Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-28 / 251. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. OKT. 28. AZ ÜGY 7 Tráser Ferenc a gazdasági főigazgató-jelölt Ismét voksolt az egyetemi tanács Munkatársunktól Dr. Tráser Ferencet javasolja a január elsejével megalakuló Szegedi Tudományegyetem gazdasági főigazgatói posztjára az Ideiglenes Egyetemi Tanács. A testület erről tegnap délután titkos szavazással döntött. Négy jelölt közül dr. Tráser Ferencet, a Dél-Gabona Rt.-ből kivált VÉKA 96 Gabonaforgalmi és Malomipari Kft. ügyvezető igazgatóját Ítélte a legalkalmasabbnak az Ideiglenes Egyetemi Tanács a Szegedi Tudományegyetem gazdasági főigazgatói tisztének betöltésére. A karok, oktatók, hallgatók és dolgozók képviselőiből választott testület erről tegnap, a jelöltek meghallgatása után titkos szavazással döntött. A felsőoktatási törvény szerint a testület a szavazás alapján javaslatot tesz a gazdasági főigazgató személyére; ám a végső döntést - az egyetem rektorának felterjesztése alapján - az oktatási miniszter hozza meg. A főigazgatói tisztségre eredetileg öten pályáztak, de egy jelölt még a tanácsülés megkezdése előtt visszalépett. A győztes a második szavazati fordulóban kapta meg a szükséges többséget: 23 voksot a másik két jelölt 10, illetve 3 szavazatával szemben. Dr. Tráser Ferenc okleveles közgazda egyebek között a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Szervezetének alelnöke, a Csongrád Megyei Gyáriparosok Szövetségének elnöke, a testület országos alelnöke, valamint a Szegedi Felsőoktatási Szövetség Felügyelő Tanácsának tagja és óraadó tanár a József Attila Tudományegyetemen. Elképzeléseinek ismertetésekor a jelölt elmondta: a gazdasági szférával való kapcsolatait az egyetem forrásainak bővítésére kívánja felhasználni, ígérete szerint az általa irányított szervezet munkája következetes, konstruktív és körültekintő lesz annak érdekében, hogy a gazdasági vezetés megfelelő szolgáltatást nyújthasson az egyetem oktatói és kutatási tevékenységéhez. Lévai István Széna tér, 1956 (4.) Az első őrjárat 1956. október 27-én Szabó bácsi parancsára ki kellett alakítani az őijáratokat, amelyek 3-4 főből álltak. A létszámot nem véletlenül állapították meg ennyiben. Három-négy személy még nem keltett nagyobb feltűnést, viszont egy ekkora csoport biztonságban érezhette magát. A járőrözéssel a bázis védelmét is biztosítottuk. A barikádokon nyolc óránként történt a váltás. A provokátorok, az árulók kiszűrésére bevezettük a jelszavak használatát. Parancsnokaink szigorú katonai fegyelmet követeltek. Magam is tapasztaltam, hogy 16 évesen egyik pillanatról a másikra felnőtté váltam, mert komoly feladatot bíztak rám, felnőttként kezeltek. Megszűnt a lezserkedés. a környékre való kijárás, a harci feladatokra kellett koncentrálni. A fegyelemre azért is szükség volt, mivel a járókelők közé rengeteg ávós keveredett. Igyekeztek felmérni a Széna téri harcosok erejét, elhelyezését, fegyverzetét és természetesen a létszámát. Az volt a szándékuk, hogy megakadályozzák a Széna téri csapat megerősödését, az újabb forradalmárok csatlakozását. Igyekeztek meggátolni a lőszer és a fegyverzet utánpótlásának bejutását. Szabó bácsi és Ekrem Kemal a járőröket kizárólag pisztollyal és kézigránáttal fegyverezte fel. Egyszerű volt a magyarázata: ezeket könnyebben el lehetett rejteni. A kabát alól nem hiányzott az ammóniák sem. Egy dolgot nem tudtam megérteni az elején. Honnan tudták a járőrparancsnokok, akik egyébként kiképzett katonák voltak, hogy kihez lépjenek oda, kire kell gyanakodniuk? Már messziről kiszűrték a gyanús egyéneket. Tízből tíz esetben igazuk lett. Egy-két nap elteltével azonban kezdtem rájönni annak technikájára, hogyan lehet kiszűrni az ávósokat. Más fajta cipőt-kabátot viseltek, mint az átlagember. Az egész tartásuk, mozgásuk különbözött a többi járókelőétől. Ha erre figyel az ember, akkor nem is olyan ördöngös dolog. Hogyan történt egy igazoltatás? A járőrparancsnok odalépett az illetőhöz, kérte az iratait. Az egyik járőr hátulról biztosított a pisztolyával, az igazoltatott személy hátához nyomta a csövét, a másik pedig az utcát, a mozgást figyelte, vagyis biztosított. Nem lehetett könnyelműsködni, mert volt rá példa, amikor lezserkedtek a járőrök, s az igazoltatott férfi majdnem megszökött. Alig érték őt utol. Fegyvert nem használhattak a menekülővel szemben, mert az utcán sok volt a járókelő. Gyakran éppen a járókelők segítettek nekünk. Tíz helyett öt Munkatársunktól Lapunk múlt hétfői számában „Drámapedagógia - angol nyelven" címmel megjelent cikkben tévedésből azt trtuk, hogy tízéves az Our Group nevű angol nyelvű színjátszó csoport, holott még csupán ötödik születésnapját ünnepli idén a társaság. Szerelmi tragédia, vagy olajmaffia? Rendőrhalál - ellentmondásokkal Pancza István vizsgálatot követel, bár kifejtette: ez nem az ó asztala. (Fotó: Miskolczi Róbert) Egyelőre egy konkrét ügyben vélelmezi Pancza István kisgazda országgyűlési képviselő, hogy annak köze lehet az olajügyletekhez. Öt évvel ezelőtt meghalt két rendőr: Pancza István szerint egyikük olajügyekben vizsgálódott, s halála körülményeiben sok az ellentmondás, ezért vizsgálatot kért a megyei rendör-fökapitánytól. Hetekkel ezelőtt felröppent a hír, hogy a Békés megyei botrányok után Csongrád megyében is kiteríti a lapjait a Független Kisgazdapárt és vizsgálatot kezdeményez az olajügyek kapcsán. Erről bővebben nem értesülhetett a nyilvánosság, a kisgazdák azt mondották, hogy Pallag László Békés megyei kisgazda honatyánál vannak a bizonyítékok, majd ő továbbítja Csongrád megyébe az adatokat. Végül ez is megtörtént, s nagy várakozással tekintett a sajtó Pancza István, Csongrád megyei kisgazda elnök, országgyűlési képviselő tegnapi sajtótájékoztatója elé, bár a fővárosban Pancza képviselő már több médiumnak nyilatkozott az üggyel kapcsolatban. - Három ügyről kaptam dokumentumokat. Az egyik már most figyelmet érdemel, a másikban valószínűleg szintén vizsgálat lesz, a harmadik sorsáról most még nehéz beszélni - jelentette ki Pancza István a sajtótájékoztató kezdetén. A konkrét ügy, amelyben Pancza István bűnös üzelmeket, összefonódást, olajmaffiát sejt, egy 1994-es kettős rendőrhalál, amelyet akkor szerelmi tragédiaként tálaltak. 1994. február 22-én Makón Langó János alhadnagy a makói kapitányság épületében először lelőtte Bárányi Ildikó őrmestert, akihez érzelmi viszony fűzte, majd végzett magával is. A hivatalos magyarázatok szerint a két rendőr azért választotta a halált, mert közös jövőjüket nem tudták elképzelni. Ezzel szemben elsősorban Langó János özvegyének információira támaszkodva Pancza István több furcsaságot és ellentmondást fedezett fel az ügyben. Az özvegynél lévő feljegyzések szerint Langó (aki egyébként járőrként teljesttett szolgálatot Makón) részt vett a Makó melletti Restástanyán folyó olajszőkítések felderítésében (információink szerint ebben az ügyben nem indítottak büntető eljárást), s ott volt szentesi, hódmezővásárhelyi és ami még inkább figyelemre méltó, szeghalmi olajügyletek felderítésénél is. (Hogy hogyan kerülhetett oda, arra egyelőre nincs válasz.) Pancza István az öngyilkosság körülményeiről elmondta, hogy ismeretei szerint a lőfegyveren nincsenek rajta Langó János ujjlenyomatai, sőt, a férfi fején lőpornyomokat sem találtak. Ellentmondás volt abban is, hogy a helyszíni szemle szerint a jobb kezes Langó bal oldalon lőtte halántékon magát, a boncolási jegyzőkönyv pedig bal oldalra helyezi a bemeneti nyílást. Furcsállja a képviselő azt is, hogy a lövések zaját miért nem hallotta a makói kapitányság portaszolgálata. Találtak egy feljegyzést is Langó Jánostól, amely a halála előtt fél órával keletkezhetett. Erről az írásszakértő úgy nyilatkozott, hogy az Írás gazdája egészen biztosan nem akart öngyilkos lenni. Pancza István azt is figyelemre méltónak nevezte, hogy a halotti bizonyítvány a rokonság közül senki sem látta, csak a halotti anyakönyvi kivonatot. Hol lehet ez a dokumentum? A kisgazda képviselő adatait már a megyei rendőr-főkapitány tudomására hozta, s azt a válasz kapta, hogy a rendőrség vizsgálatot indít. Pancza István nem vont le az ügyben messzemenő következetéseket, de kijelentette: a nála lévő egyéb ügyekben ugyancsak vizsgálódni fog, bár úgy véli, ez nem az ő feladata volna. Arató László Lesz-e tettes olajügyben? Terjed, dagad az olajbotrány, amely már régen átlépett Békés megye határain. A nagypolitikát is felkavaró ügy hullámai mára Csongrád megyébe is megérkeztek. Arra voltunk kíváncsiak, olvasóink mit szólnak ahhoz, hogy néhány év csend után újra megyei olajügyekről hallhatnak. Varga István nyugdíjas energetikus: - Biztosan lesz olajügy a megyében is, csak éppen az a kérdés, hogy ki fogja elvinni a balhét. Szinte biztos, hogy „nagyemberek" is benne voltak az ügyekben, ám arra nem sok esélyt látok, hogy őket elmarasztalják majd a vizsgálatok befejeztével. Mindenesetre szerintem semmi meglepő nincs abban, hogy nálunk is van olajügy. Szélpál Lászlóné rokVarga István, Szélpál kantnyugdíjas könyvelő: - A mi megyénk sem kerülheti el a vizsgálatokat, hiszen mindenki jól tudja, hogy itt is ténykedett egy ideig néhány olajszőkítéssel foglalkozó társaság. A baj szerintem az, hogy ez az ügy már régen nem gazdasági, hanem politikai kérdés. És mivel az összefonódások szinte átláthatatlanok, nehezen tudom elképzelni, hogy a fentről irányító igazi felelősöket is megnevezzék. Gugi Sándor fűtésszeKárolyné) relő: - Mivel ma már a kormány is foglalkozik az üggyel,, szerintem rövidesen pont kerül a végére. Hogy a vizsgálatok majd mit derítenek ki, az már a jövő kérdése. De azon nem szabad meglepődni, hogy Csongrád megyére is kiterjesztették a vizsgálatot, hiszen itt is sokáig „olajoztak", így az sem lehetetlen, hogy efelett felsőbb helyeken is szemet hunytak. 1999. nov. l.—dec. 31. közötti időszakban Szeged frekventált helyén, exkluzív, 12-15 nm-es Üzlethelyiségek kiadók kiskereskedőknek igényes karácsonyi vásár lebonyolítására. Érd.: 06/203-239-686 vagy 06/203-327-003. Munkatársunktól Ma, csütörtökön este 7 órától ismét jelentkezik a Telin tévé magazinja, a „Mi ablakunkból". Az adásban dr. Ábrahám László ügyvéd beszél a szegedi A Telin „ablakából" ff postaládákbán a napokban megjelenő obszcén vicclapokról, a Parlamenti sarok vendége pedig ezúttal Molnár Róbert képviselő, az országgyűlés jegyzője. Megszüntetik a Dugonics téri kézműves vásárt: Tóth Károly, a Kézműves Kht. ügyvezetője és Makra László, a városüzemeltetési bizottság elnöke mondja el a véleményét az üggyel kapcsolatban. Sűró nap a torony alatt Munkatársunktól Igencsak mozgalmas napot zártak tegnap a város vezetői. Délelőtt Csonka Gábor stratégiai alpolgármester egy 18 fős kfnai delegációt fogadott. A Wei Nan városából érkezett küldöttséget gazdasági és kereskedelmi szakemberek alkották, akik Szeged beruházásaival, a városfejlesztés terveivel ismerkedtek, majd a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jóvoltából üzletember-találkozón is részt vehettek. Dr. Bariba László polgármester az Eko-Parkban a szegedi közalapítványok kuratóriumainak elnökeivel találkozott, s folytatott tárgyalásokat többek között a Szegedi Régiónkért Területfejlesztési és Környezetvédelmi Közalapítvány, illetve" a Szeged Közbiztonságáért Alapítvány képviselőivel is. Szakképzés, európai színvonalon Munkatársunktól A Csongrád Megyei Munkaügyi Központnál regisztrált munkanélküliek egyharmada szakmunkás végzettségű, sokan közülük már pályakezdőként kerültek az „utcára". Ez azt is bizonyttja, hogy a magyar szakképzési rendszer nem igazodik megfelelően a valós piaci igényekhez, a gazdaság elvárásaihoz. Ezt próbálta kiküszöbölni az a szakmai konferencia, melyet a Dél- Magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége rendezett a napokban Szegeden „Az eurokonform szakképzés kialakításáért a dél-alföldi régióban" címmel. Az előadók hangsúlyozták, hogy az országok közötti szabad munkaerő-vándorláshoz elengedhetetlenül szükséges a magyar képzési rendszer átalakítása, korszerűsítése és a szakmák megfeleltetése az uniós elvárásoknak. Egy olyan konzorciumot kívánnak kialakítani a szakemberek, mely kidolgozza a regionális szintű szakképzés feltételeit megteremtő munkaerőpiaci prognózis szakmai rendszerét. Az új program az állami, az önkormányzati, a gazdasági és a civil szféra együttműködésének összehangolásával közelíti meg a problémát. Felmérések szerint a pályaválasztásban érintett fiatalok 85 százaléka külső körülmények hatására, kellő ismeretek hiányában határozza el, mi legyen belőle. A másik gond az, hogy a végzős fiatalok nagy része nem kfvánja a tanult szakmáját gyakorolni. Földrajzi előadások Munkatársunktól Izlandról és a magyarországi ózonkutatásról szóló előadásra várja a közönséget október 28-én 17 órakor a JATE Ady téri épületének TTK előadótermébe a Magyar Földrajzi Társaság Szegedi Osztálya. Az előadóülésen dr. Rakonczai János docens és Fábián Tamás tanszéki munkatárs (JATE Természeti Földrajz Tanszék) „Izland - nem csak a tűz és a jég országa" címmel tart bemutatót az európai és amerikai lemez határán elhelyezkedő szigetről, majd Divéky Erika PhD hallgató beszél az ózon hatásairól, a magyarországi ózonhelyzetről és kutatási tervekről.