Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-04 / 180. szám

1999. AUG.4 SZERDA, 1999. AUG. 4. FESZTIVÁLNYÁR 7 % színészek figy/ egy darabig, aztán " kük szóvá tette: Gyerekek, nagy teh«' sú ez a kislány, M Jen este mással van atona András szól"" • elsőnek, aki ufí® : a következő előad®' észült, a Vidrócz/ nár gyakran lejád itérre: Nincs ezen sem" lálkozni való! Van »'• hogy nagy forgat i hason. . J. M* cás-tábt napos oldal Nyaralás helyett Afyaralni nem szabad, nyáron legalábbis. A nyári . ' nyaralás, kérem, olyan, mint a, hogy is mond­J/, szóval, mint a téli dolgozás. Muszáj-jellegű. Kö­elező. Diákkorában az ember időnként úgy intézte: av"[ maradjon a tanóráktól, az is csak délelőtt volt 'kazi. Amikor mások javában órán tartózkodnak, ft­/adolgozat fölött görnyednek, brrr. Az igen! Az va­nti! Sétálni a néptelen utcán, ahol sehol egyetlen Pftöfs- Betérni könyvesboltba, kocsmába, bort inni /lőtt, s kibámulni az ablakon, ahonnét napszínű Jenyhasáb érkezik, és az utca túloldalán ott komor­' Ehetetlen, a mellőzött oktatási intézmény. Ki­raly. Ám aztán jön a délután, a kocsmaablak elől elván­orol a Nap, megváltoznak a fények, forgalmas im­.ar az utca, s az iskolakapuk elkezdik kiönteni a di­"Jseregeket. Ekkor elveszíti varázsát az egész, mi ér­e'ne iskolán kívül lenni, amikor más sem tanul? °s' Uyen a nyári nyaralás. Amikor nemcsak mi nya­Ő ''"lünk, hanem mindenki más. ezzeg, délután milyen jó az intézményi falak közt tartózkodni! Néptelen, kongó az épület, s csak a '/osztottak számára tartanak titkos stúdiumokat. . r ide süt be a Nap, és az ablakon túl, lenn az ut­11":/' flangálnak a mindezekből kimaradók. Ez is 'ra'y- Hyen az, amikor az ember nyáron dolgozik. s egkel nem arra ébred: a szomszéd rádiót bömböltet, b es,e "em arra megy haza, hogy áll a bál a társasház­on. Patália néni összeveszett Trafalgár Jenővel. Se­0 senki, mindenki elutazott. Rájő továbbá az egyén: b ennyi nyári időtöltési lehetőség akad szülővárosá­én, amelyekről mit sem tudott, mert amióta eszét tud­[o' másutt töltötte a nyarat. A nyári munka vidám do­ng, mindenesetre jobb, mint a téli dolgozás. Farkas Csaba a részvevők. Augu: s a megfigyelés J augusztus 12-én pfe ;edi obszervatórium tnek látogatást az / k, majd az asztroffe késségéiről tartani z augusztus 13-15® amatőr csillagász1 ak a táborba a külö® ií észlelőhelyeken,s atkozás-táborokbau : felvételeikkel. A»l 13-án előadások fogyatkozásai" és ló kisbolygók" c'1 isztus 14-én pedig ] yar csillagképe* |i magyar napfogy3, k" címmel. A tábori j >ztrodia-show zátja­részvevők szá® lást és napi három8 zést és napfogyatk'1, 1 szemüveget biz'0]] i rendezők. Jelenti®7 A holográfia mód­yar Csillagászati Út L*r*Vel készült fény­címén lehet: 1460] felvételek láthatók FTÓL • Gábor Dénes találmánya volt Hologramkiállítás a Bartókban ;st, F. 219, 18-9499. tele' MÜ a Bartók Béla 83EED terv könyv természet® :sak a betegségek söpörtök titok*3' ^függéseire koncén1' m a különböző táp'® metódusokra, gyógJ ekre, illetve hatóa" a. Ez Az ABO tetó íkesebb része, hisz®1 któl az édesítőszere' Umölcsöktől a hús" :sokat ad arra, hog? sítendő előnyben ® lendő. A könyv sí" irn kor olyan beteg8] is, mint az allerg' b velödési Központ­fa nL Bár ma már az O k is használják KÖ ' a hét" 6|t*napi életben való N FE NDÉSÉRE M®9 VÁR" sé A holo gram honi ismert­gere jellemző, téfeelői szerint gyakorta . esztik össze a horosz­<OR hogy I JPPal, és néha még a ho­feusttal is. Pedig a fény­^Pezés eme speciális ága k„ Syar ember nevéhez °tódik: Gábor Dénes dol­{j°2ta ki az eljárást, amely­fe megalkotásáért Nobel­feat is kapott. A lényeg, xenonlámpák segítsé­h ,Ve' egy milliméternyi yre tizenötezer vonal­s n fényképeznek, így ké­Ve térhatású, vagy akár "°zgó figurát ábrázoló ké­Pet. A fi S«N xenont termeszete­a stressz okozta ku] fe ma már lézerlámpák­szervi bajok. A tgyancsak bővelk6j :ességekben: ez a iböző vércsoportú : számára ajánl rec® lletve táplálék-kiegú aminokat. : ABO terv bizony1 Imas olvasmány enki számára, aki 3 jetgyógyászat és , jséges táplálkozás * iránt érdeklődik. T. Peter J. D'Adai irine Whitney: Az Á 1999) P feáltották fel. ^Mától a Bartók Béla fevelődési Központban is d 8'smerkedhetnek az ér­tődők a hologrammal, amelynek a világon legfel­jebb kétezer művelője van, Magyarországon pedig nincs is olyan szerkezet, amely szükséges a holog­ram előállításához. A most látható kiállítás a budapesti Planetáriumból utazott Szegedre, ahol a Mano Hologram-computer Kft. bemutatóanyagaként szere­pel. A cég munkatársa, Gál­né Kaposy Márta tegnap, a képek rendezése közben elárulta, a hologramok ké­szítése egyelőre a század­elő fényképészetének fej­lettségével van egy szin­ten, ám nem tartja elkép­zelhetetlennek, hogy né­hány évtizeden megvalósul a kutatók titkos álma: a ve­tített, mozgó, élethű holog­ram. A holográfiát egyébként manapság sem csak művé­szetként tartják számon, az ipari holográfiát például az atomerőművekben, ipari céllal használják. A Bar­tókba látogatóknak azon­ban egyelőre meg kell elé­gedniük a „hagyományos" holográfia nem kevésbé iz­galmas világával. K. B. Vtv-terasz % Munkatársunktól: A műsor készítői a Hoff­ann meséi próbáiról több ADNÓTI MIKLÓS iZAKKÖNYV- ÉS MKÖNYVCENTRÜ* 4. Telefax: 62/424-789 replőt is várnak a Fesz­jfel-teraszra. Dr. Keszthe­0 Béla már látta külföldön febadtéri előadásban ezt a arabot, élményeit meg­ifeja a nézőkkel. Nóvák feán városi főépítésztől a feuúhatják, milyen lesz kárász utca burkolata és 1 Jelenti majd ott a ro­antikát a munkálatok be­fejezése után. St. Martin muzsikál, fellépnek a Gu­mimacik, lesz sok nyere­mény és játék. A Fesztivál­terasz ma is hívható tele­fonszáma este tíz órától: 421-402 és a 421-398. VTV SZEGED v Alapítva: 1986 v • Strandolás szabadon, nap- és holdfénynél Huszonnégy órás Lapos A napozás örömei. Tóth Erika, Angeli Nóra és Barta Anna kitűnően érzik magukat a Laposon. (Fotó: Karnok Csaba) A Lapos már rég nem lapos, viszont egészen közkedvelt, s napi hu­szonnégy órán át tart nyitva. Ja, és ingyenes. Az újszegedi szabad strand kitűnő strandolási, bulizás!, s általában sza­badidötöltési lehetőséget kínál, színes napernyők, berillzöld nyárfák alatt, mindazoknak, akik le­hetőség szerint nem pénzköltéskor szoktak el­érni a csúcsra. Égitestek, büfélámpák fé­nyében fürdik az esti, éjszakai Lapos. Réztallérként függ a Hold a töltés fölött, narancs- s ezüstszínű lámpafénycsíkok vonaglanak a Tiszán. Villany­sárga sugár és diszkózene-ke­verékben úszik a büfé, az asz­talkáknál bulizni induló fiata­lok beszélgetnek-nevetgél­nek-kóláznak. Sajátos kevere­dése természetnek s civilizáci­ónak az újszegedi szabad strand, a Lapos. (- Tíz évre kaptuk meg a terület bérleti jogát, de ebből évente csupán három-négy hónap hasznosít­ható. Sőt, az idén csak június közepén tudtuk megkezdeni a szezont, a májusi helyett ­mondja Kerekes Szilvia, a partszakaszt bérlő Juralep Bt. képviseletében. Túl azon, hogy a vendégekkel foglalko­zott a büfében, még rám is volt ideje. - Lábteniszpályát létesítettünk, van csocsó, darts, bográcsozási lehetőség - tette hozzá.) A töltés lábától betonút ve­zet a vízközeiig, az út melletti pocsolyákból apró békák pis­lognak az elhaladóra. Egy-egy béka minimum tízezer szú­nyogot jelent, mínuszban. Ennyi vérszívót fogyasztanak el, javarészt még lárvakorá­ban, a kis kétéltűek, úgyhogy zargatásuk kerülendő. Méterekkel alattunk folyik a Tisza, most látni csak, mennyire nem lapos a Lapos. Sok évvel ezelőtt még mene­teles volt a part, mára nem az. Szerencsére homokborítású, az ilyen partokon szoktak sár­csúszdát siklani maguknak a gyerekek, és nagy visítás kö­zepette csúsznak vtzbe, mi­után apu-anyu kivitte őket a Laposra. A százhúsz kilomé­teres sebességgel történő le­siklás észleltén a szülő haja égnek áll; ilyenkor arra kell gondolni, hogy egy hasonló lesiklás mennyibe kerülne az óriáscsúszdán, s a haj nyom­ban visszalapul. A Tiszában fürdőzni nem biztos, hogy ok­vetlenül javallt (ugyanakkor zuhanyozni is lehet itt), de azért, ha valaki nap mint nap úszik egy bójaköznyit árral szemben, az ingyen is éppúgy rájöhet, mennyire rossz az erőnléte, mintha erre az Izom­agy SC testépítő-klubjában döbbenne rá, pénzért. Ugyanő remek látványt nyújt a nézelő­dőknek, akik a szintén pénz­beszedős, görögországi cápa­show helyett ingyen látják, milyen érdekes, amikor valaki árral szemben úszva lefelé ha­lad a folyón. Az erőkifejtés egyébként remek étvágyat csinál; a szabadstrand kiváló bográcsozó hely is. A hajnali Lapos pedig kü­lön élmény. Ilyenkor a lég még hűvös, a folyó langyos, csak madárdal, ember sehol. Ragyogóan el lehet mélázni, bójába kapaszkodva, miköz­ben harsogva ütközik nekünk a sodrás, azon, hogy mi az élet értelme az összehasonlító szövegvizsgálatok tanulsága szerint, illetve, úgy általában, a vonatkozó irodalom tükré­ben. A hajnali Lapos a szege­di lét csúcspillanatai közé tar­tozik, a reggeli, déli, esti, éji ugyancsak. Napról napra, hu­szonnégy órán át. F. Cs. • A szabadtéri játékok eredete a Délmagyarországban (1.) Hont Ferenc ötlete megjelenik A Szegedi Szabadtéri Játékok, amely ma a vá­ros első számú nyári ide­genforgalmi eseménye, az 1930-as évek elején úgyszintén turistacsalo­gatóként indult meg. A trianoni döntéssel kilátás­talan helyzetbe került Szegednek nem volt más választása: ha nem „ta­lálja ki" új arculatát, ak­kor elveszti korábbi re­gionális jelentőségét. A szabadtéri története egy útját kereső város törté­nete is. Szeged erején felül meg­szenvedte az ország trianoni tragédiáját. 1920 után a város, az Alföld addigi természetes centruma, poros határvárossá vált. Néhány év múlva a visszafejlődés már az élet minden területén érezhető volt. Az idegenforgalom megszűnt, egyszerűen nem volt miért ideutazni. Szeged természeti adottságai amúgy sem voltak kedvezőek turisz­tikai szempontból, ráadásul az 1879-es árvíz után szinte az egész város újjáépült, így nem rendelkezett sem építé­szeti látványosságokkal, sem műemlékekkel. A húszas években egyre inkább érző­A Dóm tér a húszas évek közepén. A régi templom mellett már megkezdték a dóm építését. (DM-archív) dött a távlatok hiánya, és aki csak a város jövőjén gondol­kodott, a kezdeményezést sür­gette. Az idők nem változnak: ki­mondva-kimondatlanul az ak­kori újságírók is a tétlen vá­rosvezetésnek címezték indít­ványaikat. „...Halálra van ítél­ve ez a város. A Délmagyar­ország most megadja a témát és ankétot szervez az életbe­vágóan fontos kérdés megvi­lágítására. Hasábjait megnyit­ja minden életrevalónak lát­szó ötlet, eszme, terv előtt és teret enged a vitának is, mert bízik abban, hogy így sok ér­tékes gondolat burjánzik majd elő a napvilágra és talán ezek a gondolatok megvilágítják azt az utat is, amely kivezeti Szegedet mai kilátástalan helyzetéből." (Délmagyaror­szág 1928. június 3.) Ebben a siralmas helyzet­ben érkezett Szegedre Hont Ferenc terve: a Szegedi Sza­badtéri Játékok. Hont Párizs­ban tanult Firmin Gémier ren­dezőnél, aki szabadtéri játé­kokat rendezett Franciaor­szág-szerte. A szegedi ren­dező ezután Németországba ment, hogy tudását tökélete­sítse a salzburgi szabadtéri előadások mentora, Reinhardt Miksa mellett. Tapasztalatait persze Szegedre akarta hozni; a Délmagyarország 1927. má­jus 11-i számában megjelent Hont cikke, amelyben Sze­geddel kapcsolatban veti fel a szabadtéren rendezendő elő­adások ötletét. írása nem váltott ki közvet­len visszhangot. Ennek leg­főbb oka az lehetett, hogy ek­kor még a városban nehezen talált volna alkalmas területet elképzeléseihez, mivel a Templom tér (a mai Dóm tér) még javában épült. 1928-ban Hont hazatért Szegedre, és minden erejével azon volt, hogy létrehozza a Szegedi Szabadtéri Játékokat. Minde­nekelőtt támogatókra és tár­sakra volt szüksége. Elsőként a négy szegedi újság közül kettő, a Délmagyarország és a Szegedi Szemle állt ki a játé­kok ötlete mellett. A két lap ettől kezdve folyamatosan a városi idegenforgalom fellen­dítésének érdekében cikkezett. (Folytatjuk) Bóka Gábor programok Ma • A Fürdőudvarban 20.30 órakor St. Martin ad koncer­tet „Improvizációk" címmel • A Bartók Béla Művelődé­si Központ „B" Galériájában Gál József hologramké­peiből nyílik kiállítás. Állandó rendezvényele • A Móra Ferenc Múzeum­ban Móra Ferenc emlékkiál­lítás, „Szegedi Kincske­resők" matinétörténeti kiállí­tás, Ohio és környéke kép­zőművészetének bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjtemé­nye, patikatörténeti, termé­szettudományos, régészeti, magyar szobrászati és nép­rajzi kiállítás, Móra-emlék­szoba és a múzeum törzsa­nyaga látható. A Kass Galé­riában Kass János grafi­kusművész alkotásai, Vasco Ascolini „Versailles" című fotókiállítása. A Fekete-ház­ban: A rendszerváltás mi­niszterelnöke (Antall Péter fotói Antall Józsefről), Hu­szárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867­1945 és Buday György gra­fikusművész élete és mun­kássága című kiállítások. Varga Mátyás színháztörté­neti kiállítása a Bécsi kör­út 11 /A szám alatt találha­tó. O A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtá­rában: XXX. Szegedi Nyári Tárlat. • A Somogyi-könyvtárban: „Bábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzotikus nyelvű régi könyveiből. • Egyházmegyei Kincstár és Múzeum (Dóm tér 5.) • Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra kö­zött tart nyitva. O A szegedi csillagvizsgáló kedden és pénteken 19 órá­tól látogatható. O A Szegedi Vadaspark 9­19 óráig látogatható. • A Dugonics téren kéz­műves vásár várja a látoga­tókat. a DM irta „Induljunk tehát az újszegedi oldalon lefelé. Nemrégiban ugyanilyen alkalommal még „túlvi­lági-útitársunk" is akadt olykor-olykor a folyó­ban, amely méltóságtel­jesen szállította utolsó útjukon a különféle állati tetemeket, hullákat. A bomlásnak indult tete­mek - az esztétikai un­dorkeltés mellett - rend­kívüli módon fertőzték a vizet, veszélyeztették a strandolok, a fürdőzők egészségét. Értesülésünk szerint ez azonban már a múlté. A régi, jó hagyo­mányt felelevenítve a ta­nács ismét elrendelte, hogy állítsanak a Tiszá­ra döghalászt, akinek az lesz a feladata, hogy még a folyó város feletti szakaszán kifogja a vízből a belekerült tete­meket, hullákat." (-mis-), 1957. július 13.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom