Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-11 / 237. szám

HÉTFŐ, 1999. OKT. 11. HISTÓRIA 7 KANAPÉ BÚTORÜZLET Horváth M. u. 8. Tel.: 479-987. www.liszanet.hu Aanape A legújabb Kanizsa Trend-modellek üzletünkben megtekinthetők. RENDELÉSNÉL ÁRENGEDMÉNY! A MART CIPŐBOLTBA MEGÉRKEZTEK A 99-ES ŐSZI MODELLEK. Olasz harisnyanadrágok kiváló minőségben kaphatók. Egyes harisnyák már 100 Ft-ért megvásárolhatók üzletünkben. Szeged, Szülén sgt. 2. Nyitva tartás: hétfő: zárva K-P.: 9-18. Szo.: 9-13 Vasárnap: zárva EGYHETES ŐSZI VÁSÁR A MÁRKABOLTBAN* NADRÁGOK, SZOKNYÁK, KOSZTÜMÖK, BLÚZOK 10-40%-OÍ ÁRENGEDMÉNNYEL. Szeged, Dugonics tér 11. Nyitva: H-P.: 9-18. Szo.: 9-13 TART AJTÓKKAL VARJUK Tisztelettel meghívjuk Önt és kedves családját a hagyományosan megrendezésre kerülő Volvo Nyitott Napokra, ahol megismerheti a Volvo szinte teljes típusválasztékát, bővebb információkat o kaphat különleges őszi akcióinkról, és még egy próbaúton is részt vehet. Szeretettel várjuk 1999. október 15. és 16. között a I55Í9 Áruház parkolójában. VOLVO NYITOTT NAPOK. AJTÓNK ISMÉT NYITVA ÁLL ÖN ELŐTT. Jansik Autóház 6000 Kecskemét, Szegedi út 90. km Telefon: 76 498 555 Tel./fax: 76 498 554 VOLVO for life devizaalapú befektetés forintért! AZ ÉRTÉKÁLLÓ A ZÜRICH Csoport 125 éves nemzetközi tőkepiaci és vagyonkezelési tapasztalataira, a QUAESTOR magyarországi forgalmazói hálózatára és alapkezelési ismereteire támaszkodva a magyarországi pénzpiaci kockázatoktól fíiggeden, devizaalapú, de forintért vásárolható befektetési formát kínálunk önnek a magyar piacon. Váltson Zürich Deviza Alap Befektetési Jegyet FORINTÉRT, mert biztonságos • nemzetközi tapasztalatok igazolják • bármekkora összeget elhelyezhet és felvehet az alapból, pénzét nem kell határozott időre lekötnie • adókedvezményt vehet igénybe a befektetési állomány után • költségkímélő! A befektetési jegyek a QUAESTOR Értékpapír Rt. fíókhálózatábaji jegyezhetők és vásárolhatók meg, valamint válthatók vissza naponta: Hívjon bennünket vagy látogassa meg WEB oldalunkat! www.quaestor.hu 1054 Budapest, Báthori u. 4. Tel.: 302-5010 • 1138 Budapest, Váci út 178. Tel.: 239-3725 • 4025 Debrecen, Kossuth u. 2. Tel.: 52/430-740 • 3300 Eget, Szent J. u. 11. Tel.: 36/428-410 • 3200 Gyöngyös, Köztársaság tér 1. Tel.: 37/301-072 • 9021 Gyúr, Jedlik Ányos u. 9. Tel.: 96/324-324 • 7400 Kaposvár, Ezredév u. l/a Tel.: 82/321-300 • 6000 Kecskemét, Dobó krt. 3-11. Tel.: 76/416-504 • 3527 Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 1-3. Tel.: 46/349-218 • 7621 Pécs, Jókai u. 2. Tel.: 72/224-049 • 9400 Sopron, Erzsébet u. 6. I. em. Tel.: 99/326-921 • 6720 Szeged, Kölcsey u. 11. Tel.: 62/ 424-565 • 8000 Székesfehérvár, Táncsics M. u. 5. Tel.: 22/310-123 • 9700 Szombathely, Szent Márton u. 29. Tel.: 94/ 343-743 • 8200 Veszprém, Rákóczi u. 7. Tel.: 88/420-298 • 8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 62-64. Tel.: 92/346-386 Mindhalálig Szeged hü fia maradt Osztróvszky ércbe öltözött © QU/ÍST0R ZÜRICH A Szeged nagy fia temetésének 100. évfordulóján bizakodva irtuk e címet Móra Ferenc írásának (Szegedi nagy emberek. Szegedi Napló, 1908. máj. 17.) részlete fölé: Míg Osztróvszky József ércbe öltözik (DM 1999. ápr. 24.), ám magunk sem hittük, hogy ha kis késéssel, a nemzeti gyásznapon is - a fölsövárosi mészárosmester fia, az 1848/49-i forradalom és szabadságharc hőse, az 1860/61 -i kis forradalom szegedi polgármestere, három évtizedig kúriai bíró valóban megkapja mellszobrát szeretett Városától. Százesztendős mulasztást pótol, évszázados adósságot törleszt ezzel Szeged. Köszönet illeti mindazokat, akik ezt lehetővé tették és megvalósították; köszönet illeti az alkotót: a Tömörkény Gimnázium művésztanárát: Kiss Jenó Ferencet. Osztróvszky József Reform, forradalom, kiegyezés címmel összegyűjtött írásainak és beszédeinek életrajzi utószavában (Somogyikönyvtár, 1993) már megírtam, miként állítottak neki térdképének megfestésével emléket, majd miként feledkeztek meg síremlékéről. Még friss volt az emlék, amikor 1899. június 4-én a törvényhatósági bizottság 27 tagja Osztróvszky József arcképének megfestését indítványozta a közgyűlésben. Lázár György országgyűlési képviselő segítségével októberben a közgyűlés meg is egyezett Vastagh György fővárosban élő szegedi születésű festőművésszel az életnagyságú ún. térdképnek 1900. szeptember 1-jéig való megfestésében. A művész tiszteletdíja 700 forint (1400 korona) volt. (Tisza Lajos szobrának ekkor elfogadott költsége 30 000 forintra rúgott...) Az Osztróvszky Józsefhez méltó, valamikor a közgyűlési termet díszítő olajfestmény évtizedek óta a Móra Ferenc Múzeum raktárában várja sorsának jobbra fordulását. Sem az 1993. évi, sem a mostani évfordulón nem láthatta a nagyközönség; mint most mondták: restauráció alatt áll. A „torony alatt" volna méltó helye. Osztróvszky József mindhalálig Szeged hű fia maradt. Nyugdíjas korára is haza készült. A Szegedi Híradó magát megnevezni nem kfvánó tárcaírója („Egy igaz barát") halálhírét véve fölvetette hamvai szegedi földbe való eltemetését. Ez azóta is föltevés maradt. Bizonyos, hogy a város vezetői a temetéskor ígéreteket tettek méltó síremlék emelésére, ám - mint ifjabb Móricz Pál lapja, a Közvélemény 1901. február 10-én a város vezetőinek szemére vetette - ígéretüket nem teljesttették. Úgy látszik, a lap később is hiába szorgalmazta a „Szeged nagy fia" iránti kötelem teljesítését. Az bizony elmaradt. A hű katolikusnak is ismert hősünk hamvait a család 1930-ban a fővárosi Kerepesi úti temetőből átvitte a péceli református temetőbe, ahol a fekete márvány obeliszk-sírkövön legfelül olvasható? Éogy ott nyugszik Osztróvszky József - kúriai MUST Osztróvszky József családi nyughelye a péceli református temetőben (A szerző felvétele) Ezt is a mostani évforduló előtt sikerült megtalálnunk; néhányan el is vittük rá a város koszorúját. Nyomatékosításul magam is többször idéztem Móra Ferenc sorait hivatkozott 1908. május 17-i cikkéből: ő „az első szülötte Szegednek, akinek nevével nem fog elfutni az idők hajója: mert emlékezetét szobor őrzi majd. Ott a kultúrpalota tövében, ahol nagyon unatkozik már Klauzál szobra, s szinte a városháza felé néz: várva az igét, mely társat ad neki a halhatatlanságban". Elismerem, tévedtem, amikor kimondatlanul is a fiatal Móra Ferencnek tulajdonítottam magát a kezdeményezést is. Kis tényező lehetett ő még akkor Szegeden ahhoz, hogy egymaga szobrot igényelhessen. Érdeme: a figyelmeztetésben és az emlékállítási kötelesség gondolatának fönntartásában rejthet. Persze az sem elképzelhetetlen, hogy ugyanazon lap 1904. október 16-i számának kurta Művészet rovatában éppen ő trta azt az Új szobrok Szegeden c. tudósítást is. „Klauzál Gábor emlékét olvashatjuk benne - tudvalévőleg szintén szoborral szándékozik megörökíteni a város, még pedig mellszoborral, melyet a kultúrpalota nyugati végénél állítanának föl, míg a kultúrpalota másik végére Szeged egykori polgármesterének, Osztróvszky Józsefnek a szobra jönne. Az első szobor ügyében ifj. Vastagh Györggyel, a másodikében pedig Ligeti Miklóssal tárgyalt a polgármester. Mindegyik művész hajlandó volna 5000-5000 koronáért a környezetnek megfelelő nagyságú mellszobrot készíteni." Apró Ferencé az érdem, hogy Osztróvszky József szobra gondolatának a Klauzál Gáboréval egyidejű fölvetődéséről szóló cikket föltárta. Hivatkozott ő biz' erre már e hasábokon is (75 éves a Klauzál-szobor. DM 1981. aug. 30.), magam most mégis legutóbbi szép és tartalmas könyvében lettem rá figyel1 mes. Amint ifj. Vastagh Györgynek 1906. augusztus 6-án a Közművelődési palota nyugati oldalánál fölállított (utóbb elvitt, majd kissé kintebb visszahelyezett) Klauzál-szobra kapcsán írja: „A Szegedi Napló [1904.] október 16-i híre szerint a Közművelődési palota keleti oldalára a szintén követ és polgármester kerül ércbe öltözötten... (Szegedi képeslapok - a képeslapok Szegedje. Szeged, 1999. 59.) Szeged a szoborállítás korát élte a századfordulón. Tóth Attila Szeged szobrai és muráliái (1983) c. könyvéből, nemkülönben Apró Ferenctől is tudhatjuk, hogy Kossuth Lajos (1902), Tisza Lajos (1904), Vásárhelyi Pál (1905) és Erzsébet királyné (1907) szobra után, illetve mellett csak 1903-ban három, utóbb meg is valósult szoborért történt kezdeményezés, indult mozgalom: II. Rákóczi Ferencéért ( 1912), Dankó Pistáért ( 1912) és Deák Ferencéért (1914). Csoda-e, hogy egy „társaságban" még Lázár György, a szoborállító polgármester, az - Ady szavaival - literary gentleman is Osztróvszky József esetében „jobb időkre" halasztotta az emlékállltás e módjának megvalósftását. Amikor erre valóban alkalom mutatkozott volna, 1918. január 12-én, Osztróvszky József születési centenáriumán, ő már nem élt, meg hát háború is volt, s így még az egyszerű emlékezésről is megfeledkezett a - talán - rossz lelkiismeretű Város. A szoborgondolat nyilvános feszegetése így Móra Ferenc 1908. május 17-i cikkével valójában meg is szakadt. Rá hivatkozással 1979 óta másokkal - Annus Józseffel, Apró Ferenccel - egyetemben magam is többször fölvetettem. E hasábokon is. Az idei kettős jubileumon - a szabadságharc 150., Osztróvszky József halála 100. évfordulóján - végre a tettek mezejére lépett a Város is. Százötven esztendeje Osztróvszky József, Szeged képviselője és kormánybiztosa maga is az aradi vár foglya volt, felesége hiába kérelmezte a város tanácsától igazolását, iratait lefoglalták, vagyonát zár alá helyezték, őt magát pedig cs. kir. hadbírósági eljárás nyomán 1850-ben a pesti Újépületben halálra ítélték, majd büntetését kegyelemből 1851-ben Josefstadtban letöltendő várfogságra változtatták, melyből 1855ben szabadult. Szobrának mára időzített leleplezése így személyét illetően is indokolt; nemkülönben méltó módon zárja a forradalom- és szabadságharc e kerek évfordulójáról múlt év március idusán kezdődött szegedi megemlékezéseket is. A szobor helye kiválasztásának magának is története van. Lázár György és az ő nyomán Móra Ferenc a Közművelődési palota Tisza felőli oldalára gondolta, magam először az épület - a múzeum - elé, Reizner Jánoséval átellenben, a lépcső másik oldalára képzeltem. Szóba jött a Várkertbe tervezett szoborparkba való helyezése, utóbb pedig Fölsőváros, s itt is szülőháza. Am ennek a helyét is csak gyanítjuk. Ha azonos azzal a portávál, melyből apját, idősb Osztróvszky Józsefet 1854-ben temették (sírja veszélyben van az egyház kezelte Dugonics temetőben!), akkor ez a Víz (1879) után körzővel-vonalzóval kialakított nagykörút Római krt.-i részének Gál utca és a volt III. kerületi tanács közöttti szakaszára eshet, ha nem a bulvár kellős közepére. Ez éppenúgy alkalmatlan hely lenne szobornak, mint az Osztróvszky utca és a Dugonics utca kereszteződésének valamelyik sarka. Csak annyi bizonyos ugyanis, hogy 1869-ben a Dugonics utcában lakott, ám hogy melyik telken állhatott lakháza, további kutatást igényel megállapítása. így jutottunk a róla még életében, a Víz utáni utcanévadások alkalmával 1880ban elnevezett új utcának és a Csongrádi sugárútnak a találkozásánál, a rendezésre váró Szent István tér szomszédságában lévő kis zöld térséghez. A valamikor bizonyos fokú intézményes különállást élvező három, majd négy városrész egyikének, az iparosok, kereskedők és hajósok lakta Fölsővárosnak egykori sajátos helyzetére is emlékeztet majd ott e szobor, melyről immáron sem köznapokon, sem jeles alkalmakkor nem lenne szabad megfeledkeznünk. Városi polgár, Szegednek hajdan egyenlők között a legelső embere - primus inter pares-e - tekint majd ránk, a kései utókor mindennapi gondjai közepett a nemes pátoszról bizony megfeledkező embereire. Ha pedig pillantást vetünk majd a Város eme első, helyi polgár-politikusnak állított szobrára, gondoljunk a mainál dicsőbb kor szegedi polgáraira is. Osztróvszky József ércbe öltözött. Köszönet érte mindazoknak, akiket illet, köztük dr. Ványai Éva alpolgármester asszonyak és Victor Béreznék, az Amerikában élő ükunokának, aki családja képviseletében jelentős öszszeggel járult ezen emlékállításhoz. Hogy a 19. század e kiemelkedő alakjával valóban ne fusson el az idők hajója. Roszaly József