Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-27 / 250. szám

SZERDA, 1999. OKT. 27. EGY SZÁZALÉK 11 Biztosabb biztosítók? Védik az ügyfél titkát A szolgáltatások pénzt érnek a piacon „A kamara barométerként működik" Kürti Kiára. Nem fordított hátat az agrárvilágnak. (Fotó: Nagy László) Budapest (MTI) A Pénzügyminisztérium elkészítette a várhatóan 2001. január l-jén életbe lépő új biztosítási törvény koncepcióját - közölte Dobrev Klára, a pénzügyi tárca vállalkozási és sza­bályozási fóosztályveze­tő-helyettese. Elmondta: a szakmai szer­vezetek konszenzusán alapu­ló, s a leendő törvény alapját képező koncepció lényeges elemként megerősíti az ügy­félvédelmet, lehetővé teszi a devizaalapú biztosítások köté­sét és megteremti annak a le­hetőségét, hogy kialakítsák a pénzügyi problémákat előre jelző konszolidált felügyeleti rendszert. Rámutatott: kétlép­csős jogalkotási folyamatról van szó. A tervek szerint az új törvény 2001. január l-jén lép hatályba. Majd a második lépt­csőben, az Európai Unióhoz való csatlakozáskor újabb sza­bályozókat vesz át Magyaror­szág, így például beépítik a törvénybe a határon átnyúló szolgáltatások engedélyezését. Az elképzelésekben jelentős teret szentelnek majd az ügy­félforgalommal kapcsolatos szabályozásnak. Azt már a koncepció is megfogalmazza, hogy a ma­gánszemély ügyfelekkel kap­csolatban a védelemnek foko­zottan előtérbe kell kerülnie, különösen a biztosítók tájé­koztatási kötelezettségét ille­tően. Dobrev Klára emlékeztetett arra, hogy a biztosító társasá­gok nagyon sokszor bonyo­lult, néha érthetetlenül hosszú szerződéseket kötnek az ügy­felekkel. Ez a jogi apparátus­sal rendelkező vállalatok szá­mára nem okoz problémát, a polgárok számára viszont igen. Éppen ezért az új tör­vényben a pénzügyi tárca ki­fejezetten meg akarja fogal­mazni azokat a keretszabályo­kat, amelyek az ügyfelek, ezen belül pedig a magánsze­mélyek tájékoztatására vonat­koznak. A szerződések való­színűleg ezután sem lesznek egyszerűbbek, de az új tör­vény meghatározza azokat a kritikus pontokat, amelyeket megemlítette, hogy vannak olyan országok, ahol az ügy­fél számára hátrányos része­ket a szerződésekben nagybe­tűkkel kell írni. A főosztály­vezető-helyettes kifejtette: az új törvényben kísérletet tesz­nek arra is, hogy különvá­lasszák a fogyasztóvédelmet és az ügyfélvédelmet. Ma ugyanis az ügyfelek lényegé­ben minden problémájukkal a biztosítás-felügyelethez for­dulnak, még akkor is, ha az eset tipikusan a fogyasztóvé­delemhez tartozik. A leendő törvénynek ki­emelt része lesz az adatkeze­lés, hiszen a biztosítók na­gyon sok magánszemély va­gyonára, ingóságaira, ingat­lanjaira, egészségi állapotára vonatkozó bizalmas adatot kezelnek. E tekintetben a tör­vényalkotók erősíteni szeret­nék a biztosítási felügyelet szerepét. A biztosítókat várhatóan kötelezik majd arra, hogy megszövegezzék és bemutas­sák, miképpen vigyáznak az ügyfelek adataira, s milyen felelősséget vállalnak eze­kért. Kürti Klára 1974-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem iparkarának ag­rárszakán. Ezután hét esztendeig Szegeden, az állami gazdaságok kiren­deltségén dolgozott. Az agrárszakember útja in­nen a téeszszövetséghez, majd a még érdekképvi­seletként megalakult ag­rárkamarához vezetett. 1995-tAl a Csongrád Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara közgazdasá­gi irodavezetője, 1999 áprilisától közgazdasági igazgatója. - Az agráros múltnak egy huszárvágással vége szakadt, amikor 1995-ben a kereske­delmi és iparkamarához kerül­tem - emlékszik vissza a hir­telen jött váltásra Kürti Klára. - Nagyon szerettem a mező­gazdaságot, ehhez a területhez értettem igazán, ám amikor az agrár-érdekképviseletet átjárta a politika, úgy éreztem, men­nem kell. - Mennyire volt nehéz egy új területtel megismerked­ni, helytállni - ráadásul azokban az időkben, ami­kor az iparkamara is még csak az építkezésnél tar­tott? - Nem éreztem nehéznek a döntést és mai fejjel is jó lé­pésnek tartottam azt, hogy új témákkal, az iparral, a keres­kedelemmel, a szolgáltatások­kal ismerkedhettem meg. Eb­ből a székből a gazdaság egé­szét átláthattam, ami arra ins­pirált, hogy minden területet megismerjek. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara 1994 novemberében alakult meg az új kamarai tör­vény szellemében, vagyis amikor én beléptem a „cég­hez", ha a kamarai szervezetet nem is, de közgazdasági irodát nekem kellett a nulláról felépí­teni és megalakítani azt a csa­patot, amely ma már közgaz­dasági igazgatóságként a terü­letfejlesztéssel és az iparral is foglalkozik. - Az agrárvilágból azért lé­pett át a kereskedelmi és iparkamarához, mert za­varta a politika. Az új terü­let mennyire függetlenít­hette magát a pártoktól? - Teljesen független ma­radhatott, vagyis itt négy éven át csak a szakmával foglalkoz­hattam. Eleinte, mivel a tör­vény betűivel ellentétben a ka­mara nem kapta meg közfel­adatokat, a szolgáltatásokat nekünk kellett „kitalálnunk". Lestük a vállalkozók kívánsá­gait. Majd lassacskán meg­kaptuk a közfeladatok ellátá­sát is, attól kezdve a tevékeny­ség bővült, a kamarának súlya lett a gazdasági élet szereplői­nek körében. Az iroda (most már igazgatóság) elsősorban a kis- és középvállalkozók igé­nyeit elégíti ki, ók kémek se­gítséget adózási, társadalom­biztosítási ügyekben, szerepel­nek a pályázatokon. Emellett olyan elemzések készültek a megye gazdaságáról, amelyek szinte egyedülállóak az or­szágban. A kamara barométer­ként is működik, minden itt csapódik le, bármilyen új ren­delet jelenik meg, már csörög­nek a telefonok. Naprakészek lehetünk - a tagság, a vállal­kozók segítségével. - Érződik-e az a napi mun­kában, hogy módosul a ka­marai törvény, és már csak idő kérdése, hogy megsza­vazzák a kötelező kamarai tagság megszüntetéséről szóló passzusokat? - A mindennapokban még nem érezzük, milyen változá­soknak nézünk elébe. Rendez­vényeinkre ugyanannyian jön­nek el, mint korábban. A tör­vény életbe lépésekor nyilván sokan elgondolkodnak majd, érdemes-e megmaradni tagnak és tagdíjat fizetni. Én abban bízom, felértékelődnek a szol­gáltatásaink, és a vállalkozók rájönnek, kamarai tagként pél­dául ingyen jutnak hozzá fő­városi előadóktól azokhoz az információkhoz, amikért más­különben már most 14-16 ezer forintot kellene fizetniük a szabadpiacon. - Kapcsolatba került-e eb­ből a székből azzal a réteg­gel, amelyik a „mit ad a kamara" kérdéssel keltett hangulatot? - Természetesen. Általában akkor jöttek elő a bírálatok, amikor például valaki hitelhez szeretett volna jutni és azt kel­lett válaszolnom, az idei ka­marai keret elfogyott, jövőre lehet majd újra pályázni. Az utóbbi egy-két évben szeren­csére egyre kevesebb az ilyen telefon, sokkal inkább azt kér­dezik, mik a lehetőségeik. Csúnya szó a szemléletváltás, mégis azt kell mondanom, na­gyot fordult a világ. Amikor például az építményadó beve­zetését bejelentette az önkor­mányzat. elsó fölháborodásuk­ban sokan hívták a kamarát azért, hogy tegyen határozott lépéseket a rendelet megvál­toztatása érdekében. Ekkor el­mondhattuk, milyen megbe­szélések állnak mögöttünk, és nem akarom elkiabálni, de az építményadóban kedvező vál­tozások várhatók - a tárgyalá­sainknak is köszönhetően. - Mit vár a közgazdasági igazgató az új helyzettől, azt követően, amikor a kö­telező tagság intézménye nélkül kell a kamarának ugyanazokat a feladatokat ellátnia? - Optimista vagyok, hi­szem, hogy megtaláljuk azo­kat a szolgáltatásokat, amikre vevő lesz a vállalkozó. Fokote Klára Gyorsuló gyorsforgalmi Budapest (MTI) Novemberben kezdődik a 6l-es főút Kaposvárt észak­ról elkerülő szakaszának épí­tése - ezt az alapkőletétel al­kalmából jelentették be Ka­posvár határában, a megépí­tendő út nyomvonalán tartott ünnepségen. Manninger Jenő, a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai állam­titkára úgy fogalmazott: az szakasz lényegesen csökkenti majd a somogyi megyeszék­Hely forgalmát. Az elkerülő út része a kormány hosszú tá­vú terveiben szereplő M9-es gyorsforgalmi útnak, amelyet korábban déli autópályaként emlegettek. A kaposvári sza­kaszt eleve úgy tervezték, hogy a nyomvonala megfe­leljen a gyorsforgalmi út kö­vetelményeinek, mindössze a pályát kell majd szélesíteni az autóúthoz - mondta az ál­lamtitkár. Manninger Jenő beszámolt arról is, hogy szin­tén az M9-es részeként jövő­re megkezdődik a szekszárdi Duna-híd építése, 2001-ben pedig a Tornyiszentmiklós, Nagykanizsa, Letenye közötti szakasz építését kezdik el eb­ben a programban. A kapos­vári elkerülő út teljes költsé­ge mintegy 10 milliárd forint, de az államtitkár a sajtótájé­koztatón jelezte: szeremé ha 9 milliárdból meg lehetne építeni. Elmondta: a költsé­gekhez Kaposvár a területfej­lesztési alapból nyert támo­gatással, 150 millió forinttal járul hozzá. Az út egy felüljá­róval, egy aluljáróval és több kisebb híddal együtt, teljes hosszában három év alatt épül meg. Most az első csak­nem 5 kilométeres szakasz­hoz fogtak hozzá. VERHETETLEN DUAL KINALAT Alcatel One Toueh/SL bruW U 900 Ft" i>^tí 54 900 Ft** A Westel 900 Dual GSM készülékekből egyedülálló választékot kínál. Kedvére válogathat Egy márkás DUAL mobilhoz hozzájuthat már akár bruttó 11 900 Ft-ért**. Leteszi és viheti Biztos tehet benne, hogy nemcsak készüléke, hanem a Westet 900 folyamatosan fejlesztett hálózata is időben készen áll majd az 1800 MHz-en való kommunikációra A Kapcsolat bármely hullámhosszon elérhető tesz a megszokott módon. Közel háromnegyed millió előfizetőnknek igy ezután Is minden készülék és htvás egyértelmű bizonyíték: a jövó' már kézzelfogható. WESTEL 900 mintabolt: Sopron. Várkerület 81. t«L: 06-99/323-900.06-30/900-9024 Győr. Pélffy M. u. 1. t«L= 06-96/318-896. 06-30/900-9011 Htvátaloa ázUtkőtőlnk 06-30/930-6361,06-30/930-5253 Ofotért: Mosonmagyaróvár. Magyar u. 26-28. • Győr Plaza. Ofotért - Westel 900 szaküzlet: Győr. Gyír Plaza. Vasvári P. u. 7 • Sim Card Hungary Kft.: Sopron, Sopron Ptaza. Lakner Kristóf u. 35. • Mobil Bér Bt Győr. Kisfaludy u 9. • LSS Bt. Mosonmagyaróvár. Győri Kapu u. 1 • Győr. Árpád út. 39. • Molnár Elektronil Kft.: Csorna. Laky Döme u. 2. • Kapuvár. Cseresznye sor 2. • No. 1. GSI Mosonmagyaróvár. Magyar u. t. IcWtl I I BZ ílltllllltl • A kéaftWA cm* MM *00 aWUatfi lányéval hasanéViaéé " Caaé ÚJ WnvW m aWfVHBv^ kHtvc amig a kával*, tart. A/ Mng a kardé raailoL amatynak baAaatáaa után a kéarülék elvthatö Ar trafchoi 2A haw ttrlasatfraaaa* él 2Akl37S R havi tofgaknKR-ktdytrmény lartork. Mannádé 1230 kvak a WaaM V00 hiioaatáaU hfcéMé - S,manManl ZtS-t210. Siemens C25/SL" 14 900 FT FOtrs Keravill OFOTÉRT ööoöl Nokia 3210/SL bn«3V 000Fr **GAS Ka^ LEKÖT1 6720 Szegad. Kiss Menyhért u 1. Telefon: (62) 425-425 6800 Hódmezővásárhely. Deák Ferenc u. 15. Telelőn: (62) 246-911 Ct 40 212 212 TAKARÉKSZÁMLA egy új konstrukció, amely egyesíti a folyószámlák és a lekötött betétek előnyeit magasabb kamatot fizet, mint a folyószámlák a lekötött betéttel szemben havonta kétszer, kamatveszteség nélkül hozzáférhet a pénzéhez sávos kamatozású: az 50 000 forinttól 500 000 forintig terjedő részre 8,5% (EBKM 8,97), az 500 000 forint feletti részre 12,5% (EBKM 13,44) számos befizetési mód közül választhat, hogy külön betétlekötés nélkül, folyamatosan gyarapíthassa megfakarításait a számlanyitás díjmentes, a számla megnyitásához 50 000 forint indulóbetét szükséges WWW.CIB.HU BANK

Next

/
Oldalképek
Tartalom