Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-07 / 234. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. OKT. 7. BELFÖLD 3 Csomaghatás Sarkad (MTI) Dolgozni akaró és gyermekeket nevelő családokat szeretnénk támogatni - jelentette ki Sarkadon Harrach Péter szociális és családügyi miniszter azon a fórumon, amelyen ismertette tárcája jövő évi törekvéseit. Elmondta: amennyiben ilyen ütemben fogy hazánk lakossága, akkor 50 év múlva 8 millióra apad az ország lélekszáma. Könyvbemutató Békéscsaba (MTI) Az aradi Szabadság-szobor kálváriája címmel Békéscsabán megjelent a jelenleg a békési megyeszékhelyen élő hetvenéves aradi újságíró, Mózer István könyve, amely részletesen leíija, mi minden történt az eltelt jó egy évszázadban Zala György 1890. október 6-án fölavatott híres aradi Szabadság téri szoborcsoportjával. A képekkel gazdagon illusztrált kötet olvasója megismerheti az aradi Szabadság-szobor történetét a tervezéstől a fölállításon át az 1925-ös lebontásig és jelenig tartó fogságáig. Vasútfejlesztés Záhony (MTI) Magyarország európai uniós csatlakozása felértékeli a záhonyi vasúti átrakó szerepét, s erre készülve a MÁV Rt. 4,5 milliárd forintos költséggel megkezdte a csomópont korszerűsítését jelentette be Kukely Márton vezérigazgató. A széles nyomtávú sínhálózat modernizálását is magába foglaló fejlesztések a záhonyi, az epeijeskei és a komorói állomásokon folynak. 4 mi osztrákjaink A Móra Ferenc Általános Iskola működését helybeli vállalkozók is támogatják. (Fotó: Schmidt Andrea) A kistelepülések iskoláinak helyzetét megvitató konferenciát rendeztek a Mórahalmon. A fenntartási gondokkal küszködő oktatási intézmények iskolaszövetségek létrehozásával és pályázati támogatások megszerzésével segítenek magukon. „Kicsi a bors, de..." - címmel közoktatási minikonferenciát tartottak szeptember utolsó hetében Mórahalmon. A szakmai napon a kistelepülések iskoláinak helyzetét vitatták meg. A megbeszélésre Csongrád megyén kívüli falvakból és kisvárosokból is érkeztek résztvevők. „A kis lélekszámú települések iskolái gyakran napi gondokkal küszködve tartják fönn magukat. De szerencsére akadnak példamutató iskolák, amelyek megtalálták a nehéz helyzetből kivezető utat" foglalta össze a konferencián elhangzottakat Gyuris Péterné, a Mórahalmi Általános Iskola és Szakiskola igazgatója. A közel kétszáz érdeklődő délelőtt előadásokat hallgatott a kistelepülési iskolák működését vizsgáló fölmérések eredményeiről. A délutáni szekcióüléseken a bajból kilábaló iskolák és önkormányzatok képviselői osztották meg tapasztalataikat hallgatóságukkal. A konferencia résztvevői megegyeztek abban, hogy az iskolák megmaradása fontos föltétele a falvak megmaradásának. Az iskola megszűnését szinte törvényszerűen követi a település lakóinak elvándorlása: a szülők előbbutóbb abban a faluban-városban keresnek lak- és munkahelyet, amelynek iskolájába beíratták gyermeküket. Az anyagi gondok oka az, hogy az iskolába járó gyerekek száma után kiutalt állami „fejkvóta" a fönntartás költségeinek csupán 70-80 százalékát fedezi - a hiányzó pénzt az önkormányzatnak kell biztosítania, s még ezt a viszonylag csekély hányadot is csak nagy nehézségek árán tudják előteremteni. A meghívott iskolák képviselői között persze olyan is akadt, aki meggyőző eredményekről számolt be. A „pénzcsinálás" egyik eszköze a pályázat: a támogatások elnyerésével olyan célokat is megvalósíthatnak, amelyek egyébként meghaladnák az iskolák erejét. Persze nem mindegy, hogyan pályáznak: a Mórahalmi Általános Iskola és Szakiskola pr-igazgatóhelyettesi funkciót hozott létre, többek között a lehető legsikeresebb pályázatok elkészítésének feladatára. A térségi összefogás is segíthet: Csongrád megye iskolaszövetségeinek tagjai adottságaik közös hasznosításával támogatják egymást. Az iskolák egy-egy feladat megoldására is egyesíthetik erejüket: a közösen vásárolt eszközöket (vetítőberendezést, színpadot, stb.) közösen is használják. Egy-egy ötlet is sokat lendíthet: akad település, amelynek teleháza délelőtt „teleiskolaként" működik: tanítási időben a diákok ismerkednek a számítógépek, az internet világával. A helyi támogatók bevonásával is sokat nyerhetnek az iskolák. Mórahalmon például akad vállalkozó, aki az egyik alsó tagozatos osztály angoltanításának költségét fedezi. A mórahalmiak azzal is példát mutattak, hogy a minikonferencia megrendezését a Soros Alapítvány, Közoktatási Modernizációs Közalapítvány, a Déltáv Rt., a mórahalmi önkormányzat, az Esély Szociá-lis Magánalapítvány (Mórahalom) mellett több helybeli is támogatta: Barna Jánosné, Fődi Lajos vállalkozó, a Harkai Minidiszkont, a Molnár Pékség, és a Varga Pékség is hozzájárult a szakmai nap megtartásának költségeihez. Nyilas Péter A

Z átlagolvasó már bizonyára hagyná a derék osztrák választókat, viseljék csak a maguk keresztjét a választásokon második helyen végzett Szabadságpárttal, a dolog azonban valamivel tanulságosabb ennél. Természetesen nem a „szélsőség előretörése" vagy a „erőteljes jobbratolódás veszélye" és a hasonlók miatt - ezt tényleg viseljék az osztrákok -, hanem a ránk eső részt kellene megfontolnunk. Orbán Viktor az első adandó alkalommal meg is tette ezt, azt nyilatkozva a rádióban, hogy a Jörg Heider-féle társaság politikája egyenesen ellenkezik Magyarország érdekeivel. Tegyük hozzá mindjárt: ellenkezik minden polgári jobbközép párt érdekeivel is, ugyanis a radikális populista pártok szélsőségüket a polgári jobboldal köntösébe burkolják, így próbálva nemzetközileg szalonképesebbé tenni magukat. A felszíni és erőltetett maskara hiteléhez hozzájárul az a rövidlátó baloldali taktika is, mely elég képmutató módon két ujjal mutogat a hasonlóságra. A forgatókönyv itthon is lejátszódott, és bár szerencsére itthon a beilleszkedés és az európai építkezés politikája van felül, Csurka István nem mulasztotta el Haiderrel is megfűszerezni mondandóját, amikor bejelentette, hogy az időközi választásokon visszalépteti jelöltjét a polgári jobbközép javára. A legutóbbi választások után a győztes polgári pártnak magyarázkodnia kellett, miért nem szavaz ellene a radikális jobboldal. Az osztrák választást követően egy kissé a jövőbe is tekinthettünk, látva, hogy az európai integráció közben és után mi lehet egy társadalmi radikalizálódás következménye. Tjogy elkerülhetetlen-e, azt a magyar kormánypárL± toknak kell tudniuk, hiszen ez a parázs akkor fog leginkább égetni, amikorra Magyarországon is kialakulna egy gyermekbetegségeit elhagyó, valódi polgári politikát folytató jobboldali párt. Addigra kezelni kell az itthon is érezhető sebeket, a munkanélküliséget, a korrupciós visszaéléseket és az idegenajkú, beilleszkedni képtelen bevándorlást, tudván, hogy ami Európában történik, azt Magyarország sem fogja elkerülni. A MIÉP visszaléptet Budapest (MTI) A nemzeti oldal összes erőinek támogatása céljából a MIÉP mindkét jelöltjét visszalépteti az időközi országgyűlési választások második fordulójában - közölte Csurka István pártelnök szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. Mórahalmi bölcsességek Martonyi János külügyminiszter a közös felelősségről Szeged a régiók Európájában A Dél-Alföldre fontos szerep vár. (Fotó: Miskolczi Róbert) A magyar kormánynak a jugoszláviai kérdésben kifejtett nézetei egyértelműek, mivel minden esetben a közös felelősségre és a vajdasági magyarok sorsa fölött érzett aggódó figyelemre alapozott. Martonyi János külügyminiszter - Szegedre hazatérvén - a regionalizmus és a biztonság látószögéből elemezte lapunknak adott interjújában a régióközpont jövőjének esélyeit. - Miniszter úr! Az Európai Közösség tervezett bővítése kapcsán Magyarországra is begyűrűzött az a nézet, hogy az integrációban föloldódnak a nemzetek. Mi erről az első számú magyar külügyes véleménye? - Az Európai Közösség, majd az Európai Unió lassan ötvenesztendős története bizonyította, hogy a közös fórumokon meg tud jelenni az egyes államok nemzeti érdeke, hiszen ezt a döntéshozatali mechanizmusok lehetővé teszik, és ezzel egy időben érvényre tudnak jutni azok az összeurópai érdekek is, amelyek az egész kontinens gazdasági és biztonságpolitikai stabilitását, versenyképességének megőrzését és növelését segítik elő. Igaz, egy erősen globalizálódó világban. Ezzel együtt az Európai Unió bővítésének logikája és a taggá válni szándékozó országok részéről jelentkező igény is azt jelzi: egy még szélesebb körű Unió éppen azért válik erősebbé és koherensebbé, mert a tagok hasonló társadalmi és gazdasági fejlettségi szintet érnek el, illetve fejlődésük mutatói egymáshoz közelítenek. - A csatlakozni szándékozók érzéseiből nem hiányzik a szorongás sem, mivel tartanak az összeurópai diktátumoktól. Jó válasz-e erre a gondra a regionalizmus képviselete? - Annak érdekében, hogy az egyes tagországokon belüli különbségek kiegyenlítődjenek, illetve a csatlakozni kívánó országok a leghatékonyabban készülhessenek a tagságra, az Európai Unió azt a politikát követi, hogy fejleszti a legrászorultabb térségeket, és tovább erősíti a már fejlődésnek indult régiók felzárkózását. Ez az alapja a regionalizmusnak. a régiókban való gondolkodásnak: nem pusztán közvetlenül az egyes állammal szemben állít fel követelményeket, hanem ott segít, például az infrastruktúra vagy a munkaerőpiac feljesztése terén, ahol erre a legnagyobb szükség van. A regionalizmus ugyanakkor a határok légiessé, transzparenssé tételének legjobb eszköze is, mert a térségek határai gyakran nem esnek egybe az országhatárokkal. A nemzetek és államok közötti ilyen szintű együttműködés megint csak az egész Európai Unió egységét, stabilitását és fejlődését hívatott biztosítani. A kérdést az önök városából is szemlélhetjük: azt talán nem szükséges bizonyítani sem a szegedieknek, sem pedig a máshol élő magyaroknak, hogy Szeged mennyire jelentós városa, sőt a déli országrész tekintetében mennyire kitüntetett központja hazánknak. Ezt bizonyítják gazdasági és szociológiai mutatói, de az itt élők lakóhelyükkel szembeni elkötelezettsége is. Meggyőződésem, hogy egy város vagy térség fejlődésében a kulturális azonosságtudat és a világra nyitott, befogadó patriotizmus legalább olyan húzóerőt jelent, mint egy konkrét beruházás vagy gazdaságfejlesztési program. - Miniszter úr hogyan szemléli az európai régiók és a régiók Európája kapcsolatrendszert szegedi összevetésben? - Szeged regionális jelentősége délkelet-európai összefüggésben fogható meg leginkább. A déli szomszédunkban zajló háború idején világossá vált összekötő és közvetítő szerepe, s ez ma is egyértelmű. A város tehát bebizonyította, hogy a súlyos konfliktusok dacára képes olyan központtá válni, amely találkozóhelye a sokféle kultúrának, s ezzel együtt felmutatta azt a képességét is, hogy fejlődésének dinamikáját képes átsugározni másokra is. Szegeden tehát adottak azok a feltételek, amelyek a várost és vonzáskörzetét európai szinten is ismert és elismert régióközponttá teszik. Ha a város vezetőinek és polgárainak töretlen marad az akaratuk, akkor Szeged a majdan EU-taggá váló Magyarország, tágabb értelemben Közép-Európa kiemelt régióközpontja lehet. - Aktuális és helyi probléma a jugoszláviai újjáépítés kérdése. Ön szerint mi várható, vagyis: milyen szerepre készülhet a határszél és Szeged? - A mintegy nyolc esztendeje kezdődött konfliktussorozat a második világháború utáni Európa legvéresebb háborúja és legnagyobb kihívása. A háború, Jugoszlávia dezintegrációja, majd az utódállamok megalakulása és a fel-fellángoló nemzetiségi, etnikai konfliktusok egy sor olyan kérdést vetnek fel, amelyek történelmileg nagyon régóta megválaszolatlanok a térségben. A valóság egyben az egyesült Európa működőképességének egyik fontos próbája, csakúgy, mint a transzatlanti együttműködésnek. Magyarországnak többszörösen is kiemelt nemzeti érdeke Délkelet-Európa stabilitása, hiszen egyrészt magyarok élnek a Vajdaságban, másrészt pedig hazánkat gazdaságilag és biztonságpolitikailag is igen közvetlenül érinti az, hogy mi történik déli szomszédságában. A magyar kormány álláspontja a vajdasági magyarok törekvéseit illetően világos: támogatjuk a jogoszláviai magyar közösség által kidolgozott háromszintű autonómia koncepciót. Ugyanakkor azt is világossá tettük: osztjuk azt a véleményt, hogy újjáépíteni csak demokratikus országot lehet, vagyis Jugoszláviának jelentős lépéseket kell tennie a demokratizálódás terén ahhoz, hogy a világtól a humanitárius segítségen túlmutató anyagi támogatást kapjon. A demokratizálódás az az alapfeltétel, amelynek teljesülése esetén sor kerülhet arra, hogy a nemzetközi közösség bekapcsolódjon Jugoszlávia újjáépítésébe. s e területen juthat szerephez Szeged. - Konkrétan mik a paraméterei a jugoszláviai demokratizálódásnak ? - Az újjáépítést meg kell, hogy előzze egy lépés, amelyre az előbb utaltam: Jugoszlávia demokratikus átalakulása. legalábbis ami az intézményrendszer kiépítését és a szabadságjogok érvényesítését illeti. A demokratikus világ itt nem hagyta magára Jugoszláviát és a térséget, hanem a Stabilitási Paktum létrehozásával, annak keretében igyekszik számba venni az előrelépés lehetőségeit és felkészülni arra, hogy a feltételek teljesülése esetén konkrét újjáépítési programok, projektek is beindulhassanak. Magyarország kitüntetett szerepet vállalt a paktumban azzal, hogy elsőként lesz házigazdája a demokrácia és az emberi jogok kérdésében illetékes munkaasztalnak. Az e hét végén Szegeden megrendezendő, „A helyi önkormányzatok szerepe a Stabilitási Paktum végrehajtásában" cfmű konferencia is azt a célt szolgálja, hogy a demokratikusan gondolkodó erők vegyék számba lehetőségeiket és közösen határozzák meg a célokat. - Végezetül: mit jelent a közös felelősség, s hol húzható meg a jugoszláv oldal felelősségének határa? - Mint említettem, felelősségünk közös, de az alapvető feltételeket, a demokratizálódás eszközrendszerét magának Jugoszláviának kell megteremtenie. Bizonyos vagyok azonban abban, hogy ezt követően a nemzetközi összefogás sem marad el, hiszen mindannyiunk érdeke a stabil, fejlődő, a nemzetközi közösség újra teljes jogú tagjává váló Jugoszlávia és a virágzó délkelet-európai régió megteremtése. Dlusztus Imre