Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-12 / 160. szám

10 FESZTIVÁLNYÁR HÉTFŐ, 1999. JÚL. 12. HÉTF baufflax építéshez-szépítéshez Nyitva tartás: hétfő-péntek 8.30-18.30 10% -os éjszaka i SZEGED, Dorozsmai út 13-17. Telefon: (62) 468-727 |« DM Irta „A várösvezetőség ugy döntött, hogy a szabadtéri színpad felállítása Újszege­den sokkal alkalma­sabb lesz, ahol a park megfelelő kör­nyezetet nyújt majd az előadások meg­rendezéséhez "• Az az álláspont alakult ki, hogy a li­get baloldalán, a volt rózsaliget helyén ál­lítják fel a színpadot. A mérnöki ügyosz­tály kiküldöttei jelen­leg Budapesten tanul­mányozzák a szabad­téri színpad felállítá­sának módjait. 1949. július 7. Család és iskola • Munkatársunktól A gyermekek személyi­ségfejlődését leginkább meghatározó két intéz­mény, a család és az iskola áll középpontjában az idei Pedagógiai Nyári Egye­temnek. Az erősen diffe­renciálódó iskolarendszer szerkezetének átalakulása és a hagyományos család­modell felbomlása új fel­adatokat ró a tanárokra. A továbbképző fórum nyitá­nyaként Pálinkás József, az Oktatási Minisztérium államtitkára arról beszél, hogyan segíti az oktatáspo­litika az iskolák oktató-ne­velő munkáját. A helyi pedagógiai programokról, az iskolai minőségbiztosítás lehető­ségeiről Pőcze Gábor, az Országos Közoktatási Inté­zet főigazgatója tart elő­adást. Lóránd Ferenc (Miskolci Egyetem) témája a családi hatások és az is­kolai érvényesülés, míg Bernád István jogász az új kihívásokat, gondokat, perspektívákat mutatja be a fiatalok szemszögéből az ezredforduló Magyarorszá­gán. Felkészítjük-e a gyere­keket a szülői szerepre? - a téma a bűnmegelőzés szempontjából is érdekes, Cseres Judit és Csendes László az ORFK Bűnmeg­előzési Osztályának mun­katársai előadásában. Éljen április 30.I A millecentenárium évében megjelent Magyar­ország útikönyv képanya­gának egy része ismerős a régebbi kiadásokból. Nincs is ezzel semmi baj. A szé­kesfehérvári romkert - a királyi bazilika maradvá­nyai - vélhetően ugyanígy nézett ki évtizedekkel ez­előtt is; a tihanyi apátság sem változott, legfeljebb a nyugatnémet rendszámú fekete sportkocsi ajtajának bezárásával bíbelődő aranyifiú eresztett pocakot, és cserélt autót az évtize­dek múlásával: a helyi ta­nács által szervezett lu­dányhalászi szüreti mulat­ság Révész Sándor-frizurás felvonulói sem ölelkeznek már a miniszoknyás me­nyecskékkel. Megértem: minden kiadáshoz felesle­ges új fényképekkel előruk­kolni. A megörökített mű­emlékekben sok változás úgysincs. A nagykanizsai Béke mozit ábrázoló kép viszont történelmi doku­mentum: az ablakokban pi­ros-fehér-zöld és vörös zászlót fúj a keleti szél, míg az épület homlokzatán táb­la fogadja a betérőket: Él­jen november 7.! A könyv szerkesztése 1996. április 30-án zárult le. Tótfc-S»M*i Attila 4 hevület kötelező Talán a legtöbb legen­da Major Tamásról ma­radt meg a szabadtéri tör­ténetében. A következő sztorinak ugyan nem ő a főszereplője, de ugyan­csak az általa színpadra állított Az ember tragédiá­ja próbájához fűződik. Bagó László, a Szegedi Nemzeti Színház nyugdíja­sa még mindig a városban él, Sándor János történe­tében azonban még mint főiskolás színész szerepel. - A londoni szint pró­báltuk - emlékszik vissza Sándor János -, Major nem tudom már hányad­szor küldte vissza a sta­tisztákat, mert nem tet­szett a jelenet. A feladat az volt, hogy egy magas emelvényen, a sötét szín­padon kellett végigrohan­niuk, mint föllázadt mun­kásság. A világítás azon­ban gyenge volt, és a sö­tétben még azokat a lyu­kakat is kerülgetniük kel­lett, amin ki-be jártak a színészek. A forradalmi hevület így nem jött elé, az egész sokkal inkább sö­tétben tapogatózásnak lát­szott. A rendező után Ba­gó Lacinak is elfogyott a türelme, és a statiszták elé állt: - Most pedig gyertek utánam! Elindult a Bagó, nyolc dioptriás szemüvegében rohant át az emelvényen, J közben mondta a szöveget'­- Csak fel, csak fel, utá­nam, úúú - bammm. Dermedt csönd. Major szólalt meg elsőnek: - Hívják a mentőket! Többen elindultak men­tőt hívni, ám megjelent a nyílásban egy kéz, aztán egy másik is, végül a Bagó feje, szemüvege megvillant a fényben, és elhaló han­gon megszólalt: - Mondom, hogy utá­nam! J. M. É. Óperencián innen és tál m: kedve , ember jobb a, valame Elős ágy, ah be, pe, kijeleni lenne 1 kerülte olyat aj Rég elnézé időszak lekövet hosszú bennül (írásmi előbb megtah legősz, mindai (mond Vgyam hogy ai "gyana van, só tapaszt, m: most, a naplóit A ma esti operettest két szólistája, Vámossy Éva és Berkes János egy korábbi Cigánybáró­produkcióban. (Fotó: DM-archívum) Óperencián innen és túl címmel nagyszabású ope­rettgálát rendeznek ma este a fürdóudvarban. Jo­hann Strauss és Kálmán Imre legnépszerűbb da­rabjaiból Ószvald Mari­ka, Vámossy Éva Berkes János és Csere László énekelnek, a Szegedi Szimfonikus Zenekarból alakult együttest Molnár László dirigálja. A pro­dukció szeged^ szólistájá­val Vámossy Évával be­szélgettünk, akit nemrégi­ben Szegedért emlék­éremmel tüntettek ki. • Az operaénekesek közül sokan arisztokratikuson elzárkóznak attól, hogy operettet is énekeljenek... - Ezzel sokáig én is így voltam. Gyerekkoromban szüleim elsősorban operaelőa­dásokra vittek, vagy ha ope­rettet láttam, arról nem ma­radtak jó élményeim. Amikor operaénekes lettem, rögtön az első évben el kellett játsza­nom Liza szerepét a Marica grófnőben. Borzasztóan két­ségbe voltam esve, hogy ope­rettet, s ráadásul egy szubrett­szerepet kell alakítanom, de nem volt mit tennem. Nagyon utáltam, borzasztó rossz vol­tam benne - talán kicsit direkt is. Később aztán benőtt a fe­jem lágya, amikor sorozatban kaptam a primadonnaszerepe­ket, megszerettem ezt a mű­fajt is. # Melyik a legkedvesebb szerepe? Munk< Az au lapfogyal táérőprc Egeden 'eklődőki Bartók özpont N'tást, a edig a °zreműl asztronc henyi té n 18 ór; űvelőc regedi ( - A Víg özvegy Glav; Hannája, amivel többször ti néztam Németországban. M •gyon sokszínű, gyönyörű s: rep. Nagyon szeretem M cát, Rosalindát és Szaffit-is. • Mi a legnagyobb kó lönbség a két műfaj k<> zött? - A vele járó siker és nép* Munk szerűség mértéke. Egy én® Liszté: kesnó az operettszerepek ál^mária 1 válhat igazán népszerűv«"tást m; mert az a réteg nézi, amely^'iagóg, ráköszön az élelmiszerboltbaMűhely és kiméri a húst. Operettí'ány és énekelni sokkal nehezebb, f*j rasztóbb, mert össze kell ha® golni a prózamondást, a táncé és az éneklést. Sokszor a sz£ repek sincsenek olyan j®1 megírva, mint az operákba® ezért többet kell küszköd®" Murik velük az énekesnek. , A £a • Hogyan állt össze a W^'nház esti gála műsora ? ' * U ű > - Molnár Lászlóval, az c- ^dődi karmesterével állítottuk össZ^n a K a programot. Johann Strau^i pro és Kálmán Imre darabjaib®'3'' beiS( úgy válogattunk, hogy eglp'nház primadonna-bonviván val' f G( mint egy szubrett-táncos kérnéd f mikus páros számára megfek/es Vjg lő műsor álljon össze. ',ri-,llut • Milyen feladatai /e.íz/i<'l(tádás< a következő évadban? r -. 30. - Éneklem a régi szerep®1. Aug, met, Liut, Paminát, és rési. 1Ü-estr. veszek a Triptichon bemutatóét, g ján is. Rendhagyó zeneka* Mar0s koncerttel készülök a 25 év^adém[ jubileumomra: dalciklusokAaJit^ fogok énekelni, és vendégeket} szí is hívok. toU . B H.U

Next

/
Oldalképek
Tartalom