Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-11 / 237. szám

Portugála rí lőbb fogadkoztunk, hogy még egyszer minket pedig m2j 7-1-re nem ver el senki. Aztán nyertünk néhány önbizalom növelésére alkalmas tét nélküli mérkőzést - hogy később a tétmeccseken kiderüljön: mégsem nőtt az önbizalmunk. Eközben parádés meneteléssel vagy negyven helyet szaladtunk előre a világranglistán. Hogy aztán kikapjunk a románoktól, a szlovákoktól, ellátogassunk Liechtensteinbe, szerezzünk ott egy egész pontot, s bemutassunk a miniállam stadionjában olyan játékot, amit magas láztól meggyötörten sem merne senki labdarúgásnak nevezni Végül pedig repülőre ültünk egy kis lisszaboni kirándulás kedvéért, s meghallgattuk, miként is olléznak a portugál szurkolók, amikor csapatuk tíz játékossal dugja el a labdát a mi nemzeti tizenegyünk elől a „Hogyan alázzuk meg ellenfelünket?" című portugála keretében. Tulajdonképpen ennyiben össze is foglalható mindaz, amit a magyar labdarúgó-válogatott nyújtott a szombaton befejezett Európa-bajnoki selejtező mérkőzések, s a minderre ráhangoló barátságos találkozók során. írhatnék persze ide még olyan hosszú mondatot is, miszerint a magyar válogatott csoportjában elért negyedik helyével azt bizonyította: Európa élcsapataival csak akkor veheti föl a versenyt, ha egy-két apróbb szabálymódosítás eredményeként kontinensünk focipályáiról kitiltják a futást, az ütközést és a kapuralövést No, persze, én ilyet le nem írnék. Hiszen Bicskei Bertalan szövetségi kapitány meccset követő nyilatkozatából kiolvashattam, olyan nagy gondunk nincs is. Mert az igaz, hogy a portugálok elvertek, mint bégető birkát a jégeső. De ennek mindössze az az oka, hogy fergetegesen rohamoztak, aztán egy büntetőhöz jutottak, s mindezek mellett a magyar nemzeti 11 öt kezdőjátékosát nélkülözte - panaszolta szimpatikus mesteredzőnk. \Tos, ami pedig az öt focistát illeti: a mérkőzést nézye 1M nekem bizony úgy tűnt, hogy a magyar válogatottból szombat este legalább tizenegy labdarúgó hiányzott. No, de sebaj. Válogatottunk sikeres volt: boldoggá tette a portugál népet S ha így haladunk, hamarosan minden országba a magyarfocit hívják vendégül depresszió ellen... Bátyi Zoltán Méltó befejezés... Lisszabon (MTI) PortugáliaMagyarország 3-0 (2-0) EB-selejtező. Lisszabon, 60 ezer néző, vezette: Nielsen (dán). Portugália: Vitor Baia Secretario (Abel Xavier), Jorge Costa, Paulo Madeira, Dimas - Figo, Paulo Bento, Rui Costa (Paulo Bento), Sergio Conceicao - Joao Pinto (Sa Pinto), Pauleta. Szövetségi kapitány: Humberto Coelho. Magyarország: Király Korsós Gy., Dragóner, Lakos, Mátyus - Lendvai, Halmai, Pisont (Dárdai) - Sowunmi (Kovács Z.), Horváth F. (Herczeg), Egressy. Szövetségi kapitány Bicskei Bertalan. Gólszerzők: Rui Costa (1 l-esből), Joao Pinto, Abel Xavier. 14. perc: Jobboldali beadás után, ártatlan helyzetben Halmai a tizenhatoson belül ellökte Joao Pintót, 1 l-es. A büntetőt Rui Costa a bal felső sarokba vágta, 1-0. 16. perc: Figo Ívelt be jobboldali szögletet és Joao Pinto a késlekedő, tehetetlen védők között élesen fejelt félmagasan a magyar kapuba, 2-0. 42. perc: Figo jobbról átívelt a hosszú oldalra, ahol Pauleta felugorva, kézzel ütötte a kapuba a labdát. Második sárga lapját kapta érte, (gy a kiállítás sorsára jutott. 58. perc: Figo ívelt át balról az ellenkező oldalra és a jókor érkező, üresen hagyott Abel Xavier biztosan fejelt a magyar kapu bal oldalába, 3-0. A magyar együttesnek jóformán kínálkozó lehetősége sem volt, mert elképzelés és ami a leginkább érthetetlen akarat nélkül futballozott. A portugáloknak nem kellett megizzadni a sikerért. Bicskei Bertalan: - Gratulálok a portugáloknak az EBdöntőbe jutáshoz Az első húsz percben félelmetesen támadtak, bár a büntető véleményem szerint indokolatlan volt, s ez megfogta csapatomat. Nem mentségként mondom, de öt kezdő emberem hiányzott. Persze, ha ók játszanak, akkor is kikapunk. Úgy érzem volt tartása az együttesnek, nem szenvedtünk kiütéses vereséget. Bicskei csak azt felejti el: ez csakis a portugálokon múlott... Süli József jelenti Alingsasból Nagy-pillanatok Skandináviában Joao Pinto könnyedén átugrik az öt szerelni igyekvő Korsós Györgyön. így tett a portugál válogatott is a magyarral... {MTI Telefotó/AP/Armando Franca) Nagy László kilencszer mattolta az egyébként remekül védő Larssont. (Fotó: Gyenes Kálmán) Alingsas HK (svéd)Pick Szeged 26-24(12-10) EHF-kupa, visszavágó a 16 közé jutásért, férfi kézilabda-mérkőzés. Alingsas, 800 nézó. Vezette: Sigurdsson, Haraldsson (izlandi). Alingsas HK: LARSSON - Ajo 1 (I), Arenvang 1, SJÖSTEDT 5, Stenbacken 4, NORDLING 4, Fjellström 2. Csere: Skans (kapus), Gustavsson 3, HAMMARSTRAND 5, Sandström 1. Edzó: Per JohansPick Szeged: GERHÁTH - Laluska 3, NAGY L 9, BARTÓK 5 (2), Szotyori 1, Doros 1, Németh. Csere: Nagy Z. (kapus), Buday 5 (2), Eklemovics, Rosta. Edzó: Koleszár György. Kiállítások: 6, ill. 8 perc. Hétméteresek: 3/1, ill. 4/2. Továbbjutott, a Pick Szeged 57-46-os összesítéssel. A svéd kisváros nyugalma szemmel láthatóan átragadt a Pick játékosokra is. Koleszár edző vezetésével szombaton délelőtt a játékosok filmvetítésen idézték fel az Alingsas elleni szegedi mérkőzést, majd egyórás séta következett a szépen gondozott, faházakkal övezett utcákon. A mérkőzés kezdete előtt másfél órával már megjelent a Tisza-parti csapat a sportcsarnokban. Koleszár edző határozott védekezésre és a támadások százszázalékos Elmaradt ajándék Úgy gondolom, hogy egy férfinél nem illetlenség elárulni az életkort, ugyanis Pióker Sándor, a Pick Szeged „izomdoktora" október 9-én, a mérkőzés napján töltötte be a 46. évét „Érzem, hogy a srácok egy győzelemmel ajándékoznak meg" - hangoztatta még a szállodában a gyúró. Miután a mérkőzés szünetében kettővel vezettek a svédek, így magyarázkodott Sanyi barátom: „Szegény srácok nem tudnak kibontakozni, már a lövés előtt leütik őket, de azért nyerhetünk." Az összecsapás végén igaz, nem repesett az örömtől, de azért bosszús sem volt: „Elmaradt a győzelem, de nekem mégis az a legkedvesebb ajándék, hogy novemberben újabb EHF-kupamérkőzésre utazhatunk. Köszönöm a fiúknak!" pontosságú értékesítésére kérte kézilabdásait. Megjegyezte, hogy lényeges a jó kezdés, mert az megadhatja a találkozó alaphangulatát is. Közben megérkeztek - mintegy százhúszan - a Pickszurkolók is, akik a névadó szponzor termékeiből az előtérben kóstolóval egybekötött bemutatót tartottak. A svédeknek nagyon ízlett a Pick szalámi. A házigazdák szereztek vezetést büntetőből, erre Doros és Nagy L. válaszolt. A hazaiak kihasználva a Pick hibáit két találattal vették be Gerháth kapuját. Feltűnő volt a hazaiak lelkesedése és a pontosan végrehajtott védőmunkája, látszott, hogy mindenképpen bizonyítani akarnak közönségük előtt. Valahogy az volt az ember benyomása, hogy vontatottabban szervezi támadásait a Tisza-parti együttes. Ezt valószínűleg Koleszár edző is észrevette, mert Szotyorit a 12. percben Buday váltotta fel. Az első pillanatban ez nem bizonyult jó cserének, hisz' Sjöstedt háromszor lőtt a Pick hálójába, s a 19. percre már 7-5-re a svédek vezettek. Időt kért a Szeged, s Bartók helyett Eklemovics lépett pályára, így a Szegedben a 18 évesek támadtak, míg a védekezésben a két „öreg" - Szotyori, Bartók által mozgatott védőfal próbálta megszűrni a svéd rohamokat, s ezt a félidő hajrájáig sikeresen tette. A finisben azonban kimaradtak a pickes ziccerek, s emiatt a házigazdák vonulhattak előnnyel a pihenőre. A szünetben Koleszár György vezetőedző azt kérte játékosaitól, hogy ne középütt erőltessék a támadást, hanem többet lőjenek a kettes pozícióból, és a szélsőket is jobban mozgassák. Ezt meg is fogadták tanítványai, hiszen három góllal és két Gerháth-bravúrral kezdett a Szeged, s megfordította (12-13) az állást. De a jó folytatás elmaradt, hiszen négy percig nem tudták bevenni Budayék a nagyon jól védő Larsson kapuját. Ugyanakkor a svédek kegyetlenül kihasználták a Pick hibáit, s nemcsak megfordították az eredményt, hanem kétgólos előnyre (16-14) tettek szert a 40. percre. Szerencsére a Alingsas is bizonyította, hogy képes a vendégekhez hasonlóan rossz teljesítményre, „gólcsendre", mert öt percig nem került a labda a Pick-kapuba, mfg a másik oldalon Nagy László két találatával, Buday óriási bombájával és Bartók szellemes lövésével szemben tehetetlen volt az alingsasi „portás". Sajnos, a kétgólos Pick-előny nagyon gyorsan ugyanekkora hátránnyá változott, mert a vendégek támadásait a kissé sajátos felfogásban bíráskodó izlandiak mindig megállították. Szerencsére a Tisza-partiak ismét össze tudták szedni tartalékaikat, és az 54. percben 22-22-re egalizálták az állást. A hajrá azonban a hazaiaké volt, amelyben közrejátszott az is, hogy az 57. percben Gerháth mezénél fogva visszahúzta Nordlinget, s ezért a bírók kiállították a szegedi kapust. Kővári Árpád: - Azt tapasztalom, hogy az Alingsas elleni szegedi győzelem óta többen hanyatló teljesítményt nyújtanak. Ennek megállítása lesz ezen a héten a szakmai feladat. Koleszár György: - A második félidő közepén számomra egyértelművé vált, hogy ezen a mérkőzésen nem nyerhetünk, ugyanis nem sikerült olyan előnyt szereznünk, ami a játékvezetők számára is meggyőző lett volna... Múltidéző Vásárhelyen kézilabda Munkatársunktól Épp' 30 évvel ezelőtt, 1969-ben jutott fel az NB IIes férfi kézilabda bajnokságba a legendás Hódiköt együttese. Az egykori vásárhelyi csapat tagjai egy különleges meccsel emlékeztek a korábbi szép sikerekre; s a résztvevők láthatóan néhány évet fiatalodtak a 2x20 perces mérkőzés ideje alatt. Sajnos, az előzetes tervekkel ellentétben, nem a magyar öregfiúk válogatott volt ez ellenfél, mivel nagyon sokan lemondták a meghívást. Végül a megjelent - többségében vásárhelyi - játékosokból két csapatot alakítottak ki, s mindkét oldalon lehetőséget kapott néhány „légiós" is. A fehér mezben pályára lépőknél Jakó István, Török László, Mohos Imre (1), Tóth Ernő, Baráth János, Kovács László, Salgó László (2), Dobó Károly (3), Nagy Ferenc, Horváth József (1), Kovács Béla (2), Farkas József és Szabó Ferenc (4) játszott, míg a jóval fiatalabb kékeknél Rácz László, Tenke Endre (3), Greksza János, Dani Ernő (4), Kincses Pál (4), Ardai Tamás (6), Kajtár Lajos (3) és Konczos László szerepelt. Természetesen a labda nélküli esztendők nem múltak egy nyomtalanul, ám így is számtalan szép megmozdulásnak tapsolhatott a néhány száz fős közönség, amely összességben remekül szórakozott. Végül a kitűnő hangulatú találkozón az ifjabb együttes diadalmaskodott 12-6-os félidei vezetést követően 20-13-ra. A jubileumi rendezvény az I. nosztalgia kézilabdásbállal folytatódott, amelyen a résztvevők a mostani összecsapás és persze a múlt számtalan dicsőségét, máig emlékezetes csatáját is felidézhették. Csamangá ezüstje atiótika Munkatársunktál A közelmúltban rendezték meg a 14. Kaiser's Plus Budapest Maratont, amely egyben országos bajnokság is volt. A célbaérkező 1850 sportoló között ott voltak (48-an) Csongrád megye képviselői is Szentesről, Csongrádról, Hódmezővásárhelyről, Makóról, Dóéról, Ásotthalomról, Sándorfalváról, Algyőről és Szegedről, de külföldről is szép számmal érkeztek amatőr atléták. Összesen mintegy 9 ezer futó vett részt a Kaiser's-rendezvényen. Az országos bajnokságot a hölgyeknél Csomor Erika (BVSC Kufner), a férfiaknál pedig Rezessi Gergely (Vasas BBTE) nyerte meg. Csapatban az ARAK (nők) és a Vasas (férfiak), míg a kerekesszékeseknél Bók László (Rodata SE), a minimaraton távján pedig Rakoncai Beáta és Stépán Zsolt (mindkettő BVSC Kufner) bizonyult a legjobbnak. A Csongrád megyei versenyzők sem távoztak babérok nélkül. A szenior magyar bajnokságot is ekkor rendezték, s korcsoportjában Csamangó Ferenc (1927-es születésű) a 2., Jeszenszky Erzsébet (1954) pedig az 5. helyen végzett a népes mezőnyben. Mindketten Szeged színeit képviselték. Már most be lehet frni a naptárba: 2000. október 1., Kaiser's Plus Maraton.