Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-28 / 226. szám

HÉTFŐ, 1999. SZEPT. 5. SZEGED 5 • Válságkezelés a Népművészeti Egyesületnél Szolgálati karambol Már csak finomításra szorul a Dél-alföldi Népművészeti Egyesület vezetősége által kidolgozott válságkezelő stratégia. A koncepció szerint 5 millió 826 ezer forinttal csökkentik az eredeti költségvetés kiadásait, és így az idén minden előírt köztartozását, és egyéb adósságát rendezheti az egyesület. „Saját fizetésemből is havi húszezer forintot ajánlottam fel az egyesület számára" - mondta Jetiinek Márta, az anyagi gondokkal küszködő Dél-alföldi Népművészeti Egyesület ügyvezetője a szombati, rendkívüli közgyűlést követően összehívott, tegnapi sajtótájékoztatóján. Jelűnek Mártától azt is megtudtuk, az egyesületnek ebben az esztendőben 4 millió 328 ezer forintnyi tervezett kiadása van, s ebben 602 ezer forintos köztartozás is szerepel. A fennálló tartozásokat a válságkezelő stratégia ütemezése nyomán még az idén kifizetik - ígérte. Az egyesület mintegy 1500 dollárnyi támogatást, és megrendelési ígéreteket kapott Ohióból, de magánszemélyek is adakoztak a gazdasági gondok enyhítésére, sőt, az oktatók felajánlották azt is, december 31-ig ingyen dolgoznak. Mindemellett az egyesület többek között munkahelyek megszüntetésével próbálja kigazdálkodni a hiányt, s összesen 5 millió 826 ezer forinttal csökkentették az eredetileg tervezett költségvetést. Az adósságokból az elmúlt három hétben 1.2 millió forintot már ki is fizettek. Jellinek Márta tegnap megjelent cikkünkre reagálva elmondta, bár valóban felmerült a Kecelre költözés lehetősége, ám ez csak vészhelyzetben jelentene kiutat, hiszen így elvesztenék a 2,7 milliós városi, és megyei önkormányzati támogatást. Ugyanakkor rosszindulatúnak nevezte állításunkat, mely szerint szolgálati autójával a fia karambolozott, majd közvetlenül e kijelentése után elismerte, valóban a fia törte össze a kocsit, aki éppen az egyesület ügyében járt el, és vétlenül szenvedett balesetet. A nehéz gazdasági helyzetben pedig azért volt szükség autócserére, mert a hároméves Suzuki ára éppen ebben a korban esett volna sokat. Az ügyvezető végezetül hangsúlyozta, tudja, hogy az önkormányzat nem adhat több pénzt, de reményei szerint szeptember 30-án, a támogatások elosztásakor legalább a jelenlegi összeget, azaz 1,2 millió forint készpénzt kapnak, és az alkotóházat is a jelenlegi 300 ezer forintos éves bérleti díjért használhatják. Kéri Bf>»*shós Kulturális fesztivál Munkatársunktól Negyedik alkalommal rendezi meg a JATE az őszi kulturális fesztivált, amely elsősorban az egyetem öntevékeny csoportjai számára nyújt bemutatkozási lehetőséget. A rendezvénysorozatot hivatalosan október 4-én nyitják n»eg, de már ezen a héten szerveznek olyan programokat, amelyek a fesztiválhoz kapcsolódnak. A Collegium Musicum orgonahangversenyek keretében Jakab Hedvig orgonaművész koncertjét hallgathatják meg ma 19 órakor az alsóvárosi ferences templomban. Tóbiás Klára szobrász- és tűzzománcművész, valamint Garzó Gabriella keramikus alkotásaiból nyílik kiállítás a Victor Hugó utcai P. Galériában szerdán 18 órakor. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola reklámgrafikai alkotókörének munkáiból láthatnak válogatást csütörtökön 19 órától az Impala Házban. Szegedi diákok sikere Bankösztöndíj a tehetségért Munkatársunktál A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. több éve támogatja azokat a tehetséges gyermekeket és fiatalokat, akiket nehéz anyagi körülményeik egyébként megakadályoznának tudásuk tökéletesítésében. A támogatottak között az idén is szerepeltek szegedi gyerkek. A bank a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal karöltve négy támogatási Programot működtet, ilyen az ösztöndíj-támogatás - mely 'lyenkor, tanév elején aktuális az egyszeri tanszertámogatás, a gyermekétkeztetési projekt és a karácsonyi gyermekgála. Az MKB harmadik éve hirdeti meg ösztöndíj-pályázatát minden °lyan városban, ahol a pénzmtézet fiókot üzemeltet. Az 'dei tanév kezdetekor országosan összesen 6 millió forint értékben, 50 általános iskolás gyermek kapott ilyen jellegű támogatást, a díjazottak között három szegedi kisdiák is szerepel. Az idei tanévre szólóan Fórizs Botond, Klembáczki Krisztina és Apró Melinda érdemelte ki a havi tízezer forintos bankösztöndíjat, amit tankönyvek vásárlására, különórák látogatására, tanfolyamok finanszírozására fordíthatnak a tanulók. A pénzintézet egyébként hosszú távra elkötelezte magát a tehetségek mellett mondta Sárköziné Sebők Györgyi, az MKB szegedi fiókjának igazgatóhelyettese. A bank ugyanis vállalta, hogy ezen tehetséges diákokat mindaddig - akár az egyetem befejezéséig - támogatja, míg a pályázatban megjelölt 4,5-es tanulmányi átlagukat tartják, kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a városi és az országos versenyeken, s kedvezőtlen szociális körülmények között élnek. • Tízéves az integráló pedagógia Kecskéstelep stresszmentes iskolája Lassan tízéves lesz a város legnagyobb hagyományú beintegrálási pedagógiai programja a kecskéstepei Fekete István Altalános Iskolában, ahol a környék gyerekei mellett a különböző fokon fogyatékos vagy sérült gyerekeket szakpedagógusi segítséggel a rendes órákon oktatják. Kecskéstelep nem öregszik: a megállapítás nemcsak képletesen értendő, hiszen a környéken mindenfelé új házakkal találkozik a látogató. Ennélfogva a környék iskolája sem csak átvészelte az egymást követő takarékoskodási hullámokat, hanem tovább tudta folytatni a kilencvenes évek elején elkezdett programját, mely a fogyatékos, de az oktatásba integrálható gyerekekkel való foglalkozásból áll. Ha nem lett volna helyben igény az iskolára, ez a program sem élte volna meg az évtizedet. Szil Elemérné igazgató szerint valószínűleg Szeged legnyugodtabb iskolájába jár, aki ide eljön, a 25 fős tantestület legnagyobb bánata, hogy nagyon nehéz a karbantartásra és felújításra való pénzt előteremteni, valamint a sportpálya talaját a fagyökerek tönkretették, ám az Ifjúsági és Sportminisztérium idén nyán pályázati keretéből nem jutott a rendbetételre. Az iskolába elsősorban kecskéstelepi gyerekek járnak, de sok szülő Szeged más körzeteiből is idehozza a gyerekét, valamint persze Mihálytelekről és Röszkéről is van tanítvány, ami nem is csoda, hiszen az intézmény Szegeden egyike a legszerencsésebb fekvésűeknek. A kecskéstelepieknek közel van, a városból érkezők pedig kérésévé sem találhatnak szebb és nyugodtabb környezetben lévő iskolát maguknak, valamint természetesen a Fekete Tóthné Kovács Éva tanítónő a Fekete István Általános Iskola elsőseivel. (Fotó: Schmidt Andrea) István Általános Iskolában folyik a város legnagyobb hagyományú integráló oktatása is. Ahogyan a pedagógusok itt fogalmaznak: a gyerek még nem kell „idegroncs" legyen attól, hogy iskolába jár, és ez a szabály határozza meg az oktatás menetét is. Csengetés nincs, hanem amikor reggel a gyerekek bejönnek, a nap beszélgetéssel indul és a szóba kerülő témát a tantárgyak szempontjából a nap folyamán közösen feldolgozzák. Ehhez hozzátartoznak az olvasás, rajz, technika, ének, fogalmazás, egyszóval az összes tantárgy elemei. Egy tízórai szünet kivételével, mindenki önállóan kimehet, ha elfárad, s a rendszerrel a gyerekek a felsőbb osztályokban sem élnek vissza. Déltől két órán keresztül szabad sáv van, amelyet mozgással és egyéb foglalkozásokkal töltenek ki a gyerekek, délután pedig a délelőtt tanultak megerősítése, az ismétlés folyik. Az igazgatónő szerint az egész oktatás nem kísérlet, hanem csak a hagyományos képzésen alapul, azzal a különbséggel, hogy másképp - az iskolai stresszhatásoktól mentesebben - szervezik meg. Egy fejlettebb és gazdagabb világban valószínűleg a Fekete István Általános Iskola lenne az egyik legkeresettebb elemi iskola Szegeden, hiszen csak a legelnagyoltabb felmérés szerint is évfolyamonként sokkal több fejlődésében valamiképpen gátolt gyerek jár a városban iskolába, mint ahány igazi szakpedagógusi segítséget kap. Ez a szülők felelőssége is, akik sokszor tájékozatlanok és nem tudják, hogy a Fekete István Általános Iskola az ehhez hasonló felzárkóztató és beintegráló tevékenységhez kap támogatást az önkormányzattól (sokszor azzal a kellemetlen mellékkövetkezménnyel, hogy a fináncelvű hivatalnokok tekintete a fogyatékos gyerekekre szánt forintokon akad meg először). Az iskolában szeretnék, ha tíz év után valóban hagyománya lenne a beintegrálásnak. Természetesen nemcsak az integrálható gyerekekkel foglalkoznak, hanem azokkal is, akik halmozottan fogyatékosak, jelenleg tíz ilyen gyerek ven. Velük szakképzett konduktorok, gyógypedagógusok - jelenleg Bulik Hajnalka és Balogh Krisztina - foglalkoznak külön, és az iskola autóbusza háztól az iskoláig, délután pedig az iskolától hazáig szállítja őket. Az osztályokra az a jellemző, hogy két-három valamilyen módon sérült gyerek jár mindegyikbe, nekik szintén külön pedagógus segít. A hallássérülteknek például Vakula Lászlóné, aki szurdopedagógusként a város egyetlen „utazó pedagógusa", bár az igény szerint valószínűleg több szakember is elkelne ezen a területen, melyre csak az utóbbi néhány évben éppen az „utazó pedagógus" irányított figyelmet. Szil Elemérné igazgatónő szerint a normál oktatás és az integrált oktatás egységes egészet alkot, és amikor kéthárom évvel ezelőtt kérdőíveken a véleményükről faggatták a kecskéstelepi szülőket, a közvélekedés azt mutatta, hogy a szülők nemcsak elfogadják az integráló képzést, hanem az egészséges gyerekek szempontjából is hasznosnak tartják azt, mondván, gyerekeik megtanulják, hogyan kell a gyengébbel, az elesettebbel bánni. Panek József Akárcsak tavaly, ebben az évben is önálló kötetben jelentette meg a Csongrád megyei szaknévsort a Magyar Telefonkönyvkiadó Társaság (MTT). Korábban - amint arra bizonyára emlékeznek az előfizetők - a telefonkönyvvel egybekötve találtuk az Arany Oldalak néven ismert szakmai regisztert. Minderről Tóth Károly, a Déltáv Rt. ügyfélszolgálati irodájának osztályvezetője tájé• Telefonkönyv: decemberben Csongrád megye Arany Oldalai koztatta lapunkat. A szakmai telefonkönyvet a Meló-Depó munkatársai kézbesítik az előfizetőknek. A terjesztés a napokban indul, s várhatóan három hétig tart. Akit a „könyvfutár" nem talál otthon, a Meló-Depó irodájában (Szeged, Vitéz u. 12.), illetve a Déltáv Rt. ügyfélszolgálati irodájában veheti át a megyei szaknévsort. Az idei telefonkönyv megjelenésére még várnunk kell egy kicsit. A tervek szerint december második felére készül el a Csongrád megyei előfizetők névsorát közlő kötet. Az adatok rendszerezése, frissítése javában folyik. Az információgyűjtést október 15-én lezárják - addig viszont még lehetséges módosítani az új telefonkönyvbe szánt adatokat • „Mély a Tiszának a széle' Irodalmi pályázat - diákoknak Munkatársunktól A Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtára „Mély a Tiszának a széle" címmel négyfordulós pályázatot hirdetett 10-14 éves gyerekeknek Tóth Béla József Attila-díjas szegedi író 75. születésnapja tiszteletére. A feladatmegoldásokat egyének vagy maximum 3 fős csoportok adhatják be. A pályázat akkor érvényes, ha mind a négy feladatsort ugyanaz a személy vagy csoport küldi be. Beküldési határidő: fordulónként folyamatosan vagy pedig egyszerre, legkésőbb október 11-éig. Eredményhirdetés: október 21-én 15 órakor a Somogyi-könyvtárban. A pályázatokat is a könyvtár címére (6720, Szeged, Dóm tér 1-4.), Ménesi Lajosné nevére, vagy a gyermekkönyvtárba kell eljuttatni. • A 3. forduló feladatsorát az alábbiakban közöljük. „Szegedet örökkön ölében hurcolászta a Tisza. Tehette. Erős, dolgos folyó. Félmillió éve fáradhatatlan munkálkodó. Partjain máig viruló több száz olyan települést cipel, amit ő lehelt életre." A fenti gondolat A szegedi nagyárvíz képeskönyve c. könyv kezdő sorai, amelyet Tóth Béla írt és szerkesztett. A következő három feladatot ebből a könyvből merítettük lyukas hálónkon, amiből oly sok minden kénytelen volt kihullani. 1. „Híres és nevezetes érintkezési pont a szegedieknél a Tiszára járás -, mert ide nem csak vízért jönnek a leányok..." írja Kovács János néprajzkutató 1901-ben. Hogy miért is mennek még a leányok a partra, azt megtalálhatod a Víz előtti város c. fejezetben. 2. A partjaira vetődött embert mindenekelőtt halával kínálta meg a Tisza. Hermán Ottó egyik szakmunkája szerint 1890-ben még három tucat halféle élt a Tiszában. A Víz előtti város c. fejezetben 34 halféle neve található meg ebből az időből! Melyek ezek? Plusz pontot ér egy jó halászlé recept! 3. A Tisza eletében igen hűes tűzveszélynek ismeri a történelem az alábbi évszámokat: 1616, 1830, 1852,1879, 1970. Melyik évszámhoz kapcsolódik, hogy a veszély elmúltával gátvédelem indult a Tiszán? A választ a Város a vízben c. fejezetben találod. Az utolsó kérdés a mesék, mondák világába visz bennünket. A Túszához is száz meg száz legenda fűződik, ebből az egyik az örvény keletkezéséről szól. 4. Mi történne, ha a Tisza egyik fele fölfelé folyna, míg a másik fele lefelé? A Mély a Tiszának a széle c. könyvben találod meg a választ, a 7. számú mesében. Oktatófilm - Jaj, komám, nehéz időnek nézünk elébe! - Ezt honnan veszed? - A bolti áraknál már nem csak bruttó meg nettó ár van, hanem bejött egy új árforma, és ez az első része az árnak. - Milyen első rész? - Te nem tudod? Most vetítik a mozikban az oktatófilmet. Sötét idők jönnek, ha bejön ez az árrész. Lesz az árnak nyaka is. - És hogy hívják ezt az árrészt, ha már ilyen sötéten fested le? - Baljós árnyak. P. Sz. Környezetvédők tábora Szatymazon Munkatársunktól A középiskolás korú fiatalok környezetvédelmi tudatának formálása céljából háromnapos tábort szervezett Szatymazon a Független Ifjúság elnevezésű civil szervezet. A hasznos információkat és szórakozást nyújtó táborban elsősorban az ország keleti feléből tíz iskola mintegy száz tanulója vett részt. A diákok előadásokat hallgathattak a hagyományos környezetvédelmi témák mellett a fenntartható fejlődésről, a fogyasztói társadalom környezetpusztításáról. ÁZ clőaciók közöli vöiiák többek között a Kiskunsági és a Körös-Maros Nemzeti Parkok képviselői. A tábor fővédnöke dr. Kávássy Sándor, a környezetvédelmi minisztérium politikai államtitkára, védnökei pedig dr. Tamás Károly, a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium közigazgatási államtitkára és Gyapjas József, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója voltak. A diákok szombaton a Fehér-tó környékére látogattak, ahol délután - csapatokba szerveződve - vetélkedőn tették próbára tudásukat. A verseny célja az volt, hogy a fiatalok megtanulják a természetes környezet megőrzésének fontosságát. A vetélkedőn harmadik helyezést ért el a Szegedi Radnóti Miklós Gimnázium csapata, másodikak lettek a Makói József Attila Gimnázium tanulói. Az első helyért járó trófeát a Szegedi Tömörkény István Gimnázium diákjai nyerték meg. A díjakat Ká,vássy Sándor politikai államtitkár adta át. A SZAB hírei Munkatársunktól Óvodai egészségpedagógia címmel rendeznek tanácskozást szeptember 29én, szerdán tfz órától a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. Ezen a napon délután négy órakor a SZOTE Baráti Kör emeritus csoportja körében Ványai Éva alpolgármester tart előadást az önkormányzat egyetemekkel való kapcsolata továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Hatodik alkalommal tartják az analitikai és környezeti problémákat elemző szimpóziumot szeptember 30-án délelőtt kilenc órától.