Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-27 / 225. szám

HÉTFŐ, 1999. SZEPT. 27. SZEGED 5 Í3 hétköznapok Faliújság A szűk belvárosi utcácska egyik házának falán vörössel pingált, s a négy égtáj felé meredező nyilaskereszttel illuszt­rált fölírat: „Helytállunk!" „De hol?" - szól a kiáltvány mellé utóbb elhelyezett kérdés (kisebb, fekete betűkkel). Válasz még nem jött. Talán a váratlan visszakérdezéstől a helytálló torkán akadt a szó, s ajkára fagyott a piros fes­ték. Nyilas Péter Az európai örökség napján Válságstáb a Dél-alföldi Népművészeti Egyesületnél Adósságok és autók Rendkívüli közgyűlé­sen tudakozódtak a Dél­olföldi Népművészeti Egyesület tagjai a szer­vezet gazdálkodásáról. Az egyesület nehéz helyzetbe került, köztar­tozásait képtelen kifizet­ői, s így állami pályáza­tokon sem vehet részt. Az önkormányzat kép­viselője hívatlanul is je­len volt a közgyűlésen, es kifogásolta, hogy a mai napig nem készült válságkezelési straté­ga. A tagság ennek ki­dolgozására kötelezte a Vezetőséget. A tervezettel ellentétben e8yetlen napirendi pontot tár­gyalt szombati, rendkívüli közgyűlésén a Dél-alföldi Népművészeti Egyesület tag­sága. A résztvevők az egyesü­lt gazdálkodására voltak kí­váncsiak, hiszen a közelmúlt­tan napvilágot látott adatok szerint a civil szervezet leg­alább hárommillió forintos tar­tozást halmozott fel. (Informá­cióink szerint az egyesület öves telefonszámlája ebben a helyzetben is eléri az 1.2 mil­•ió forintot.) Jellinek Márta, aki tizenkét esztendeje vezeti az egyesüle­ti, elmondta, bárki, bármikor betekinthet a pénzügyekbe. Ugyanakkor nem tagadta: va­lóban rendkívül nehéz helyzet­be került az egyesület. Az in­dokokat szerinte elsősorban a gazdasági szabályozók váltó­fsában kell keresni. Jellinek Márta elárulta, felkereste a vá­r°s kulturális alpolgármeste­rei, hogy az évek óta azonos összegű támogatás felemelését kórje, ám nem járt sikerrel. Mint ismeretes, a város 1.2 "tillió forint készpénzzel, és az alkotóház épületének igen kedvezményes bérbe adásával támogatja az egyesületet. (Pia­c' értéken legalább kétmillió 'ütne a bérleti díj, ám az egye­nletnek mindössze háromszá­Zezret kell fizetnie.) Ezért is váltott ki megütközést a meg­jelentekből, hogy Jellinek Márta kilátásba helyezte, ha nem oldódik meg a helyzet, az egyesület Kecelre költözik. Ezzel a helyváltoztatással ugyanis legföljebb évi három­százezer forintot lehetne meg­spórolni. Jellinek Márta egyébként úgy vélte, közös összefogással, a 14 milliós sa­ját bevétel növelésével, és pá­lyázatok elnyerésével még megmenthető az egyesület. Lóczy Tibor, az önkor­mányzat képviseletében hívat­lanul érkezett, és ezt nehezmé­nyezte is, hiszen a város szep­tember 30-án dönt a további támogatásról, így ismerniük kellene az egyesület gazdálko­dását. A szakember szerint az egyesület csak görgeti maga előtt az adósságot, és a szabá­lyok szerint így nem indulhat pályázatokon sem. Lóczy Ti­bor azonban a leginkább az egységes válságkezelési straté­giát hiányolta. Mint mondta: a közös összefogás igen hangza­tos ám korántsem elégséges az egyesület talpraállításához. A tagok azt is a szemére vetették Jellinek Mártának, miért kellett lecserélnie az egyesület fiatal autóját akkor, amikor már érezhető volt, hogy nagyon komolyak az anyagi gondok. Ráadásul töb­ben úgy tudták, az előző autó­val az ügyvezető fia karambo­lozott. Jellinek Márta ezt nem is tagadta, sőt, éppen ezzel, il­letve az autó által futott sok kilométerrel magyarázta a cse­re szükségességét. A közgyűlés végül egy át­fogó gazdasági beszámoló el­készítésére kötelezte az egye­sület felügyelő bizottságát, a vezetőséget pedig arra, hogy egy hónapón belül részletes válságkezelési stratégiát dol­gozzon ki. Az önkormányzat képviselője viszont azt kérte: a válságkezelési koncepció ked­dig készüljön el, hogy a város ez alapján dönthessen az egye­sület további támogatásáról. Kéri Barnabás Kábelévforduló Munkatársunktól Két napon keresztül tartott a vigasság a Széchenyi téren: taedik születésnapját ünne­Pelte - családi körben - a Szegedi Kábeltelevízió Rt. A fros központjában minden tarosztály találta magának Pr°gramot, akárcsak a televl­z'ós csatornákon szörfözve, tanteken a gyermekek köré­tan a Csigafiűk koncertje aratta a legnagyobb sikert, és ekkor talált gazdára a jubile­umi ajándék is, egy színes, sztereó televíziókészülék, amelyet egy számítógép se­gítségével sorsoltak ki. Vasárnap többek között cselgáncsbemutató, a Molnár Dixieland Band koncertje, il­letve Vikidál Gyula és bará­tai szórakoztatták a közönsé­get. Toronyünnep" a téren A víztoronyról páratlan kilátás nyílik a városra. (Fotó: Nagy László) Közéleti Munkatársunktól ^ -.Bohócok az állatkert­et" címmel rendez beszél­getést a színházról és a báb­taínházról ma 18 órakor a Vi < ,rag cukrászdában a Köz­Kávéház életi Kávéház. Kövér Izijos, a szegedi bábszínház igazga­tójának vendége Kós Lajos Jászai-díjas rendező lesz, az est során közreműködnek: a bábszínház művészei. A hét végén megnyi­totta kapuját a szegedi Szent István téri vízto­rony: több ezer látogató csodálta meg az ipartör­téneti ritkaságnak szá­mító vasbeton építmény belső szerkezetét, s a tetőteraszról kitáruló pa­norámát. A 95 éves to­rony fölújításához városi összefogás szükséges. Handel Vízizenéjének hangjai fogadták a zászlók­kal díszített Szent István téri vfztorony szombat délelőtti látogatóit. Az ipartörténeti ritkaságnak számító, városi védettséget élvező tornyot az európai örökség napja alkal­mából nyitották meg a nagy­közönség előtt. Az 1904-ben átadott víztorony ugyanis Magyarország első ilyen jel­legű, vasbeton-szerkezetű építménye. Rupp Tamás, a Szegedi Vízmű Kft. vezérigazgatója köszöntőjében „Tisztelt eu­rópaiak!"-ként szólította meg az egybegyűlteket, jelezvén, Háromévi orosz fogság után térhetett haza Alsóvá­rosra 1947-ben a 24 éves Gera József. Nemsokára itt ismerte meg Szilágyi Máriát, a közelükben lakó, 6 gyer­mekes szabómester legidő­sebb lányát. - Moziból mentünk haza a barátnőmmel - meséli a fiatalos feleség -, aki behí­vott hozzájuk, mondván: van ott egy jóravaló legény, is­merkedjünk össze. hogy manapság nem csak a gazdaság, politika és üzleti élet, hanem a kultúra is egy­re inkább internacionálissá válik - természetesen úgy, hogy az egyetemes európai kultúra részeként fejlődő ma­gyar szellemiség megőrzi nemzeti karakterét. A kölcsönös integrálódás jó példája a Szent István téri víztorony tervezője, a len­gyel származású dr. Zielinski Szilárd életműve: Magyaror­szág első műszaki doktora itthon végezte egyetemi ta­nulmányait, majd nyugat-eu­rópai tanulmányútján ismer­kedett meg kora legmoder­nebb építészeti eljárásaival. Ezután hazatért, s Magyaror­szágon kamatoztatta tudását. A vezérigazgató szerint az európai szintű szakmai ta­pasztalatok hazai fölhaszná­lásra épül a Szegedi Vízmű Kft. munkássága is. Kalmár Ferenc, az önkor­mányzat vízmű- és csatorna­bizottságának elnöke öröm­mel üdvözölte az európai örökség napjának első szege­A fiatal pár hamarosan összeházasodott, a férj a MÁV-nál dolgozott ötven éven át, főtanácsosként ment nyugdíjba. Felesége a tanító­képző és egy gyors- és gép­író tanfolyam elvégzése után a Malomipari Egyesülésnél, majd a Délépnél kapott pénzügyi előadói állást. Nyugdíjaséveikben sem pi­hennek. Gera József a kiste­leki szőlőkben egyedül műveli kertjüket, felesége di ünnepét, s kiemelte, hogy kontinensünk annak köszön­heti gazdagságát, hogy kul­túrájához minden nemzedék hozzáteszi a maga értékeit. A Szent István téri vízto­rony nem csak szép, de pá­ratlanul értékes építmény is. Az 1904 óta működő létesít­mény azonban elhasználó­dott, ezért fölújítása halaszt­hatatlan. A költségeket vi­szont csak városi összefogás­sal teremthetjük elő. A hétvégi napsütésben folyamatosan hömpölygő sokaság jelezte, hogy a sze­gediek mennyire maguké­nak érzik a város egyik leg­szebb épületét: becslések szerint, szombaton és vasár­nap legalább négy-ötezren látogatták meg a város első víztornyát. A belépőt le­nyűgözte az öntöttvaskorlát­tal díszített, magasba vezető lépcsősor, a vasbeton tartó­szerkezet gerendáinak rit­musa. A földszinten a torony építésének eredeti tervei mellett a leendő fölújítás otthon talál munkát magá­nak. Tegnap a Barát utcai szép kis házban, szűk családi köz­ben, fiuk, leányuk, 4 unoká­juk és testvéreik körében megünnepelték házasságuk 50. évfordulóját. Szép, nyugodt éveket, egészséget, boldogságot kí­vánunk mi is az aranylako­dalmas párnak. Kép és szöveg: Somogyi Károlyné utáni kép rajzát is megszem­lélhették a nézelődők. Az öt­venes években szürkére va­kolt torony visszakapná ere­deti színeit: a tagozatok ce­mentsárgája, a háttér fahéj­zöldje mellett a velencei vö­rös karakterszín is helyet kapna. A nyitott körfolyosók (egyik mintegy 18 méter, a másik úgy 27 méter magas­ságban öleli a tornyot) után, a régi tervrajz szerint 51,30 méter magas tetőteraszra az ezer köbméteres víztartály közepén át vezettek a lépcsők. A tűző napsütésben is hűs, széljárta kilátóban a város nevezetes épületeit, a Tisza ezüstös kanyarulatát, vagy éppen Dorozsma és Szőreg templomának tor­nyait keresték a távcsövek­kel és videokamerákkal föl­szerelkezett toronylátoga­tók. Október 15-én, a „víz­műves nyílt napon", a taijá­ni víztornyot nézhetik meg belülről is a szegediek. Nyila* Pátar Neves költök Petőfiről Munkatársunktól Neves kortárs költők be­szélgetnek majd a 150 évvel ezelőtt elhunyt Petőfi Sán­dorról szeptember 28-án, kedden délután 6 órakor a Kortárs Galériában. A ren­dezvény szervezője a három évvel ezelőtt alakult Ötágú Síp Kulturális Egyesület, mely az anyaországi és hatá­ron túli magyar kulturális élet összehangolásával és ér­tékeinek megőrzésével fog­lalkozik. A „Szeptember végén..." mottójú est meghívott ven­dégei Ferenczes István költő (Csíkszereda), a Székelyföld című lap főszerkesztője, Ta­ri István költő (Óbecse), Döbrentei Koméi költő (Bu­dapest) és Banner Zoltán er­délyi előadóművész, aki im­már 10 éve Békéscsabán él, s a Petőfi a hídon című önál­ló előadóestjének a szegedi közönség is tapsolhatott már. A rendezvény teljes egé­szében az Illyés Alapítvány támogatásával jött létre. Telep­engedély Munkatársunktól Lapunk múlt csütörtöki számában megjelent, „A te­lephez engedély kell" című írásunkban az október elejétől hatályba lépő telepengedé­lyeztetési rendeletről adtunk rövid tájékoztatást. A cikk ki­egészítésre szorul, Vas Már­ton az önkormányzat ügyfél­szolgálati osztályvezetője sze­rint ugyanis írásunk úgy értel­mezhető, hogy a kormányren­delet mellékletében felsorolt tevékenységeket október else­jétől csak telepengedély birto­kában lehet folytatni. Az új rendelkezés az ettől az idő­ponttól létesítendő új telepek­re vonatkozik, s azok az érin­tettek pedig, akik a rendelet hatálya alá tartozó tevékeny­séget jelenleg folytatják, ok­tóber elsejétől számított 180 napon belül kötelesek tele­pengedélyt kémi. Aranylakodalom Alsóvároson A Gera házaspár és a család csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű prob­lémáikat, észrevételeiket, tapasztalatai­kat ezen a héten Katkó Krisztinával oszthatják meg. Újságíró munkatár­sunk munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között fo­gadja hívásaikat a 06-209-432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett és talált tárgyakat kereső olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat. Hirdetésfelvétel 8 és 18 óra kö­zött a 06-80-820-220-as zöld (ingyenes) számon, illetve személyesen a Sajtóházban és a hirdetőirodáinkban. Ro-La. A szeptember 16-i Csörögben megjelent kamionokkal kapcsolatos panaszra válaszolt a MÁV sajtóreferense. Az elmúlt évben több mint ötvenezer kamion vasúti rakodását végezték a do­rozsmai állomáson. A ka­mionok azonban nem egyenletes ütemben ér­keznek, s emiatt a Ro-La terminál parkolója eseten­ként tele van. Várhatóan ebben az évben megkez­dik a parkolóhely bővíté­sét, amelynek eredménye­képpen negyven kamion­nal többet tud fogadni a terminál. Halk esküvők. Több alkalommal is részt vett házasságkötésen a köz­ponti házasságkötő terem­ben K. Gy. - 06-20-9558­554 -, s mindannyiszor azt tapasztalta, hogy a hátsó sorokban nem hall­ható az anyakönyvvezető beszéde. A rossz hangosí­tást az illetékesek figyel­mébe ajánlja. Gaztenger. Telefoná­lónk naponta autózik az E5-ösön a városból kife­lé, ahonnan látja azt a gaztengert, ami az út mel­letti nagy bevásárlóköz­pontokat veszi körül. A nagy, nemzetközi áruház­láncoknak illene a kör­nyezetükre is ügyelni ­tette hozzá. IZM-IAPTRI .....«....-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom