Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-28 / 200. szám

10 HÁTTÉR • A sport nyerni és veszíteni egyaránt megtanít A Lukács testvérek félezer érme Lukács Levente (17) pingpongozik, Lukács Lilla (15) úszik, Lukács Loránd (12) lovagol. Három testvér, akik mindannyian kimagaslóak abban a sportágban, amit űznek. Hármójuknak együttesen 514 érme van otthon a szekrényben. Mindhárman jó tanulók. Mindhárman a sport szeretetéért, és nem az élsportért hajtják magukat. Mint kiderült, ebben a családi tradíciók is közrejátszanak. ii.Liil3.fl isöJls A'Luká'eíf gyerekekkel egy szegedi Tiszá Lájos körúti lakásban találkozunk, a nagyszülők, dr. Vikor Sebestyének otthonában. Nem véletlenül: ezek között a falak között fogant meg a gyerekek sport iránti szeretete, megszállottsága, életfilozófiája. Dr. Vikor Sebestyén három évtizedig asztaliteniszezett az NB I-ben, a szegedi klub elnöke volt, ma is társadalmi munkában tevékenykedik a sportág érdekében. A nagymama az NB I-ben pingpongozott, 1950ben indult a világbajnokságon. Két lánygyermeke is asztaliteniszezni kezdett, Anikó, a Lukács gyerekek édesanyja 1966ban a serdülő Európa-bajnokságon is indult. (Az már csak hab a tortán, hogy az édesapa, dr. Lukács János megyei rendőrezredes, főkapitány 1975-ben tagja volt a magyar bajnok kézilabdacsapatnak...) Egy maradt az uszodában Szóval, a Lukács gyerekeknek ilyen tradíciók mellett könnyű, gondolná az ember. Ám a könnyebbségek sora ezzel véget is ért, hiszen az eredmények eléréséhez nem elegendőek a rokoni szálak. A dolog, a sportolás azzal indult, hogy mindhárom gyerek annak rendje s módja szerint úszni tanult. A sportágat csak Lilla vitte tovább. Levente fázott, nem bírta a hideget, Loránd szíve pedig a túlzott terheléseket, ők más után néztek. A pingpong szinte kínálta Néhány érem a sok közül. Balról jobbra: Lukács Lilla, Lukács Loránd és Lukács Levente. (Fotó: Gyenes Kálmán) magát. A gyerekek a Madáchba jártak általános iskolába. Amikor kicsengettek, a nagyszülők lakására mentek. - Szétnyitottuk a 24 személyes ebédlőasztalt - meséli a nagypapa - és elkezdődött az edzés. Egy óra olvasás, egy óra pingpong, majd megint egy óra tanulás, egy óra pingpong. A két nagyobb gyerek jól bírta az iramot, és végül Levente ezt a sportágat választotta. Az összes unokámat arra tanítottam, hogy csak az sportoljon, aki jól is tanul. Az én kezem alatt a régi szegedi asztalitenisz klubban mindenkinek egyetemi diplomája volt. Az élsportnak, annak, hogy valaki csak eddzen reggeltől estig, sosem voltam híve. Lukács Levente a Szegedi Asztalitenisz Klubban pingpongozik és három éven át a Budapesti Postás színeiben is játszott. Hamarosan Németországba utazik, ahol egy BEKgyőztes csapatnál edzhet. (Az idei eredmények: a Magyar Ifjúsági Bajnokságon párosban a harmadik hely, az országos diákolimpia és a budapesti bajnokság harmadik helyezettje, az ifjúsági ranglistán a hetedik.) - Még nem fordult meg a fejemben, hogy esetleg abbahagyjam - vall magáról Levente -, s mivel hetente csak kétszer-háromszor játszom, össze tudom egyeztetni a tanulással. A kifutási idő is sokkal hosszabb ebben a sportágban, mint például az úszásban. Az édesanya szerint Lillának a legnehezebb. - Azért valljuk be, az úszás monotonitása a létező legfárasztóbb dolog - mondja dr. Lukácsné Vikor Anikó, aki maga pedagógus, a mihálytelki általános iskolában igazgatóhelyettes. - A két fiú sportágát akár hobbinak is nevezhetjük, ráadásul nem igényelnek mindennapos edzéseket. Lukács Lilla tíz évig úszott a SZUE-ban, ma Vásárhelyen, a HÓDTÁV SC tagja. Mindennap 5-kor kel, átbuszozik Vásárhelyre, edz - télen-nyáron nyitott uszodában -, majd visszautazik, 8-kor beül az iskolapadba, immáron a Deák Ferenc Gimnáziumban, délután 3-kor pedig már újra rója a hosszokat és a kilométereket. Hétvégeken versenyekre jár. Heti hatvan-hetven kilométer az adagja (nekem még biciklivel is sok lenne). Amiről a napló ír - A barátnőim nyáron irigyelnek, de télen már nem annyira - mondja a nyurga kamaszlány, arra kérdésre válaszolva, milyen hatást vált ki az ó sportszeretete a többiekből. Nagyon kemény életformát választottam. És akkor még nem is beszéltem az edzőtáborokról: idén télen egy hónapot Olaszországban töltöttem, délelőttönként három órát úsztunk, délután síeltünk. Többször éreztem már úgy, hogy elég volt, főleg télen, de aztán megint folytattam. Szeretnék minél tovább úszni és megcéloztam a magyar bajnoki dobogót. (Idei eredményei: a Magyar Felnőtt Bajnokság harmadik helyezettje, a Magyar Ifjúság Bajnokság háromszoros ezüstérmese váltóban, valamint rövidpályás vidékbajnok.) A nagypapa kisgyerek koruk óta egyforma bőrkötéses naplót vezet a három gyerekről. Ebben szerepel az összes verseny, a helyszínek, az eredmények. Pontos kimutatást vezet arról, hogy Lillának 390 érme van, Levente 256 versenyen szerepelt, 192 érmet hozott haza és Loránd - noha csak idén kezdte el a díjugratást - máris hétszer szerepelt lóversenyen és három első helyet szerzett meg. Loránd - róla eddig még alig esett szó - a családi tradícióknak megfelelően a Madáchba jár, a Hódmezővásárhelyi Lókötő SE tagja. - A lovaglást magam választottam - mondja korához képest megdöbbentő bölcsességgel a legkisebb Lukács -, egyszerűen azért, mert kisgyerek korom óta rajongtam a lovakért. - Az a fontos a sportban veszi át a szót újra dr. Vikor Sebestyén -, hogy az ember megtanuljon nyerni és veszíteni. Hiszen az életben is az egyik nap nyerünk, a másik nap veszítünk. Aki erre a sportban felkészül, azt nem érhetik meglepetések, sokkal jobban megállja később a helyét. Szponzor: a család és a KÉSZ A nagypapa nem csinál titkot belőle, hogy a legnagyobb Lukácsot jogi pályára szánják nyelvtudással megpatkolva. A „kicsik" természetesen még nem tudják, mit szeretnének csinálni érettségi után. Loránd egyelőre testvérei nyomdokában halad, akik közül Lilla a Köztársaság Jó tanuló, Jó Sportoló érmét is megszerezte, Leventével együtt pedig nyolcadik után mindketten megkapták a Madách Alapítvány díját. Se a sport, se a tanulás nem menne így - valljuk be -, ha a három gyerek mögött nem állna ott a család a szó szoros értelmében teljes apparátussal. Az anyuka reggel ébreszti a családot, összekészíti a felszereléseket, szervezi az időpontokat, mos és főz - szinte egyfolytában. Nem beszélve a nagyszülői támogatásról. És akkor az anyagi áldozatokat még nem is említettük. Gondoljunk csak bele, mibe kerülnek ma a sportcipők, felszerelések, mennyi pénzt emésztenek föl a hétvégi versenyek, az utazások. Azóta könnyebb csak a Lukács család élete, hogy ebben az évben a KÉSZ Kft. fölvállalta a három gyerek szponzorálását. Az a KESZ Kft., amely eddig Lékó Pétert pártfogolta. A KÉSZ filozófiája: csapatnak nem, csak olyan egyéni sportolónak ad anyagi segítséget, akiben fantáziát lát. A Lukács gyerekek a kft. vezetése szerint megérdemlik a támogatást. Fekete Klára SZOMBAT, 1999^A^^BAT129 • Róbert Harris és Altorjay Tan** Ha, 19 óra estje a Bartókban Háromezer szóvff magyarul Róbert Harris amerikai születésű, Hollandiában élö zongoraművész és Altorjay Tamás szegedi operaénekes ad közös koncertet ma, szombaton este nyolc órától a Bartók Béla Művelődési Központ dísztermében. Altorjay Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese egy évvel ezelőtt Aggtelek környékén a családjával egy cserkésztáborban nyaralt, s ott találkozott Róbert Harrisszal, aki egy templomi hangversenyen rögvest vállalkozott is rá, hogy zongorán kíséri. A Hollandiában éló amerikai muzsikus Wilmingtonban született, 21 éves koráig az Egyesült Államokban élt, ahol az illinois-i egyetemen az emigráns lengyel zongoraművész, Ruth Slenczynska tanítványa volt. Később, amikor holland feleségével Amszterdamba költözött, a Sweelinck Conservatory hallgatója lett, ahol egy neves Schubert-specialista, Willem Brons lett a mestere. Róbert Harris ma a groningeni konzervatórium kamarazene és zongorapedagógia tanára, elsősorban korrepetitorként szokott koncertezni. (Hollandiában nem szokás a kamarazenei hangversenyeken szólistaként is bemutatkozni.) Az elmúlt években fellépett Pétervárott, Zürichben, Párizsban, St. Louis-ban. Magyarországhoz különös kap.,. ^"kotórsunlctól csolat fűzi. Az i. vtlag J este 7 árak után sok magyar Holian-TSed LC labdar emigrált, de megtartott® « *P«a Székesfeh, országi kapcsolatait '0 Gázszer FC ilyen hollanddá lett mag 1 bomold mérkó merőse révén 1989-be I *eddi9 Cgy pe először Magyarorszago" ti,iq.partia| esküvőn. Már az els° ÁT*0" W van ac előtt vásárolt egy^j^em távozhe nyelvkönyvet, amiből/-- //skent a sóstó napon keresztül wm^TT^. E«e| tíszt gel megtanult száz uj "Ok a iétü, L Azt tartják ugyanis/J "tasszlv, egysége: oázsz háromszáz legfonto1/ ^ val már el lehet tw'-vL - /am, az agá egy idegen nyelvi koz/] . /ellenül tartózki pedig úgy gondolán• « ^ mezer magyar szot tan" ^ <yen. Emiatt ti az arra is elegendő l/f• j-t,_ de azon le beszélgessen az itt el® Lj ^bizonyítsuk: rekkel. Időközben megtetszett neki az; Mindegy, o^C- gárdája hogy'Aggtelek közelébj nó mellett vett egy h®»ST e®en tanyát, ami nagyszilt pfen, ha éri kai farmjára emlékezi®/ a hálóm), _ • - KT® ftegszerezzük a t gólt vagy sem (t annak örüli érintetlei ^ az a lé óta feleségével együtt > nyáron itt tölti a szab?1 Négy gyermekük va/ gidősebb már 27 éves,® i sebb 18 esztendős, m®.| Japánban vendégsze holland ifjúsági zenek® listájaként. j A ma esti koncert ® "»ó(MTl) dály-, Farkas-, Zoránt* ^8'epetések nélkü után Altorjay Tamás & a milánói kajak —- u Q1® "apján az 1000 te-es előfutam, ' ,gy folytatódta! ger spirituálét és ket win-áriát énekel. Rob® . ris három Debussy-/ Schubert-i ^'i d a középdöntő Mozart-, Haydn-, WT „ ,e>ben valami óc riiV wivetk®3 °an ies7 mionr 'esz magyar £ e8ységek megsí .ötkarikás kvótát. mények: fififuiamokhól dö fiogyar egys, fi1Cs., Belicza, ft'.Gajárszki (CM J.1/ Barócsi (K-2 "ti V Kovács. S; Kőbán (K-4 5< K • Horváth Cs., Koi ' Nóvák (C-4 : ierer, Storcz, V '0rváth G. (K-4 Rak) Altorjay Tamás és Róbert Harris mai koncerii próbáján. (Fotó: Gyenes Kálmán) • MTI Press Túl sok az erőszak körülöttünk. A közbiztonság hiányát érezzük, meg azt, hogy tenni kellene valamit. Mi a valóság ésiitni /gerjeszti a félelmet? írről beszélgettünk dr. Münnich Iván klinikai pszichológussal, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet tudományos kutatójával. i íinofl Egy oroszországi fölmérés szerint az emberek a közbiztonság javítását fontossági sorrendben csupán a kilencedik helyre sorolják. Magyarország természetesen más. Azonban a jelenségeket fölnagyító magyar média is ludas a közérzet romlásában, az erőszakos bűncselekmények száma, aránya ugyanis messze elmarad a nyugat-európai vagy az Egyesült Államok-beli átlag mögött mondta a kutató. Mégis egyre többen érzik, hogy vétlenül, véletlenül ők is áldozattá válhatnak. Tolerancia, erőszak Amit érzékelünk, kicsi, mindennapi erőszak-sorozat, olyan sérelmek, amelyek nem érik el a bűncselekmény határát. Dr. Münnich szerint ezt a tolerancia általános hiánya indokolja: úgy érezzük, hogy igazunk van, sérelem ért bennünket, ami lehet akár igaz is. Ezt nagyítjuk föl, emiatt panaszkodunk, alkotunk sztorikat. Példák bőven akadnak sorban állás, várakozás közben, utazásnál, ha meglöknek, ha a lábunkra lépnek. Vagyis ha nem figyelnek a másikra - ránk! Az emberek 85-90 százaléka ugyan zokszó nélkül eltűri ezt, egy kis hányad azonban úgy érzi: áldozattá vált, és a tettest keresi. A tolerancia kölcsönös hiánya nehezíti életünket. A gerjesztéshez szerepet kap a média, amely mindezt úgy tálalja, mintha napjaink szükséges velejárója lenne. A lapokból, rádióból, tévéből különösen is árad az agresszió, ha ezt rögtön nem is vesszük észre. Erőszakosan arra akarnak rávenni bennünket, hogy valamit vegyünk meg. A nagy multik már régóta tudják, hogy mit lehet jól eladni: az agressziót és a szexet. Erőszaknak minősül, ha ráadásul mindezt angol nyelven - le sem fordítják! - próbálják elérni, s ezzel a helyi kultúrát is megerőszakolják. • Mit mond az agressziókutató? Gerjesztett félelmeink A magyar kultúra ugyanis hagyományosan nem erőszakos. „Nekem is olyan ital, mosópor vagy sampon kell, és akkor én is úgy fogok élni, ahogyan ők!" Ez a következmény. A személyiség látlelete Dr. Münnich Iván negyed* százada vizsgálja az antiszociális, agresszív személyiségeket. A börtönbüntetésüket töltő gyilkosokat tesztelve háromféle típusba sorolja őket. Az elsó a pszichopatáké, de nem betegeké: intelligenciájuk viszonylag magas, életüket epizódok sorozatának tekintik, önmaguk által rosszul kontrolláltak, s egy kocsmai verekedés során épp úgy válhatnak gyilkossá, mint áldozattá. A zömük élettársi kapcsolatban követte el tettét. A második csoportot neurotikusnak értékeli, teli belső feszültséggel, amely ugyan túlkontrollált, de olykor „robban", a cselekményük gyakran brutális. A harmadik a bűncselekmény után szorong, nehezen viseli a börtönt, „kiégetté" válik. Ám az elkövetők között nő a profik aránya: a bérgyilkos hideg, racionális, érzelmekkel nem foglalkozik. Akkor öl, ha muszáj, mert érdemes: jól megfizetik. A rendszerváltás erkölcsi válságot is hozott, nem egyértelmű, hogy mi a jó és mi a rossz; mikor és hol szabad ütni? Behajtó legények őrző-védők A gazdaságban előtérbe kerültek az erőszakot feltételező foglalkozások. Új kifejezés például a „menedzser stílus", hiszen a munkaadók, fóleg a multik - de a kis- és középvállalkozók is - elvárják a „hatékony" fellépést. Frissen terjedő szakma a behajtó legényeké, meg az őrző-védőké, bár utóbbit éppen az erőszak kivédésére hozták létre. Ezek rövid távon is kifizetődőén működhetnek. Létük feltétele a joghézag a mai magyar jogrendben. Noha a probléma Káin és Ábel óta megoldatlan, de bizonyos, hogy Leo Tolsztojnak igaza van: Az erőszak erőszakot szül - mondja a pszichológus. Az erőszak nem korlátozható csupán az érintett fizikai megnyilvánulásaira. Az erőszaknak divatja van. Ilyen a szóbeli erőszak, a trágár, durva beszéd nyilvános helyeken, sőt mind gyakrabban a színházban, a filmen. S ez azt a veszélyt hordozza, hogy aki alkalmazza, kiterjeszti a provokációt a viselkedésre is. A feketébe öltözött, kopaszra nyírt fiatal nyíltan vállalja önazonosságát. Az ilyen egyénektől, csoportoktól elvárható az erőszakos fellépés, amely egyesekben rokonszenvet, másokban félelmet kelt. Ha nem agresszív fiatal kerül a vonzáskörükbe, vállalja a bandatagságot, a vezető ugyanis többnyire intellektuálisan erős, ám a második ember fizikailag az. Körükben az erőszak normává válik. Aki azonosul ezzel a szereppel, vallja: „én ilyen vagyok, mert a világ is ilyen" - ami azért veszedelmes, mert ezzel együtt megszűnik a bűntudata. Akik ilyen bandába keverednek, általában nem erősek ahhoz, hogy idővel ki is másszanak belőle - legföljebb külső segítséggel. Nincs egyértelmű válasz arra, hogy az ilyen csoportok tagjainak vagy vezetőjének intelligenciája - azaz problémamegoldó képessége - magas-e vagy alacsony, s hogy szociális helyzete kiemelkedően rossz-e; másoknál minden esetre nehezebben tud érvényesülni. Dr. Münnich Iván nem hisz abban, hogy ez örökölhető, legföljebb az idegrendszer, vagy a hormonháztartással összefüggő külső megjelenés. A legfontosabbnak nem a személyiségjegyeket, hanem a mintakövetést tekinti: mit iát a családban, a tévében, a moziban, a környezetében. Ha otthon gyakori a verés, a gyereké, a feleségé, a módszert átveheti. Ezt tarthatja megoldásnak. Közősségen belül De hatnak az alkalmi szövegek is: hogyan lehet megfúrni, kijátszani a főtté kollégát. A családon erőszak hivatalos megn sének kérdése - újdo®' közvélemény számár®. ^ -— bad-e, lehet-e, kell-e ®] ^"katársunktál az otthon küszöbét h®/ Mzdödött a megy resszió esetén? A mefl^yú labdarúgó-ba megtalálásában aligh® w 's, melyben ha tudjuk, hogy az agf/ Mípat debütált, a leggyakrabban szo/] ^ első forduló eri ból fakad, és súlyos bú® £ A csoport: Ma tot is vonhat maga után• M- Alsóváros 2-6 Az agressziókutat®^ ^ j/íomlósi-Bakt sajnos nem kell tartan1' J,Sandorfalva IImájuk időszerűtlenné v VSE 4—2, Doma: tói. Bár a jelenség viss/ ^ ">alom 4-3, Pl rítására már eddig is * , J^-Forráskút tek programok. A magr Ü.-ÜUés 1-2, keresők megállapítása: a*i-Baktó Szil resziós spirált úgy '® megszakítani, ha a ' vevőnek elfogadható a1.. tivát kínálnának. Hogy élni így is, de másként nemzetközi szakiro/ példáját idézzük. Egy angol kisváros agress/ i kete bőrruhás motorb1' bandáját felkérték: g®1 kodjanak arról, hogy s; esetén a kívánt vére®' idejében eljusson abba ® házba, ahol nagyon várj értelmes cél bevált a ma! togató düh helyett. Pro| vaslatok nálunk is léte: dolgoznak ujakon is. katársunlctál ( "sza Volán-MÉ: /VSI ma (9 óra) (8 óra) rendezi Hunyadi téri I és a Makkoshá Iskolában a Ko , "cmzetközi után , Igótomát. A he ^ előbbi helys A házigazda