Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-01 / 229. szám

4 HELYI TÜKÖR PÉNTEK, 1999. OKT. 1. MA A PAPÍR- ÉS NYOMDAI­PARI MŰSZAKI EGYESÜ­LET a Hungária Szállóban 10 órakor tartja előadását. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 10 órától a Szeged Megyei Jo­gú Város Önkormányzat Hu­mán Szolgáltató Központ és a Magyar Vöröskereszt Szeged Területi Szervezete ünnepi köszöntő műsort rendez az idősek világnapja alkalmából. FELHÍVJUK A MOZ­GÁSKORLÁTOZOTTAK fi­gyelmét, hogy 13 órakor az MTV1 műsorában (körzeti magazin) Rózsa Zoltán által feltalált, rokkantak számára készített elektromos meghaj­tású kocsiról láthatnak ripor­tot. A SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZBAN (Kálvin tér 6.) 13 órától a gyermekágyas időszakról, a szoptatás ideje alatti változásokról tartanak előadást, utána gyermekágyas torna. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 14 órától szerepjáték-klub. A KÉPTÁRBAN (Horváth Mihály u. 5.) 16.30 órakor „Ne vakolj a freskóra" cím­mel kiállítás nyílik. Megnyit­ja: dr. Berekné dr. Petri Idikó a Szegedi Aba-Novák Közala­pítvány kuratóriumi elnöke. A JUHÁSZ GYULA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONT nyug­díjasklubjában (Kossuth L. sgt. 53.) 17 órától „Legyél a barátom"-klub. A JUHÁSZ GYULA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT­BAN 17 órától szteppaerobik, vezeti: Dobó Zsanett és kobu­do keleti harcművészet, tájé­koztató bemutatás, vezeti: Könnye Csaba, 18 órától has­tánc, kondíciótánc, vezeti: Jó­zsa Margó. A BARTÓK BÉLA MŰ­VELŐDÉSI HÁZBAN 17 órakor, a Bocskai István Sza­badegyetem keretében dr. Szakály Sándor a Hadtörténeti Múzeum igazgatója „A Tria­non utáni évek Magyarorszá­gon" címmel tart előadást. ALSÓVÁROSON AZ APOSTOLOK TANYÁJÁN 18 órától zenés-táncos nosz­talgiaest. A TÖMÖRKÉNY IST­VÁN MŰVELŐDÉSI HÁZ­BAN (Magyar u. 14.) 18 órá­tól UNO-klub. A KONZERVGYÁR KLUBJÁBAN, 18 órától ze­nés-tát)cos nosztalgiaest. A BÁLINT SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZBAN (Temesvári krt. 42.) 18 órától megyei nyugdíjastalálkozó a Szakszervezetek Együtt­működési Fóruma szervezé­sében az idősek világnapja al­kalmából. A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ­BAN (Royal Szálló) 18 órakor „A Dél-Alföld jövője" címmel előadás. Vendég: Nógrádi Zol­tán Mórahalom polgármestere, a Dél-alföldi Területfejlesztési Tanács elnöke. Beszélgetőtárs: Tráser László újságíró. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) 14 órától szövő szakkör. A sándorfalvi baromfitelepen október 2-án és 3-án (szombat, vasárnap) 8-16 óráig, vágócsirke-eladás lesz 250 Ft/kg-os áron. * Uj dékán a természettudományi karon Nyitás és dinamizmus Dr. Mezősi Gábor: Sok múlik az egyetem új vezetésén is. (Fotó: Miskolczi Róbert) Dr. Mezősi Gábort, a Természeti Földrajzi Tan­szék vezetőjét választot­ták a József Attila Tudo­mányegyetem Termé­szettudományi Karának dékánjává. A professzor programjában az érté­kek megőrzése mellett a nyitás és'a dinamikus átalakítás szerepel az első helyen. - Jó dolog az, ha vala­kiből dékán lesz három hónappal az egyetemek összeolvadása előtt? Arra gondolok, hogy a kar le­hetőségeit, helyzetét alap­vetően meghatározzák majd az új intézményi ke­retek. - Valóban nem örömteli megbízatás most a dékánság, hiszen az utóbbi évtizedek talán legkritikusabb idősza­kát éljük. Jók a lehetőségek, de nagy a kockázat is. Ebből a helyzetből következik a legfontosabb feladat: az érté­kek megőrzése. A JATE egykor vezető kara létszámát tekintve a harmadik lesz a tíz integrálódó egység kö­zött, a BTK és az orvosi kar után. Ugyanakkor tudomá­nyos tekintetben, a minősí­tett oktatók száma alapján a TTK megelőzi a többi kart. A közeljövő eseményeit olyan mederben kell tartani, hogy értékek ne vesszenek el az átalakulás során. - Dékáni programjában kulcsszóként szerepel a nyitás. Milyen konkrét lépéseket tervez annak érdekében, hogy a kar nyitottabb legyen? - Az alapvető cél nagyon egyszerű: el kell érnünk, hogy minél több hallgató je­lentkezzen a karra. Ehhez nemcsak új szakokat, képzé­si formákat kell kezdemé­nyeznünk, hanem pontosan kell tudnunk, mire van igény. Felmérést fogunk ké­szíteni arról, honnan jönnek hozzánk a jelentkezők, vagyis melyek azok a képzé­sek, amelyek vonzáskörzete tágabb, mint a régió. Emel­lett nyomon fogjuk követni a nálunk végzett hallgatók sor­sát, hogy tudjuk, a nálunk szerzett végzettséggel hol, milyen állásban, milyen si­kerrel tudnak elhelyezkedni. Nyitni fogunk a „felvevőpia­cunk", vagyis a gazdasági szféra, a munkáltatók felé is. Túl a protokolláris találkozá­sokon, a vezető gyakorlati szakembereket a képzési ter­vek összeállításába, sőt, ma­gába az oktatásba is be sze­retném vonni, hogy közvet­lenül érvényesíthessék a le­endő munkavállalókkal szembeni igényeiket. A nyi­tás a kutatásra is vonatkozik: a szorosabb és szerteága­zóbb együttműködés remé­nyében élő kapcsolatot fo­gunk kialakítani a régió pi­acképes termékeket előállító cégeivel. Ebbe az elképze­lésbe kiválóan illeszkedik a város és az egyetem közös szándéka az ipari park létre­hozásáról, és a kormányzat elhatározása, hogy a kutatás támogatását ötszörösére nö­velik. így állami segédlettel olyan kutató laboratóriumo­kat lehetne létrehozni, ame­lyek később, piaci befek­tetők bevonásával és eladha­tó eredményekkel önállóvá, életképessé válhatnak. Fon­tosnak tartom a minőségbiz­Josítás bevezetését, melynek első lépéseként megfelelő információs rendszereket alakítunk ki úgy az oktatás­ra, mint a kutatásra vonatko­zóan. - Programjának másik vezérelve a dinamizmus. Mit ért ezalatt? - Ezek a tervek nem való­sulnak meg pusztán attól, hogy két-három vezető ki­cserélődik a kar élén. Az át­ütő változáshoz minden egyes embernek meg kell tennie a magáét. Természe­tesen az sem mindegy, mi­lyen lesz az új egyetem ve­zetése. Ha élnek majd az in­tegráció jelentette lehetősé­gekkel, nem félnek az ésszerű változtatásoktól, és támogatják a karok önállósá­gának növekedését, akkor rövidebb idő alatt komo­lyabb eredményeket lehet el­érni. Meggyőződésem, hogy az integráció jó dolog, hi­szen bővíti és megkönnyíti az együttműködés lehetősé­geit. így javíthatunk az okta­tás minőségén - ez pedig kö­zös érdekünk. Keczer Gabriella Elégedettek-e a betegek? Az Egészségügyi Me­nedzserképző és Minő­ségfejlesztési Központ által Szegeden, a közel­múltban szervezett ta­nácskozáson az egész­ségügyi szolgáltatások minőségének fejleszté­séről volt sző. Az OEP főosztályvezetője, dr. Nagy Béla a biztosító minőségbiztosítással kapcsolatos feladatait vázolta, előbb azonban egy, a témával szorosan összefüggő felmérés ré­szeredményét ismertette. A magyar egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása érdekében a hazai kórházak jelentős része vé­gez betegelégedettségi vizs­gálatokat. Az idei esztendő első felében készített kér­dőíves felmérés országosan összesített válaszaiból egye­lőre csak számszerű összesí­tés készült el, a részletes elemzés még várat magára. Az előzetes feldolgozásból azonban már most megáll­apítható, hogy a betegek ál­talában elégedettek a kórhá­zak szolgáltatásainak szín­vonalával, s a választ adók többsége megbízott az őt gyógyító orvosokban, nővé­rekben. Hiányosságok mutatkoz­nak viszont a betegtájékoz­tatás terén. A betegek kifo­gásolják, hogy a tájékoztatás főleg szóban, s nem írásban történik. A felnőtt páciensek kérdőíveinek eredményeihez hasonlóan a gyermekek többsége is csak közepesen elégedett a kórházi ételek minőségével, a környezettel. Van bőven tennivaló a hazai egészségügyi intézmények­ben klinikákon nyújtott szol­gáltatások minőségével. Az egészségügyi minőség­biztosításról kormányhatáro­zat rendelkezik, amelynek ér­telmében a biztosító csak a megfelelő minőségű egész­ségügyi szolgáltatásokat fi­nanszíroz(hat)ja. A koncep­ció szerint a minőségbiztosí­tás legfontosabb feladata, hogy a betegek számára a legnagyobb állapotjavulást segítse elő, a betegek jogai­nak maradéktalan érvényesü­lése mellett. Az egészségügyi szolgáltatóknak alapvető fel­adata kell, hogy legyen a gyógyításhoz szükséges sze­mélyi és tárgyi feltételek biz­tosítása. A problémát azon­ban az jelenti, hogy sok eset­ben ezek nem állnak rendel­kezésre. A minőségbiztosí­tástól elvárható követelmény az is, hogy csak olyan gyó­gyító eljárásokat nyújtson, amelyek a beteg számára biztos gyógyulást, vagy ja­vulást jelentenek. Ennek előfeltétele, hogy olyan jel­legű szabályokat írjon elő, amelyek a gyakorlatban be­tarthatók. A biztosító egyszersmind piacfelügyelő szerepkört is ellát, ami azt jelenti, hogy minden olyan egészségügyi szolgáltatást, amely mögött nincs minőség, visszaszorít. Ugyanakkor meghatározza, hogy egy városi, vagy me­gyei kórháznak mikor kell egy magasabb szintű ellátást nyújtó egészségügyi intéz­ménybe átadni a beteget. Ez az áthelyezés azonban nem lehet esetleges, hanem be­gyakorlott módszerek szerint történhet. Az OEP feladata az is, hogy figyelemmel kísérje a kórházakban, rendelőkben használt eszközök műszaki állapotát, illetve ellenőrizze hitelességét. E téren sok az elmaradás, mint ahogyan az úgynevezett háttérszolgálta­tások terén is rossz állapotok uralkodnak. A mihamarabb kívánatos lenne, ha az egész­ségügyi szolgáltatók verse­nyeznének egymással, és azokat, amelyek jobb minő­séget nyújtanak a betegek­nek, jobban finanszíroznák. Ma még azonban minden gyógyító intézmény ugyan­azt az összeget kapja, függet­lenül attól, mit nyújt ezért a pénzért. K. K. 75 éve miről írt a DM? Rendörattak A Szocialista Internacio­nálé hatvanéves évfordulójá­nak emlékére gyűlést tartott a budapesti szociáldemokra­ta munkásság. Propper Sán­dor nemzetgyűlési képviselő beszédet mondott a munkás internacionálé jelentőségéről és működéséről. A beszédet nagy lelkesedéssel fogadták. A kivonulásnál a Marseillai­se-t kezdték énekelni, s erre a rendőr főtanácsos figyel­50 éve meztette a tömeget, hogy ha az utcán is folytatják az éneklést, kénytelen lesz eré­lyesebb eszközökhöz folya­modni. Miután a tömeg folytatta az éneklést, a lovas rendőrök kivont karddal be­lévágtattak a tömegbe, s pil­lanatok múlva hangos volt a Thököly út a megkardlapo­zott emberek, nők és gyer­mekek kiáltozásától. (1924) Ösztöndíjból jegyzett Tervkölcsön Tíz méter papírt kérek, amit dekoráció céljaira is le­het használni - mondja Báto­ri Júlia az Irinyi kollégium növendéke, miután belép az egyik Kárász utcai üzletbe. Bent úgyanúgy, mint Szeged valamennyi üzletében, az ötéves Tervkölcsön-jegy­zésről beszélgetnek. Bátori Júlia önkéntelenül bekapcso­lódik, most, amikor erről a nem mindennapi és nem egy­szerű esetről van szó. Mint régi ismerősök fogadják Bá­tori Júlia szavait, hiszen aka­ratuk, cselekedetük egy és ugyanaz, minél több Terv­kölcsönt jegyezni. Bátori Jú­lia csak 300-at jegyzett, de nincs oka szégyenkezni, mert anyagi jövedelme csak az ösztöndíja, melyhez a népi demokrácia juttatta. (1949) 25 éve Nincs kalauz Lapunkban korábban már bővebben foglalkoz­tunk a Szegedi Közlekedési Vállalatnak azzal az elhatá­rozásával, hogy Budapest és Miskolc után kocsijain ok­tóber elsejétől bevezeti a kalauz nélüli utazást, jegy­kezelést. Valamennyi sze­gedi vonalon a villamoso­kon nem lesz ezután kalauz. A jeggyel utazók önmaguk kezelik érvényes menetje­gyüket a kocsikon elhelye­zett készülékeken. Ezek ke­zelése egyszerű. A Szegedi Közlekedési Vállalat gon­doskodott arról, hogy a ka­lauz nélküli közlekedésben a város minden részén áru­sítsanak menetjegyet. (1974) Vasárnapig Budapest az autók fővárosa Az öszi nagyüzemben Frankfurt után Budapest lett néhány napra az au­tók európai fővárosa, s bár a nemzetközi vásár­naptárban még nem jegy­zik a BNV területén ren­dezett eseményt, látnivaló bőven akad a vasárnapig nyitva tartó, ötvenszáza­lékos vasúti kedvez­ménnyel látogatható kiál­lításon. Sok újdonság egyenesen Frankfurtból érkezett, ilyen a Skoda Fabia, amelynek hazai forgalmazására azért várni kell még néhány hónapot. A Pors­che Hungária egyébként fél tu­cat márkával maga elfoglal egy kisebb pavilont, hiszen kell a hely a Volkswagennek, a Seatnak, a Skodának, az Audi­nak - legnagyobb szám a TT roadstere - és a Porsche sport­autóknak. A Suzuki nem túl hivalko­dó standján - anélkül is maga­san listavezető - az autók mel­lett a hírekre is figyeltek az új­ságírók. Kiderült, hogy nagy lendülettel folyik a General Motors-szal közös új kisautó gyártásának előkészítése, a praktikus, többcélú egyterű mintadarabjai október végére készülnek el. 2000 januárjában pedig legördül az esztergomi futószalagról az új autó. A Wallis Motor két márká­nak is generálimportőre, a Ro­verek közül természetesen a 75-ös állt a fő helyen, igazi meglepetésekkel azonban a BMW szolgált. Elhozta az X5 fantázianevű luxusterepjárót, nem titkolva, hogy ezzel a má­sik német csillagos modellnek kíván erős konkurenciát terem­teni. Azoknak, akik megelég­szenek két kerékkel, egy esőál­ló, bukósisak nélkül vezethető, biztonsági övvel felszerelt mo­torkerékpárt kínál a BMW ­egyelőre elég borsos áron. A Citroen az egyterű Xsara Picasso modelltől várja, hogy komoly versenytársa legyen a szegmensben divatot teremtő Renaultnak, s erre - az autó formavilágát és műszakai tar­talmát tekintve - van is esélye. Ha az egyterűeknél tartunk, a villámkarriert befutó Toyota Yaris is „felfelé" teijeszkedik, azaz helyet kér ezen a piacon. A Mercedes az új S osztály kupéjával jelentkezik Buda­pesten, az elődmodell bálná­nak csúfolt változatánál jóval kecsesebb, harmonikusabb vo­nalvezetés méltó a csillagos márkához. A kocsi alapára har­mincmillió forint feletti, a BNV területén kiállított válto­zat körülbelül negyvenmillió. Állítólag így is elő kell jegyez­ni. Kovács András Tárlatnyitás Munkatársunktól A szentendrei Ferences Gimnázium Limes című fo­lyóiratának munkatársai ren­deznek kultúrtörténeti kiállí­tást a Dugonics András Pia­rista Gimnázium aulájában. Az „Et soles melius nitent ­Fényesebben ragyog szürke nappalunk" mottójú tárlatot október 1 -jén 18 órakor dr. Tar Ibolya, a JATE klasszi­ka-filológia tanszékének ve­zetője nyitja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom