Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-04 / 206. szám

>9. SZEPT. 4. fcQMBAT, 1999. SZEPT. 4. TUDOMÁNY 9 egoldást hoz majd a vagy a Szovjetunió a, most pedig majd a vagy az Európai Eszközöket adnak el ásként. Pedig ezek goldások, csak man/ társadalomban, ha a dó értelmiségiek azt logy a jövőjük attól út tőlük 6-7 ezer kiloélők csinálnak - akaj. Merthogy a világs semmilyen unilineaiés, valamiféle kitüng mindig adódik, s kell mindenkinek el-ezkednie. A jövőkép s mutatja, hogy a tomunikációs eszközök lációs tevékenysége z emberek elhitték: sak egyféle formájú, étbe kell beigazodni»tt a világ sokszínű a világon mindenüd tld's-ok lennének, akienne érdemes utaznienhol ugyanaz a logi' at, akkor az ember azt maradok, nem mehova! Az a világlultikulturálisnak ne;át, az a legunifor®j* lényegében elszegeracionalista sémák iletet jelent... A világ ckal bonyolultabb. & a későbbiekben foglátni - mondotta laTőkéczki László. Kisimr* tere* • „Vértelen harcait békévé oldotta a halál, // ••• I sm :SERÉP, rÉGLÁK áron lók. Tel.: 471-022. .: 466-092. Szakály Ferencre emlékezve Vonnak olyan napjai ®Vn®k, amelyek "réndenki számára "ayanazt jelentik: januri. az úÍévet, március 1 _ ... ne '0-e a nemzeti ünPe»/ Szegeden május « '.* a város napját. n'.an °'yonok is vanlnlene'emben jóratos ^berek számára bemlii SZ,nte egymás szereplő auEr 29 ike ^s szepfember 2-ika. Az előző a mohácsi csata S3 !526-ban' eSy vészes korszak, a török hódoltság bekövetkeztének játéka, szeptember 2-ika Pré'8 Buda 145 éves török AűfS< alóli felszabaA7'a^nak "apja 1686-ban. z idén azonban, amikor a sem a néztem, mégezekre a történelmi dájnmokra gondoltam előbb, anem egy történészre zeknek az eseményeknek fá \ ZtÜk lévő !60 évnek afadhatatlan kutatójára, emKkaly Ferencre- Fiatal ^bérként, alig túl harmintóKÜk életévén írta meg kiadást megélt Moacs-könyvét, karcsú volta ,enere is vaskos érveket wakoztatva fel az évszázaé°S' de éPPen az 1970-es vekben tetőződő MohácsV'tahoz. Érett történész volt amikor kötettel adóBuda eliberata-nak, a felszabadított Budának az Remény 400. évfordulóján, '"86-ban. És ezek előtt, közben és után monográfiákat írt a kétfelé adózásról, a parasztvármegyékről, a reformációról és még megannyi izgalmas problémájáról a 16-17. századnak. De hogy az idén e késő nyári, kora őszi napokon más évektől eltérően - nem Mohácsra és nem Budára gondolok elsősorban, annak az az oka, hogy Szakály Ferenc immár nincs közöttünk testi valóságában. Sokan voltunk ott július 15-én a Farkasréti-temetőben, egy derekas falu népességét is kitette a gyászolók népes tábora. Mert Szakály Ferenc nem csupán az európai jelentőségű országos események kiemelkedő kutatója volt, hanem a kisebb és nagyobb magyar települések múltjának lankadatlan szorgalmú búvárja is. Kitüntetésnek számított egyegy település számára, ha Szakály tollra vette, méghozzá két szempontból is. Egyrészt, mert amit megírt, azt nagyon alapos levéltári kutatás eredményeképpen szinte (ha lenne ilyen) a véglegesség igényévei írta meg, másreszt pedig azért, mert amit megírt, ott problémákat érzékelt, s egyes problémák megoldása újabb kérdések felvetésére is vizsgálatára ösztönözte. Szegedet kiváltképpen szerette Szakály, persze nem annyira, mint Szekszárdot, amelyet, bár Zalaegerszegen született, úgyszólván szülővárosának tekintett. Szegedhez a családi szál mellett szakmai kihívás is kötötte. Már 20 évnél is régebben kapta a felkérést, hogy a Szeged története városmonográfia számára írja meg az úgynevezett „török kor", a város török megszállása és felszabadulása históriáját. A monográfiában monográfiát írt, hosszú időre érvényesen, iszonyatos anyag felsorakoztatásával, utánozhatatlanul egyéni, ízes stílusban vázolta fel a város történetének e hosszú korszakát. Szerepe volt egy, a város történetében oly fontos 17. század végi forrás (egy telekkönyv) felfedezésében és közzétételében. Rövidre szabott élete végéig foglalkoztatták Szeged kora újkori históriájának kérdései. Még kevéssel halála előtt is arra próbált rábírni engem (mintha ez rajtam múlna), hogy adjuk ki átdolgozott formában a várostörténeti monográfia első kötetét, mivelhogy neki a 80-as évek eleje óta végzett kutatásai során már sok új cédula gyűlt össze Szeged történetéről, eddig ismeretlen adatok, amelyek bizonyos kérdéseket új megvilágításba helyeznek. (Mi tagadás, a kötet újra kiadása már nem lenne korai, hiszen 1983. évi megjelenési évében el is fogyott, s azóta igencsak ritkán fordul elő az antikváriumokban. Szakály Ferenc akadémikus Budapesten élt, tevékeny szerepet játszott a magyar történettudomány irányításában, apró és nagy ügyeinek intézésében a legkülönfélébb tisztségekben, de nem ismertem olyan budapestit, aki nála jobban isJátszóház Gazdálkodj okosan Szlkora Róbart Bérmony Attila Somló Taméa Demjén Faranc Tűzijáték Baok II Black OTP pánzssó RepubUc Ha időben jelentkezik Gazdálkodj okosan vetélkedőnkre, biztosan nem marad le értékes ajándékainkról. Jelentkezni lehet: levélben az OTP Bank Rt., 6720 Szeged, Takaréktár u. 7. címre „OTP Party" jeligére, vagy a www.otpbank.hu/otpparty Internet címen. merte volna a magyar vidé ket, akit nála jobban foglalkoztattak volna a vidék gondjai. Szakály Ferenc sokoldalú, mindenre nyitott, az élet örömeit meg nem vető, de a levéltári kutatószobák félhomályában is magát otthon érző, igazi reneszánsz ember volt. Mindenütt akadtak barátai, művészek, politikusok, tudósok, tanárok. Otthon volt Rómában, Bécsben, Budapesten, otthonoson mozgott Szegeden és még több tucat kárpát-medencei városban határainkon innen és túl. Két tucat könyvet, több száz tanulmányt, megannyi élvezetes előadásának illékony emlékét hagyta ránk, de legfőképpen azt, hogyan lehet minden, emberileg elérhető szakmai magasságban is egyszerű, szeretetre méltó embernek maradni. Szakály Ferenc immár végérvényesen az öregkor előtti, a fiatalos, az 56 éves Szakály Ferencként marad meg az egymásra következő generációk emlékezetében. Minél messzebbre kerülünk halála napjától, annál nyilvánvalóbb az űr, amit maga után hagyott. S most hadd írjam le azt, amit a Farkasréti-temetőben, a gyász súlyos perceiben csak gondoltam: Szakály Ferencnek a törökökkel tollal és gondolatokkal vívott több évtizedes, vértelen harcait békévé oldotta a halál, testét ugyanaz a budai föld fogadta be, amely a Budát feladó és elvesztő török harcosokét is 313 évvel ezelőtt. Kristö Gyula „Lustagén" • Edinburgh (MTI) A lustaság bűn. Annak tekintették mostanáig, mert skót kutatók bejelentették, hogy felfedezték a lustaság génjét. A gyümölcslegyek (Drosophilidae) családjába tartozó muslicában olyan gént találtak, amely szabályozó szerepével mozgásra vagy tétlenségre késztet. • Telegdy professzor osztályelnök lett Kilenc év a SZAB élén Dr. Telegdy Gyula: Anyagi támogatás híján le kellett mondanunk egy konferenciát. (Fotó: Schmidt Andrea) Dr. Telegdy Gyula szegedi akadémikust választották az MTA Orvosi Osztályának, vagyis a szakma legmagasabb szintű tudományos testületének elnökévé. A professzor ugyanakkor októberben, mandátuma lejártával leköszön a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöki tisztéről. A SZOTE Kórélettani Intézetének igazgatójával új feladatáról és a SZAB élén eltöltött kilenc év eredményeiről beszélgettünk. G Mi a feladata az akadémia orvosi osztályának? - A törvény szerint az MTA felelős a magyar tudományos élet szervezéséért, felügyeletéért. Ezen belül az orvosi osztály a Magyarországon dolgozó 35-40 ezer orvos tudományos tevékenységét követi, koordinálja, segíti. Az osztály képviseli az orvostársadalmat a különböző, hazai és nemzetközi szervezetekben, és a kormányzat felé. • Milyen célokat tűzött ki maga elé az orvosi osztály élén? - Most szervezzük újjá az osztály mellett működő különböző szakbizottságokat; ezek munkájába szeretném bevonni a tudományos egyesületek és a kamarák képviselőit is annak érdekében, hogy szorosabbra fűzzük a kapcsolatot az orvostársadalommal. Emellett van néhány fontos, társadalmi összefogást igénylő probléma, melynek megoldásában, vagy a megoldás keresésében hallatni kívánjuk hangunkat. Ilyen például az egészségnevelés beépítése az alsóbb szintű oktatásba, az önpusztító életmód, vagyis az alkohol, a drog, az öngyilkosság elleni küzdelem, vagy az egyre kedvezőtlenebb demográfiai tendenciák visszafordítása. G Professzor úr kilenc évig töltötte be a SZAB elnöki tisztét. Mit tart a legnagyobb eredménynek? - Az MTA öt területi bizottsága közül a SZAB a legaktívabb, itt a legélénkebb a tudományos élet. Évente 250 rendezvényünk van, 12-15 ezer résztvevővel. Az épületet sikerült felújítani, így megfelelő környezetet tudunk biztosítani a konferenciáknak, tudományos találkozóknak. Amennyire anyagi lehetőségeink engedik, segítjük a helyi tudományos életet: kiadványokat támogatunk, pályamunkákat hirdetünk meg fiatal kutatóknak. Komoly eredménynek tartom, hogy az egyes tudományterületek, valamint a kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények itt, a SZAB-ban közelebb kerültek egymáshoz; az universitas-szellemet a bizottságaink munkájában már régóta sikerül megvalósítani. Sikeres hagyománnyá vált a Magyar Tudomány Napjához, illetve Hetéhez kapcsolódó rendezvénysorozatunk. Bízom abban, hogy ezeket az értékeket az utódomnak is sikerül megőriznie. • Érték-e kudarcok a kilenc év alatt? - Igen fájdalmasan érintett, hogy megfeleló anyagi támogatás híján nem tudtuk megrendezni az augusztusra tervezett, IV. regionális tudományos szimpóziumot. Ez a határokon átnyúló térségi kezdeményezés Temesvárról és Újvidékről indult; az első három konferenciát, melyeken mi is részt vettünk, náluk rendezték. A megállapodás értelmében most Szegeden lett volna a sor. Ám hiába fordultunk anyagi segítségért még februárban a városi önkormányzathoz, levelünkre és többszöri érdeklődésünkre még csak nem is válaszoltak. így kénytelenek voltunk lemondani a konferenciát. Pedig mindössze 26 vendég elhelyezéséről és étkeztetéséről lett volna szó egyetlen napra. Keczar Gabriella • Budapest (MTI) A határon túli magyarlakta területekről, valamint itthonról mintegy 80-80 résztvevőt várnak a Kárpát-medencei magyar professzorok III. találkozójára, amelynek a Miskolci Egyetem ad otthont szeptember 10-én és 11-én - tájékoztatta az újságírókat Kecskés Mihály professzor, az eseProfesszori találkozó ményt rendező Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke. Az Akadémia székházában megtartott sajtótájékoztatón Kecskés Mihály elmondta, hogy a kétnapos találkozón egyebek között a környezet- és természetvédelem oktatásával illetve kutatásával, a felsőfokú intézményekbe jelentkezők felkészültségével foglalkoznak. Vizsgálják azt is, hogyan lehet javítani az együttműködést a felsőoktatás és kutatás terén a Kárpát-medencében. A munkabizottsági üléseken a résztvevők megvitatják a felsőoktatás fejlesztésének időszerű kérdéseit. Tőkés László királyhágómelléki református püspök az erdélyi magyar felsőoktatás lehetőségeiről tart előadást. A konferencián szó lesz arról is, hogy az anyaország hogyan segítheti a határon túli magyar professzorok és diákok munkáját. / BUTTONS KFT. X MÉTERÁRU, LAKÁSTEXTIL VÁSÁR a BUTTONS-nál a Nagyáruház emeletén. 30-50% engedmény sőt több.... V MOST iöiiön • MOST érdemes J Találkozzunk 1999. szeptember 5-én Szegeden, a Széchenyi téren! A Délmagyarország és a Délvilág szerkesztőségének egykori és jelenlegi munkatársai megjelent köteteiből olvasnivalót kínálunk Antológia - Szcgedtől-Szegedig 99' Baka István: Farkasok órája; Szlyepan Pehotnij testamentuma Chikán Ágnes: Elmentem világgá (Csavarások egy kutató oldalán) Darvasi László: A Borgognóni-féle szomorúság; A Kleofás képregény; A veinhageni rózsabokrok; Dumumba elvtársnő Dér Endre: Paradicsommadarak; Helga regénye Dlusztus Imre: Barcs Sándor; Futballizmus Farkas Csaba: A kapu; Úszóházi Hírek Halász Miklós: Elátkozott riportok Horváth Dezső: A tizedik ember; Klinikai föltámadás; Móra kőpárnája; A röhögő katona; Aranyhajcsár; Terus ángyi; Ez redes úr, hadra vágva; Mivé lettél, csángómagyar? Kisimre Ferenc: A joghurtforradalomtól a polgárháborúig Ladányi Zsuzsa: Schéner Mihály; Schéner Mihály kézkivirágzása Németh András: Tétova esztendő; A nap szembenéz a holddal; 79 nap remény; A kopott nyaklánc Nyilas Péter: ASER-enciklopédia; Szegedi séták Petri Csathó Ferenc: 111 vers Podmaniczky Szilárd: Haggyatok lótusziilésben; Megyek egy kört az alvázon; Vastag Sapka; Képlapok a barlangszájból Simái Mihály: Fényörvények; Tündérkarácsony Sulyok Erzsébet: Aranymosás Szív Ernő: A vonal alatt; Hogyan csábítsuk el a könyvtáros kis aszszonyt? Sz. Lukács Imre: Magyar gulág Sz. Simon István: Kornélia kisasszony Tandi Lajos: Porlódi Niké Turi József: A zsilip; A démon Turi József, Beck János, Szépfalusi József: Susog a nád Zelei Miklós: Hullaciróka A kötetek szegedi könyvesboltokban és a Délhírnél megvásárolhatók