Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-31 / 202. szám

kommentár Aránypár jtt gy nemrégiben megjelent könyvben azt analizálja L.j két német újságíró egyebek mellett a világ globa­lizációja kapcsán, hogy a jövőben milyen piacok ala­kulnak ki, mennyi embernek lesz munkája, hogyan változik majd a társadalom szerkezete. Az újságírók komoly, nagy befolyással bíró emberek véleményéi is közlik könyvükben. Megszólalnak tudósok, magas be­osztású politikusok, államfők és elnökök, topmene­dzserek és multinacionális cégek vezetői, egyszóval azok, akik így vagy úgy irányítják a világot. A csúcson lévők nyilatkozataiból kiderül: ha nem vesznek más irányt a sokszor mesterségesen gerjesztett gazdasági folyamatok, akkor előbb vagy utóbb bekövetkezik a nagy bumm, aminek következményei beláthatatlanok és kiszámíthatatlanok. Hogy a pénzügyi világban minden mindennel összefügg, azt ma már mi is jól tudjuk, hiszen saját bőrünkön érezzük, ha meginog az orosz valuta, vagy destabilizálódik a latin-amerikai gazdaság. Egy koc­kázatos tőzsdei manipuláció, pénzügyi tranzakció sok­sok államot küldhet padlóra. S hogy mindezt miért írom le? Mert, bár a könyvben nyilatkozók elismert koponyák, maguk sem tudják igazán, hogy hová tarta­nak. Nem tudja a topmenedzser, hol a határ, meddig lehet még a jövedelmét szaporítania. A tudósoknak mindenesetre rossz előérzetük van. Az általuk felvá­zolt jövőképben szerepel egy aránypár: a 20-80. Ami annyit jelent, hogy évek múlva a Földön élők mintegy 20 százalékának lesz munkája. Hogy mi lesz a többi­ekkel? Szerintük, ha a 20 százalék nem tudja biztosí­tani a maradéknak az élelmet, a megfelelő szociális el­látást és szórakozást, akkor a világ sarkaiból fog ki­fordulni. jk Tincs új a Nap alatt, hiszen a népsokaság csend­1V ben tartásához a XXI. században is szükség lesz kenyérre és cirkuszi játékokra. • Menedzserek és gyári munkások Négyszázhúszszoros kereset • Washington (MTI) Az Egyesült Államok­ban óriásira nyílt az olló a vállalati csúcsmene­dzserek és az átlagos munkások fizetése kö­zött - derül ki két, a The Washington Post hétfői számában egyébként munkavállaló-pártinak minősített tudományos intézet frissen közzétett közös tanulmányából. A Politikai Tanulmányok Intézete, valamint az Egye­sült Erővel A Tisztességes Gazdaságért nevű tudomá­nyos műhely felmérése sze­rint 1998-ban a vállalatok csúcsszintű irányításában részt vevő menedzserek (top executives) átlagosan már 419-szer annyit kerestek, mint a gyári munkások. Ez a szorzó 1980-ban még csak 42 volt, tehát azóta a tízsze­resére növekedett. Ha a munkások jövedel­me a kilencvenes években azonos ütemben nőtt volna, mint ahogy növekedett a csúcsmenedzsereké, akkor most a munkások átlagfize­tése évi 110 ezer dollár len­ne, szemben a jelenlegi tény­leges 29 ezer dollárral. Ugyanígy, a minimálórabér nem 5,15 dollár lenne, ha­nem 22,08 dollár. Sarah Anderson, a Politi­kai Tanulmányok Intézeté­nek kutatója szerint az olló tovább nyílik, a jelek szerint „nincs határa". Az amerikai nagyvállalatok csúcsmene­dzsereinek átlagos évi jöve­delme tavaly 10,6 millió dol­lár volt. Az ilyen beosztású emberek 1990-ben még „csak" 1,8 millió dollárt ke­restek átlagosan. 1998-ban ebben a személyi körben 36 százalékos volt a javadalma­zás emelkedése, míg az átla­gos „kékgalléros" dolgozó csupán 2,7 százalékos fize­tésemelést kapott. A hatalmas menedzseri jövedelem-emelkedés - de­rül ki a tanulmányból ­elsősorban annak tudható be, hogy ezeknek a csúcsalkal­mazottaknak a javadalmazá­sa erőteljesen kötődik válla­latuk részvényeinek tőzsdei árfolyamváltozásaihoz, már­pedig a kilencvenes évek óriási emelkedéseket hoztak a részvénytőzsdén. Néhány csúcsjövedelem: Michael Eisner, a Walt Dis­ney ügyvezető igazgatója 1998-ban 575 millió dollárt keresett. Sanford Weill, a Ci­tigroup bankcsoport irányí­tója 167 milliót, Steve Case, az America Online interne­tes hálózat feje pedig 159 milliót kasszírozott. Figyelmeztették Kolumbiát • Lima (MTI) Barry McCaffrey tábornok, az Egyesült Államok kábító­szerellenes hivatalának ve­zetője félhivatalosan felszólí­totta a latin-amerikai politikai vezetőket: hozzanak létre egy gyorsbevetésű katonai alakula­tot, hogy rendet lehessen te­remteni Kolumbiában - közöl­te egy perui televíziós társaság. McCaffrey legutóbbi latin­amerikai körútján tagadta, hogy az Egyesült Államok be akarna avatkozni Kolumbiába, így vetve véget a hadsereg és a baloldali gerillák közötti pol­gárháborúnak. Orbán Viktor Tiranában Magyar töke Albániába? Pandeli Majko és Orbán Viktor a díszegység előtt a tiranai repülőtéren. (MTI Telefotó/EPA/Armando Baba ni) • Tirana (MTI) Orbán Viktor minisz­terelnök hétfőn egyna­pos hivatalos látoga­tásra Albániába uta­zott. A kormányfő al­bán partnere, Pandeli Majko meghívásának tesz eleget. Vendéglá­tóján kívül Orbán Vik­tor találkozott Rexhep Meidani albán állam­fővel, valamint Sali Be­risha volt köztársasági elnökkel, az Albán De­mokrata Párt elnöké­vel. Albánia és Magyaror­szág egy oldalon áll a bal­káni térség rendezése ügyé­ben, akárcsak a vajdasági probléma megoldása tekin­tetében - jelentette ki hétfőn Tiranában Pandeli Majko albán miniszterel­nök, miután magyar partne­rével, Orbán Viktorral tár­gyalt. Magyar kormányfő az 1960-as évek óta nem járt a balkáni országban. Orbán Viktor a sajtóérte­kezleten elmondta: vannak biztató jelek a balkáni ren­dezés terén, s arra kell töre­kedni, hogy az újjáépítésre, a gazdasági kapcsolatok erősítésére helyeződjön a hangsúly. - Időszerű volt, hogy új alapokra helyezzük a ma­gyar-albán kapcsolatokat is, s megteremtsük a gazdasá­gi, közlekedési, kulturális együttműködés lehetőségét - hangsúlyozta Orbán Vik­tor. Ehhez pénzügyi forrás le­het akár a délkelet-európai újjáépítésre elkülönített 100 millió eurós magyar hitelke­ret is. Mint elhangzott, novem­berben Tiranában magyar­olasz üzletemberi konferen­ciát rendeznek, s addigra megalakulhat egy kétoldalú gazdasági vegyes bizottság is, amely elősegítheti az al­bániai privatizációban tör­ténő magyar szerepvállalást. - Több területen is segít­séget nyújthatunk tapaszta­lataink átadásával az albáni­ai gazdaság átalakításában ­jelentette ki Orbán Viktor. Magyarország - a mi­niszterelnök szerint - értel­mes és reális megoldásokra törekszik a mintegy 15 mil­lió dollárnyi albán állam­adósság rendezése érdeké­ben. A kompromisszum egyik eleme a privatizáció is lehet. • Athén (MTI) Látványosan előretört az utóbbi időben Görög­országban a szervezett bűnözés, különösen an­nak a volt Szovjetunió országaiból származó „importja". „Az elmúlt húsz év folya­mán a súlyos bűncselekmé­nyek száma hatszorosára nőtt, ezek szervezettebbek és erőszakosabbak lettek, és még inkább az anyagi nye­reségre irányulnak" - állapi­Görögországi maffiák totla meg az Etnosz című lapnak adott nyilatkozatá­ban Nesztorasz Kurakisz kriminológus, a témáról ké­szült felmérés irányítója. A vizsgálat szerint a kábító­szer- és fegyverkereskede­lem, a prostitúció és az ille­gális bevándorlás jelenti a szervezett bűnözés fő terü­leteit. „A görög rendőrség ada­tai szerint a fővárost és Pire­uszt tizenegy bűnbanda el­lenőrzi, amelyek éves bevé­tele meghaladja a 6,5 milli­árd drachmát (22 millió dol­lárt)" - közölte a szakem­ber. A szervezett bűnözés növekedése elsősorban az orosz és az albán maffiának tulajdonítható, amely olyan „biztonságos térségben" akarja tisztára mosni pénzét, mint Görögország, felhasz­nálva ehhez az albán és orosz illegális bevándorló­kat. „A volt kommunista orszá­gokban kialakult abnormális és átmeneti helyzet nagy ki­vándorlási hullámokat keltett, és kedvezett az említett or­szágokból származó bűnban­dák létrejöttének, amelyek görögökkel együttműködve megszervezték a termékek és szolgáltatások illegális for­galmát hazájukból Görögor­szágba" - állapította meg vé­gül a vizsgálatot vezető görög kriminológus. • Szabadka (MTI) Szabadka szeptemberben és októberben várhatóan egymil­lió német márka értékű huma­nitárius segélyt kap a németor­szági Münchentől - közölte hétfón Kasza József, a vajda­sági város polgármestere. A Beta belgrádi hírügynök­Müncheni segítség Szabadkának ség jelentése szerint Kasza Jó­zsef szabadkai sajtóértekezle­tén elmondta, hogy a segélyről Berlinben született megállapo­dás a múlt héten, amikor részt vett a német külügyminisztéri­um szervezésében Jugoszlávia demokratizálásról rendezett ta­nácskozáson. A segély elsősorban a sza­badkai iskolák és óvodák, egészségügyi intézmények és szociális létesítmények fűtő­anyag-ellátásának biztosítását szolgálja. „A zsidó lobby létezik" Mitterrcmd és az antiszemitizmus • Párizs (MTI)' Jean-Christophe Mit­terrand szerint nem minősíthető antiszemitiz­musnak, ha valaki „zsi­dó lobbyról" beszél, ahogy azt apja, az egy­kori francia államfő tette (s melyről egy új párizsi könyv tesz vitát kavaró említést). A néhai elnök fia erről hétfőn, egy francia rádióadó­ban mondotta el véleményét, megegyezően az olasz Corri­era della Serrának adott in­terjújával. Ha valaki az egyesült ál­lamokbeli zsidó lobbiról be­szél, az már antiszemita? Már a gondolat is képtelen­ség - jelentette ki a Jean­Christophe Mitterrand. Hangsúlyozta, hogy apja legjobb barátai között igen sok zsidó személyiség volt, s az elnököt például igen sú­lyosan érintette egyikük, Ge­orges Dayan halála. Szavai szerint „nem lepte meg, hogy apja említést tett a zsidó lobbiról. Miért is ne? Hiszen az létezik" - mon­dotta. Hozzátette: Mitterrand a közel-keleti politika kérdé­seiben nem hajlott meg ilyen lobbik nyomása előtt, ame­lyek az izraeli jobboldal pártjait igyekeztek segíteni. Hogy ez így volt, arra a leg­jobb igazolás az „antimitter­randizmus" léte - vélte. A héten jelenik meg Pá­rizsban Jean d'Ormesson akadémikusnak, a Le Figaro publicistájának könyve, a „Gábriel-jelentés", amely­ben az író leírja találkozóját és beszélgetését Mitterrand­nal annak utolsó hivatali napján. Ebben említi meg az elnök kijelentését a zsidó lobbiról, amely a francia közélet számos képviselőjé­nek elmarasztaló reakcióját váltotta ki. Sokan viszont a néhai elnök védelmére kel­tek, így a Nobel-díjas Elie Wiesel, aki, bár nem kételke­dett az idézett kijelentés hi­telességében, kijelentette: nem hiszi, hogy Mitterrand antiszemita lett volna. A Pravda bírája Bugö" r s*«tmár Ej Mátészalka (M" faazhúsz cég rés • Po«ony(mt.) j^ikmegs A pozsonyi Pra]af ,fa faozott a r sztője élesen bírálja a, Expo Nemzeti Bélát amiért ama Vasart M szabadegyetem egyJ c A feateSzalka adójaként Orbán W Ve JJ® a magy Mikulás Dzurindaf*fa^t^ ben csak magyarul fa^ fagfa mellett ,Bugár Béla, ez fa^jjj ^['alkozásoí muri e'ket. Az els "pénteken déimáflfa^fafafa.át ,s ren elveszítette az eszét ^ *k temaja az Pavol Mmarik. Azt k,s fa folyamatok so.ja, hogyama^rá^gaz^ egyazon fórumon fa^fa^afcove gár, a kormányhoz vezet,. Magyar Koalíció elnöke, a szlovák Pfa | | -—fa hím* __ 'faskolc*(MTI) alelnöke csak anya*,, beszélt, noha aj®1 szlovákok egy rész®' arro1. telme sem volt mit mond. VIW JWH, az elöreh<farásában. A cé vál«sztá*^ífaág ny°ic • Kragujevac (M] A szerb ellenzék tos követelését belgrádi kormány].® adó Szerbiai Szocial" szóvivője kizárta a s? tótörvény eltörlés® EBESZ megfigyel01"' d "fahelyhatósí ját ' taka lenlétét az esetleges & jSa z°eszközök kí előrehozott választ* Ivica Dacsics, a _ _ .. Milosevics jugosz] _ ^ "»enmil vezette párt szóvivői® 'QlieSZlu •°gatás l»iiáiyermekeket pül fa'fa'rálo j kisfa, szepteir - °le belváros «n a Matá' olyan jotáíí már megfí *°Cbblaknál lén' taelyekt" jatsz< fckb,7'Az önkor f **al tortént i gujevaci Kanal 9 t®5, másnak adott nyila1* ban megismételte: • kész a választási m®® tetésre, ám a jövőre ®: voksolást csak paf'' válság esetén hozná* amely Szerbiában nem következett be. 0 ;lapftvány yíí Kiszivárgó - 11 az idén a vái tatézményeinel W rekonstruk ifafan csaknem 0r>nt érték! • Hága (MTI) A volt Jugoszlávia tén elkövetett háborús Se8 taneszköz s ha tof kivizsgálására feláll] gai Nemzetközi T°' szék titkos listáján sZ| nevek kiszivárog!13 tó fok: te •elek' s ha a kö Ss;Den az ideihez fa?get tudnak en írh ' az inté; !cuan határid< eteu. maÍd a tör ínyeinek. boszniai szerb álla] | latban - közölte a ' rant című napilap. ] szerint még Momir '[ nak, a boszniai szerb reg vezérkari főnök® tudomása volt arról' szerepel a törvényszék listáján. Őt a múlt hé'® tóztatták le Bécsben land napilap úgy tudj] egy olyan bos tisztviselőnek köszön1 lista kiszivárogtatás3! gyakran tett látog*1 Nemzetközi Törvénf nél. Változat*1 (MTI) ves e8ri önkorm; raegyei Kö; es a ci\ sea 50 millió óz Vér forg i : esti díj fi*" (MTI) A Péntek fafanére az Ml 0u ,Zető szakai d,aforgalom ah fafafokkentés m 5q Gombaion U\ autó vette ig. fa Győr és H kv [°zötti szakas 4favel korább ,iv 8 százalékos 1 r ekedé X. oest jelent, 'folékos növel • Santiago (MTI) A chilei kormány ®s sereg óvintézkedési dolgozott ki arra az es® > Augusto Pinochet tfa londoni őrizetében. Á nai vezetéshez közel 3 Tercera megjegyezte, .j terv főleg olyan balom] lírikusok védelmét szfa akiket az agg ex-diktá' veinek, köztük éppen e­I$q foltak, az úto: autó közlekedi S«ját zse k* rviuvív, ívvciiuiv cypv" xuja „ oj rí tiszttársainak bossZWjíth. ei biztat nyegetne. A veszély®] ' be állampolgá 'íj] a rendőrséi személyiségek között néhai Salvador Alle*] iqfa neki nök lánya, Isabel (ak1 ( tévesztendő össze a fa nevű regényírónőv® Gladys Marín komin' pártelnöknő u" fanemét (M farátali beoszt; ] ráélés gyani fafaH hatállyal i v \ fay kecskemél • ,1',! ifafofzsőrmesi " falható, hog faal ezelőtt saj i.t6golt meg ee: yfaAz ügyet hog rendben. pk„ ''esivezető tafaer forintot semmilyei "em kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom