Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-02 / 230. szám

SZOMBAT, 1999. OKT. 2. BELFÖLD 3 röviden Idősek háza Miskolc (MTI) Miskolc avasi városrészében, egy már kihasználatlan bölcsőde teljes felújításával és átalakításával elkészült a város legújabb idősek háza, amelyet a tulajdonos Miskolc-Avas Gesztenyés Kerti Idősek Otthonáért Alapítvány működtet. A város ötödik ilyen otthonháza 52 lakót fogadhat. A 30-40 nm alapterületű, kétágyas lakóegységek mindegyikéhez fürdőszoba és saját parkrész is tartozik. Egy egységet - az alapterület függvényében 1,2, 1,5 és 2 millió forint belépti díjért vehetnek birtokba az igénylők. Az emelt szintű napi ellátás személyenként 1200 forintba kerül. Jelképek Nyíregyháza (MTI) Az államalapítás ezredik évfordulójára millenniumi emlékművet állíttat és egy évezredköszöntő jelképet készíttet Nyíregyháza. A helytörténet kiemelkedő momentumát szimbolikusan megjelenítő emlékmű a város legújabbkori alapítóit, gróf Károlyi Ferenc földesurat és Petrikovics János szarvasi csizmadiamestert ábrázolja majd. A köztéri alkotáson - amelyet a terv szerint 2001. augusztus 20án lepleznek le - látható lesz az egykori telepítőlevél szövege is. Alapkőletétel Tatabánya (MTI) A 2001. év elejére teljes egészében elkészül a dán Grundfos-cég új szivattyúgyára Tatabányán — jelentették be az ünnepélyes alapkőletételkor. Az üzem első egysége alig egy esztendő alatt megépül a tíz hektáros területen; egy 14 ezer négyzetmétes alapterületű csarnokban akkor négyszázan jutnak munkához. A beruházás végére a foglakoztatottak száma eléri az ezret. A Grundfos-konszern a világpiacon a szivattyúgyártás egyik vezető cége. Orbán Péter a Karancsi- ügyről nem nyilatkozott Kistelek túlteljesítette a tervet „A Karancsi-üggyel kapcsolatban a vizsgálat lezártáig, még kéthárom hétig nincs mit mondanom" - hárította el az első, természetesnek tűnő kérdést dr. Orbán Péter országos rendőrfőkapitány csütörtökön Kisteleken. így a vezérőrnagyot arról faggattuk, milyen eredményeket ér el a magyar rendőrség - más területeken. Csütörtökön adták át az új Kisteleki Rendőrkapitányságot. Az eseményre eljött dr. Orbán Péter vezérőrnagy, országos rendőr-főkapitány is, akit - mivel a Karancsiügyről nem kívánt nyilatkozni - a kapitányság-avatás jelentőségéről, a Csongrád megyei rendőri munka központi értékeléséről kérdeztünk. - Milyen érzésekkel vett részt az új kisteleki kapitányság aratóján? - Nagy örömmel jöttem ide, hiszen a mai szűkös gazdasági helyzetben ritka, hogy kapitányságot tudjunk átadni. Igazat mondok, ha azt állítom, hogy a rendőrségnek van a legrosszabb közintézmény-hálózata ma Magyarországon. Örülünk, ha egy-egy helyen sikerül egészséges, jó munkakörülmények közé helyezni a rendőröket, és így tiszta, világos környezetben tudjuk fogadni az ügyüket intéző polgárokat. Ezt az épületet kisteleki kapitányság meg is érdemli, ugyanis az ismeretlen tettes ellen indított felderítések több mint ötven százaléka eredményesen zárul. Tudni kell, hogy keményen követelő parancsnok vagyok és limitet állítok fel a kapitányságok számára a még elfogadható teljesítményekről. Egy Kistelek méretű kapitányságnál ez a limit negyven százalék. Ezt ők túlszárnyalták, s az utóbbi években hatékonyan rendet tettek az E75-ös út mentén, visszaszorították a prostitúciót, eredményesen lépnek fel a betöréses lopások ügyében. Ha még egy kicsit jobban jeleskedik a kapitányság, akkor - mivel nagy ,,Kemény parancsnok vagyok és limitet állítok fel a kapitányságok számára" - jelentette ki Orbán Péter főkapitány. (Fotó: Gyenes Kálmán) az átmenő forgalmuk - a határ felé tartó lopott autók közül is többet meg tudnak fogni. - Pár éve Szegedet még a bűn városaként emlegették. Ön szerint lehet-e még ezt a megfogalmazást alkalmazni akár Szegedre, akár az egész megyére? - Csongrád megye nincs könnyű helyzetben, mivel az elmúlt években és az idén is úgy kellett dolgozniuk az itteni kollégáknak, hogy a szomszédos országban, nem messze a határtól háború dúlt. A megye főkapitánysága ezért sok segítséget kap tőlünk, az ország más területeiről vezényeltünk át rendőröket és technikai felszerelést. Úgy érzem, ez a megerősítés jó hatással volt a közbiztonságra is. Szeged vagy Csongrád megye nem azonos a bűnnel, bár biztos sok dolog van, amit még javítanunk kell. Úgy látom, eredményes, kiegyensúlyozott és higgadt rendőri munka folyik a megyében. Külön szeretném kiemelni a szerb rendőrökkel folytatott sikeres, korrekt és folyamatos határmenti együttműködést. - Mennyiben befolyásolja ennek a megyének a rendőri munkáját, ha a schengeni határ itt húzódik majd? - Az, hogy a határ itt lesz, nyilvánvalóan egyfajta felemelkedést jelent majd, hiszen a schengeni normák szerint korszerű, nagy áteresztőképességű határátkelőkre van szükség. Emiatt elsősorban a határrendészeti területen várható jelentős fejlesztés. Sokkal szigorúbban és sokkal jobb technikai feltételekkel kell majd őriznünk a zöld határunkat, gyorsnak és hatékonynak kell lennünk, s ez komolyan befolyásolja majd az ország közbiztonságát is. - Az országos rendőri vezetés milyen bűncselekményeket kezel kiemelt figyelemmel, várhatók-e újfajta bűncselekmények megjelenése? - Rangsoroljuk a problémákat, s ennek érdekében folyamatosan értékeljük a közbiztonság helyzetét. Úgy érzem, még mindig a vagyon elleni bűncselekmények helyzete a legsúlyosabb kérdés, ezen belül pedig a betöréses lopások és a gépjármű lopások ellen kell hatékonyan fellépnünk. Mindkét területen azonban jelentős javulás tapasztalható, kevesebb ilyen jellegű bűncselekmény történik, azonban a tettesek elfogásában lényeges javulást kell elérnünk. - Marad-e energiájuk a tanyavilágot ellenőrizni, vagy magukra maradnak a tanyákon élők? - Nem maradnak magukra, a rendőrség eljut a tanyákra is. A érintett főkapitányságok külön gondot fordítanak ezekre a területekre. Van szolgálati lóállományunk és reményeink szerint a kisebb városi kapitányságoknak terepjáró gépkocsikat bocsáthatunk majd rendelkezésre. Ezen túl néha a levegőből is megnézzük a tanyákon élőket, s ha a helikopterből valamilyen rendellenességet észlelünk, akkor értesítjük a földön szolgálatban lévő rendőröket. Arató László A magyar történész és közíró a nemzeti önelemzés során sohasem felejti el megjegyezni, hogy egyedül vagyunk, magunkra maradtunk... Mármint Európa jobb sorsra érdemes nemzetei között. A magyarság mai viszonya a sorsfordító kérdésekben a kisebbségben élő (tehát a nehezebb helyzetben lévő) nemzetrész tetteiben, illetve viselkedésének értékrendjében mérhető le. Ebben az évszázadban, Trianon után a magyarság kisebbségi sérelmeinek kezelésében mindvégig kivétel - békés, mondhatnók pacifista kivétel - volt Európa ezen részén. Sérelmeinket, az elszenvedett veszteségeket sohasem próbáltuk pokolgépekkel vagy egyéb drasztikus eszközökkel megtorolni. Szervezkedéseink - például 1956 táján egyértelműen jogszerző Magyarnak lenni (13.) Arad üzenetei kezdeményezések voltak, a budapesti eseményektől függetlenül, viszont azok árnyékában. Önérzettel és szigorú türelemmel igyekeztünk kezelni ki-kiújuló konfliktusainkat. A csúcson álló értelmiségeink adott alkalommal öngyilkosságuk felajánlásával figyelmeztették a mindenkori hatalmat a tarthatatlan eseményekre és lépésekre eredménytelenül Történelmi önuralmunkat szinte mindenki félreérti. Pedig a jelzés egyértelmű: nem akarunk beolvadni. Keressük az együttélés lehetőségeit, gerillaháborúk és robbantgatások nélkül Ki lesz ebben a partnerünk? Ez a jelen. A múltunk egyik legtisztább forradalmát 1848-49ben vívtuk. Európa két csendőre fogott össze ellenünk - az osztrák császár és az orosz cár abban az egyben egyetértett, hogy a magyar forradalom eltiprása birodalmaik megmaradásának záloga. így is cselekedtek. Mindez Aradhoz vezetett, október hatodikához, a tizenhárom vértanú kivégzéséhez. Haynau nem véletlenül választotta ezt a dátumot: október 6. az 1848-as bécsi forradalom, Latour hadügyminiszter kivégzésének időpontja volt, a bosszúra szomjas számára fontos időpontAmit Arad ezen dátum kapcsán üzen a számunkra: bár az európai nagy sakkjátszmában valóban magunkra maradtunk, kiszolgáltatva a két fogvicsorgató fenevadnak, a honvédsereg vezérkara annyira nemzetközi volt, hogy jelezte: a földrész népei valóban velünk tartanak. Bem József tábornok a lengyelek soha el nem múló szolidaritását jelentette számunkra. A vértanúk közül Damjanich János, Knézich Károly, Pöltenberg Ernő, Leiningen Károly, Schweidel József a birodalom népeinek üzenetét hozta: ők velünk vannak, az életük árán is... Ez a jelzés akkor vált még nyilvánvalóbbá, amikor kitudódott: a tábornokok megszökhettek volna a tudatosan felületes orosz fogságból, ők azonban inkább vállalták a sorsukat. Tehát 1848-49-ben nem voltunk egyedül - viszont a szervezett túlerő sokkal jelentősebb volt, mint a szervezetlen, egyéni kezdeményezéseken és döntéseken alapuló segítség. Ez utóbbi egyéni tragédiákhoz is vezetett, mint ahogy Arad is ezt bizonyítja. Most, hogy az aradi vértanúk 150 évvel ezelőtti áldozathozatalára emlékezünk, okvetlenül meg kell említeni: 1949-ben, a 100 éves évfordulón történelmi esélyt szalasztott el az akkori magyar kormány az aradi vértanúk emléke és a nemzettudat méltó ápolására. Akkor ugyanis a románok részéről megvolt a fogadókészség az ügyek rendezésre - a magyar illetékesek, felelősségük teljes tudatában viszont kijelentették, hogy semmi közünk a tábornokokhoz! A jövő héten felavatandó aradi emlékpark kései pótlása az elszalasztott esélyeknek. Egyúttal kiszabadul fogságából a Szabadságemlékmű is, méltóbb helyre kerülve a Marosparti városban. S ami talán a legfontosabb, az Arad újabb üzenete: a szomszédainkban cselekvő erővé lépett az az EU-kényszer, ami elősegíti északon például a párkányi híd újjáépítését, Aradon pedig az emlékpark létét. Pataki Sándar jegyzet 4 szelídség napja? S

okféle napot ünneplünk és ünnepeltünk. Van például bányásznap, vasutasnap, repülőnap, rendőrnap, a kihívás napja, dohányzás ellenes világnap, anyák napja, újabban apák napjáról is hallani, és ha igen, akkor ez a nap nem keverendő össze az éjszakával, amikor az apák szívósan és bánatosan kocsmáznak... Ha birtokunkban van egy több szempontból is lejárt, régi szovjet naptár, akkor abban láthatjuk, hogy napjuk volt a határőröknek, a gázszerelőknek, a geológusoknak, a pioníroknak, a papírgyűjtőknek, a villamosvezetőknek, az esztergályosoknak, a hídépítőknek... Nagy történelmi eseményeknek is van emléknapjuk. Ilyen például október 23-a, amely a rendszerváltás után hivatalos ünnepünk lett, előtte azonban, a Kádár-rendszerben tilos volt megünnepelni, Kádár-kolbász, vagyis gumibot járt érte. Március 15-e sorsa is hasonló egy kicsit: fekete betűs ünnep volt. A felnőttek mentek dolgozni, az iskolások otthon maradhattak, de ha a napfény kicsalogatta őket az utcákra, abból gond lehetett. Néhány országban megünneplik a királynő születésnapját - mindig ugyanazon a napon, teljesen függetlenül attól, hogy a királynő melyik hónapban, melyik napon született. Végső fokon karácsony is születésnap, Jézus születésnapja. És munkaszünet. Ahogy október 23-a, március 15-e, meg Szent István király napja is mind-mind munkaszünet. A

halottakra való emlékezés körében miért ne lehet ne ugyancsak munkaszünet az egyik nap? November l-jén a katolikus egyház ünnepli üdvözültjeit. Este, a világításkor, és másnap az összes halottra emlékezünk, ezen belül mindenki a maga halottaira - akik vagy üdvözültek, vagy nem, de élő hozzátartozóik egyetlen napnyi szünetet megérdemelnek. Hátha elmélyüléssel telik majd az a nap, néhány perc szelídséggel, szemben a mulandóság sokszínű, izgalmas és lebilincselő agresszivitásával. í^ul y^Nj KERINGŐ TETŐCSERÉP 1 0% kedvezménnyel! MODUL RALI Szeged, Csongrádi sgt. 31. Tel.: 491-022. mVWh "W Szeged, Tűzoltó u. 4. Tel.: 466-092. Mindenszentek ünnepe Munkaszüneti nap? Budapest (MTI) Tegnap a Munka Törvénykönyve módosításának általános vitáját kezdte meg az Országgyűlés. A kormány által is támogatott önálló indítványukban fideszes képviselők azt javasolják, hogy november l-e, mindenszentek napja 2000töl munkaszüneti nap legyen. Az előterjesztők nevében nyilatkozó Sasvári Szilárd kifejtette: mindenszentek, illetve az azt követő halottak napja világnézeti, vallási meggyőződéstől függetlenül - mindenki számára az elhunytakra való emlékezést jelenti. Ervelése szerint a munkaszüneti nappá nyilvánítás azért is szükséges, hogy a más településeken lakók is fel tudják keresni szeretteik sírját ezen a napon. A képviselő közölte: a javaslatot a történelmi keresztény egyházak is támogatják. Kitért arra, hogy mindenszentek ünnepe számos nyugat-európai országban munkaszüneti nap. Donáth László (MSZP) evangélikus lelkész - élesen bírálta az általa „álságosnak és formájában is károsnak" tartott javaslatot, amelyet egyébként - távollétében - egyhangúlag támogatott az emberi jogi bizottság. Úgy vélte: az előterjesztőket az vezette, hogy egy „szektás katolikus ünnepet" emeljenek be a munkaszüneti napok sorába. A képviselő állásfoglalása szerint mindenszentek dogmatikalilag és liturgiailag is elkülönül a november 2-i halottak napjától. Donáth László november 1-je helyett indokoltnak tartaná például a valamennyi felekezet által elfogadott nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását. Varga László (Fidesz) az ünnep össznemzeti, felekezetek feletti jellegére mutatott rá. Véleménye szerint Donáth László olyan hitvitát elevenített fel, amelyen az idő már régen túllépett. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) közölte: ő maga is evangélikus, de nem érzi bántónak november 1-je ünneppé nyilvánítását. A képviselő álláspontja szerint Donáth László egyéni véleményt fogalmazott meg. Pályafelújítások Budapest (OS) A MÁVINFORM értesíti az utazóközönséget, hogy a vasútvonalakon több helyen is végeznek felújításokat. Az utasokat vonatpótló autóbuszok szállítják, illetve több helyen is módosított menetrend szerint közlekednek a vonatok. A Budapest-Szeged vasút-' vonalon pályafelújítást végeznek az éjszakai órákban: október 3-án KiskondorozsmaSzeged, október 4-én Szatymaz-Szeged, október 5-én Balástya-Szeged, október 6-án Csengele-Balástya, október 7én Csengele-Kistelek, október 8-án Petőfiszállás-Csengele, október 9-én pedig Kiskunfélegyháza-Petőfiszállás között. A munkák miatt a Kiskunfélegyházáról 21.35 órakor in.duló vonat helyett autóbuszok szállítják az utasokat.