Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-26 / 198. szám

4 INTERJÚ • Orbán Viktor miniszterelnök interjúja lapunknak Szeged a csapások utáni föltápászkodj szinti Orbán Viktor minisz­terelnök tegnap exkluzív interjút adott lapunk fő­szerkesztőjének. A kor­mányfő elmondta, az antalíi örökség is vezette Szegedre, a piarista gim­názium megnyitó ünnep­ségére. A megyeszék­hely jó eséllyel pályázik minden olyan témában a kormány támogatására, amelyből kifejeződik a város polgárságának együttes akarata. Orbán Viktor kifejtette, hogy a remény kormánya egy­formán figyel az inflációt csökkentő és a növeke­dést serkentő gazdaság­politikára. A város ma­gas rangú vendége jobb­nak ítéli az ifjúsági és sportminiszter teljesítmé­nyét, mint maga Deutsch Tamás, sót bizonyos szempontból példásnak tartja minisztere követ­kezetességét. A Felcsút SE-be visszaigazolt mi­niszterelnök labdarúgó­ként a szülőhely csapa­tát tartja a legfontosabb­nak, de, ha ideje engedi, újra ellátogat a politiku­sok csapatával Móraha­lomra. • Miniszterelnök úr, van-e annak üzenetérté­ke, hogy Magyarország több tucatnyi új vagy Jöl­újtíott iskolájának avató­ünnepségei közül ön a szegedi piarista gimnázi­umot választotta? - Több oka is van annak, hogy a valóban több tucatnyi meghívás közül a szegedi piarista gimnáziumot válasz­tottam. Először is: nagyon kedvesen invitáltak, többször is találkoztam az öregdiákok képviselőivel, akik a lelkem­re kötötték, hogy ha már a bencéseknél jártam idén má­jusban, akkor őket is keres­sem föl. A második és na­gyon fontos szempont, hogy Antall József miniszterelnök maga is piarista volt, s a mindenkori jobboldali mi­niszterelnöknek ilyen irányú kötelezettsége is van a pia­risták felé. Harmadrészt: ez egy új épület, amit a semmi­ből teremtettek nyolc eszten­dős, példamutató összefogás­sal. Az én alapállásom az, hogy ebben az országban csak akkor lesz előrelépés, ha az emberek összefognak, s hasonlóan nagy terveket valósítanak meg, az olykori szembenállások ellenére is. S ha már egy ilyen szellemisé­gű iskoláról beszélünk, hadd hivatkozzam a püspökkari körlevél ama gondolatára, hogy jóakaratú emberek összefogásából születhetnek maradandó dolgok. Végül pedig van még egy általános, mindent meghatá­rozó szempont, ez pedig Sze­ged. A város önmagában ál­ló, semmivel sem összeha­sonlítható minőség, nem ha­tározható meg sem méreté­vel, sem pedig gazdasági erejével, mivel Szeged szel­lemi központ, a magyar újjá­éledésnek, a csapások utáni föltápászkodásnak a szimbó­luma, valamint annak is a jelképe, hogy a szellem mi­nőségét nem az határozza meg, hogy hol születik. Rá­adásul azért is fontos itteni jelenlétünk, mert a város sor­sát a választópolgárok a mi kezünkbe adták. Van tehát a kormánynak, és személy sze­rint nekem is egyfajta speciá­lis felelősségünk Szeged vá­rosáért. Nagyon szeretném, Szeged önmagában álló, semmivel sem összehasonlítható minőség. (Fotó: Nagy László) hogy ha majd a törté-netírók visszatekintenek a polgári kormány négy évére, akkor azt mutatják ki, hogy ebben az időszakban szerezte vissza Szeged azt a rangját, ami a huszadik században mindig is megillette. # A jugoszláv határ mel­lett, a külügyminiszter szülővárosában különö­sen fontos, hogy egyrészt a Csurka-tézisekre, más­részt pedig az odaát ki­alakult helyzetre mit vá­laszol a kormány. - Ebben a kérdésben na­gyon fontos, hogy tiszta és határozott mondatokkal fe­jezzük ki magunkat. Déli szomszédunkban háború volt. A pusztítás szele meg­érintette az ott élő magyaro­kat. Nekik jogukban áll úgy rendelkezni, hogy még egy­szer a háború vihara ve­szélyesen őket ne érinthesse meg, tehát jogukban áll meg­szerveződni, ideiglenes taná­csot vagy bármilyen más au­tonóm formát létrehozniuk, vagyis jogukban áll, hogy a saját életükről maguk dönt­senek. Ez a kormány állás­pontja, tehát mi nem dönthe­tünk helyettük, de kötelessé­günk támogatni az ott élő magyarokat. A Csurka-tézisekre az a válaszunk, hogy a kormány­nak van saját külpolitikája. A MIÉP öt százalékot kapott a választásokon, véleményét, befolyását is ennek arányá­ban kell szemlélni. A kor­mánykoalíciónak ezzel szemben több, mint ötven­százalékos támogatottsága van a parlamentben, amit mi mondunk, az a hivatalos ma­gyar álláspont. Ezért a ma­gyar kormánynak nem az a dolga, hogy reagáljon a mi­énknél elhanyagolhatóbb po­litikai erők nézeteire, hanem az, hogy elfogadja más erők igazodását a kormányhoz, ha azok igazodni akarnak. Fur­csa lenne, ha a kormány rea­gálgatna ötszázalékos pártok véleményére. Az ellenzék ilyen irányú buzdításaira ­tehát, hogy nekünk folyton kommentárt kelljen fűzni az ötszázalékos pártok nézeteire - azt tudom mondani, hogy ez aránytévesztés, s ha a kor­mány nem tartja magát a sa­ját programjához, akkor árt az országnak. • Az agrártárca kíván­ságlistájával kapcsolato­san érdekes taktikát foly­tatott a koalíció legna­gyobb pártja: míg Tor­gyán dr. erősen kampá­nyolt a nagyobb költség­vetési tortaszeletért, önök csöndesen élesítették a tortavágó kést. Sikeres taktikának tartja ezt? - Először fordul elő 1990 óta Magyarországon, hogy a parlamenti képviselők nem csak azt tudják, milyen adó­és járulékpolitikát szorgal­maz a kormány, hanem ezzel egy időben azt is megisme­rik, hogy a kormány ezeket a pénzeket mire akarja elkölte­ni. Példa nélküli, hogy a ma­gyar parlamentnek lehetősé­ge nyílik a költségvetés és az adópolitika együttes tárgya­lására. Egész nyáron dolgoz­tunk, én magam a napfo­gyatkozással együtt összesen kilenc nap szabadságon vol­tam, éppen azért, hogy ezt a költségvetést el tudjuk készí­teni augusztus végére, s hogy azt mondhassam a tisz­telt magyar parlamentnek, hogy most végre láthatják, mi fog történni a gazdaság­ban 2000-ben, mennyi pénzt állít elő a hazai gazdaság, ebből mennyi lesz az adófor­mákból begyűlő összeg, s ezt a kormány hogyan kí­vánja szétosztani. • Gyakran olvasható, hallható minősítés a bal­oldaltól, hogy a kor­mánynak nincs gazda­ságpolitikája. - A magyar kormány 1998 nyarán meghirdette a maga gazdaságpolitikáját, amely a fontos pontok több­ségénél szakított az előző kormányzat gazdaságpoliti­kájával. Nagyon erős árszín­vonal-mérséklő politikával nyitottunk. Amikor a kor­mányrúd mögé álltunk, Ma­gyarországon tizenöt száza­lékos szintet ért el az inflá­ció. Egy év elteltével ez a szint kilenc és tíz százalék között mozog, s ezt jövőre szeretnénk levinni hat-hét százalékra. Ehhez az kell, hogy egyrészt antiinflációs lépéseket tegyünk, másrészt pedig következetes hívei le­gyünk a gazdasági növeke­dés igényrendszerének. Da­cára annak, hogy az elmúlt évben a világgazdaságban, különösen az orosz és a la­tin-amerikai válság követ­keztében kedvezőtlenül ala­kultak a folyamatok, s dacá­ra annak is, hogy épp ezért a világ tőkés központjai na­gyon nehezen helyeztek ki pénzt a Föld kevésbé ismert területeire, Magyarország képes volt elérni az Európai Unióra jellemző növekedési ütem kétszeresét. Ez csak azzal válhatott lehetségessé, hogy a kormánynak világos gazdaságpolitikája volt. Azt se felejtsük el, hogy a mi gondolkozásunkban a ha­zai ipar pártolása, a kis- és középvállalkozások helyzet­be hozása nagyon fontos he­lyet foglal el. En egyszerre nézem a multinacionális cé­gek beruházásait, s bennük a magyar részt, erőfeszítést is. Mi az, ami magyar tulajdon­ban van, mi az, ami magyar munkát jelent, s mi az, ami magyar családokat gyarapít. Be kell látni, hogy ez a né­zőpont hiányzott az előző négyéves kormányciklus alatt. Ami pedig a fölvetett konkrét ügyet illeti: vidék­fejlesztéssel nem egyetlen tárca foglalkozik, mivel mind az oktatásban, mind a rendvédelemben vagy az egészségügyben természete­sen megtalálhatóak a vidék­fejlesztési szempontok. Ha mindent összeadok, akkor a következő évben vidékfej­lesztésre az autópálya-épí­téssel együtt ötszázmilliárd forintot fogunk költeni, ami nyolcvanhét milliárd forint­tal több, mint amit Torgyán miniszter úr szükségesnek érzett vidékfejlesztés címén. A keddi kormányülést meg­előző egyeztetésen, épp az itt elmondott szempontok szerint, sikerült megegyezés­re jutnom miniszter úrral. 0 Hogyan gondolkodnak például az építőiparról, s a vele remélhetőleg össze­függő lakáskérdésről? - A lakáspolitika felől kezdeném. Abban, ugye megegyezhetünk, hogy egy kormánynak egyáltalán nem lehet mellékes, tudnak-e lak­ni valahol az állampolgárok. Azután: a lakásipar végre megrendeléseket kaphat, ez munkát és pénzt is jelent. Ezért is költünk el jövőre harmincmilliárd forinttal többet lakásépítésekre, fel­újításokra vagy átalakítások­ra, mint az a mostani évben történt. • Befejeződött a minisz­tériumok munkájának értékelése. Deutsch Ta­más önmagának egyket­tedet adott. És ön mit írt be a bizonyítványba? - Általában azt tanácsol­ják nekem, hogy a miniszter­elnök ne mondjon meghök­. fagy kis időre van szük hogy a hagyomá ffafaák, tehát az oktatá kentő dolgokat, de »s^gS£gyí ÉS 32 egész miniszter tevékenysége^ «• •-fasaerium megfe rán mégis rákényszerülj al^ '^st tudjo, re, mert Deutsch m"» tt me úr sokkal rosszabb tf k hozott én jövő zatot adott magának, ^'faténumnak neve amit a választópolgárok fagy(fa^ gondolkozásmód ; dóinak az ő munkája faU fafarós m.n.sztériu ségéről. Egy bizonyofa lve, "fara idegen még ben azért gyengébb telj ^ *[menyeket és fel ményének megítélése,® Vo- fafak, nem pedig ; sokak szemét elffto® fafafafaJait. A kö MLSZ kontra ISM fanjából a szem Amivel kapcsolatban faZnehez a hagyó hogy a 1 ^\ ""msztenumok szá niszter úrnak volt igafaj tjdfa£k°k Pénzt át kel kifejezetten ajánlom """W a jövőügyi tár R,11LILALULN U|•— „A* , -­fiatalnak példaként, % ®e« az ,gazán haté gondolják végig: ez a fa SoX*"* 'gy tud)"> ember alig túl a hartfa :„, ^Drogmegelőzés miniszter lett, meeke® Sí.„., maga igaza mellett a W Sni f s gfa prevencióbal labdarúgás átalafa ,„, g %sagi és Sport szembe Találta elleni] ü)(Jé™m befolyása, pél az MLSZ elnökét, a i.™ konkrét kérdések gó-társadalom egy majd szembefordult V® UEFA és a FIFA, s o' ellenére végig kitartott3 "Helyeket ön telje: £ Vet fel. J •fa' kapcsolatban azon "em osztom azt a már ját álláspontja met'-Mt 8hyományossá váló föl ntóhh mindenkinek b« W„""gy P^ául a labda reni zör a gyerekfoci fz a tenni, mert abbó n, pr°fosszionális jövő • fart a két folyamato utóbb mindenkinek lett ismernie, a MLSZ-elnöknek és a ^ zetközi szövetségek110 iszte® talt arra gyen, hogyan kell i' az hogy a magyar nimfa mtTrt " volt igaza. Ilyen neZ°pJtist ken fa" menedzselni bői buzdítanék mindfai és fafamteni az iskolá hogy példf1 pf, fafaaba kell ráznunk í fuj nv/gy2n kell td^refafa": Együ t. Mert egész világgal szem* lónak él 7* kel1' a szur kitartani a saját igazunk jjg "fay, a nemzetne! lett, mert bekövetkezhfa t n"gadható válogatott olyan csoda, hogy az fa mSch fa . tudom, hogj nek igaza lehet a vil» ^ famszter úr meg tud­szemben. . Itt e?' egyetlen esztendc Ezen a tanulságon t®1^ 61 a leiadattal, ér hívnám a figyelmet3 | "re bízom benne, hogy az ISM az iÍT Iá, fa" elödjei közül ta­ügyek minisztériuma kiw, e* sem adatott borok szervezésének, fa fófa fa'Veszeti kataszt­támogatásnak, kábítós?>nén' "borús következ­lenes akcióknak fel®' kJ, most a csil­mely területeken figy®fa v*, fóíű? érdemlő előrehaladás' „ o igaz. több roko. pasztaihattunk. fanlu ifzte már' milyer • Az ön által vfa het nekünk, hogy a kormány a rémé" % í Ver bennünket. azonosítja magát, W\in JP'l">szkyre hivat­akkor nem látni, Amikor a költc elfogadhatóan al'\ * e*esen elpnaszol­családpolitika mells?efa ®onás keretében a ifi gyan alakul az 'jj '"oua. > "'J" "<­és Sportminisztérium fi^ a neki: ,fiam, té lamint az oktatási % "Syon szerethet Is­.... .. i *.. A ' .' "a en»„,v » az atya azt együttműködése " [ -ennyit szenvedsz." nevelés, a drogtnfa is hogy jövőre mái fasetre - - 's ' "ogy zés, a csapatsportok %Jjy fogom látni, min sa, mindenek előtt ")pZfa túl vagyunk a hél "Ni 0rosz váiság'ia­TörtéX" qte'ka, gazdasági ka­s..fa mind a kettő na­kormá®' kérdésében, valami? - Valóban, a nw a8°t, azután megér­1 fjj az őszi árvíz, utána a ! iffafog, majd a tavaszi ilii ellé a tavaszi belvíz, fafafagoszláviai háború, ;c, faPest a nyári esőzé­'ifa a nyolcadik csa­ne fonhatjuk nyilván, bfafa tudom, hogy mi, k mennyire vagyunk k természeti és égi °gikai rendbe szer­e téren a kétsége­némi reményt is tafoek magamban, elánnal jöttek a U úgy abban bízom, tfopfogyatkozással 9 ezek meg is szűn­forrnészet is meg­s ezek után mát ^°kkal a gondokkal f^ gbirkóznunk, amikel d' lények okozunk ' 2g8yáződésem, s ezt ^%-AffP tavalyi vá­'^fa8' programja is megerősí­• nogy a túlhízott, ön­S b'felé beszélő fővá­. sZemben az az or­*s a vidék esélye, ha gazdasági, kultu­A miniszterelnök és kísérete a Klauzál téren

Next

/
Oldalképek
Tartalom