Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-23 / 222. szám
SZEGED 5 tője válaszolta aki a panaszt bejelentő címe hiányában a téves kézbesítést nem tudta megállapítani, ezért mindhárom kézbesítő figyelmét felhívta a pontos kézbesítésre. Bevárás. A Felső Tisza-parton levő megállónál a 73-as autóbusz rendszeresen nem váija meg a mögötte megálló 5-ös trolit, ahonnan utasok igyekeznének átszállni a buszra. Z. Z. már többször kérte a sofőröket a néhány másodperces várakozásra, mindhiába, ezért fordult most hozzánk. pannon gsm ***** Ai 4I«*MI. Balesetveszély. A Hősök kapuja környékén reggelente óriási a forgalom, számtalan balesetveszélyes helyzet adódik, hiszen két általános iskolába is szállítják erre a gyerekeket, temérdek autóval. - írtuk a tegnapi Csörögben egy olvasói észrevétel kapcsán. A Csongrád Megyei Balesetmegelőzési Bizottságtól reagáltak a panaszra, s elmondták, a bizottság pillanatnyilag annyit tehet, hogy több rendőrt irányítanak a Hősök kapuja és Vitéz utca közötti útszakaszra a reggeli órákban. Ezen kívül tárgyalásokat kezdeményeznek az önkormányzat ez ügyben illetékes iroFelkészítés mestervizsgára Munkatársunktól A Csongrád Megyei Kézműves Kht. októberben mestervizsga előkészítő tanfolyamokat indít az alábbi szakmákban: autóvillamossági szerelő, gázvezeték- és készülékszereló, vízvezeték- és központifűtésszerelő, fodrász, női szabó, cukrász, kozmetikus, kőműves, asztalos, esztergályos, bőrdíszműves, kárpitos, műkőkészítő, televízió- és videotechnikai műszerész. Az alkalmazottak és a munkanélküliek képzési támogatást igényelhetnek. Október 8-án 80 órás elektrokozmetikai tanfolyam, 13-án tűzvédelmi szakvizsgára előkészítő tanfolyam kezdődik. Ugyanebben a hónapban heti 1 -2 alkalommal 60 órás ruhaipari szerkesztés és modellezés tanfolyamot szervez a kézműves kht. Tudésklub Munkatársunktól A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára lesz a vendége a Szegedi Akadémiai Bizottság tudósklubjának ma délután öt órakor a bizottság székházában. Kroó Norbert bevezető előadásában arról beszél, hol helyezkedik el az MTA a hazai és a nemzetközi kutatóhálózatban. A vitaest házigazdája Csirik János, a JATE tanszékvezető egyetemi tanára lesz. Premier a Globe Tv-ben Munkatársunktól A most megkezdődött színiévadról, terveiről beszélget Pacsika Emília a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójával, Korognai Károllyal a Globe Tv Premier című műsorában. Az adás ma, csütörtökön este 22 órakor kezdődik, az ismétlése szombaton 22 órakor lesz. A Telin „ablakában'' Munkatársunktól Ma, csütörtökön 19 órakor ismét jelentkezik a Telin tévé magazinműsora, „A mi ablakunkból". Az adásban a szegedi távhőszolgáltatás szerkezeti és tulajdoni átalakulásával, valamint a fűtéssel, számlázással kapcsolatos kérdésekre válaszol a Szegedi Hőszolgáltató Kft. és a Szetáv igazgatója. A november 10-e és 13-a között megrendezendő 2001 Multimédia kiállításról a szervező, Bátyiné Mester Zsuzsanna beszél. Fodrászok napja Munkatársunktól A világhírű mesterfodrász, Hajas László szombaton, szeptember 25-én 16 órai kezdettel Szegeden, a Tisza Szálló nagytermében tart reprezentatív bemutatót a Csongrád Megyei Kézműves Kht. szervezésében. A rendezők modellek jelentkezésére is számítanak - az érdeklődők csütörtökön és pénteken 14-17 óra között a Mars téri Ondola Bt.-nél tudhatnak meg további információkat. dájával, a kaotikus és balesetveszélyes helyzet megoldásáról. Kézbesítők. A hétfői lapszám Csörög rovatában megjelent, a Boros József utcai kézbesítőkre panaszkodó bejelentésre az l-es posta vezeKedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Kalocsai Katalinnal oszthatják meg. Újságíró munkatársunk munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között fogadja hívásaikat a 06-209432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett és talált tárgyakkal kapcsolatos mondandójukat olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé. Hirdetésfelvétel 8 és 18 óra között a 06-80-820220-as zöld (ingyenes) számon, illetve személyesen a Sajtóházban és a hirdetőirodáinkban. egyik érietet erre a az áráét. Intározza vészek várogeden, műteából és ól állö zházat (1924) rad* igetorcüliség. kapuit, föltéteverseparralzdasági il megjetunió, lennünt a szodiadal(1949) ZÓj« nzetkö*' án, CM Bart^ pontba" -narazíLásd6 tóeste" /ola),és Gáb"' -cho gai f sorát' Szécs> gnyit": nzetköf jlajevsiEri Se: Puszta1 sztivó' határai" 18.30 lódés' Bak # . péoházba" Csáb" ntd lázba" ,épíé tteye> Újra Szegeden a kisperegi ikrek Izgalmak nélkül, boldogságban engedély kell! vállalkozókat, bedolgozókat, bérmunkát végzőket), valamint a külföldi vállalkozások magyarországi telephelyeit. Azok, akik Szegeden végzik tevékenységüket, a szóban forgó telepengedélyeztetési kérelmet a város jegyzőjénél igényelhetik, s onnan is kapják meg. A telepengedélyhez kötött tevékenységek sora igen hosszú, többek között ide tartozik a dohánytermékgyártás, a textilkészítés és annak kiegészítő tevékenységei, a bőrkikészítés, a fa tömegcikk-gyártás, a festék, ragasztó, tisztítószer, egyéb vegyianyaggyártás is. A részletes lista megtekinthető a polgármesteri hivatal általános igazgatási irodájának ügyfélszolgálatán, valamint az érintettek ott kaphatnak részletes, konkrét tájékoztatást e témában. Tanulmánykötet a romániai magyarságról Egy „faktológus" kutatásai Vincze Gábor reméli, román kollégái is olvassák majd a kötetét, (fotó: Miskolczi Róbert) Szeptember 16-án volt egy éve, hogy a SZOTE Gyermekklinikáján sikeres műtéttel szétválasztották a kisperegi sziámi ikreket, az azóta médiasztárrá lett két hölgyet, Melindát és Izabellát. Tegnap ismét a szegedi klinikán találkozhattunk velük, hiszen a műtét, csaknem napra egyéves évfordulóját, kontrollvizsgálattal „ünnepelték". A gyerekklinikán jó ismerősként várta és őszinte örömmel üdvözölte mindenki a népes Szabó családot, amelyet most is a Johannita Segítőszolgálat - immáron a családtagnak számító - munkatársai szállítottak Szegedre. A lányokat, édesanyjukon kívül, elkísérte - az egy évvel ezelőtti események családi sajtószóvivője - a nagymama, itt volt az édesapa és a nagyobbik testvér, a most első osztályos Brigitta. Az ikrek óriásit fejlődtek, Melinda már segítséggel ugyan, de lépeget, Izabella áll, de még nem jár. Az édesapa szerint lustább, csendesebb, mint Melinda. A nagymama, aki szemernyit sem változott az eltelt egy esztendő alatt, rutinosan nyilatkozik nekünk: „Az egészséggel nem volt semmi baj mondja - izgalmak nélkül, boldogságban telt el az egy esztendő. A lányok jól esznek, sokat vannak a szabadban, a kristálytiszta kisperegi levegőn, s természetesen a kis falu kedvencei." Az operációt végző Füzesi Kristóf professzor a lányok vizsgálata után a következőket mondta: - A műtét óta nem ez az első, hanem az ötödik alkalom, amikor ellenőrzésre jöttek az ikrek. „Menet közben" is tudtunk róluk mindent egy, a klinikán dolgozó, gyakran hazalátogató kisperegi asszonytól. Melinda már lépeget, Izabella áll, de még nem jár. (Fotó: Miskolczi Róbert) A professzor szerint a lányok a vártnak megfelelően fejlődnek, Izabella - aki az operáció alatt és azt követően is bőven okozott izgalmat az orvosoknak - szellemi és mozgásfejlődésében ugyan lassúbb testvérénél, de felzárkóztatható, ha többet foglalkoznak vele. A professzor a kislány sebgyógyulásában apró szövődményt tapasztalt. A műhálón, amely a gyerek elülső mellkasfalát képezi, fonalgennyesedés észlelhető. Egyelőre nem nyúlnak hozzá, a későbbiekben meglátják, szükséges-e orvosi beavatkozás. Azt már csak mi tesszük hozzá: a gyermekklinika ikrekért fáradozó csapata, egy évvel ezelőtt sokat adott volna, ha tudja, ilyen sokadrendű szövődménnyel kell „csak" számolnia. Kalocsai Katalin Változó jogszabályok A telephelyhez téken 200 millió dollár volt a romániai magyar vagyon! Ezt vessük össze azzal, hogy 200 millió dolláros jóvátételt kellett a Szovjetuniónak fizetni. - A romániai magyar földtulajdon sorsáról sem lehet sok tanulmányt olvasni. A kötetben ez is szerepel... - Nem akarok szerénytelen lenni, de sok témában senki nem járt előttem. Az anyag java része budapesti levéltári kutatásokra alapszik, Romániában eddig csak Marosvásárhelyen, az orvosi egyetem levéltári anyagába nézhettem bele, a Bolyai egyetem történetével kapcsolatban. A gond az, hogy Erdélyben szinte nincsenek magyar levéltárosok, a románok pedig általában sem a magyar, sem a német nyelvet nem ismerik, így a meglévő anyagot sem tudják feldolgozni. - Olyan témák, mint a csángók sorsa pedig végképp nem tartozik a román kutatás kedvencei közé... - Valóban, sokan nem tudják, hogy a második világháború végén tömegesen át akartak települni Magyarországra. A bukovinai székelyek áttelepítése szolgált például a számukra, és a háború alatt néhány százan át is jöttek. Az ő falvaikban kezdték el szervezni a költözést, ám a magyar hatóságok annak ellenére sem fogadták be őket, hogy előre lehetett látni a moldvai asszimilálódást. Attól féltek, ha felhúzzák a zsilipet, a románoknak ürügyet adnak többszázezer ember kiutasítására. - Milyen volt a romániai fogadtatása a könyvnek? - Három helyen volt bemutató eddig, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön. Én reménykedem benne, hogy néhány román kollégához is eljut a kötet. Persze nem várom el, hogy lelkesedjenek, egyszerűen azt szeretném, ha végre a tényeket tudomásul vennék. Panek József • Vincze Gábor: Illúziók és csalódások - Fejezetek a romániai magyarság második világháború utáni történetéből című könyvének szegedi bemutatója ma délután 5 órakor kezdődik a Sík Sándor Könyvesboltban. A könyvpremieren a szerző dedikál majd. Munkatársunktól Alig két hét múlva megváltozik a cégek telephelyeinek működtetési szabályozása. Október elsejétől ugyanis egy új jogszabály lesz érvényes, amely immár felülírja, hogy helyileg hol és hogyan működhetnek vállalkozásaink. Az úgynevezett telepengedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet a szakemberek szerint joghézagot pótol, hatálybalépésétől az érintett ipari-, szolgáltató-, és raktározási tevékenységet folytatni októbertől csak ilyen okmány birtokában lehet. A rendelet érinti a jogi személyeket, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokat, a természetes személyeket (egyéni Az erdélyi magyarság háború utáni története 'elöl érdeklődő olvasó 'lapművet vehet kézbe. A szerző, Vincze Gábor ' JATE Dokumentációs ^árának tudományos Munkatársa a tények Makacs híve, ahogyan ''magát nevezi: fakto'°gus. Az Illúziók és csárdások című új tanulmánykötete is sokszor kevéssé ismert tényeken es levéltári adatokon "yugszik. - Szerettem volna, ha a kötet nem tolódik el sem a Politikatörténet, sem a kisebbségi intézmények törtéaete. sem a gazdaságtörténet jelé, ezért arányosan mindhárom pillérre helyeztem Mondja bevezetőül a friss kötetről Vincze Gábor, aki "ern hazai, hanem csíkszeredai kiadónál jelentette meg könyvét, azért, hogy könynyebben jusson el azokhoz, akiket leginkább érint. ~ A kötet szinte átfogja az erdélyi magyarság legtöbb feszültséget okozó Problémáit. Melyik tanulmányra a legbüszkébb? - Talán Bukarest magyarJdgpolitikájának összefogla'ására... Kissé meglepő ugyan, de eddig egyetlen o'yan munka sem jelent Meg, amely a második világháború végétói a Ceausescutendszer bukásáig átfogóan elemezné a korszak magyarsagpolitikáját. Ugyancsak izgalmas és aktuális téma lesz a?- olvasó számára a romániM Magyar vagyon kérdése is. Románia ugyanis nemrég jeezte a Gojdu-vagyon vissza'génylését, és nem hajlandó Mdomásul venni az 1953-as egyezményt, melyben a két 0rszág lemondott az egyMással szembeni igényekről. ÍJedig Magyarország 1953an nagyságrendekkel nagyobb vagyonról mondott le: ennek a magyar vagyonnak a sorsát kísérem végig a háhorú végétől 1953-ig. ~ Ez ma különösen izgalmas kérdés lehet több "agy hagyományú magyar vállalatnak is. ~ Az ember nem is gon°lná, milyen hihetetlen koMoly gazdasági intézményrendszerrel rendelkezett még a háború végén is az erdélyi Magyarság." Például a nagyJJátadi sörgyár a pesti Dreher örgyár tulajdona volt, de a kolozsvári acélgyártól kezdje bankokig rengeteg példát ®hetne felsorolni. Egy 47-es pénzügyminisztériu1,11 becslés szerint akkori ér-