Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-12 / 187. szám

99. AUG. 12 CSÜTÖRTÖK, 1999. AUG. 12. FESZTIVÁLNYÁR 7 lejből :send. Egy u Uta a karnagy, K** os és felszólt ná* árokból: van Jancsi, elfelep [ iveget? Annyit P'°' ár pedig a darabol zenekar is kívül'* :s János malicióV' iszólt: inyú nekik, ók koW mak, de nekem fer zen új oldaláról * az énekes. A tíájŐ üádi kapcsolódás] e felsorolni, de * •vsorból: Sasvári * a 70-es évek oét őjével énekel duetteket. Tóth ] ; táncol, Kocsis 0* Imann Ottó bassz idai Béla a billen" i Gabriella fuvola" ngszereken játszit napos oldal GyümöUsök A mi nincs, az jó, ami van, az rossz. Ami, ha nincs, akkor kiváló, az, ha van, akkor teljességgel rossz. 4 Nyugatot járt ember, a rendszerváltozás előtt, vá­gyakozva idézte föl otthon: - És képzeld, a gyümöl­csösstandok egész évben tele vannak. Szőlő március­ban! Dinnye februárban! Cseresznye újévkor! Mikor le*Z ilyen nálunk? Ma itthon is van mindig mindenféle gyümölcs, s °Z emberek ezt mondják: - Ez az ausztráliai szőlő, Márciusban, nem is szőlő. Ennek, kérem, vastag hé­Ja, és vlztze van. Meg hát hogy néz az ki, szőlőt enni, Márciusban!... - Ez az új-zélandi dinnye, február­ban, hát ez tragédia. Mintha vizes szivacsot rágna az ember. Meg hát megvan a véleményem arról, aki dinnyét eszik, februárban. - Ez az indonéz cseresz­"ye, újévkor, hát ez pedig mindennek a teteje. Színe van, íze nincs. Rögvest elcsábul tőle az ember, vesz fél kilót ötezerért, aztán mikor hazaviszi, következik a csalódás. Föltéve, ha hazaviszi. Ki az az őrült, aki cseresznyét akar enni, újévkor? Am így vagyunk számos egyéb rendszerváltozás­gyümölccsel is. Aki régen, nyugatról hazatérve lel­kendezve mesélte, micsoda pezsgő éjszakai élet van ott> az ma, Magyarországon azon háborog, hogy nem "bet nyitott ablaknál aludni éjjel, jönnek-mennek a "epek az utcán, kopognak a cipősarkok, szól a zene, bágetik az autókat, s így tovább. Akik egykor sirán­koztak: mi vagyunk a legunalmasabb ország a vilá­gon> ^ sosem történik semmi, épp ideje, hogy történ­jen már valami, azok ma azt mondják, itt mindig tör­ésük valami, épp ideje lenne, hogy ne történjen sem­Mi- Akik az egypártrendszerben kevesellték a pártok számát> a többpártrendszerben sokallják. Ami nincs, "tjó, ami van, az rossz. Ami, ha nincs, akkor de kár, b°gy nincs, az, ha van, akkor de kár, hogy van. Oly­I savanyúak a rendszerváltozás gyümölcsei, a sző­Wrö/ nem is beszélve. Farkas Csaba , SZEGED '-íéUTmuLTi Klauzal ter 7., ^VUküO 1 tel.:62-420-428 Jegyelővétel menetrendszerű nemzetközi buszjáratokra Repülőjegyek kedvezménnyel Jörképek, útikönyvek széles választéka HÜNGUEST TRAVEL-képviselet: Belföldi üdülések, üdülésicsekk-elfogadás, jelentős nyugdíjas­és gyermekkedvezmények. gyári út 2 isánál). SZAKÜZLET MINŐSÉGI KÖTŐELEMEK, FÚRÓK ÉS KÉZISZERSZÁMOK forgácslap csavarok augusztus 31-ig lamhák lyek licsizmák iő felszereié ATUNKA 7., 9 óra KEDVEZMENNYEL! RAÍ^AI CSAVAR KFT kötőelem nagy-és kiskereskedelem 6724 Szeged, Bakay N. u. 29. Tel./Fax: 62/424-208; 424-209 6600 Szentes, Vásárhelyi út 65. Telefan: 30/205-2269 • A kisebbségek helyzete Koszovó után Új szakasz kezdődik? Koszovó újabb figyel­meztetés volt: a kisebbségi kérdést meg kell oldani ­véli Bodó Barna temesvári kisebbségkutató, aki az Értelmiség '99 nyári egye­temen A kisebbségi kérdés Koszovó után címmel tar­tott előadást. Az RMDSZ színeiben politizáló kutató­val a délszláv háború ta­nulságairól és a kisebbsé­gi kérdés lehetséges meg­oldásairól beszélgettünk. • Milyen tanulságokkal szolgál a koszovói konflik­tus a kisebbségi kérdésben? - Az egykori amerikai nem­zetbiztonsági főtanácsadó, Brezinski úgy fogalmazott, hogy a térségben élő kisebbsé­gek szétfeszítik a nemzetállami kereteket, és ezzel káoszt te­remtenek. Ezzel vitatkoznom kell. Ebből ugyanis úgy tűnik, hogy a helyzetért a kisebbség a felelős. Brezinski arról viszont nem beszél, hogy az első vi­lágháború előtti ötvenmillió fő helyett a háborút követő rende­zés után harmincegymillió fő­nyi kisebbség élt a térségben, vagyis nagyságrendileg nem történt változás. Felmerül tehát a kérdés, hogy ez jó rendezés volt-e. Sokan hiszik, hogy a nagypolitika Koszovóban a ki­sebbségek érdekében avatko­zott be. Úgy gondolom, a nyu­gati fellépés Milosevics ellen irányult, nem Koszovóért. Nincs olyan kisebbségi a tér­ségben, aki ne szeretné azt hin­ni, hogy ami most történik, új szakasz kezdetét jelenti a ki­sebbségi kérdésben. Félek at­tól, hogy a Nyugat ezt nem így gondolja. Az a tény, hogy a Nyugat nem hajlandó elfogad­ni a vajdasági magyarok auto­nómiaigényét, azt jelzi: nem általános kisebbségi rendezés­ben gondolkodnak, hanem Mi­losevicset akarták büntetni. Közben elindult a délkelet-eu­rópai stabilitási egyezmény Bodó Barna nem ért egyet azzal, hogy a térségben élő kisebbségek szétfeszítik a nemzetállami kereteket. (Fotó: Gyenes Kálmán) előkészítése. Kérdezem azon­ban: miért kell nekünk új stabi­litási egyezmény, amikor öt évvel ezelőtt aláírtak egy mási­kat, ezzel mit fognak másképp megoldani? Az viszont egyér­telmű, hogy Koszovó újabb fi­gyelmeztetés volt: a kisebbségi kérdést meg kell oldani. 0 Létezhet mindenki szá­mára megnyugtató megol­dás? - Úgy tűnik, hogy a poszt­totalista térségben csak azt építik be a politikai intéz­ményrendszerbe, amit a nem­zetközi dokumentumok nor­maként megjelölnek. Csak­hogy a nyugati országokban működő modellek komolyabb jogosítványokat adnak a ki­sebbségi közösségeknek, mint amennyit a nemzetközi nor­mák megfogalmaznak. Még az a Franciaország is sokkal töb­bet ad saját kisebbségének, és megengedi a korzikai autonó­miát, amelyről köztudott, hogy kisebbségi vonatkozásban a legkevésbé rugalmas. Nem le­hetünk normakövetők, nekünk modellkövetésre kell beren­dezkednünk. • Meddig mehetnek el a kisebbségek az autonómia­törekvéseikben? - A politikában, főleg ebben a térségben azzal a kijelentés­sel, hogy a különböző autonó­miaformák közül csak egyik vagy másik képzelhető el, a kö­zösségek feladják azt a re­ményt, hogy valamikor meg­kapják azt, amit meg kell kap­niuk. Senki ne higgye, hogy egy kisebbségi önkormányzati autonómia megteremtésével megoldottuk a kisebbségi kér­dést. Az RMDSZ programja háromszintű autonómiát jelöl meg: a személyi elvű, a területi autonómia és a sajátos státus, ami egy-egy településnek kü­lön jogosítványokat ad. Kér­dés, hogy ha egy politikai szer­vezet kormányzati szerepet vállal, mikét képviselheti eze­ket a követeléseket. Az RMDSZ példája azt mutatja, hogy a kormányzati szerepvál­lalás zárójelbe teszi az igénye­ket. • Egyes országokban a po­litika félelmet kelt a nem­zetben a kisebbségekkel szemben. Mikorra szűnhet meg az ellenségeskedés? - A poszttotalista térségre jellemző nemzeti politika ke­véssé képes tematizálni a tár­sadalom gondjait. Ha nincse­nek konkrét válaszai az élet valós kérdéseire, akkor a vá­lasztókat a nemzeti diskurzus­sal próbálja megnyerni, és azt ígéri, hogy megvédi őket min­denféle nemzeti támadással szemben. Az RMDSZ-szel együtt kormányzó erők is oly­kor elcsúsznak a nemzeti dis­kurzus talaján, és a romániai magyarság ellen hangolják a közvéleményt. Ilyen helyzet­ben még hosszú ideig számít­hatunk arra, hogy lesznek el­lenséges érzületek. Hegedős Szabolcs A szokásos vers- és próza-összeállítás, tanul­mányok mellett néprajzi tárgyú írásokat is tartal­maz a szegedi irodalmi folyóirat legfrissebb szá­ma. Gergely Ágnes Okigbo megfordítja a nsukkai arcvo­nalat című versével indít az augusztusi Tiszatáj, majd Tornai József, Simái Mihály és Brasnyó István költemé­nyei olvashatók még a szép­irodalmi válogatásban. Foly­tatódik a Népszabadság fő­munkatársának, Pünkösti Az augusztusi Tiszafái Árpádnak Gerinctáji törté­net című irodalmi riportja, amely a szegedi idegsebé­szeti klinikát is megjárt szer­ző élményeiről szól. „Kímé­letlenül őszinte akarok lenni mindenkor" címmel Erdélyi Erzsébet és Nobel Iván Brasnyó Istvánnal készített inteijút. Mint a rendhagyó rovat­cím is jelzi (Keretekbe gyű­rődve - Néprajz a szegedi egyetemen), a szegedi nép­rajzkutatást mutatja be hét tanulmányt tartalmazó össze­állításában a folyóirat. Barna Gábor, a JATE Néprajzi Tanszékének docense két írását is közli: Radnai törté­netek, valamint Megérteni, értelmezni és leírni (Néprajz a szegedi egyetemen) cím­mel. Frauhammer Krisztina: Búcsújárás vendégkönyve (A népi vallásosság egy új for­rástípusának bemutatása), Makovics Erika Anna: Ke­resztény iskola - keresztény szokásrend, M. Szabó Mag­dolna: Fotó által teremtve, Pusztai Bertalan: Újra a ke­reszten és Keresztúrszki Ida: „Ha strandpapucsba' megy az ember, X. tanár úr kirúg­ja... " (A szegedi Eötvös Kol­légium vizsgahiedelmei) el­mű tanulmánya olvasható még a néprajzi összeállítás­ban. Tornai József: Ez az a kimozdulás, Szenti Tibor: Magyarnak lenni és Gróh Gáspár: Merre, magyar című esszéjével folytatódik a „Honnan jövünk? Mik va­gyunk? Hová megyünk?" címmel indított vitasorozat. H. Zs. Szeged, Béke u. 8. Tel.: 62-458-605 Nyitva: H-P.: 9-17.30 Szo.: 9-12 Szépséghibás, német kondicionáló­és fitnessgépek vására Szobakerékpárok 14 900 Ft-tól Kondipadok 19 900 Ft-tól Ferdepad 5900 Ft Lábhinfa 13 900 Ft-tól Futópad 14 900 Ft-tól Új, szépséghibás elektronikai készülékek Music centerek 19 900 Ft-tól 70 cm-es, sztereó televízió házimozi­rendszerrel, üveges TV-állvánnyal 129 900 Ft 70 cm-es, sztereó televízió 78 000 Ft-tól MINDEN ÁRUCIKKRE szeptember 1-jéig 70% kedvezmény Delfin Computer Informatikai Rt. í megoldások Az Ön számítógépét is az ISO 9002 es minőségbiztosítási rendszer szerint gyártjuk! Kapcsolódjon rá I Augusztusi internet-akció a Delfinnél! Hűsítő nyári intemet-szörpölés! golskoía A Gábor Dénes Főiskola Hódmezővásárhelyi Konzultációs Központja PÓTJELENTKEZÉST hirdet mérnök-informatikus főiskolai végzettséget biztosító képzésére. Jelentkezési lapok még átvehetők Farkasné Trenyik Krisztina ügyintézőtől (1 80-as mellék) programok MA a A fürdőudvarban 20.30­kor Sasvári Sándor és Sas­vári Annamária slágereket énekel. Állandó rendezvények 0 A Móra Ferenc Múze­umban Móra Ferenc em­lékkiállítás, „Szegedi Kincskeresők" matinétör­téneti kiállítás, Ohio és környéke képzőművésze­tének bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjteménye, patikatörténeti, természet­tudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móra­emlékszoba és a múzeum törzsanyaga látható. A Kass Galériában Kass Já­nos grafikusművész alko­tásai, Vasco Ascolini „Versailles" című fotóki­állítása. A Fekete-házban: A rendszerváltás minisz­terelnöke (Antall Péter fo­tói Antall Józsefről), Hu­szárok, Csongrád és Csa­nád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és munkássága című kiállítások. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 11 /A szám alatt található. # A Juhász Gyula Műve­lődési Házban a népi dí­szítőművészeti szakkör ki­állítása. 0 A Móra Ferenc Múze­um Horváth Mihály utcai képtárában: XXX. Szege­di Nyári Tárlat. # A Somogyi-könyvtár­ban: „Bábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzoti­kus nyelvű régi könyvei­ből. # A Bartók Béla Művelő­dési Központban a buda­pesti Planetárium holog­ram kiállítása. 0 Egyházmegyei Kincstár és Múzeum (Dóm tér 5.) # Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra között tart nyitva. # A szegedi csillagvizs­gáló kedden és pénteken 19 órától látogatható. # A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható. # A Dugonics téren kéz­műves vásár várja a láto­gatókat. Hmvhely, Szántó K. J. u. 64. • Telefon: (62) 2 4-6 8-10 Internet: www.delfin.hu • E-mail: info@delfin.hu a DM irta „Most a befőzések ide­jén a celofán kifogyott az üzletekből, azonban a kor­látlan mennyiségben kap­ható, jóminőségü perga­ment papírral a celofán nagyszerűen helyettestthe­tő. Pergament papírból a közelmúltban két nagyobb mennyiségű szállítmány érkezett Szegedre, ami minden szükségletet fedez. Az ellenforradalmi tevé­kenységek, mint minden­ben, így a celofán gyártá­sában is lemaradást idéz­tek elő. Az események mi­att a külföldről érkező nyersanyagok sem érkez­tek úgy, mint kellett volna, a hátrányát csak most érezzük." 1957. július 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom