást, megmozdulást rendez, hogy felhívja a Szegeden tartózkodó Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény meghívottainak figyelmét a vajdasági magyarság életveszélyes és rendezetlen helyzetére. Gyülekező 17 órakor Szegeden a Klauzál téren. A MUNKÁSPÁRT belvárosi alapszervezete 16 órai kezdettel taggyűlést tart a Munkás Művelődési Otthonban (Fő fasor 9.) DR. RÁKOS TIBOR, az l -es országgyűlési választókerület (Belváros-Újszeged) képviselője fogadóórát tart 17 órától Tiszaszigeten, a polgármesteri hivatal épületében. Kispál és a Borz Munkatársunktól Szegeden koncertezik a Kispál és a Borz együttes. A sajátos hangvételű rockzenét játszó csapat ma 20 órakor lép fel a Szegedi Ifjúsági Ház színpadán. A kábeltévé: státuszszimbólum (is). Egy magára valamit adó településen létezik kábeltévés hálózat. Algyö ilyen település. Itt a lakások kétharmadában már most is adott a kábeltévés rendszerre csatlakozás lehetősége. A nézők 18 csatorna kínálatából válogathatnak; az egyiken a helyi képújság olvasható, illetve a helyi stúdióban készült műsor (lenne) látható. Bosszankodnak az algyői kábeltévé nézők. Az utóbbi időben a megszokottnál hosszabb idejű üzemzavar tett élvezhetetlenné több tévés programot is, ráadásul egymásnak ellentmondó tartalmú információ kering arról: kié a kábeltévés rendszer, ki kéri jogosan az előfizetői díjat, mennyi is valójában a szolgáltatás ára. A Szegedhez tartozó Algyőn a településrészi önkormányzat adott 1 milliót a fejállomás vásárlására, 1,5 millió forintot pedig kábelvásárlásra - tudtuk meg dr. Piri Józseftől, aki akkor képviselő volt, ma a község polgármestere. Ezt követően a főszereplő az alapítvány és a rendszer üzemeltetésével megbízott Unikomm Bt., melynek tulajdonosa Lakos András. E ponttól az érintett felek eltérően értelmezik a szerződéseket, s a történteket. Az 1992. decemberében született fővállalkozói szerződés egy részletét idézte Gonda András, az Algyő Fejlődéséért Alapítvány idén megválasztott új kuratóriumának elnöke, mikor azt kérdeztük tőle, mi az eredete az alapítvány és az Unikomm Bt. vitájának. E szerzőAlgyői „tévénézők" dés kimondja, hogy a kábeltévés rendszer bővítéséhez szükséges munkák elvégzéséhez a fővállalkozó számlákat állíthat ki, melyek ellenértékét a megrendelő, azaz az alapítvány köteles készpénzben kifizetni a fővállalkozónak. - E szerződés hatálya megszületésétói kezdve folyamatos. Ilyen számlákat azonban Lakos úr nem nyújtott be az alapítványnak - jelentette ki a kuratóriumi elnök. - Helyette bővítette az algyői kábeltévés rendszert, s azt magáénak tekinti. A bekapcsolási díjakat is beszedte, ami az alapítványt illette volna meg. - Egy későbbi, 1996. január 30-án született megbízási szerződés is létezik, ám semmi nyoma annak, hogy az eredeti szerződés megszűnt, vagy hatályát vesztette volna - hangsúlyozta Gonda. E szerződés lényege, hogy 7. pontja rögzíti, ki a rendszer tulajdonosa. A megbízott, azaz Lakos András cégének „feladata az előfizetők nyilatkoztatása arról, hogy a lakásukhoz tartozó rendszer-szakaszt az alapítvány tulajdonába adják." A dokumentum azért is lényeges, mert tartalmazza, hogy az Unikomm Bt. kötelezettséget vállal: „az engedélyezési díjat a Hírközlési Főfelügyelőnek - saját pénzeszközeiből befizeti - így a megbízás első évében alapítványi hozzájárulást nem fizet." Ezen pont első kitétele nem valósult meg - fejezte ki sajnálkozását Gonda. Tehát az algyői kábeltévés rendszer első ütemére van fennmaradási és használatbavételi engedély, de a második és harmadik ütemre nincs. Ezzel szemben Lakos András szerint „közvetve teljesült az üzemeltető vállalása". E szerződést az alapítvány előző kuratóriuma 1998. június 10-én (a 3 hónapos fölmondási időt betartva) augusztus 31. hatállyal fölmondta. Ezt követően szóbeli megállapodás alapján tovább üzemeltethette a rendszert Lakos András, mert megígérte: a szükséges szolgáltatási engedélyt november végéig beszerzi. Mivel ezt Lakos cége nem teljesítette 1999. február 28-ig sem, azonnali hatállyal fölmondott neki az alapítvány új kuratóriuma. A kialakult helyzet „rendkívülinek" számított. Hiszen a Hírközlési Felügyelettől folyamatosan érkeztek a felszólító levelek, melyekből kiderült: a rendszer működéséhez szükséges engedélyeket nem szerezte be az üzemeltetéssel megbízott Unikomm Bt., s félő volt, hogy lehetetlenné válik az algyői kábeltévé működése. Tehát az Algyő Fejlődéséért Alapítvány megújult kuratóriuma úgy döntött, hogy - a rendszer tulajdonosaként - az üzemeltetést is magához vonja. Ezzel párhuzamosan a Lakos András-féle bt. kijelentette: a rendszer nagyobb részét ő hozta létre, az alapítvány tulajdonrésze 25%, az Unikomm Bt.-é pedig 75%. Az ellentmondásokat szaporította, hogy a Szummakomm Közösség és Térségfejlesztő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. is igényét jelentette be a kábeltévés hálózat egy részére. E cég ügyvezetője az alapítvány korábbi kuratóriumának elnöke, önkormányzati képviselő: Csúri Sándor. A kialakult vita lényegét magyarázva Gonda úr idézte Csúri Sándornak, a cég ügyvezetőjeként írt levelét, melyben azt állítja, hogy a civil szervezet „kisajátította" a cég programját. Az alapítvány a kábeltelevíziós beruházásokra, megelőlegezve létrehozott egy később vegyes tulajdonúvá alakítandó társaságot. Csúri úr levele szerint ezzel Algyő e jelentős lendületű beruházásának leállítása, ellehetetlenítése volt a cél, hogy teret biztosítsanak más beruházóknak. A vitában érintettekkel a települési önkormányzat folyamatosan tárgyalt. E „jószolgálati tevékenység" azt a célt szolgálta, hogy legitimizálják a tulajdon körül kialakult kusza helyzetet. A konkrét megoldásig az üzemeltetővel, az Unikomm Bt.-vel, illetve annak tulajdonosával, Lakos Andrással nem jutottak el. Ellenben az alapítvány azt ajánlotta az önkormányzatnak, közösen hozzanak létre társaságot a rendszer üzemeltetésére, mert ezzel a huszárvágással „tiszta helyzet" teremthető. Az Algyői Kábeltelevízió Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaságot (AKTV Kft.) 1999. augusztus 25-én alapította meg Algyő Község Önkormányzata és az Algyő Fejlődéséért Alapítvány, 50-50 százalékos részesedéssel. Az egyik alapító 3 millió forint készpénzt, a másik a kábeltévés rendszert „vitte be" a társaságba, melynek célja a már meglévő hálózat üzemeltetése, illetve a szolgáltatás mielőbbi eljuttatása a még lefedetlen területekre. Az AKTV ügyvezetőjének, 3 esztendőre Ballai Istvánt választották meg. Ballai István négy éve foglalkozik Kiskundorozsmán kábeltelevíziózással, pontosabban középfokú könyvelői és programozói végzettséggel részt vesz az ottani szövetkezet vezetésében. - A Kiskundorozsmán és az Algyőn történtek kísértetiesen hasonlítanak egymáshoz - közölte velünk vélekedését Lakos úr, aki szerint ott és itt is magántulajdonra teszi rá a kezét egy gazdasági társaság. - A szövetkezet elnökét rendkívüli felmondással elbocsátották. Fölállt az új igazgatóság. Ennyi történt Kiskundorozsmán - reagált Lakos közbevetésre Ballai. - Ott 1992. decembere óta, vagyis a hálózat kiépítése óta szövetkezeti formában működtetik a kábeltévés rendszert. A kábeltévés szövetkezet magántulajdonban van, jelenleg 91 dorozsmai személyé, a tulajdoni arány: egy személynek 5, a többinek l-l részjegye van, de a szavazatok értéke azonos. - A két történet nem hasonlít egymásra, mert Dorozsmán a vezetőcsere, itt pedig a tulajdonviszonyok miatt alakult ki vita - vette vissza a szót Gonda András. Az algyői kábeltévé történetének most induló, új fejezetében a szolgáltatással élni kívánó néző kerül középpontba ígéri a rendszer új tulajdonosa és üzemeltetője, az AKTV Kft.. A szolgáltatás díja 730 forint, aminek beszedésére október 1jétől az AKTV Kft. jogosult. Újszászi Ilona