Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-23 / 222. szám

2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1999. SZEPT. 23. kommentár Illeszkedési nagygyakorlat? rí okáig és alaposan füstölték a rókavárat, ahonnan <3 Milosevics szerb elnök és stábja irányítja a kis­jugoszláv diktatúrát. A hadviselés deklarált célja Mi­losevics eltávolítása, rendszerének összeroppantása, másképpen: Szerbia politikai és Koszovó katonai el­szigetelése. Ahhoz képest, amennyi hidat, lakóházat leromboltak, és amennyi civilt megöltek, elég csekély eredményt értek el a NATO támadásai. Milosevics vi­rágzik, rendszere fennáll, rendőrei pedig szegedi új­ságírókat (is) püfölnek. A torontói jelentést olvasva azonban újra fölmerül az emberben a gondolat, hogy nem Milosevics eltá­volítása volt a háborúzás legfontosabb célja, hanem az, hogy kipróbálják a bővített NATO-t, hogy Euró­pából még nagyobb pénzeket préselhessenek ki a fegyverkezésre, és a hatékonyság fokozásának címén az Egyesült Államok még nagyobb beleszólást kapjon az európai ügyekbe. Hiszen ha az amerikaiak és a többiek technológiai színvonala között mély a szaka­dék, akkor azt át kell hidalni - sok-sok pénzzel A fö­lösleges párhuzamosságokat meg ki kell iktatni, s a kiiktatásra ki volna alkalmasabb, mint a washingtoni szovetnyik? Az 1999-es katasztrófával sújtott év után nekünk más se kell, mint a hadikiadások növelése. Jövőre lesz a magyar adósság visszafizetésének a csúcséve is, úgyhogy megnézhetjük majd magunkat az ezred­fordulón. Az már föl se tűnik ezek után, hogy a NATO egy olyan katonai szervezet, amelyben az európai főpa­rancsnokkal megesik, hogy rossz parancsot ad ki, és ami még ennél is nagyobb malőr: az is megeshet ve­le, hogy a rossz parancs kiadása után a helyén ma­rad. rí zután már csak azon gondolkodik az ember, Hí hogy az idén hány rossz parancsot adtak ki a NATO-ban, és hány rossz parancsnok dönthet a bé­kénkről? Az izraeli kormányfő Németországban jfjpjí Berlin (MTI) Kegyeleti aktussal folytatódott szerdán az izraeli miniszterelnök kétnapos németországi látogatásának prog­ramja: Ehud Barak és vendéglátója, Gerhard Schröder fölkereste a sachsenhauseni egykori koncentrációs tábort. A Berlin közelében fek­vő táborban a náci rezsim idején több tízezer fogoly, köztük nagyszámú zsidó szenvedett és halt meg. A két kormányfő, akiket Manfréd Stolpe branden­burgi miniszterelnök foga­dott, megtekintette az egy­kori 38-as barakk helyén épült múzeumot. A zsidó foglyok elhelyezésére szol­gáló egykori épületet 1992­ben - nem sokkal Jichak Rabin akkori izraeli kor­mányfő látogatása után ­felgyújtották. A 4,5 millió márka költséggel helyreállí­tott barakk 1997 óta múze­umnak és emlékhelynek ad otthont. Ehud Barak szerdán reg­gel munkareggeli keretében találkozott Johannes Rau­val a német államfő berlini rezidenciáján, a Bellevue Koszorúzás Sachsenhausenban. Az előtérben Ehud Barak, a háttérben, balról Manfréd Stolpe és Gerhard Schröder. (MTI Telefotó/AP/Herbert Knosowski) kastélyban. Eszmecseréjük középpontjában a közel-ke­leti békefolyamat állt. Sach­senhausenból visszatérve az izraeli miniszterelnök dél­után találkozott Wolfgang Thiersével, a Bundestag el­nökével és Wolfgang Scha­ubléval, az ellenzéki CDU elnökével, majd a kora esti órákban Párizsba utazott to­vább. Strasbourg (MTI) Az Európa Tanács stras­bourgi közgyűlés szerdán hosszabb vita után megvá­lasztotta a páneurópai szer­vezet emberi jogi biztosát. A többségi voksokat a második fordulóban a spanyol Alvaro Gil-Rob­les kapta meg. Az ET kör­nyezetvédelmi, regionális terve­Magyar városok díja zési és helyhatósági bizottsága szerdán kilenc ország összesen 34 városát tüntette ki Európai Diplomával településük fejlesz­tésében elért eredményeikért, si­kereket hozó testvérvárosi kap­csolataikért. A kitüntetett váro­sok között van Kiskunfélegy­háza, Tata, Kiskunhalas és Ka­zincbarcika is. Szerdán egyéb­ként az ET parlamentje az OECD, a Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szer­vezet tevékenységét, a vele va­ló együttműködést vitatta meg. Az ET jelentése hangoztatta: az OECD-nek is köszönhetően az ázsiai, majd az oroszországi pénzügyi válság feloldására, a negatív hatások enyhítésére szá­mos eredményes intézkedést történt. A világgazdaság méltá­nyosabb és elviselhetőbb globá­lis állapotának eléréséért az OECD-küldöttekkel kibővített ET Közgyűlés hatékony közös akciókat sürget a nemzetközi pénzügyi folyamatok stabilizálá­sára, a szociális infrastruktúrá­ban. Japán nem kártalanít Tokió (MTI) A japán kormánynak nem kell kártalanítania azokat a kínaiakat, akik a második vi­lágháborúban a japán csapa­toktól elszenvedett atrocitá­sok ügyében nyújtottak be bírósági keresetet. Japán rettenetes károkat okozott a kínai népnek a vi­lágháború alatt, de a bíróság nem ismeri el külföldi sze­mély jogát arra, hogy hábo­rús kártérítést követeljen Ja­pántól - közölte szerdán lto Ko tokiói főbíró. A panaszosok, akik kö­zött áldozatokon kívül túlélő rokonok is vannak, a hábo­rús biológiai kísérletek, a nankingi vérengzés és a jun­gani gyújtóbombázás idején átélt szenvedésekért kérnek kárpótlást. Torontói NATO-mérleg Koszovói tapasztalatok gazdaságos energiaellátására. A nagy fűtőértékű, környezetba­rát PB-gáz több éve bizonyltja, hogy a vele elérhető kényelem nem megfizethetetlen, sőt kife­jezetten költséghatékony A több évtizedes nemzetközi ta­pasztalattal rendelkező Príma­gáz - az ország legnagyobb, mi­nőségi PB-gáz szolgáltatója ­országos hálózata révén egyet­len telefonhívásra, a megbeszélt időpontban küldi tartálykocsiját á rendszer feltöltésére. HasmáJja kJ a nőst elérlietö akár 50 80%-os rendkívüli kedvezményt, A, lauAUU I,• f •• X,J1£.| e-z--e- _ 6S lovanoi imonnacioen nívja a Prímagáz kék számát 06-40-25-50-50 •A kedvezmény meneke 1 viduló logyis/ljstól lúgo< PRÍMAGÁZ ilft Toronto (MTI) A NATO védelmi mi­nisztereinek kedden kez­dődött kétnapos torontói, nem hivatalos találkozó­ján a résztvevők egyetér­tettek abban, hogy a szö­vetségeseknek csökkente­niük kell az Egyesült Álla­mokkal szembeni műsza­ki elmaradásukat, de azt a véleményt már nem mindenki osztotta, hogy több pénzt is kellene szánni védelmi célokra. A találkozón áttekintették a Jugoszlávia ellen folytatott lé­gi hadjárat katonai tapasztala­tait, és megállapították, hogy mind a fegyverzet, mind pedig a haderőmozgatás, a logiszti­ka és a kommunikáció - illet­ve a katonai tevékenység egé­szének számítógépesítése - te­rületén mély szakadék tátong az amerikaiak és a többiek technológiai színvonala kö­zött. A sajtónak nyilatkozó Wil­liam Cohen amerikai és Geor­ge Robertson brit védelmi mi­niszter szerint az európai NA­TO-tagállamok mindössze az Egyesült Államok által védel­mi kiadásokra fordított összeg 60 százalékát költik katonai célokra. A pénz felhasználását illetően azonban ennél is drá­maibb a különbség: az euró­paiak ebből a keretből csak az amerikai teljesítmény 10 szá­zalékát produkálják. Az euró­pai tagállamok versengenek egymással, és fölösleges pár­huzamosságokat alakítanak ki - mondta Robertson, aki egyébként hamarosan átveszi Javier Solanatól a NATO fő­titkári posztját. A koszovói vállalkozás számos konkrét tanulsággal is szolgált - vált egyértelművé a torontói találkozón. Wesley Clark, a NATO európai erői­nek a főparancsnoka szüksé­gesnek látja újabb gyors rea­gálású NATO-hadtest létreho­zását, valamint a légi hadszín­téri felderítés jelentős javítá­sát. Az is megmutatkozott azonban a KFOR-erők koszo­vói telepítésekor, hogy a NA­TO parancsnoki rendszerének gépezetébe időnként homok­szemek kerülhetnek: az egyes parancsnokok adott esetben megtagadhatják NATO-fel­jebbvalójuk parancsát, és saját nemzeti katonai elöljárójuk­hoz fordulhatnak, ami időn­ként veszélyes mértékben ronthatja a hatékonyságot. (Ilyen eset fordult elő, amikor a hadszíntéren levő brit pa­rancsnok nem teljesítette Clark utasítását, hogy vetje ki az oroszokat a pristinai repü­lőtérről - igaz, ebben a konk­rét ügyben bebizonyosodott, hogy a brit parancsnoknak és mögé álló brit felettesének volt igaza.) Ami egyébként a koszovói helyzet megítélését illeti, a to­rontói találkozó résztvevői ­kiszivárgott hírek szerint - a zárt ajtók mögött nem fogad­ták egységes fejbólintással Ja­vier Solana azon helyzetérté­kelését, miszerint a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) a lefegyverzését ki­mondó és elnevezését megvál­toztató szerződés aláírásával „megszűnt létezni". Egyfelől többen utalnak ar­ra, hogy igen sok lehet az el­rejtett fegyver (beleértve a szerbektől zsákmányolt ne­hézfegyvereket is), másfelől a koszovói folyamatok logikája sokak szerint abba az irányba halad, hogy az UCK bármi­lyen elnevezésű utódszerveze­te a Jugoszláviától de facto mind függetlenebb Koszovó védelmi erejének gerincévé válik, vagy legalábbis erre tö­rekszik. Japán igény New York (MTI) Japán leszögezte: állan­dó tagságra tart igényt az ENSZ Biztonsági Taná­csában (BT), és rámuta­tott, hogy a reformok el­maradása aláássa a világ­szervezetbe vetett bizal­mat. Az ENSZ Közgyűlé­sén felszólaló Komura Maszahiko külügyminisz­ter három érvet hozott fel a reformok mellett. Lénye­gesnek nevezte, hogy a BT összetételét a tényle­ges nemzetközi helyzethez igazítsák. Hangsúlyozta: javítani kell az ENSZ pénzügyi helyzetét. Végül sürgette, hogy a világszer­vezet „fokozza erőfeszíté­seit szociális és gazdaság' téren, beleértve a fejlesz­tést is". Olajlelöhely Braziliában Brazíliaváros (MTI) Új, hatalmas olajlelőhe­lyet fedeztek fel Brazíliá­ban - jelentette be Fer nando Henrique Cardos® államfő. Az olajmezé becslések szerint 600-7$ millió hordó ultrakönnyu olajat rejt (159 liter/hor­dó), jelenlegi piaci áro® számolva értéke 10 miU'' árd dollár. A lelőhely ország fő kőolaj termeié körzetében, Cuenca d® Camposban található, R'° de Janeirótól 160 kilomé­terre keletre. Clinton biztat New York (MTI) Bili Clinton amerikai el­nök szerint Szlovákiánál1 van a legjobb esélye arra­hogy a NATO követkézé tagjává váljon. Ezt Mik"' lás Dzurinda szlovák m1' niszterelnök közölte, miu' tán kedden New Yorkba® találkozott az amerikai ál­lamfővel. Dzurinda szeri®1 Clinton nagyra értékel'® azt a fejlődést, amely®1 Szlovákia mutat a legutób­bi parlamenti választások' a Meciar-kormány leváltá­sa óta. Hat ország hivatalos London (MTI) Az EÚ decemberbe® valószínűleg újabb hat or­szágot hív meg a csatlako­zási tárgyalások megkezdé­sére. A Finacial Times sze­rint, ha az EU-tagország°k elfogadják a bővítési ter­vet, Bulgária, Lettország­Litvánia, Málta, Román'® és Szlovákia zárkózhat f®1 Ciprus, Csehország, Esz'' ország, Magyarország­Lengyelország és Szlové­nia mellé. Nem valószín* hogy az EU-tagságra pá' lyázó Törökország decei®' berben meghívást kap. Jordán lépés Ammán (MTI) Jordániában szerdán le' tartóztatták a Hamász p®' lesztin szervezet három vezetőjét rögtön azután; hogy Iránból megérkeztek az ammáni repülőtérre Egyiküket nem sokkal cí' után kiutasították az or­szágból, mivel jemeni ál­lampolgár. A másik k®' Hamász-vezetőt őrizetbe'' tartják, ók ugyanis jord®' niai állampolgárok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom