Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-28 / 200. szám

bejárat a Török u. fel® Gyülekezete az Intet* www.hit.hu. Tel.: 425-'] E-mail: ^Hevélilleték, hitszegedet^ g£|s/-| kisház iái I [miskolc 'öbb (MTI) Új Apostoli Egyf . 18.): Minden vasárnap/f kor istentisztelet^5Q fl 18.-ban. . «*W meg egy 40 éves Jehova Tanúi E^^^-^zati Előadások a Bibiig J* megúj^^J£ alkalmazásáról a SJ4 « etéket elsikkasztotta tér 5. szám alatti M* °°e Peteken Farkas mekben szombaton H- galezeredes. . vasárnap 9 10 « « JJWnyMg helyettes valamint délután l0Je­órakor. A Fadrusz * fi Ugyre akk szám alatti Kúály^ Wor egyre többen vasárnap 13.30es 169 ftak, hogy nem kap. (Idópon,váltóin^ fi yzat j menyeket J indított, s ennek 8.30 és 9.30 órakozfi Jenye alapj„n ^ csü_ rög telefonszámán i"" I, *un bimt„.,r . lenteni.) LVISKOLA 'ONT 20-tól és 21 émetésoM ilyamafo 9. szeptember jelentkezés: ctor Hugó u. © 20-595 vata|bmtet<5 kijelentést ata' alkalmazottja el­A rendőrség az ügyinté­zőnőt előállította, kihalhat­ta, lakásán házkutatást tar­tott. Farkas József elmond­ta: mindezek ismeretében alaposan gyanusítható sik­kasztás bűncselekménye, valamint okirattal való visszaélés elkövetésében. Szádeczky Zoltán jegyző azt közölte, hogy az ügyin­tézőt a büntető feljelentés megtételéve! egyidejüleg azonnali hatállyal felfüg­gesztette állásából. Az asszony egyébként szabadlábon védekezhet, a rendőrség nem tartotta szük­ségesnek kezdeményezni őrizetbevételét, letartóztatá­sát. Prága nem csak sörére büszke Mennyi is « tartásdíj? h. iági és Külki 199/2000. tanévben < >k gazdaság1 (OKJ 54 3435 03) ÍV) indít levelező ormában. iz kell: • pfess •Jós után számos ®'ben úgy látja a felteket neveló hogy a bíróság fi? valós kereset Plán állapította meg fsdijat. Van-e le­jf a fényleges jö­rélem utáni tartásdíj Alapítására? Ha fi' kinek kell azt bi­^V'foni? Ezt foglaljuk a Házi Jogta­segítségével. Családjogi Törvény ^hajtásáról szóló, mó­ll°tt rendelet meghatá­a tartásdíj alapjául fi­ttbe vehető és a köte­1 /észére kifizetésre ke­f Járandóságok körét. , rendelet szerint a mun­a jogosultat - kérel­^ köteles tájékoztatni a te ÍÚ végzettségű dol iskola titkárságán. fptember 15. :ugyn.ezeséhez rf^ jra katel munka_ rtes. szerveknél doW vaiamint _ ~ . „ 3 , valamint egyéb jut­fsa"ak összegéről. Az rU tehát a munkáltatótól felvilág0sítást a köte­P tészére történő kifize­f 1, és annak alapján fizhető, hogy a tartás­fása az ítéletben fibaknak megfelelően l'e- A munkáltató - ha nem a valós jövedelemből vonta le a tartásdíjat - a le nem vont összegért a Csa­ládjogi Törvény alapján ke zesként felel. Ha nem állapítható meg a tartásdíj, vagy a megállapít ható összeg - a gyermeket gondozó szülő jövedelmi vi szonyait is figyelembe véve - a gyermek szükségletét nem fedezi, a tartásdíj meg­állapításánál a más munka­viszonyból, további munka­viszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony­ból, illetőleg a nem munka­viszonyból származó rend­szeres jövedelmet (például megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli-járu lék, újítási díj, tőkejövede­lem) is alapul kell venni. Ha tehát a fizetésre köte­lezettnek figyelembe nem vett forrásokból van további jövedelme, az érintett szülő a rendeletben megjelölt fel­tételek esetén kérheti a tar­tásdíj felemelését, és a to­vábbi jövedelmek után a tar­tásdíj megállapítását. Azt a körülményt azonban, hogy a kötelezettnek a tartásdíj alapjául figyelembe vehető további jövedelme is van, bizonyítani kell. Jönnek a csehszlová­kok, jönnek a csehszlová­kok! - harsogta 1969-ben Szepesi György, kiváló rádióriporter az azóta le­gendássá vált mondatát. Nos, azok a bizonyos csehszlovákok akkoriban jöttek is - s nemcsak csa­táraik Marseille-ben, ahonnan Szepesi üzente: jaj, de nagyon el fogják verni fociválogatottunkat. Cseh és szlovák turisták­kal volt teli a Balaton partja. Manapság a ván­dorlók inkább magyar földről tartanak a cseh hegyek, de leginkább Prága szép városa felé. Mai riportunkból az derül ki: nem bánja meg a dön­tését, aki, megfeledkez­vén az olyan divatos ten­gerpartokról, inkább Csehország felé kormá­nyozza autóját. Ha így tenném föl a kér­dést: területe 78 ezer 864 négyzetkilométer, lakóinak száma pedig 10,3 millió, va­jon hányan vágnák rá azonnal a választ: ez bizony csakis Csehország lehet? Talán ne is áltassuk magunkat: honunk nem a tízmillió földrajztudós hazája. De ha azt mondom, Prága, Svejk, meg pilzeni sör, nincs korosabb magyar, aki ne bólogatna oly hevességgel, mintha eltelt életének legalább felét a csehek híres fővárosá­ban élte volna le. Úgy, hogy közben a híres cseh katona történetét olvasgatta frissen habzó söröskriglit markolász­va. Aztán a csehekről beszél­getve eszünkbe jut még a knédli, no, meg Marseille vá­rosa, ahol a hatvanas évek vé­gén vágták orrba a magyar labdarúgó-válogatottat az ak­kor még Csehszlovákia névre hallgató ország focistái, de úgy, hogy még mindig sajog az arcunk. Karlovy Vary: ékszerdoboz, keskeny völgybe zárva... (DM-fotó) Oreg házak új ruhája ,á ásunk! koztatjuk, ületi menetre"" int. Bács-Kiskun, tok menetrendjét omásainkon Ihatja. Ft. t. >. szentembeC iGtrsflfl Szakkiállítás és (Fürj u. 92/b) , o'MíaőaudK nin­tóJf'yásolói. Ám mi 'ás * dokkal, akik egy lt k'kötelezettjei? Az el­tóf négy évben több V Val,ás képviselője Rbfj fg ez irányú hitét, • fibJat a televíziónézók­^napban Jeho­va] ]a tudhatjuk meg, - Vr'J] nal< szemé|y szerint —a htokzatos jelensé­mit tart e kényes <fisuk. este Q 8ének szombat­os óra tájban, külön­' Vhk honolta a sze­vjszegediek idege­H °s felett " f tó°nulf Elások és ufék aznapi emher vagy e 'fan, vagy nem. F áll/ 5* sem másik irá­ktaglalásának ura cowr»° V» 2. cáU 2.00-19.00 drás enrtég: Cserháti rétas egy fény­át az égbol­ztikus lángcsóvát többi napon ÍO.IM-IO 0" -sche Szeged ^fii? C tiék"6a után' Sokan lát­Jfikty nappal később a | gyarország napilap­megJelent a hír. Sós Lf 4 műsor szerkesztője Urakkal beszélgetett. Sfonyi Miklós Gábor tó ismerhetik a komo­tórétei műfaj kedvelői, ten megtekinthető » lezési Szakkiáltítá^tó ^ Operaház rendező­Vftalan darabot tl már neve. Való­színűleg azt is tudják néhá­nyan, hogy felesége Frankó Tünde operaénekesnő. Azt azonban már bizonyosan ke vesebben, hogy az énekesnő életében igen gyakoriak az ufójelenségek, s ezzel csa­ládjában koránt sincs egye­dül. Édesapja, dr. Frank Ká­roly a gyomaendrödí Galak­tika Baráti Kör vezetője szinte a klub megalakulása óta, s ufók iránti érdeklődé­sét számtalan személyes él­ménye generálta. Vajon a neves rendező hogyan véle­kedik az ufókról, formálta-e véleményalkotását környe­zete? Megtudhatják, ha meg­tekintik a Negyedik Dimen­ziót s benne a riportot au­gusztus 29-én este a meg­szokott időben, a vtv képer­nyőjén. S. T. Ennyi lenne Csehország? Természetesen nem. S erről néhány nap alatt meggyő­ződhetett az, aki nyári úti célként (a manapság annyi­ra divatos tengerparti lasztminut" túrák helyett) a csehek országát választot­ta. Még akkor is, ha igen­csak hézagos ismereteire építkezve utazása során ­végigvágtatva a Pozsonyt Prágával összekötő autószt­rádán - meg sem állt a Moldva-parti cseh főváro­sig. Mert Prága, bizony, nem akar csalódást okozni, így aztán kínál annyi sörö­zőt, kisvendéglőt, hogy em­ber legyen a fenekén, aki ezeknek csak egy százalé­kába is be tud ülni nyaralá­sa idején. De aki előrelátó­an, rettegve a parkolók hiá­nyától, már valamelyik kül­városi utcácskában megsza­badul autójától, s metróala­gútból kibújva szembesül először a cseh főváros lát­ványosságaival, mégsem a hideg komlóbambira gon­dol először. Hanem mond­juk a magyar főváros köz­pontjában látható, omlado­zó falú, elhanyagolt épüle­tekre. Mert hogy Prága centru­mában ilyenekkel nem na­gyon találkozhat. A híres, s minden útikönyvben meg­tekintésre ajánlott városne­gyedekben, így a Mala Stranán, a Stare Mestóban és a Nove Mestóban, vagy éppen a Vencel tér környé­kén bandukolva nemrégi­ben felújított épületek kö­zött sétálhat a turista. Azt ugyan nem tudom, hogy Prága önkormányzata hány milliárd cseh koronát hasft­tat ki a város javára a cseh nemzeti költségvetésből, de az tény: igencsak jól sáfár­kodhatnak a javakkal. Ugyanis Prága a rendszer­változás óta, vagyis rövidke tíz esztendő alatt új ruhába öltözött. S elnézve a házak színeit, joggal mondhatja az idegen: a csehek első számú városa leginkább a német és osztrák települé­sekhez hasonlatos. Ame­lyekben ugyebár csak két­fajta épület létezik: amelyi­ket nemrégiben festettek át, s amelyiken éppen most dolgoznak a mesterek. Nem pihen a kardkovács De aggodalomra semmi ok, kedves Prágába készülők - e csodaszép város a rendü­letlenül zajló felújítás alatt is folyamatosan üzemel. Viseli a leginkább német földről érkezett turisták szűnni nem akaró rohamát, helyet bizto­sít utcáin városfestóknek, zenészeknek, szuveníráru­soknak éppúgy, mint báb­művészeknek, fazekasoknak, vagy mondjuk olyan meste­reknek, akik valamelyik to­rony tövében kovácsolják az emléktárgynak rendkívül al­kalmas minikardokat. Prága lüktet, hullámzik, zsibong és zenél. De Írhatnám (gy is: árulja, még hozzá nagyon ügyesen árulja magát a min­denre kíváncsi, s mindenért fizetni is hajlandó világván­doroknak. Fizetni pedig kötelező, ne is áltassuk magunkat. A Prá­gában sétálónak ugyan még nem kell annyit áldozni a szépségekre, mint mondjuk annak, aki Párizs vagy Lon­don nevezetességeivel is­merkedik, de a legendásan olcsó ételek és italok már el­tűntek a vendéglőkből. A négy évtizedig tervgazdálko­dáson nevelt csehek nagyon gyorsan megtanulták a ke­reslet és kínálat piaci törvé­nyét, s mivel, valljuk be őszintén, nem igazán kelet­európaiak nyüzsögnek az ut­cáikon, a knédli és a sör árát ügyesen igazítják a dajcsok pénztárcáihoz. No, persze Prága még most is olcsóbb, mint Budapest. De aki mondjuk a hetvenes évek közepén habzsolta utoljára itt a három korona per kor­sós áron kínált pilzenit, bi­zony igencsak meglepődhet a Moldva partjára visszatér­ve. Mert nagyon sokat gya­logolhat a Hradzsin környé­kén, ha olyan kiskocsmában szeretne leülni, ahol har­minc-negyven koronánál ol­csóbb árpalevet tud kihozat­ni az asztalára. S mivel egy Prága óvárosának „díszleteit" mindennap turisták ezrei csodálják korona manapság 7 forintnál is többet ér, gyorsan kiderül: ha az ízeket nem is tekintheti hazainak egy magyar, az árakat már annál inkább. Gazdagabb, mint Pest? Ja, kérem az inflációt a csehek sem tudták kivédeni. De a főváros utcáin sétálva mégis gazdagabbnak tűnik Prága, mint Budapest. Vagy egyszerűen csak szemérme­sebbek szegényei? Ugyanis a város központjában jómagam egyetlen kolduló hajléktalan­nal sem találkoztam, s a prá­gaiak metrója is ezerszer in­kább közlekedési eszköz, mint éjjeli menedékhely. Ami pedig az utcák, a vendéglátó­helyek tisztaságát illeti: nem vagyok biztos benne, hogy föltétlenül Németországig kell rohannia annak a város­szépítőnek, aki ápolt környe­zet szeretne látni... Ugyanis Prága mellett ajánlhatom tapasztalatszer­zésre Csehország többi ki­sebb és nagyobb városát is. Ha valaki úgy dönt, hogy mondjuk a világhíres fürdő­városokba kirándul, Karlovy Varyban és Marianske Láz­nén is megbizonyosodhat ar­ról, hogy nem csak dicső múltjuk miatt közkedveltek ezek az üdülőhelyek. Kar­lovy ma is egy kis völgybe zárt ékszerdobozként funkci­onál, ahol a felfrissülésre vá­gyó, gyógyfürdőzés után gyógyvizeket kortyolgató tu­risták azon ámuldozhatnak, milyen csodálatos palotákban is laktak az Osztrák-Magyar Monarchia arisztokratái, s milyen szép sétányon is tet­ték a széfaet a kackiás bajszú tisztek a vígan kacagó szép­kisasszonyoknak. Marianske Lazne - bár utcáiban nagyon is modem trolibuszok kanya­rognak, s a városka központ­jában számítógép vezérelte zenélő szökőkút szórakoztat­ja az idegeneket - szintén az múlt századokat idézi. No, de ezt melyik csehor­szági városról nem mondhat­juk el? - kérdezheti tőlem az, aki hozzám hasonló útiterv alapján ellátogatott a közel­múltban mondjuk Ceske Bu­dejovicébe, Pilzenbe, fölfe­dezte Ceske Krumlov látvá­nyosságait, bebarangolta Karlstejn várát. Hiszen a knédlivel, meg a csapolt sör­rel azonosított kis országban aligha találni olyan telepü­lést, ahol ne bukkanna föl hirtelen egy kisebb vár, vagy kastély, S bizony akkor sem lepődtem volna meg túlságo­san, ha valamelyik sarkon elém lovagol négyütemű har­ciménjén egy páncélba öltöz­tetett vitéz. Áki mondjuk a következő árajánlatot teszi: 50 koronáért megnézhetem, 80 koronáért pedig akár. még kezet is rázhatok vele. S tette volna mindezt mosolyogva, ahogy áz egy turistákat ki­szolgáló harcostól el is vár­ható. Autópályák 800 koronája Hogy miért is említettem olyan sokat a turistákat, s magát a turizmust? Egyszerű a magyarázata. Csehország­ban barangolva, élvezve a ri­port készítését támogató sze­gedi Fialla autócentrum szu­perkényelmes családi kocsi­jának, a Fiat Multiplának minden kényelmét, azt fi­gyelhettem meg, hogy az iparvidékként is jegyzet Csehország az idegenforga­lom rohamos ütemű fejlesz­tésével készül (s messze nem csak Prágában!) a XXI. szá­zadra. Mint már említettem, láthatóan súlyos milliókat költenek a múlt emlékeinek felújítására. De a kedélyesen mosolygó csehek azt is tud­ják, hogy az üdvösséghez ( vagyis a világjárók megnye­réséhez...) ez bizony már ke­vés. Akármerre is kanyargott velem a Multipla, fél órán belül találkozhattam útépítő munkásokkal. Gazdasági szaklapba szánva cikkemet talán így fogalmaznék: nagy hangsúlyt fektet a cseh nem­zetgazdaság az infrastruktúra fejlesztésére. Útibeszámo­lómba viszont inkább illesz­kedik ez a mondat: a csehek útjain nem kellett attól tarta­ni, hogy ölembe ugrik az autó motorja. Autó­sztráda-hálózatuk hossza ugyan még nem vetekedhet a nyugat-európai országokéval, de a szlovák határtól már au­tópályán lehet elloholni Né­metországig. S ami egy ma­gyar számára még nagyon fontos: nem kell eladni a ko­csit ahhoz, hogyJki'tudjuk fi­zetni az úthasznáíatibdíjat. Csehországban egy évig ke­ringhet az autópályán az, aki egyszer kifizeti a 12 hónapra szóló pályamatrica 800 koro­nás árát - ami ugyebár 5 ezer 600 forintnak fele meg... Hogy ez nagyoii olcsó? Én inkább úgy fogalmaznék ­nem rettent el az utazástól. A sztrádaközeli cseh kisváro­sokban nem is kell attól tarta­ni, hogy egymásba érnek az autópályát elkerülő kamio­nok. így aztán nyugodtan kiül­het a vándor a kisvendéglők teraszára, rendelheti a való­ban nagyon finom knédlis gu­lást (találtam olyan éttermet is, ahol ezt bizony segedinski gulásként ajánlják...), s ter­vezgetheti a jövő nyarát. Amikor lehet ugyan, hogy a cseh hegyek helyett mégis in­kább a tengerhez indul, dé egy biztos: a napfényes Gö­rögországban sem feledi majd el, hogy az 1999-tól kapott legszebb ajándékát Csehországnak hívták. Bátyi Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom