Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-02 / 178. szám

1999. AUfíi HÉTFŐ, 1999. AUG. 2. BELFÖLD 3 Halálra verlek e9Y őrmestert • Budapest (MTI) ©olgálaton kívül tartóz­Kivonulás anamából iama (MTI) amerikai hadsereg © ián állomásozó alakulj ombaton megkezd k "" ulásukat. A Pana®1 Marg.t-szigeten a rna partján talál© ^a.sag, őrezred egyik in erődben .911 ótaal *** tere amtkor szomba­oztak amerikai ka ' ^J3* halálos kime­\harles Wilhem t© M ! ©ta©ada" érte. Dézsi panama, amerikai© alezredes, a Buda­•snoka a kivonulj ^'Rendőr-főkapitányság ból rendezett ünnep5® »©je elmondta: egy ooi renuezcu m—-i - ~bj mondta, hogy S©ohelY közelében ta­;;u Á és a k® ,altak holtan a 23 éves fiata­• A ho körül. Az igazság­ült Államok és a -j | ­m ér véget, sőt eroj „ — . ... .fo. A jelenleg az eród© fW>- orvos szakértő a nap :odó 1300 amerikai© ©man megállapította, >1 idén december 3H 8/az aldozat a bántalma­tt marad 300. A © ^ következtében halt meg. atonákat Puerto Ri®® Jfndofég halált okozó óik ,J ?ertés gyanújával indí­© eljárást két - román ál­s^gárságú - férfivel emplombo" 1* ^rom$*úz év eg szombat hajnal"- dj.j . ában egy épüiőféi© "szfegyverei tobbanés tina (MTI) ;y erejű robbanás * -ej zerb templomot a helyi KFOR®1 etékesei. A detoná* t után húsz perccel stt be az épület A károkat még * fel. A tűzszerésze* >bbant pokolgépe' A robbanást egy1 gy kívülről bedob® inát okozta az ép®1' lévő pristiani s©1 • Sárospatak (MTI) A Magyar Nemzeti Mú­zeum fegyvergyűjteményé­nek ritkán látható, féltve őr­zött, rendkívül értékes XVL-XIX. századbeli ma­.W. n —flkyar, török és más balkáni .mban egy masi '. ^országokból való, valamint helga eredetű díszfegyvere- <j |>ből —­, nyílt kiállítás szomba­11°° a sárospataki Rákóczi ármúzeumban. A pataki mban. A detonáción lrban látható szablyák, irült meg senki, ®S1©OK' Pal'osok, díszbuzo­kár sem jelentős. —, ^Húsúit, atszbuzo­©nyok, puskák, pisztolyok utal vasárnap átu- ,, ­rrszágnak a szer®5 y"va. nlott 4,5 milliárd * litel első részié© •rszág az átutalt dollárt a Nemzetk®] tlappal szemben f®" óssága egy részé11] ésére fordítja. Júl'®' 3 millió dollár viss*1 : vált esedékessé, ®] ban 502 millió dol© . törlesztenie. OrosZ® "an IFOO ES (MTI) esen mintegy 400 , nyi közlekedési dfíj,U; ki szombaton regi tországban, főM ©'amennyi darabja műre­©k, drága- és féldrágakő­ül gazdagon díszített, ranyozott, ezüstözött, ?yö"gyházzal berakott és Az első itelrészlet zkva (MTI) -fajuaitdi ucidhuu ca emzetközi Valuta©, ©"'ett díszfegyver. A ki­s az év végéig tart Megingott szobor % Esztergom (MTI) Kettétört az esztergomi ©hegyen álló Szent István bor alapzata. A városhá­,e elmondták: az okot sszesen 18 milli^előre nem tudják. Lehet, J tartozik az IMF-n® Űy az elmúlt hetek bősé­[W , r esőzései okozták a tö­lációs dug®"© de az is megtörténhe '. hogy villám csapott a ""egy három méter magas "nzszoborba. Most stati­18 szakmérnök véleményét ©'ék a helyreállításhoz. „ "kiig is - a balesetek elke­és a luxemburgi ha'f"lése végett - a szobrot ikor a franciák mi"lförbekerítették. ra indultak. Borde© ben 35 km, Párizs" 1 km hosszan álltak Ez a hétvége vo int a legnehezebb,1,1 t találkoztak a nyaF azatérő .júliusiak" nduló „augusztusiak ot könyvelhet e' : 3200 szerelvény1 n kétmillió emb®' lak ezen a hétvégén­Örökség, adósság, feladat rington (MTI) ild körül keringő V Budapest (MTI) A fenti címmel reformá­értelmiségi konferenciát deznek augusztus 20. és között Balatonszárszón — közölte a Magyarországi íldetÓS vég©eformátus Egyház Zsinatá­tec Irodája. A konferencia Űirendjén többek között a • «,- tepát-medencei magyar pector amerikai niU 'ívelődés és kultúra hely­hold szombaton a kTOének, illetve a magyarság ;lyen becsapódót' pmzgti örökségének kérdé­felszínére. A becWi szerepelnek. Emellett il — a felvert any®- árhatóan szó esik majd a el - bizonyítékot ^gyar társadalomban fellé­izerezni arról, hogy lelki bajokról és nehézsé­jég formájában tal'Hről, a lelkészképzés íz. A Hold Déli-sad ©Ssságairól és feladatairól, :n csapódott be ehetve a református egyház ©Ügálatáról és szolgálat­űzőiről a XXI. században. • Tíz év múlva érhetjük el a NATO-átlagot A cél: negyvenezres honvédség Az elmúlt szombaton Csongrád megyébe láto­gatott dr. Szabó János, honvédelmi miniszter. A vendéget a szegedi város­házán dr. Ványai Eva al­polgármester asszony fo­gadta, majd dr. Szabó Já­nos részt vett az első sze­gedi hagyományőrző hu­szár- és katonatalálkozó Széchenyi téri ünnepsé­gén. Délután a miniszter az újszentivám laktanyá­ba utazott, ezt követően pedig Újszentivánon, a sportpályán, a hagyo­mányőrzők rendezvényé­nek vendége volt. Szegeden bezárták már a laktanyákat, s katonával is leg­inkább csak akkor találkozha­tunk, ha hazatér szabadságra a Tisza partjára. Elmúlt szomba­tunkon mégis díszelgő egysé­gek fogadták dr. Szabó János honvédelmi minisztert Csong­rád megye székhelyén. Igaz, a szőregi csata 150. évforduló­ján felsorakozott hagyomány­őrző gyalogosokról, tüzérekről és huszárokról aligha mond­hatnánk el, hogy felszerelé­sünk NATO kompatibilis, ám annál látványosabb díszmenet­ben vonultak el honvédelmi tárca vezetője előtt. 0 Miniszter úr - szólítot­tuk meg az ünnepség után pár perccel dr. Szabó Já­nost a szegedi városházán láthatóan örömmel szemlélte a XIX. századot idéző csapatok parádéját. De vajon mennyire lehet elégedett a Magyar Köz­társaság honvédelmi mi­nisztere, ha a XX. század végi magyar harci techni­kát és hadseregszervezést ellenőrzi? - Valóban nagy öröm szá­momra, hogy olyan vitézekkel találkozhattam, akik nem csak nemzeti hagyományainkat ápolják példamutató tisztes­séggel, de látványos progra­mot is biztosítanak az ünnep­lők számára. Ami pedig ko­runk hadseregét illeti: a NA­TO-csatlakozás kapcsán azzal A honvédelmi miniszter szegedi hírekre kíváncsian föllapozta újságunkat. (Fotó: Nagy László) a ténnyel szembesülhettünk, hogy a magyar honvédség hadrafoghatósága nem megfe­lelő. Éppen ezért minél előbb meg kell kezdeni azt a haderő­reformot, amelynek eredmé­nyeként egy kisebb, a mai 53 ezer fős helyett úgy negyven­ezres létszámú honvédség őr­ködik majd az ország bizton­sága felett, ám ezt a hadsereget már a kor igényeinek megfele­lő haditechnika szolgálja ki. • Egy ilyen átszervezés és technikai korszerűsítés nagy terheket ró a költség­vetésre. Van erre pénze az országnak? - A magyar honvédség az idén 160 milliárd forintból gazdálkodik, s nagyon bízom abban, hogy jövőre már leg­alább 192 milliárd forintot tu­dunk költeni hadseregünkre. S bár ez hatalmas összeg, a hadi­felszerelések árai mellett még­sem várhatja senki, hogy egyik esztendőről a másikra a leg­modernebb technika váltja föl az elhasználódott fegyverzetet és berendezéseket. Megítélé­sem szerint több, mint 10 évre lesz szükség ahhoz, hogy az ország teherbíró-képességét fi­gyelembe véve elérhesse hon­védségünk eszközállománya a NATO-ban joggal elvárt szín­vonalat. Az ilyen ütemű fej­lesztés is csak nagyon takaré­kos gazdálkodás mellett való­sulhat meg. Ezért aztán igyek­szünk lefaragni a honvédelmi tárca költségeiből. Az átszer­vezés során megszüntetünk minden fölösleges kiadást, s arra törekszünk, hogy katoná­ink, legyen szó honvédról, vagy tábornokról, a harcra föl­készített egységeknél szolgál­janak, s ne olyan feladatokra fecséreljék erejüket, amiket más módon is megoldhatunk. Hogy példát is említsek: nem tartom tovább tűrhetőnek, hogy amikor az árvíz idején nemrégiben 1 ezer 600 katonát csak nagy nehezen tudtunk összetoborozni 26 helyőrség­ből, addig a Honvédelmi Mi­nisztériumban és a vezérkarnál párhuzamosan dolgozik egy­egy nemzetközi kapcsolatok főosztálya és egy-egy sajtófő­osztály is. Tudom, a reformin­tézkedések sok érdeket fognak sérteni, mégis meg kell valósí­tanunk a hadsereg átalakítását. • A honvédség átszervezé­se kapcsán élesedett ki a vita ön és Végh Ferenc, volt vezérkari főnök kö­zött? - Mi nem vitáztunk. Végh Ferenc úgy látta, az új irányí­tási rendben nem tud dolgoz­ni, ezért történt személycsere a magyar haderő vezetésében. Megítélésem szerint Fodor Lajos vezérezredessel egy olyan tapasztalt katona került a hadsereg-parancsnoki poszt­ra, aki tisztességgel és nagy szakértelemmel fogja elvégez­ni a rá háruló munkát - mond­ta dr. Szabó János honvédelmi miniszter. Bátyi Zoltán • Budapest (MTI) Annak ellenére, hogy a közelmúltban emelke­dett a benzin ára, az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal (APEH) szep­tember végéig nem vál­toztathatja meg az adó­bevallásnál alkalmazha­tó üzemanyagárakat, a módosításra csak utólag, a következő negyedév­ben kerülhet sor - közöl­te az APEH illetékese. Tájékoztatásából kiderült: • Módosítás: csak utólag APEH-üzemanyagárak a személyi jövedelemadóra vonatkozó törvény szerint az adóhivatalnak negyedéven­ként kell közzétennie az adó­bevalláskor figyelembe ve­hető árakat. Legutóbb június végén határozták meg a júli­us 1. és szeptember 30. kö­zött elszámolható árakat, eszerint például a 95-ös ól­mozatlan benzinnél 181, a 98-asnál 190 forintot, a ke­veréknél pedig 180 forintot lehet literenként elszámolni. A költségelszámolásnál figyelembe vehető árak kép­zéséről szólva az illetékes hozzátette: minden alkalom­mal a legnagyobb belföldi üzemanyag-forgalmazók ára­inak számtani átlagát veszik alapul a következő negye­dévben meghirdetendő árak­nál. így a legközelebbi ár­meghatározásnál az APEH minden bizonnyal tekintettel lesz a júliusi benzináreme­lésre. A szakember emlékezte­tett arra, hogy ha az adózó az APEH által meghatározott áron számolja el az üzem­anyagköltségét, úgy arról nem szükséges számlát be­szerezni. Természetesen a té­teles elszámolásra is mód van, ebben az esetben vi­szont minden tankoláskor számlát kell kémi a töltőállo­másnál. • Rudapithecus Hungaricus Több ezren látták az ösmajomkoponyát • Rudabánya, (MTI) A rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múze­umban szombaton reggel 9 órakor óriási érdeklő­dés közepette nyitották meg azt a mindössze egynapos kiállítást, ame­lyen a világszenzációnak számító, július 13-án fel­lelt, 10 millió éves újabb rudapithecus, a Gabinak elnevezett ösmajom ko­ponyáját mutatták be. Már a kapunyitást követő egy óra alatt négyszázan vol­tak kíváncsiak az ősmajom, immár agyagból teljesen ki­bontott, részeiből összerakott koponyájára. Ugyanitt mutatták be a művelés alól kivont vasérc­bánya Vilmos-bányájából ko­rábban előkerült, nem kevés­bé híres és értékes leleteket, közöttük az 1985-ben megta­lált első Rudapithecus Hun­garicust, amelyet szintén csak ez alkalommal nézhetett meg eredetiben a nagyközön­ség. Emlékeztetőül: a Magyar Állami Földtani Intézet és a Torontói Egyetem közös ása­tásán július 13-án egy kifej­lett, de még fiatal korában el­pusztult ősmajom felső állka­pocscsontját, fogait, az arc csontjait és az agykoponya nagy részét találta meg a ka­nadai, USA-beli és magyar régész-geológusokból, egye­temi hallgatókból álló húszta­gú feltáró csoport. Kordos László professzor, az Országos Földtani Múze­um Igazgatója, a kutatások irányítója egy napra lehetővé tette, hogy a helyi múzeum­ban az érdeklődő nagyközön­ség is láthassa az eddigi ása­tások féltve őrzött kincseit, amelyeknek tanulmányozását csak kutatók számára enged­élyezik. A most feltárt ősmajomle­letre is az a Hernyák Gábor bukkant rá, aki a korábbi ru­dapithecusokat megtalálta a helyszínen. így az ősmajom a kutatócsoport tagjaitól a Gá­bor nevet kapta. Miután azonban a fogakból kiderült, hogy az ember és a csimpánz közös ősének számító 10 mil­lió éves lény nőnemű volt, nevét Gabira módosították. Az eredeti leletek mellett több korábbi kincs másolatát is felsorakoztatta Kordos László. Ha a nap folyamán továbbra is a délelőttihez ha­sonló lesz az érdeklődés, ak­kor akár az estébe nyúlóan is nyitva tartják a múzeumot. 1 múlt i id II o ben torna A halálomról szóló hírek meglehetősen túloznak ­írta nem kis iróniával a nagy amerikai regény­író, Mark Twain: valami ilyesmit érezhetett a fris­sen kinevezett magyar vezérkari főnök Is, amikor a sokadik tévécsatorna híradójában hallotta meg ve­zető hírként, hogy eztán visszatér a reggeli torna a kaszárnyákba. Az a fránya reggeli torna annyira nem volt a lényeg része, hogy ha valaki felületesen nézte a híradásokat, bizony a Magyar Honvédség jövőjével kapcsolatban csupán egy hamleti kérdés maradt meg az emlékezetében: legyen-e reggeli tor­na, avagy ne legyen? Nem akarok lovat adni sem a tornát ellenzők, sem a tornapártiak alá, engem a nyolcvanas évek­ben kolozsvári katonai szolgálatom idején a (ro­mán) hadseregben reggelente bizony kizavartak a friss levegőre. Más kérdés, hogy az igyekezet már a körlet bejáratánál érdektelenségbe fulladt, és csak a stréberek jutottak tovább a nagy stratégiai táblánál, melyen Románia térképére vastag zöld nyilakkal volt berajzolva az ellenség várható csapási iránya. A többség reggeli torna helyett dideregve találgatta, mi a csuda lehet Debrecenben és Szegeden, hogy onnan akkora zöld nyilak nyúlnak át a Királyhágón keresztül Kolozsvár és a Székelyföld felé, merthogy a tábla szerint ellenség kizárólag eminnen volt vár­ható. Hogy az „ellenséges" csapatok ideát mindeköz­ben komolyan tornáztak-e, nem tudom. Valószínű­leg a szocialista típusú hadsereg egyik vívmánya volt, hogy senki nem érezte magáénak a reggeli át­mozgatást, így ettől mindkét oldalon egyforma nyu­godtan alhattak. Tény, hogy ama hadsereg tekinté­lyének vérszegénysége nem a reggeli torna rendsze­res elmaradásán múlott, az már csak következménye volt valaminek. Megértem Fodor Lajos vezérezre­dest, amikor a mundér becsületének helyreállításá­ról beszél, ő is biztosan ismeri ezeket a tornás dolgo­kat. Legyen itt mementóul egy egyszerű erdélyi me­zőségi paraszt véleménye, aki, miután elnézte a kö­telező kukoricatörést vezénylő román tiszteket, emí­gyen öntötte ki a lelkét: „Ha ezek láttak volna ma­gyar csendőrt végigvonulni a falun, elszaladnának szégyenükben". Az lett volna igazán vezető hír, ha az új vezérkari főnök csak a felét felsorolta volna azoknak a reguláknak, melyek az említett időkben a magyar tiszteket kötötték, kezdve azzal, hogy hogyan kell vendéglőben megjelenniük, egészen addig, hogy milyen szabályok szerint lehet házasodniuk. r\ e tornásszunk inkább a magunk háza táján, s LJ tekintsünk inkább nyugati szövetségeseink fe­lé. Az egész koszovói háború legnagyobb hadsereg­szervezési tanulságát számomra a BBC beszámoló­jában egy német ezredes szolgáltatta, a NATO-csa­patok bevonulásának első napján. A németeket a sors fintora ugyanazon a hegyi úton kényszerítette a bevonulásra, mint amelyen a második világháború SS-alakulatai elfoglalták Koszovót, s ezzel a lelki te­herrel kellett szembenézzenek a visszavonulni vona­kodó szerb alakulatokkal. A német-szerb vita a kö­vetkezőképpen zajlott le: - Uraim, a megbeszéltek szerint harminc percük van a visszavonulásra - mondotta a német ezredes. - Maguk náci betolakodók, semmi keresnivalójuk itt, mi a szent szerb földet védjük - kiabálta a szerb parancsnok. - Már csak huszonkilenc - érkezett a válasz. A német szervezettséget persze egy ideig a magyar honvédség nem fogja elérni, ehhez az anyagi lehető­ségeink nagyon szűkösek, mint azt az új vezérkari főnök első megnyilatkozásaiban a reggeli torna mellett el is mondta. Tulajdonképpen ez az a kérdés, amelyet a torna-ügy elfedett, lévén a hadseregben most folyó átvilágítás eredményeinek ismeretében épp Fodor Lajosnak kell majd a korszerűsítés és a létszámcsökkentés kényes kérdéseiben dönteni. A vezérkari főnök azt vállalta, hogy ha nincs elég pénz a fejlesztésre, akkor a meglévő erőforrásokat kell megfelelően kihasználni. Fodor Lajos elvégezte az Egyesült Államok Nemzetvédelmi Egyetemének biz­tonságpolitikai szakát, a magyar átszervezés pedig tagadhatatlanul amerikai mintára történik, ahol a döntéseket és a követendő stratégiát a civil védelmi államtitkár dolgozza ki (a poszt jelenleg William Cohené), az államtitkárságba integrált vezérkar pe­dig ennek gyakorlati kimunkálásán fáradozik. A lényeg tehát ez, bár elismerem, az ördög meg tud bújni a részletekben, és a reggeli torna híre sem alávaló. Amúgy nem rossz, ha egy hadseregnek az a híre terjed, hogy betartják a regulákat. És ki tudja, talán a magyar honvédség még hivatkozási alap is lehet a szomszédos országok számára, hogy lám, a magyarok tényleg tornásznak. Azért remélem, a kolozsvári kaszárnyában a zöld nyilas térképet azóta eltüntették. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom