Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-30 / 228. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. SZEPT. 30. BELFÖLD 3 :: jegyzet röviden „Zöld" hütök Jászberény (MTI) Környezetbarát hűtőszek­rényeket dob piacra október­ben az Electrolux Rt. Ezek hűtőközege már teljesen men­tes az ózonréteget károsító gá­zoktól. A Magyarországon forgalmazott hűtőszekrények 80 százaléka Electrolux-ter­mék. A hűtőközegek gázainak ózonkárosító és globális fel­melegedést okozó hatása ellen 1995-ben vették fel a gyártók a harcot. Az Electrolux által kifejlesztett új frizsiderekbe izobután gázt töltenek. Ez az anyag egyáltalán nem káros az ózonrétegre, mert moleku­láiban nincsenek klóratomok, és nem okoz üvegházhatást sem, hiszen harminc nap alatt lebomlik a légkörből. Tűz a romatelepen Zámoly (MTI) Eddig ismeretlen okokból tűz ütött ki kedden a késő esti órákban Zámolyon, a helyi művelődési házból kiköltözte­tett roma családok átmeneti otthonául szolgáló faházas te­lepen. Személyi sérülés nem történt, a faházak között fel­halmozott használaton kívüli bútorok váltak a tűz martalé­kává. A károsultak szerint mintegy 200 ezer forint értékű bútor égett el. Az ügyben a székesfehérvári városi rendőr­kapitányság ismeretlen tettes ellen indított vizsgálatot. Balázs Dénes­szober Érd (MTI) Felavatták Balázs Dénes földrajztudós szobrát szerdán Érden, a Magyar Földrajzi Múzeum kertjében. Az egész alakos bronzmű Domonkos Béla szobrászművész alkotá­sa. Az 1924-1994 között élt tudós nevéhez fűződik az agg­teleki karsztvidék, valamint az égerszögi Szabadság-bar­lang feltárása. Három évtize­den át 130 országban végzett természetföldrajzi tereptanul­mányokat. A legterméke­nyebb magyar földrajzi szak­íróként 27 könyve jelent meg öt nyelven, milliós példány­számban. Munkásságát szá­mos szakmai és állami kitün­tetéssel ismerték el. Tíz éve... Siófok (MTI) A tóparti önkormányzato­kat tömörítő Balatoni Szövet­ség az egyetlen hiteles letéte­ményese a térség érdekérvé­nyesítésének - fogalmazott a szövetség elnöke, Szabó Imre szerdán Siófokon, a szervezet 95 éve történt megalakulása és újjáalakulásának 10. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepségen. Az öt évvel ez­előtt alapított Balaton-díjat idén Bertha Bulcsú író posz­tumusz és Martin Bundi, a svájci nemzeti parkszövetség elnöke kapta a szövetségtől. Visszaélés Szarvas (MTI) Harmincnégy rendbeli, hi­vatalos személy által elköve­tett közokirat-hamisítással és egyéb bűncselekményekkel vádolja az ügyész dr. V. Á. békéscsabai főorvost, aki a vádirat szerint jogtalanul adott ki gyermekek súlyos mozgás­korlátozottságát bizonyító szakvéleményt. A dokumen­tumokat a 24 vádlottárs szüló a helyi önkormányzatoknál közlekedési támogatás elnye­résére igyekezett fölhasználni A legnagyobb adózó 36 millió forintot fizetett A fiktív számlák megyéje Akik a sajtótájékoztatót tartották, balról jobbra: Pártosné Farkas Márta, Pakai Andrásné és Papp István. (Fotó: Gyenes Kálmán) Sikerrel igényeltek vissza több mint 12 millió forint személyi jövedelem­adót a megyében, 1998­ra vonatkozóan, s volt két olyan úr, aki munkavi­szonyból származó jöve­delemként 28-28 milliót vallott be. Nem ök fizették a legtöbb adót, hiszen egyéb jövedelem után va­laki 36 millióval gazdagí­totta a költségvetést. A tőzsde sem ment minden­kinek rosszul, volt, aki 90 milliót „kaszált". Az első sajtótájékoztatót tartották tegnap délelőtt az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságán azóta, hogy az új igazgató, dr. Papp István hivatalába lépett. A napiren­den az 1998. évi jövedelem­adó alakulása, valamint az idei ellenőrzések tapasztalatai sze­repeltek. Házigazdaként Pár­tosné dr. Farkas Márta titkár­sági osztályvezető mutatta be az új igazgatót és Pakai And­rásné dr. ellenőrzési igazgató­helyettest. Papp István mindjárt az ele­jén leszögezte, nem szeremé­nek szerepelni, nem is készül­tek bombasztikus bejelentés­sel, de azt a célt sem titkolta, növelni akarják a megyei adó­bevételt. Tervük, hogy a ki­sebb összegeket is behajtsák, s akkor eredményesek, ha vala­ki azt mondja szomszédjának: „ezek már 20-50 ezer forintért is lehajolnak". Az igazgató jó néhány adattal is szolgált, s ezekből kiderült, hogy tavaly a megyé­ben 177 ezer magánszemély­nek volt összevontan adózó jövedelme, s ez százmilliárd forintra rúgott. Ennek 86 szá­zaléka nem önálló tevékeny­ségből - tehát jellemzően bér­ből és fizetésből - származott. Az egyéni vállalkozói kivétet az érintetteknek sikerül ott tar­tani, ahol még kisebb kulccsal adózik, s ezt a tendenciát sajá­tos közmegegyezésnek minő­sítette az igazgató. Ettől viszont nagyon távol áll az az 54 ezer regisztrált ős­termelő, akik közül csak más­fél ezren vallottak be jövedel­met, átlagosan 245 ezer forin­tot. Ez a több mint félszázezer ember három százalékot vállal a közterhekből - hangsúlyozta különösebb kommentár nélkül az igazgató. Még mindig a szektorban maradva: az ötezer átalányadózós kistermelő átla­gos évi adóterhe 16 ezer fo­rint. A megyében a munkavi­szonyból származó átlagjöve­delem 578 ezer forint volt, de az első száz embernek fejen­ként 11 millió forint jutott. A csúcson két magyar úr áll, 28­28 millió forintos munkavi­szonyból származó jövede­lemmel, de rajtuk kívül még hárman vannak húsz fölött. Az első hölgy a nyolcadik a maga 17 milliójával. A külön adózó jövedelmek kategóriájában akadt olyan polgártársunk, aki 178 millió feletti adóalap - jellemzően osztalék - után 36 millió fo­rint befizetendő adót vallott be, a tőzsdei ügyleten keresett 90 millió forintra 19 millió adó jutott. Az év során befize­tett maximális adóelőleg egyébként 17 millió forint volt. Érdekes „leg"-ek még az adóbevallás utolsó sorai, ame­lyek a befizetendő, illetve visszaigényelhető adót tartal­mazzák. Az előbbiben 18,7 millióval lehetett az első vala­ki, a visszaigénylőknél 12,3 millió kellett az „aranyhoz". Pakai Andrásné dr., ellen­őrzési igazgatóhelyettes a saj­tótájékoztatón elmondta, a já­rulékellenőrzési osztály na­gyon sok régóta húzódó, be nem fejezett vizsgálatot örö­költ. Az olajos idők ugyan las­san elmúlnak, ám a fiktív számlák kora még mindig nem járt le. Vagy a számlaki­bocsátó nem létezik, vagy a bizonylat mögött nincs valós gazdasági esemény. Csongrád megye különben éppen a fik­tív számlák miatt vezet a bün­tetőfeljelentések számában. Pakainé különösen azokat az ellenőrzéseket nevezte ha­tékonynak, amelyeknél az APEH a vámosokkal együtt száll ki, mert ilyenkor „na­gyon meg van illetődve az adóalany". Változatlanul prob­lémás a nyugtaadás, hétvége­ken és öt óra után érzékelhető­en csökken ezek gyakorisága. További gond, hogy az elle­nőrzöttek már ismerik az adó­hivatal munkatársait, a revizo­rok pedig időnként enyhe lincshangulattal is találkoznak munkájuk során. Az osztály­vezető szerint a boltban éppen azok a vásárlók fogják a nyug­tát nem adó kereskedők párt­ját, akik bérből és fizetésből élnek, s azért fizetnek több adót, mert a kereskedő esetleg bevételt titkol el. A sajtótájékoztatón szóba került a „kincskereső" kisgaz­dák ügye is, akik a kintlévősé­gek hatékonyabb behajtása ré­vén szeretnének pótlólagos tízmilliárdokhoz juttatni az ag­rártárcát. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy öt ilyen adó­forintból mindössze egyet le­het behajtani, s a tébénél még ennél is rosszabb az arány. Kovács András A külügyi szóvivő és a stabilitás Szegeden, Délkelet-Európáról Budapest (MTI) A magyar fél megfe­lelően közeli időpontot javasolt az orosz félnek a moszkvai hivatalos külügyminiszteri talál­kozó megvalósítására, s erre várja a választ ­közölte szerdai sajtótá­jékoztatóján a külügyi szóvivő, kérdésre vála­szolva. Horváth Gábor utalt arra, hogy Martonyi János kül­ügyminiszter korábban je­lezte: talán már október vé­gén, vagy november elején sor kerülhet a májusról moszkvai részről elhalasz­tott találkozójára orosz part­nerével, Igor Ivanovval. _ Kölcsönös politikai ér­dekeltség és készség van a magyar-orosz kapcsolatok fejlesztésére - fogalmazott a szóvivő. Hozzátette: kedve­ző jelnek tekinthető, hogy szerdán Moszkvában ismét megnyitja kapuit a Magyar Kulturális Központ. Október 7-8-án rendezik meg Szegeden a kormány és a délkelet-európai stabilitási egyezmény közös konferen­ciáját, „Az önkormányzatok szerepe a stabilitási egyez­mény végrehajtásában" cím­mel. Meghívást kapott a ta­nácskozásra a jugoszláviai ellenzéki önkormányzatok és a sajtó mintegy 100 kép­viselője, köztük koszovóiak is. Ott lesz Szegeden az egyezmény valamennyi ré­szes államának képviselője. - A stabilitási egyezmény feladatainak megvalósításá­ban a szegedi konferencia lesz az első, jelentős és konkrét kérdéskörre össz­pontosító rendezvény ­mondta Horváth Gábor. A konferencia célja, hogy a jugoszláviai önkormány­zatok kézzelfogható támo­gatásával, az európai önkor­mányzatokkal történő test­vérvárosi kapcsolatok kiépí­tésével és a demokrácia gya­korlati tapasztalatainak át­adásával új lendületet kap­jon a jugoszláviai demokra­tikus kibontakozás. - Madeleine Albright amerikai külügyminiszter is fontos eseményként üdvö­zölte a konferenciát, amikor a múlt héten New Yorkban Martonyi Jánossal találko­zott - emlékeztetett a szóvi­vő. A szegedi tanácskozás második napján beszédet mond Orbán Viktor minisz­terelnök, Martonyi János külügyminiszter, valamint Bodo Hombach, az EU dél­kelet-európai különleges megbízottja. „Udvari szállítók" Munkatársunktól A Falco-Sopron Irodabútor Kft. közbeszerzés keretében irodabútort vásárló vevői ré­szére termékbemutatót és tájé­koztatót rendez szeptember 27. és október 4. között Sze­geden, a Brüsszeli körúti Me­tall Üzletházban. Mint ahogy azt Hulesch Károlytól, a Falco-Sopron ügyvezető igazgatójától meg­tudtuk, a BM Országos Köz­beszerzési Főigazgatóság által 1998 végén kiírt tendert iroda­bútor témában öt cég konzor­ciuma nyerte meg, s egyikük a soproni vállalkozás. A pályá­zat győztesei jogosultak arra, hogy állami intézmények szá­mára irodabútort szállítsanak. A Falco-Sopron Kft. egy hé­ten át áll a szegedi érdeklődók rendelkezésére a régi partner, a Metall bemutatótermében. Ez idő alatt szeretnék közvet­lenül is elérni a vevőket, meg­ismertemi őket a lehetőségek­kel, s tanácsokat adni nekik. Csatlakozás, áh M agyarország csatlakozik. Milyen ismerős kifejezés, huszadik századi történelmünk során jó néhány­szor volt szerencsénk hallani ez obligát mondatot, mind­annyiszor azzal a kiegészítéssel, hogy Magyarország a jó oldalhoz csatlakozik, a győztesek oldalára áll, a szeren­csét választja. így van ez most is, s ennek következtében nagy az egyetértés a parlamenti pártok között. Fideszesek, szoci­alisták, kisgazdák, emdéefesek, szabad demokraták ­mind mind az Európai Unióba akarnak vezetni bennün­ket. Azért az nem mindegy nekik, hogy milyen úton. Az MSZP arról álmodik, hogy az európai csatlakozást meg­előzik az előrehozott választások, amelyeket természete­sen ők nyernek meg, és azután az EU-ba már úgy lova­golunk be, hogy Kovács László nyargal az élen. A Fidesz is - márciusi ifjak szeptember végén - ugyan­erről álmodik, csakhogy előrehozott választások nélkül. Ők úgy gondolják, hogy 2002-ben még a választások előtt csatlakozunk az EU-hoz, I ennek az eseménynek akkora kampányértéke lesz, hogy a lelkes magyar töme­gek szinte közfelkiáltással választják majd újra az addigi kormányzó pártot, a Fideszt, s így amiről Antall József ábrándozott - nyolc éven át tartani a kormányrudat -, az Orbán Viktornak fog sikerülni Nem tudni viszont, hogy a mind gyakrabban önálló erőként fellépő FKgP mit gondol arról, hogy - boldog araként vagy rendszeresen jóltartott feleségként - kinek a karján szeretne az Európai Unióba jutni Nem zárható ki, hogy abban a fordulóban hölgyválasz lesz majd. M iközben a többiek csont nélküli uniós tagságot re­mélnek, a MIÉP vezére közép-európai „unióról" beszélt szerdán a parlamentben. Nehezen követhető és nehezen értelmezhető eszmefuttatása szerint a közép-eu­rópai népek annak ellenére is jobban megértenék ma­gukat egymással, mint a Nyugattal, hogy sok vonatko­zásban ellenségességet táplálnak egymás iránt. A sze­génység újraelosztása iránti ilyen jellegű, mély megér­tést különben manapság már csak Észak-Korea és Kuba népe tanúsít kiváló vezetői irányában. CU-vitanap Nemzeti konszenzus és csatlakozás Budapest (MTI) Magyarország alapvető ér­deke és célkitűzése, hogy a le­hető legrövidebb időn belül és a lehető legkedvezőbb feltéte­lekkel az Európai Unió tagjá­vá váljon - hangoztatta Mar­tonyi János külügyminiszter szerdán a parlamentben, az EU-csatlakozásról rendezett politikai vitanapon elmondott expozéjában. Hozzátette: a csatlakozásra való felkészülés meghatározó tényezője, hogy a stratégiai célokban nemzeti konszenzus áll fenn, a parla­menti pártok túlnyomó több­sége egyetért azokkal. Megje­gyezte ugyanakkor, hogy a jogharmonizációs program ré­szeként elfogadandó törvé­nyek egy része kétharmados többséget igényel, és csatla­kozási esélyeinket hátrányo­san befolyásolná, ha ezek a törvények - összekötve politi­kailag érzékeny kérdésekkel ­nem születnének meg időben. A külügyi tárca vezetője meg­erősítette, hogy Magyarország a csatlakozás lehetséges idő­pontjának továbbra is 2002. január elsejét tekinti. - Ez az az időpont, amed­dig Magyarországnak a fel­készülési folyamatot be kell fejeznie és készen kell állnia a közösségi vívmányok átvéte­lére - fűzte hozzá Martonyi János. A Siemens kivonult Kábelbúcsú A Siemens Hírlcözló Ká­belek Üzletága, valamint az amerikai Beiden cég szeptember 28-án szerző­dést írtak alá a Siemens Ausztriában és Magyaror­szágon található két ká­belgyár eladásáról - élte sült az üzletről lapunk. A szerződés szerint a Bei­den cég az Ausztriában, Klos­terneuburgban lévő Dörfler Kábel GmbH-t, valamint a Bu­dapesten található Duna Kábel Kft.-t vásárolja meg. A Dörfler Kábel és a Duna Kábel együt­tesen 180 embert foglalkoztat. Az elmúlt év novemberé­ben a Siemens bejelentette azt a tervét, hogy az általános szerkezetátalakítási programja részeként visszavonul a helyi hírközlő kábelek, valamint a speciális rézkábelek gyártásá­tól. Ugyanakkor a Beiden cég világviszonylatban növeli ré­szesedését a kábelüzletben. A Beiden cég, amely a vi­lágpiac egyik vezető kábel­gyártójaként a helyi hírközlő kábelek, valamint a speciális rézkábelek gyártására és érté­kesítésére specializálódott, az európai piacot a már meglévő német és holland gyárain kí­vül az ausztriai és a magyaror­szági gyárából fogja ellátni. A Siemens bécsi vállalatán keresztül 1993 decemberében szerzett többségi tulajdont a Magyar Kábelművek Rt.-ben és gyáraiban. A balassagyar­mati és a kisteleki kábelgyárat 1998 közepén eladta a Pirelli­nek, majd néhány hónap múl­va bezárt a szegali Huszár ut­cai egység. A Duna Kábellel a Siemens az utolsó magyaror­szági kábelgyárától is meg­vált. F. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom