Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-02 / 178. szám

l999.Auajj~-,(KW Aii„, Fesztiválnyár 7 iI ikerlek erűen elfoglaltságot»j ; maguknak. Zenéld tta, kötögetés, csere? -hasogatás. A nézo'ö nég sokáig keresi Cíj arabjának motívum*! iadás közepe táján eW feladja. Nem unja >j meg: hiszen a tökéle® idolgozott elképesz' c még akkor is ámul?) k az embert, ha nem? íeg számításait. Az zalódi témája: ki,? ülteti be, neveli fd® 1 saját cseresznyést jenként épülnek fel 1 is - nem a darab -? , egy-egy motívum? gítva a közös történe] írembereket égető ? ta monológja közi" ott és száradni kiak? ny és a százéves akrobatikus moz?1, követő férfi valós®] m azonosítható egí ehovi szereplővel & inmagukkal sem. -etkező képben lakiként jelennek / csak a színészek ? <: a néző, miután fe" ezérfonal keresését, is összefüggéseit P megkeresni. És ]>' hogy rögtön siker® Jenai V napos oldal Kiapadás szobroknak nincs pupillájuk, vakon merednek a világba, pillantásuk, akár a kő. Ez nem volt mino igy, a hellén szobrok festve voltak, bőven tartalmazk aranyberakásokat, tekintetük drágakőfényben égett, "ványai, ékköveket aztán kiszedték az ellenséges hak> máskor a legközönségesebb, hazai tolvajok tulajdonították őket el. Az indiai istenszobrok is kellő mennyiéi smaragdot, zafírt tartalmaztak ahhoz, hogy a mogul szultánok időről időre végigrabolják a DekkánHnnsíkot. Az angol impérium korszakában nagyságrendi finomodott a helyzet, a Mája Dévi-szemekből kiipart topáz, a Krisna-köldökből kilopott rubin helyébe színes üveget csempésztek a kereskedők. Mára üveg smcs a köldökökben, köldöknézésből Indiában sem leirt megélni. Az emberiség belátta: szobornak csak a kő °> /kövön, „aereperennius", ércnél maradandóbb, inderre a szegedi szökőkutak sorsa ébresztett rá. Szegedi szökőkút manapság sokszor onnan ismerM meg, hogy nem működik. Miért nem működik? Enéppen száz oka van, színesfémtartozékait kiszedik, /gát a kutat megrongálják, és így tovább. Némely ivóit Tarjánban három napot sem tud élni, gondos kezek okvetlenül hatástalanítják. Számos alkalommal helyreo'Htja a kutat a szökőkutakért felelős cég, aztán abbaogyja. Ami nem megy, nem kell erőltetni; ha a polgáevőnek erejével tiltakoznak a szökőkút ellen, akkor i Polgárok nem kapnak szökőkutat. Csak aztán ne paioszkodjanak a polgárok, hogy na tessék, már szökőkui' sem kaphatnak a polgárok. Ahogyan a kiapadt szemű szobrokhoz hozzászokott "z emberiség, hozzászokik a kiszáradt szökőkutakhoz is. Farkas Csaba •ontás ket. Latinovits Zo0 k főszereplő, idegesel ttett a büfé felé, műj<> r már végképp nel" vább, így fakadt ki: önyörgöm gyerekel t hoztok mustárt, t , gyomorrontást Wj Délmagyarország 1971. augusztus8 Muzsikáló udvar orkmetró ork-Budapest metró" Két megálló volt az an, a harmadik m? aztán München, ke ;tt, mert hét perc mól' apest következett. N pillanatokban még*'' :i. (...) Imádta, hog) gyorsan és zökkenő" en száguldhat előre behunyta a szemétént, hogy ezúttal Ne* szalasztotta el. Sebaj, bb megyek még eg) indolta. Bérlete volt-' ámos hőséről, akinek szituációban mindenmegosztandó mondaIOS Miklós könyv" •en is élvezetes n>ó: ió bizonyára felfigyel , hogy ennek az ide' jezésekkel és nevek' könyvnek milyen élő nyelvezete van. inyvet mindenkinek aki egy szelleme" regény társaságába" tölteni pihenőidejét ios Miklós: A Ne* idapest metró, AbO' 1999). P.lDNÓTI MIKLÓS AKKÖNYV- ÉS lÖNYVCENTRUh TelVfax: 62/424-7X9 Munkatársunktól Augusztusban hét este várZenei program a közönsérét a szegedi városháza udvaan. A Muzsikáló Udvar idei 'oadási közül elsőként a ja°an Lukusima-i Kodály Kó* ad hangversenyt auguszs 3-án. Műsorukon japán és a'nu népzene, bolgár és déltokai kórusművek, európai "•agyar szerzők művei szelelnek. Augusztus 13-án és "en Altorjay Tamás, Vajda ."f'a, Szilágyi Béla, Böröcz to^fó, Szonda Éva és Andh lcs'k István szereplésében tttosini: A török Itáliában cíu egyfelvonásos vígoperáját "tatják be; rendező: Bárdy Sándor és Toronykőy Attila; vezényel: Pál Tamás. Augusztus 14-én Vivaldi, Bach és Purcell művekből ad barokk hangversenyt a Vaszy Viktor Kórus és a Salieri Kamarazenekar, vezényel: Gyüdi Sándor. Augusztus 16-án a Pentakord Fúvósötös (Szabó Norbert, Steiler Tamás, Tamás Péter, Kálmán János és Belházi Gyula) és Felletár Melinda fellépésével rendeznek kamarahangversenyt. Augusztus 18-án Bátki Fazekas Zoltán, Dér Krisztina, Gábor Géza, Gregor József és Palacka Adrianna énekel operaáriákat, zongorán közreműködik: Oberfrank Péter. Gyulai bemutató • Munkatársunktól s Augusztus 5-én mutatja be zasz János rendezésében a Hilai Várszínház Peter We. Jean Paul Marat üldöztetlek és meggyilkolásának /gnyugtató történelmei táv'°kba helyezett és az esetleges félreértések elkerülése véét kellő magyarázatokkal is "}°lgáló színjátéka De Sade M betanításában, ahogy a 1írentoni elmegyógyintézet tonjátszóit alakító színészek, Gyulai Éjszakai Színtársulat "pai előadják ezerkilencs'ízkilencvenkilenc nyarán " című drámáját. Weiss darabja három különböző síkon játszódik: napjaink színészei előadnak egy 1808. július 13-án játszódó színdarabot, amely egy tizenöt évvel korábbi eseményt, a fiatal Marat halálát idézi meg. Főszereplők: Gazsó György (de Sade), Derzsi János (Roux), Andorai Péter (Marat) és Bognár Gyöngyvér (Simoné). A Gyulai Várszínház produkcióját augusztus 5én, 6-án, 7-én, 8-án és 9-én 20.30 órától tekinthetik meg az érdeklődők a gyulai várszínpadon. Lakky~variá€Í6 A szabadtérin hagyományt teremtett Lakky József, a sZegedi színház népszerű táncos komikusa az 1963-as A cigánybáróban. Akkor egy jó tréfának indult, ma ózonban már nem csak Szegeden, de szerte az országban így játsszák a jelenetet. Akik az idei előadást megnézték a Dóm téren, most is Igy láthatták. Lakky az egyik cigányt alakította. Szerepe szerint bejön a színre hét cigánypurdéval, Lakky azonban az egyik előadásra hozott magával egy nyolcadikat is, anyaszült meztelen. Maleczky Oszkár, aki Zsuffánt alakította, szerette a rögtönzéseket: - Ez mind a magáé? - kérdezte szerepe szerint. Lakky folytatta a már megkezdett tréfát: - Nem, csak hét, de a nyolcadikat is én ruházom! J. M. £. # Szegeden díszszemle, Szőregen ütközet... Hagyományőrzők vidám csatája Vasárnap a Kamaratöltés mellett csaptak össze a seregek. (Fotó: Miskolczi Róbert) A száregi csata 150 évfordulóján háromnapos fesztivált rendeztek Szegeden a hagyományőrzők. A lovas, gyalogos és tüzéregységek pénteken Szőregen vonultak föl, szombaton a szegedi belvárosban sétálókat ajándékozták meg látványos produkciójukkal, míg vasárnap a Kamaratöltés mellett idézték föl a szabadságharc szóregi ütközetének eseményeit. Látod, kisfiam, van itt most a téren magyar huszár, osztrák harcos, nagycsákójú tüzér, ott meg már betyárok lovagolnak - magyarázta ámuldozó gyerekének a Széchenyi téri fölvonulást egy apuka elmúlt szombatunk napsütéses délelőttjén. Két méterre talán egy újságos pavilontól, s három lépésnyire a csillogó lószerszámokkal fölékesített, díszmenetre készülődő harci ménektől. A kissrác pedig boldogan nevetgélt apja nyakában, s minden áron egy szuronyos puskát szeretett volna megkaparintani. Hogy akciója mekkora sikerrel járt, sajnos nem tudom elmesélni, ugyanis jómagam is sodródtam tovább azzal a nagy tömeggel, amelyik e szombat délelőtt azért látogatta meg Szeged főterét, hogy részese lehessen az első szegedi hagyományőrző huszár- és katonatalálkozón. Mert bizony az 1849. augusztus 5-én vívott szőregi csata 150. évfordulója alkalmából ilyen látványos parádénak adott otthon városunk három napon keresztül. A hadi fiesta egyik legszebb felvonulását pedig a Széchenyi téri platánok alatt rendezték. Tapssal köszöntötték A szóregi Kamaratöltésnél táborozó kétszáznál is több vitéz az újszegedi Torontál térről vonult a belvárosi Tisza-hídon át Szeged központjába. Az Oskola utcában is sokan megbámulták a harcosok menetét, majd amikor az Aradi vértanúk teréről, a szőregi csata emlékművének megkoszorúzása után, a Dugonics teret és a Kárász utcát is elérték a vígan parádézó hagyományőrzők, már százak szegődtek a nyomukba. S hogy kiket is köszöntöttek tapssal amikor a városháza elé fölsorakoztak az egységek? Nos, a házigazda, az „1848/49-es szabadságharc Szegedi III. Honvédzászlóalj" nevet viselő hagyományőrző egyesület félszáz harcosa mellett pápai, mátyásföldi, szolnoki, kiskunhalasi, nagykátai és budapesti hadfiak sorakoztak. Elküldte vitézeit Szegedre a magyarországi lengyel önkormányzat hagyományőrző egyesülete, s üdvözölhettek városunk polgárai Németországból és a Székelyföldről érkezett harcosokat is. A hadibemutatóra kilátogató népes nézősereg megnézhette azt is, milyen is a parádé, ha maga a honvédelmi miniszter, dr. Szabó János fogadja a hagyományőrző csapatok tisztelgését. A miniszter ünnepi beszédében fölidézte az 1848/49-es szabadságharc eseményeit, szólt arról, hogy az akkori hősi küzdelem, a forradalom és szabadságharc idején tapasztalt összefogás ma is példaként szolgálhat nemzetünk számára. Szökőkútnál hadakoztak Az ünnepi szónoklatot követően eldördültek az ágyúk, s a szökőkút mellett fölharsant a csatazaj is. Lovasok, gyalogosok, tüzérek adtak ízelítőt tudományukból, így csalogatván a nézőket a vasárnapi szőregi csatára. Igencsak hatásosnak bizonyult e meghívás, ugyanis tegnap délelőtt több ezren látogattak ki a Kamaratöltésre. A töltés följárójánál, a makói út mellett megcsodálhatták a hadijátékra indulók a szőregi csata vasárnap reggel fölavatott új emlékművét. Két kilométerrel délebbre, néhány perccel 11 óra után, tíz ágyú túzpárbaja jelezte az ütközet kezdetét. A vasárnapi hadakozásban már több, mint kétszáz gyalogos küzdött, miközben több tucatnyi lovas mérkőzött meg egymással a csatatéren. A hagyományőrzők híven elevenítették föl azt az ütközetet, amelyet 150 évvel ezelőtt a Dembinsky tábornok vezette magyar és a Haynau irányította osztrák és orosz egységek vívtak. A közönség pedig hatalmas tapssal kísérte a látványos „történelemórát", s emlékezett arra az augusztus 5-i napra amikor a szabadságharc 41 ezer magyar katonája akarta megállítani a 25 ezer fős császári csapatok rohamát - sajnos, mint tudjuk, sikertelenül. Ötszáz magyar vitéz lelte halálát akkor Szőreg határában, míg az osztrákok ötven katonát veszítettek. - Hiába volt akkor nagyobb létszámú a honvédsereg, az ellenség 160 ágyújának tüzét csak száz magyar löveg tudta viszonozni. S amíg a magyar haderő javarészt tapasztalatlan harcosokból állt, addig a császári sereg kiválóan képzett egységeket vonultatott föl. Szombaton a Széchenyi téren sorakoztak föl a vitézek. (Fotó: Nagy László) Emellett hadvezetési hibák is hozzájárultak ahhoz, hogy 1849. augusztus 5-én vesztesen hagyták el a magyar csapatok a szőregi csatateret. Malacot> ajándékba. Ezeket a hadtörténeti információkat már dr. Vass Lászlóval, a szegedi hagyományőrző egyesület elnökével beszélgetve jegyezhettem föl. S tőle kérdeztem azt is, még szombaton, az újszentiváni sportpályán (ahol egyébként dr. Szabó János miniszter úr tüzértudományát is bemutathatta a hagyományőrzők egyik ágyújának elsütésével...) - mi is kellett ahhoz, hogy ilyen háromnapos hadilátványossággal ajándékozhassák meg Szeged városát. - Egy ilyen találkozóhoz első sorban pénz szükségeltetik, de természetesen abból volt a legkevesebb. Az országgyűléstől kaptunk 300 ezer forintot, s ezt egészítettük ki egyesületünk 300 ezrével. Ennyiből persze nem bonyolítható le egy ekkora rendezvény. De szerencsére rengeteg, pénzben igazán ki sem fejezhető segítséget ajánlottak fel. Volt aki sütnivaló malacot ajándékozott, más ingyen sütötte és szállította ki a táborba a kenyeret. A hadseregtől sátrakat kaptunk, a tűzoltóság a vízről gondoskodott, a vfzügyesek a Kamaratöltést készítették elő a hadijátékhoz, a rendőrség útlezárásokkal segítette a felvonulásainkat. De felsorolni is nehéz lenne azt a sok lelkes támogatót, akiknek nagyban köszönhetjük az első szegedi hagyományőrző találkozó sikerét. A szegediek lelkes fogadtatása pedig azt mutatta, nem volt hiábavaló a sok áldozat és fáradozás. Nagy öröm nekünk, hagyományőrzőknek, hogy látványos szórakozást nyújthattunk a város polgárainak mondta Vass doktor úr. Jó néhány szegedi ember véleményét ismerve, én pedig csak ennyit tennék hozzá: bizony nagyon sok Tiszaparti polgár reménykedik abban, hogy a nyalka vitézek jövő nyáron újra végigmasíroznak a város utcáin... Bátyi Zoltán O UL N y % o JÓ 1999. júl. 3.-aug. 21. programok Ma • A Somogyi-könyvtárban 14 órától „Könyvről könyvért" vetélkedő. O Közéleti Kávéház: 18 órakor a Virág cukrászdában Kállay Eszter író, történésszel Diószegi Emese beszélget. O A Fürdőudvarban 20.30 órakor a Salieri Kamarazenekar szólistái adnak hangversenyt. Állandó rendezvények O A Móra Ferenc Múzeumban Móra Ferenc emlékkiállítás, „Szegedi Kincskeresők" matinétörténeti kiállítás, Ohio és környéke képzőművészetének bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjteménye, patikatörténeti, természettudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móra-emlékszoba és a múzeum törzsanyaga látható. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotásai, Vasco Ascolini „Versailles" című fotókiállítása. A Feketeházban: A rendszerváltás miniszterelnöke (Antall Péter fotói Antall Józsefről), Huszárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 18671945 és Buday György grafikusművész élete és munkássága című kiállítások. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A szám alatt található. O A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában: XXX. Szegedi Nyári Tárlat. • A Somogyi-könyvtárban: „Bábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzotikus nyelvű régi könyveiből. • Egyházmegyei Kincstár és Múzeum (Dóm tér 5.) • Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra között tart nyitva. O A szegedi csillagvizsgáló kedden és pénteken 19 órától látogatható. • A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható. a DM irta „A megjutalmazottak az örömtől és a meghatottságtól áthatva mondanak köszönetet és Ígérik, hogy a jövőben még többet fognak dolgozni a népi demokráciánkért. Ezután Nagygyörgy Mária vállalatvezető elvtársnő négy uj újítónak ötven-nyolc százhúsz forintig terjedő jutalmakat oszt ki. Ezután az egyes üzemrészek dolgozói hatalmas szekfü és rózsacsokrokat nyújtottak át kitüntetett munkástársaiknak, megígérve, hogy az ő példájukat fogják követni. Végül Vereska András elvtárs a Nagyszegedi Pártbizottság .nevében hangsúlyozta, hogy a munkaversenyeken keresztül a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi Mátyás vezetésével haladunk a szocializmus felé." 1949. augusztus 13. f I I-