Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-21 / 246. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. OKT. 21. BELFÖLD 3 röviden Töltéserősítés Sárpilis (MTI) Üzembe helyezték szerdán a Szekszárd-Báta árvízvédelmi öblözet most elkészült, az árvízvédelmi előírásoknak megfelelő töltéserősítését. A 250 négyzetkilométeres árterületnek ez a korábban leggyengébb láncszeme hét település Báta, Bátaszék, Decs, Ocsény, Sárpilis, Szekszárd, Várdomb - több mint 17 ezer lakosának biztonságát veszélyeztette. Egyúttal ígéretet tett a folytatásra, a Siótorok-Paks úgynevezett kettes árvízszakasz 12 kilométeres töltésének jövő évi megerősítésére. Állatetetö- és itaté állomás Letenye (MTI) Az európai uniós normákhoz igazodó újabb állatetetőés itató állomást készített el a vérségi Lifestock Kft.: csütörtöktől a letenyei határátkelőn is pihenőhely és takarmány váija az itt átfuvarozott állatokat. Az EU tagországaiban természetes követelmény, hogy élő állatot csak kíméletesen, az állatok igényeinek figyelembe vételével lehet szállítani. Ezért az utat eleve úgy szervezik, hogy a szállítmány lehetőleg nyolc órán belül célhoz érjen. Japán technika Nagykörös (MTI) Új üzemet épített Nagykőrösön a japán Sanshin elektronikai cég. Az 1,3 milliárd forintból megvalósult beruházás keretében elkészült egy 4200 nm alapterületű üzemcsarnok, ahová a legkorszerűbb technikát képviselő gépsorokat telepítettek. Ezeken autórádiók, CD-lejátszó berendezések áramköreit, mobiltelefonok elektronikus egységeit állítják majd elő. e hónap végétől fokozatosan felfuttatva a termelést. Az üzem vámszabadterületként működik, ami annyit jelent, hogy a beérkező alkatrészek itt összeállítva exporttermékként. leegyszerűsített eljárással utazhatnak tovább. Gépvásárlás Nyíregyháza (MTI) A legutóbbi két évben 5 milliárd forintot költöttek gépvásárlásra és lízingelésre a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vállalkozások. A gazdálkodók 1998-ban nettó 3 milliárd 466 millió forintot fordítottak gépvásárlásra. Az idén. a központi támogatás májusi felfüggesztéséig 1 milliárd 599 millió forint volt ez az összeg. Október 1-étől ismét lehet pályázni támogatásra. A területfejlesztési tanács 261 kérelmezőnek 242 millió 701 ezer forintot adott gépvásárláshoz, melynek együttes összege 1 milliárd 258 millió forint lesz. Egererdö Rt. Eger (MTI) Fennállásának 30. évfordulója alkalmából az Egererdő Erdészeti Rt. nevet vette fel a Mátrában, a Hevesi dombvidéken és a Bükk nyugati részén gazdálkodó erdészeti vállalat. Az 1969-ben létrehozott vállalat 1993-ban alakult állami tulajdonú rt.-vé, s mostanáig Mátra-Nyugatbükki Erdő és Fafeldolgozó Rt. néven működött. A kárpótlás során 16 ezer hektár erdő került ki a kezelésükből. Ma 72 ezer hektárnyi, nagyrészt összefüggő erdőterületen gazdálkodnak: fő profiljuk a fakitermelés, a vadgazdálkodás és a parkettagyártás. Nagy Imre-emlékplaketteket adott át az elnök A forradalom valódi arca Zsombolyai János filmrendező átvette a Nagy Imre-emlékplakettet Göncz Árpád köztársasági elnöktől. (MTI Tele fotó: Rózsahegyi Tibor) Budapest (MTI) Az 1956. évi forradalom és szabadságharc 43. évfordulója alkalmából Göncz Árpád köztársasági elnök Nagy Imre-emlékplaketteket adott át szerdán a Parlament Munkácsy-termében. A köztársasági elnök, egyben a Nagy Imre Emlékplakett Kuratóriumának elnöke méltatásában szólt arról, hogy a kitüntetettek tevékenyen hozzájárultak 1956 valódi arcának megismertetéséhez. A végleges értékelést a fiatal generáció tagjainak kell kimondaniuk, „akiknek nem szorul össze a torkuk" 1956 forradalmi eseményeinek említésekor - mondta Göncz Árpád. A Nagy Imre Emlékplakett Kuratóriumának javaslata alapján adományozott elismerésben részesült: Domahidy Miklós drámaíró, az emigrációban írt Könyörtelen évek című kötetéért, amelyben hitelesen mutatta be a forradalom történetét; Timothy Garton Ash brit történész és politológus, aki a rendszerváltásról írt tudományos és népszerű műveiben nagy figyelmet fordított a magyar forradalom problematikájára; Joachim Gauck, az egykori Német Demokratikus Köztársaság Állambiztonsági Minisztériumának iratait felügyelő szövetségi biztosa, akinek németországi tevékenysége és magyarországi személyes fellépései nagy segítséget nyújtottak a múlt feltárásához és a zárolt iratok megismeréséhez; Kabdebó Tamás író, történész, aki a Danubius-Danubia című regényében nagyszabású emléket állított a forradalomnak; Kahler Frigyes jogtörténész, aki Brusznyai Árpád életéről és haláláról írt könyvében méltó emléket állított a forradalom veszprémi mártírjának; Kapiller Imre főlevéltáros. aki a rendszerváltás óta feltárta a forradalom Zala megyei történetét, s e témában számos publikációt írt; Kiss Tamás jogász, az 1956-ban Szegeden működő Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetsége (MEFESZ) egyik alapítója, aki köztisztviselőként éveken át koordinálta és szervezte az 1956-os megemlékezéseket és nagy munkát végzett az 1956-os emlékművek, különösen a Kossuth Lajos téren felállított emlékláng elhelyezése érdekében; Lipták Béla, az 1956-ban Szegeden létrejött MEFESZ egyik alapítója, aki amerikai emigrációjának éveiben lankadatlanul küzdött a magyar forradalom becsületének helyreállításáért, és következetesen támogatta a magyar ellenzék ez irányú hazai tevékenységét; Lossonczy Tamás festőművész, aki 1956nak szentelt grafikai műveivel még a Kádár-rendszerben hozzájárult a forradalom szellemének ébrentartásához; Nádas Péter író, az Emlékiratok könyve című regényéért, amelyben hitelesen mutatta be a forradalom történetét, s a hazai irodalomban először nevezte forradalomnak az 1956ban történteket; Rácz Sándor, a Nagybudapesti Munkástanács egykori elnöke azért a tevékenységéért, amellyel a 1970-1980-as években következetesen küzdött a forradalom emlékének ébrentartásáért; Schreiber Tamás újságíró. aki 1956 után ébren tartotta a francia sajtóban és a tudományos életben a magyar forradalom emlékét, és írásaival tájékoztatta a francia közvéleményt; Sulyok Vince író, történész annak elismeréseként, hogy norvég nyelvű irodalmi és történelmi műveiben folyamatosan emléket állított a forradalomnak; Tischler János történész, aki a fiatal tudósnemzedék kiemelkedő tagjaként feltárta a lengyel-magyar kapcsolatok történetét, különös tekintettel az 1956-os forradalomra; Varga F. János filmdokumentátor történész az 1956-ról szóló, főleg külföldi dokumentumfilmek és filmtöredékek összegyűjtéséért és bemutatásáért; Zsombolyai János filmrendező az 1956-ról szóló, mély átérzéssel és színvonalas rendezői és operatőri munkával készült dokumentum- és játékfilmjeiért; Puchert János nyugállományú alezredes azért az önkéntes gyűjtőmunkájáért, amellyel egy évtized óta elősegíti elsősorban a forradalom vidéki eseményeinek kutatását is. Budapest (MTI) A jövő héten nyilvánosságra hozzuk azokat a dokumentumokat. amelyek bizonyítják, hogy panamák történtek két évvel ezelőtt, amikor a tv2 tulajdonosa, az MTM-SBS-konszern frekvenciát kapott - közölte szokásos szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Csurka újabb bizonyítékokat ígért Frekvenciapanama? Pártjának elnöke. A politikus szerint az ORTT bizonyos vezetői meghamisították a szerződést. Állítása szerint erre azért volt szükség, mert a testület nem járult hozzá, hogy a pályázatban vállalt 10,63-ról a maximális 15 százalékra emeljék a csatorna által sugározható reklámok időarányát. Csurka István szerint a szerződéskötéskor az ezt tartalmazó oldalt egyszerűen kicserélték. így a dokumentumba a 15 százalékos szövegváltozat került be. Hozzátette: az említett lapokról hiányzik a kisgazdapártot képviselő Nahlik Gábor aláírása, míg az ügyben az ORTT-t meghatalmazottként képviselő személy kézjegye nem hasonlít a MIÉP által beszerzett más dokumentumon szereplőkhöz. Porcelánhamisítók Herenden Herend (MTI) Megközelíti a 100 millió forintot az a kár, amelyet a herendi Porcelánmanufaktúra Rt.nek okozott hét éven át egy bűnbanda - jelentette be Horváth Imre ezredes, veszprémi rendőrkapitány szerdai sajtótájékoztatóján. Elmondta: a „hetek bandájának" három tagját, a vezető triót - T. László 28 éves és S. József 49 éves herendi lakosokat, valamint P. József 32 éves csehbányái lakost már előzetes letartóztatásba helyezték. Valamennyiük ellen lopás, sikkasztás és csalás, valamint szerzői jogok megsértése miatt folytatnak eljárást. Az ezredes közlése szerint valamennyi gyanúsított beismerő vallomást tett. A veszprémi rendőrség szeptember 29-én rendelte el a nyomozást, s mostanra minden előzetes elképzelést felülmúló porcelánhamisítási bűnügyre derítettek fényt. Hét herendi, illetve környékbeli személy került a rendőrség látókörébe, akik valamennyien a manufaktúra dolgozói: rajzoló, festő, korongozó, csiszoló és raktáros foglalkozásúak. A házkutatások során nagy mennyiségű félkész porcelánt, festéket és festékaranyat, valamint márkajelzéseket s mintamatricákat találtak náluk. - Roppant jól szervezett bűnözői csoportról van szó mutatott rá a kapitány -, akik heten hét éven át fosztogatták a világhírű gyár raktárait, illetve hamisították a nagy értékű porcelánt. A félkész porcelánhoz úgy jutottak hozzá, hogy azt átdobták a gyár kerítésén, vagy felvásárolták magánházaknál. úgynevezett festetlen fehéráruként. 1991-ig ugyanis legálisan hozzá lehetett jutni Herenden a festetlen porcelánhoz. Az is bevett módszereik közé tartozott. hogy gyengébb minőségű, nem a manufaktúrában készült porcelánt festettek meg herendi mintákkal. A lopott és hamisított porcelánok nagy része étkészlet, de rengeteg festett figura is található az arzenálban. Horváth Imre tudatta: nyomozást folytatnak még két megyében és Budapesten. A szálak külföldre is vezetnek, hiszen a hamisítványok döntő többsége nyugatra vándorolt. jegyzet A szent tehén A

közvélemény-kutatásokból úgy tűnik, egyértelműen tetszik a népnek egyetlen miniszter asszonyunk, az igazságügyi tárca vezetője, aki már hónapok óta az Orbán-kabinet legnépszerűbb politikusa. Nem véletlenül, hiszen Dávid Ibolya mindig csinos, világosan, közérthetően fogalmaz, és annak ellenére, hogy rendre konfliktusokat felvállaló harcias amazonnak bizonyul, képviseli a hagyományos női értékeket is. Sokan csodálják. Mert határozott döntésével annak idején megakadályozta, hogy Göncz Árpád a közhangulat ellenére elnöki kegyelemben részesítse Kunos agrobankárt; mert pártelnökként vasakarattal irányítja, összefogja és rövid gyeplőn tartja az MDF-et; mert a vértanúk emléknapján bátor honleányként demonstrált és megfontolt politikusként szónokolt Aradon. Mostani gondolatmenete - mármint, hogy az igazságszolgáltatás nem lehet az államszervezet bírálhatatlan szent tehene - ugyancsak nagy sikerre számíthat, már csak azért is, mert a dakota ló után az indiai zörgő csontú pára is bizton bevonul közéletünk állatkerti példatárába. Dávid Ibolyának persze igaza van abban, hogy a polgárok számára biztosítani kell a büntetőügyek ésszerű határidőn belüli elintézéséhez való jogot, minthogy ez is az alapvető emberi jogok közé tartozik. Ilyen panaszok miatt nem véletlenül nyertek már magyar állampolgárok is kártérítési pereket Strasbourgban. Mindannyian ismerhetünk rétestésztává nyúló bírósági eljárásokról szóló hajmeresztő történeteket, ezért hajlanánk is rá, hogy hőzöngve bólogassunk. Csakhogy miután Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke hűvös józansággal megvilágítja az összefüggéseket, a jogban kevésbé járatos választópolgár is úgy érezheti: talán nem kellene a kormányzatnak konkrét ügyekben ilyen vehemenciával állást foglalnia. Nem lenne jó egy olyan országban élni, ahol az igazságügy-miniszter ugyan nem kérdőjelezi meg a bírói függetlenséget, ám kritikái, állásfoglalásai a közvetett befolyásolás szándékának gyanúját keltik. M

indez persze nem azt jelenti, hogy az áhított cél érdekében a kormányzat ne tehetne semmit: sértő nyilatkozatok helyett alkotmány adta joga, hogy törvénymódosításokat kezdeményezzen a parlamentben. Dávid Ibolya a bírói függetlenségről Ésszerű határidőket! Budapest (MTI) Az igazságszolgáltatás nem lehet az államszervezet szent tehene, amelyet más szervek részéről kizárólag hódolat illet, nem bírálat - áll Dávid Ibolya igazságügy-miniszter nyilatkozatában, amelyet szerdán bocsátott a sajtó rendelkezéséVéleménye szerint egyik dolog ugyanis a bírói függetlenség. és másik dolog a bírói felelősség, amelynek egyik el nem hanyagolható eleme az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása. - Amikor tehát a végrehajtó hatalom az utóbbi fontosságát hangsúlyozza, nem a bírói függetlenségbe avatkozik be. hanem alkotmányos felelősségéből eredő kötelességét teljesíti - tartalmazza a nyilatkozat. Dávid Ibolya az utóbbi napok vitáival kapcsolatban hangsúlyozza: azok középpontjában nem a Kovács-ügy áll, az csupán jelzésértékű példa annak illusztrálására, hogy a bírósági munkaszervezés tekintetében akad még javítani való. A miniszter kitér arra, hogy a végrehajtó hatalom az ország közbiztonságáért és jogbiztonságáért viselt felelősségéből eredően - köteles folyamatosan figyelemmel kísérni az igazságszolgáltatás munkáját. és haladéktalanul megtenni azokat a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, amelyek egyebek között a bírósági ítélkezés meggyorsítását szolgálják. - Ilyen lehet például bizonyos eljárások egyszerűsítését segítő törvénymódosítás kezdeményezése. a bírói létszám emeléséhez, vagy a bíróságok technikai bázisának fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközök biztosítása, netán a bírósági munkaszervezés hatékonyabbá tételének kezdeményezése. Mindez a legcsekélyebb mértékben sem csorbítja a bírói függetlenséget - derül ki a miniszter nyilatkozatából. Az igazságügy-miniszter felhívja a figyelmet arra, hogy a polgári és a büntetőügyek ésszerű határidőn belüli elintézéséhez való jogot a polgárok számára az alkotmány és Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásai is biztosítják. Dávid Ibolya jelzi: mindezek alapján az igazságügy-miniszternek - mint az államot az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásokban képviselő kormánytagnak - nem csak joga, de kötelessége is felhívni a bíróságok figyelmét az emberi jogok tiszteletben tartásának követelményére. - Annál is inkább, mert a strasbourgi panaszok jelentős része a bírósági eljárások elhúzódására vonatkozik, és számos ilyen esetben kellett már Magyarországnak kártérítést fizetnie az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján fogalmaz Dávid Ibolya. Álláspontja szerint a létező problémák felvetése az igazságügy-miniszter részéről nem jelent olyan beavatkozást a bíróságok működésébe, amely a jogállamiság elvei alapján megengedhetetlen lenne.