Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-17 / 191. szám

9. AUG. 17. Kedd, 1999. Aug. 17. FESZTIVÁLNYÁR 7 a DM irta „Beszédes tények és számok bizonyítják, hogy a Szeged környéki parasztság soha nem tapasztalt mértékben érdeklődik a játékok iránt. Tavaly ilyenkor még nem beszélhettünk arról, hogy nyolcezer darab jegyet csak a parasztság vásárolt meg a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásaira, most pedig ez a jegymennyiség is kevésnek bizonyult az igényekhez képest. A Dózsa, a Táncsics, a Haladás, a Szabadság, a Felszabadulás Termelőszövetkezetek hosszú listán jelölték meg jegyigényüket a játékokra, úgyszintén a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács és Engels Termelőszövetkezet, s hozzájuk csatlakozott Deszk, Algyő, Sándorfalva, s még számos Szeged környéki termelőszövetkezet parasztsága is." 1960. augusztus 2. programok bérleteket terv emberekben a g)a' zínházba járásra olyan bérlettfp"5 lelyik mindegy® irtalmazza, ezzel i nék elérni, hogy3 jdonosok is váltsat további produkcr újítás, hogy » »• megmaradó d j jasbérleteken túl" Kéztörő pillangó A z éjszaka kellős közepén jártuk a várost legközelebbi rokonaimmal, és már-már bejeztük a fagylaltozásnak ino gyalogtúrát, amikor eszembe jutott Melocco Miklós •°s emlékműve, A szabadság pillangója, hogy akkor nézj , , cs mur-mar oejeziuu a jugyiuuucu*""* •» 0 gyalogtúrát, amikor eszembe jutott Melocco Miklós nénk emlékműve> A szabadság pillangója, hogy akkor nézhel azt meg esti fényben, meg úgy egyáltalán, elég eldugott yen van ahhoz, hogy csak úgy odatévedjen az ember. ne SZ9badság pillangója úgymond nem egy képzeletet jaauvn- imeü°ketÖCím' nem is kelIettsemmit magyaráznom, mindHvánnyal vagy 1 '("Jóként esti megvilágításban, monumentalitása elkészelvénnyel a :t kivételével barisik bérlettípus » ékos kedvezméur •olhatómeg.AN'az előző szezo* ,t csak az infla j értékben emej Iául a nyolc el® iló Nemzeti pre» a legjobb, legdt dszinti helyet' ítba kerül. A af Vaszy Viktor "r 1680 és 5040. j előadásra szol irleteket 805 1 nt közötti árott isárolni. • . iroda munkatárs k a közönség®, amarabb keress" :emélyesen, hogí konstrukciót i* idják választ®"' okok miatt ugy"1 /e, csak az el®' dték meg a bér' sítését, ám a st látva úgy ó a lemaradás izetése és a siffi r lennének elei4 a szezon indul35 bérlet gazdára h.4 gi Központ zállítás SÍ aadóit, hogy a at az ezt kérelítás esetén, ató, aki a munahelyük között llítás útján oldcsoportos szellők lakóhely* illalóknak a la; egközlekedést isa a két órát 1, ha a munkarobusszal, szenybe vett szolútvonalon egy munkavállaló n részesül az a dja meg olyan agy lőzően a mun:t munkanélkü' nélyszállttással munkahelyéig •letek árának a ilvilágosítással unkatársai áll' .: 62-485-285.: 63-484-341cs János u. >-213-553. .: 63-311-587.: 62-259-381tan, or vezényelte 1978-ban figedi szabadtérin. Az el^nekari próbán Vaszy le:J'!e a zenekart, ám az M énekes (tapintatosan Vf«gassuk el kilétét) az ária tovább tartotta ki a i mint ahogyan az a C!""1 le volt írva Vaszy jfilmesen elölről kezdte a '.ffkerült részt, de az "ény semmit nem váltóHra itt a Korda u ruhatársunktól év szünet után isz'etet nyit Szegeden a ]k^társaság. A római kakt . 'ndíttatású egykori "Vv-i bJ p 'es mint emlékmű sem hétköznapi. v jfig mostani állagában. Mert most már nem csak '56 is iJ enne> de éppen a jelen idő abnormális „szoborfaragói" rák e,ík " ^'gyüket. Nem elég szegény kimerevített figuHh'h°Sy 6gy ekkora pillangót cipeljenek, de némelyikfisy.nyzik az összes ujjperce, mi több, az egyiknek az tlan Akkor most ez volt a kép, a csonkolt kép, és ha P°sabban megnéztük, így még félelmetesebb. »tob 0gy "í tartalom nőtt (csökkent) az új formához. A or egySzerii,en részese lett az ittlétnek, ennek, az ilyentott'>TÓ1 hírt hirtelen beszélni, hogyan zabálódik fel „avakezekben a múlt, hogyan lesz belőle egyszerű kőhalWd^lynek bizo"y°s finomabb részeit csak úgy „le lehet hí ' pedi8 először azt gondoltam erről az alkotásról, bon Va" °}yan monumentális, hogy még az érintése is hátPersze, más másképp gondolja, ezért hasonló a ^'fiünt Dankó Pista hegedűjének, bár kétlem, hogy a f0 j7ság Pillangójának eltörése ugyanolyan, viszonylag elhaló szobormítosszá lesz. Podmaniczky Szilárd 4 hosszú „A" 4 Hunyadi Lászlót Vaszy zott. A harmadik vagy negyedik próbálkozás után a zenészek között mozgolódás támadt, és már Vaszy is elvesztette a türelmét. Mérgesen szól fel az énekesnek a zenekari árokból: - Tisztelt uram, nézze meg alaposabban a kottát! Az az „A" csak egy fél hang, nem kell addig húznia, ameddig a szerződése tart! J. M. É. Hyv, e8ytárgy üzlet és "kiadó 1925 és 1950 „ Működött a városban, „"ságot 1919-ben P. Bíe/enc jezsuita alapította j a céllal, hogy a szocisUZságosság és a szolidaritás jegyében, az Evangélium szellemében vegyen részt a katolikus irodalom terjesztésében. A Korda feloszlatásáig az ország egyik jelentős könyvkiadó vállalatává fejlődött és jól felszerelt nyomdával rendelkezett. A Korda szegedi boltja (Gogol u. 6.) ma 11 órakor Gyulay Endre püspök jelenlétében nyílik meg. • Polner Zoltán: Isten zsámolyánál A nép tiltott imái Polner Zoltán: Magányos embereket szólítottam le, hogy álljunk meg és imádkozzunk. (Fotó: Schmidt Andrea) A népi imádságokat felkutató harmincéves gyűjtőmunka eredménye lesz az a könyv, amely jövőre jelenik meg Polner Zoltán tollából. Az újságíróként is ismert költő bejárta Csongrád megye hatvan települését, hogy magnószalagra rögzítse azokat a népi vallásos verseket, amelyek szájról szájra terjedtek. - Az archaikus népi imádságokat a nép emlékezete őrizte meg és szájhagyomány útján teijedtek. Ezek a szövegek nem voltak leírva mondja Polner Zoltán költő, aki viszont arra vállalkozott, hogy írásban, könyvbe foglalva gyűjti össze a népi vallásosság emlékeit. A szegedi nép vallásos ősköltészetéből ízelítőt adó kötet, amelynek megjelenését jövő év május huszonegyedikére, Szeged napjára időzítették, harmincéves gyűjtőmunka eredménye. Polner Zoltán 1960-tól a kilencvenes évek elejéig bejárta Csongrád megye hatvan települését. - Olyan időszakban gyűjtöttem népi imádságokat, amikor olykor nehézségekbe ütközött ezeket gyűjteni. Házról házra jártam az újságírói munkám mellett. Ha valahova bementem, a szomszédok mindjárt odajöttek, és kérdezték: ki ez a férfi, aki itt imádkozik veled. Aztán a szomszédok vittek magukkal, és mondták, hogy ezt az imádságot ók is tudják. Éjjel-nappal ment a magnó. Magányos embereket szólítottam le ötletszerűen az országúton, hogy álljunk meg és imádkozzunk. Soha senki egyetlen egyszer sem mondta, hogy nem imádkozom magával - érzékelteti Polner Zoltán, milyen körülmények között gyűjtötte a vallásos emlékeket. A népi vallásos szövegek felkutatása nem előzmény nélküli. Polner Zoltán példaként említi Kálmán Lajos szegedi papot és Bálint Sándort, akik felhívták a figyelmet a népi imádságokra. Erdélyi Zsuzsanna „Hegyet hágék, lótőt lépék" című, archaikus népi imádságokat tartalmazó könyve 1976-ben jelent meg. Polner Zoltán harminc éves gyűjtőmunkájának első feléből származó egy részét pedig már 1978-ban kiadták „Föld szülte fáját - Szeged környéki ráolvasások és népi imádságok" címmel. Ezen kívül a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójával közösen hét dokumentumfilmet is készítettek, amelyekben hasonló szövegek hangzottak el az arra még emlékezők szájából. A most készülő kötet archaikus, apokrif, vagyis az egyház által tiltott népi imádságokat, ráolvasókat, Krisztus-legendákat, illetve eredetmondákat, valamint jeles napi köszöntőket foglal magába. A legrégibb, a középkorban gyökerező szövegek a ráolvasok, amelyek között vannak Holdimák, ficamra, szemverésre és más betegségekre gyógyírt hozó versek, valamint vihar, forgószél és eső elleni fohászok. - A népi imádságok szövegei sokféle változatban maradtak fenn, s míg a Miatyánkot mindenki egyféleképpen tudja, addig a népi imádságokat szinte mindenki másképp mondja - jelzi Polner Zoltán, hogy mennyire nehéz eligazodni az egy témában született imádságok között. Mivel a szöveg végén saját magát oldozza fel az illető, és ezzel akár bűnbocsánatot is nyerhet, az egyház tiltotta a népi imádságokat, és ezért sem latinul, sem magyarul nem írták le azokat. Ma viszont már az egyház is támogatja ezeknek a szövegeknek a kiadását. A Krisztus-legendák közül az egyik például arról szól, mit fog csinálni Krisztus a nagyhét egyes napjain. Az eredetmondák a világ teremtésével kapcsolatos népi vélekedések. Ezek közül egyesek azt beszélik el - pajzán elemekkel tarkítva -, hogyan szaporodott el az emberiség. A jeles napi köszöntők között van pünkösdölő, névnapi és karácsonyi köszöntő egyaránt. Polner Zoltán újabb, négyötszáz oldalas könyve „Isten zsámolyánál" címmel jelenik meg jövőre. A művet Tandi Lajos szerkeszti, és a szövegek mellett a népi vallásosság olyan alkotásai díszítik, mint például a tápai bádogkereszt, az Apátfalva határában lévő 13. századi kunkereszt vagy a szegvári temetőben lévő homokkőből készült Krisztusszobor. A kötet kiadója, Majzik István elmondta, hogy a mű a nemzeti kulturális örökség minisztériuma által a millennium alkalmából kiírt könyvkiadói pályázaton háromszázezer forintot nyert. A könyv bemutatója a minisztérium hivatalos millenniumi programjának része lesz. Hegedűs Szabolcs ^ul$zegedi Demeter hertész unokái és találkoztak az I, hét végén Szegedi Bálint Sándor MűHázban. A jelenUjjl Demeter rokonok k 7 tabb mint félszái^eztek Kanadából, 1 fkából, Hollandiául Isztriából, GödölV Budapestről és teresen Szegedről. (7 °si kínai mondás sze<t, a egy életen át boldog íq 'enni, légy kertész. , a mondattal mutatkoö „a Demeterek világta9 °Ján Demeter Dénes, i^'ág minden tájáról Hifiit rokonok közül (y Ü1 vitte tovább, és adta ^ekeinek új szegedi ijs. nagyapa mesterségét. /egedi család gyökerei ad elejéig nyúlnak U' Ekkor költözött be to "riorozsmáról Szőregi he(S2ám alatti birtokukra fyye'' Ferenc és felesége, l''n Julianna. A húszas Demeter-világtalálkozó Szegeden Unokatestvérek - öt országból Az újszeged! Demeter Ferenc leszármazottai. (Fotó: Gyenes Kálmán) évek elejére már 25-30 holdas gyümölcsfaiskolát és rózsakertészetet ápoltak. Tizenhárom gyermekük közül kilenc érte meg a felnőttkort. Heten folytatták a kertészkedést, de többnyire elszakadva a várostól. Az ötvenes években egyszerre négy fivért fogtak perbe, és ítéltek börtönre koncepciós eljárással. 1957 elején ezért a börtönből rövid időre kiszabadult testvérek elhagyták az országot: Sándor Kanadában, Ferenc pedig az Egyesült Államokban hozott létre virágzó gyümölcskertészetet. Családjaik ma is gyakran találkoznak; „legszebb pillanataim közé tartozik az együtt töltött idő" vallja Demeter Aranka, aki francia nyelvet tanít egy kanadai középiskolában. Az itthon maradt testvérek is a kertészkedést folytatták kiszabadulásuk után, bár Bélát 1971-ben üzérkedés vádjával újabb négy évre ítélték. A per alapja mindössze annyi volt, hogy a kecskeméti konzervgyár szemétbe dobott meggymagjaiból csíraképes magoncokat nevelt és árukból Budán villát épített. Az akkoriban közismert „meggymagos" pert később Wisinger István dolgozta fel: Törjünk fel egy meggymagot című 1993-as filmjében. Jelenleg húsz unokatestvér él a világ minden részén, van közöttük vegyész, földmérő, tanár, fogorvos és mérnök is. Kiss Ernő szegedi népművelő, az egyetlen élő Demetergyermek fia egy speciális „Demeter-gén"-ről beszélt, amely mindannyiukban jól felismerhető jellemvonásokat produkált. A találkozó meg is erősítette feltevését: az unokatestvérek egymásra licitáltak a munkabírásban. Demeter Katalin. Amerikában élő tanárnő még csak napi tizenkét órát említett, Pallai Péter bostoni gyógyszerkutató már tizenkét és fél óránál tartott, a győztes, Demeter Dénes pedig egész életét munkahelyén, a kertjében tölti. Hozzátartozóik jóvoltából egy másik vonása is kiderült azonban a nagy családnak: kedvelt szokásuk közé tartozik a késés. Abban viszont mindenki egyetértett, hogy felejthetetlen élmény volt rég nem látott rokonokkal, unokatestvérekkel tölteni ezt a pár napot. Jenai Rita MA O A Somogyi-könyvtárban 14 órától ,Mesét mondok, mesét játszok", mesés foglalkozás óvodásoknak és kisiskolásoknak. O A Móra Ferenc Múzeum dísztermében 16 órakor Vajda János mutatja be Ópusztaszeri gyökereink című könyvét. A szerző beszélgetőtársa: Ladányi Zsuzsa újságíró. Állandó rendezvények O A Móra Ferenc Múzeumban Móra Ferenc emlékkiállítás, „Szegedi Kincskeresők" matinétörténeti kiállítás, Ohio és környéke képzőművészetének bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjteménye, patikatörténeti, természettudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móraemlékszoba és a múzeum törzsanyaga látható. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotásai, Vasco Ascolini „Versailles" című fotókiállítása. A Fekete-házban: A rendszerváltás miniszterelnöke (Antall Péter fotói Antall Józsefről), Huszárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és munkássága című kiállítások. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A szám alatt található. O A Juhász Gyula Művelődési Házban a népi díszítőművészeti szakkör kiállítása. O A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában: XXX. Szegedi Nyári Tárlat. O A Somogyi-könyvtárban: „Bábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzotikus nyelvű régi könyveiből. • A Bartók Béla Művelődési Központban a budapesti Planetárium hologram kiállítása. • A Kálvária galériában az V. Szegedi Művésztelep alkotóinak kiállítása. O Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra között tart nyitva. O A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható.