Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-07 / 156. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 1999. JIÍERDA, 1< kommentár Dollársáp C odálom, és egy picit irigylem is, az „illetékes" ukrán miniszter képzelőerejét! Olyan dolgot fe­dezettfel, amely ugyan az ukrán állam történelmé­ben korszakalkotó gazdasági lépésnek minősül, ám, a külföldiek, s itt is elsősorban a szállítmányozási cégek, nem fogják imáikba foglalni a közlekedési minisztert (merthogy feltehetően ő az illetékes eb­ben az ügyben). Keleti szomszédunk, minden kertelés nélkül ki­mondhatjuk, nagyon szegény ország. Méreteiben ugyan imponáló mutatószámokat vonultathat fel (területét illetően a 43., lakosságának számát te­kintve pedig a 22. a világon), gazdasági életére azonban leginkább a „szunnyadó" jelzőt használ­hatjuk. Természeti kincsekben ugyan gazdag, de ezek kiaknázásohoz nincs elegendő pénze. Most, a közelgő elnökválasztások idején, az 57 millió lakosú Ukrajna megpróbál közeledni Európához Leonyid Kucsma, jelenlegi elnök, mindent megtesz annak érdekében, hogy országát az ókontinens részeként fogadtassa el. Ennek egyik megnyilvánulásaként került sor másfél hónappal ezelőtt Lembergben a közép-európai országok államfőinek tanácskozásá­ra, amelyen alkalmunk volt látni és érezni ennek a közeledésnek a kézzel fogható jeleit, hangulatát, időnként megmosolyogtató túlkapásait is. Beutazási illeték. Nagyon rossz megoldás, az időpontot illetően pedig katasztrofális intézkedés­nek is nevezhető! Lerombolja mindazt, amit az imént említettek során felépítettek. Tudniillik, gyak­ran nem is a kifizetendő összeg körül van a gond, hanem az a „macera", ami a beutazókat éri ilyen­kor, az készteti a visszafordulásra, vagy az ország elkerülésére, vagy a „soha többé erre" kimondásá­ra. a Mindenesetre elgondolkodtató hír ez az ukrán ÍvjI miniszter által kiagyalt adóztatás. Mi, ha va­lami szigorító intézkedést foganatosltunk a külföldi állampolgárokkal szemben, azonnal magyarázko­dunk. Pedig nekünk jóval több veszteségünk szár­mazik abból, hogy „nyitottak" vagyunk minden (nem csak jóakaratú) külföldi előtt. Leggyakrabban éppen a keletről érkezők előtt... <feA£M O Barak akarata Beutazási illeték Tiz dollár Ukrajnáért • Budapest (MTI) Az Ukrajnába belépő kül­földi rendszámú személy­gépkocsik és mikrobuszok után minden beutazás alkal­mával 10 dollár beutazási il­letéket kell fizetni - mondta Sipos Jenő, a Vám és Pénz­ügyőrség Országos Parancs­nokságának helyettes szó­vivője kedden az MTI-nek. A díjfizetést az illetékes ukrán miniszter rendelte el. A rendelet alapján az autó­buszok után 10 férőhelytől 30 férőhelyig kilométeren­ként 0,14 dollár, míg 30 férőhely felett kilométeren­ként 0,2 dollárt díjat kell fi­zetni hétfőn 16 órát kö­vetően. Sipos Jenő közölte: a külföldi tehergépkocsik és nyergesvontatók utánfutó nélkül 20 tonnáig kilométe­renként 0,08 dollár, 20 ton­na felett pedig kilométeren­ként 0,15 dolár díj megfize­tésére kötelezettek. A te­hergépkocsik és nyerges­vontatók vezetői utánfutó­val 20 tonnáig kilométeren­ként 0,12 dollár, míg 20 tonna felett kilométeren­ként 0,2 dollár díjat kötele­sek fizetni. A fenti díjakat azoknak az ukrán állampolgároknak is meg kell fizetniük, akik külföldi honosságú gép­járművel lépnek be Ukraj­nába. ERSTESI Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy Szege­den a Tisza Lajos krt. 7-9. sz. alatti fiókunk július 12-i időponttal a Tisza Lajos krt. 56. sz. alatti Belvárosi Fiókunkba költözik. A költözéssel kapcsolatban Ügyfeleinknek sem­mi teendőjük sincs, a számlaszámok változatla­nok maradnak, banki szolgáltatásainkat ez nem érinti. A költözés napján, július 9-én a Tisza Lajos krt. 7-9. sz. alatti fiókunk 11:00 óráig tart nyitva. Szíves megértésüket köszönjük. ERSTE BANK HUNGARY RT. A bátrak békéje • Jeruzsálem (MTI) Ehud Barak megvá­lasztott izraeli miniszter­elnök kormányprogram­jában kedden ígéretet tett a közel-keleti béke­folyamat előmozdításá­ra, Jeruzsálem izraeli el­lenőrzés alatt tartására és az izraeli gazdasági növekedés ösztönzésé­re. Jasszer Arafat pa­lesztin vezető máris rea­gált Barak szavaira, kö­zölve: a palesztinok ké­szek együttműködni az új miniszterelnökkel a béke érdekében. Barak a „bátrak békéjére" szólított fel Izrael és az ara­bok között, egyben megígér­ve: segítő kezet fog nyújtani ehhez. Külön is sürgette Há­fez Asszad szír elnököt, hogy Damaszkusz is tegyen minél hamarabb erőfeszítéseket egy békemegállapodás ki­dolgozására - ő maga pedig megígérte, hogy Izrael a 242-es és 336-os ENSZ BT­határozatok figyelembe vé­telével fog tárgyalni. Megfi­gyelők ezt úgy értékelik, hogy Barak a teljes béke ér­dekében fel fogja ajánlani a szíreknek a Golan-fennsík jelentős részét: ennek hova­tartozása jelenti a két ország közötti béke legfőbb akadá­lyát. Barak ugyanakkor meg­nyugtatta a palesztinokat, akik attól tartanak, hogy a Ehud Barak a szószéken - eskütétel után. (MTI Telefotó) szír-izraeli békeerőfeszítések háttérbe szorítják majd a pa­lesztin-izraeli rendezés kér­dését: mint mondta, számára egyformán létfontosságú és sürgős a Szíriával, Libanon­nal létrehozandó béke, illet­ve a palesztinokkal kötendő egyezség. Libanon kapcsán megismételte korábbi ígére­tét az egy éven belüli izraeli csapatkivonásra, s azt is be­jelentette: mind a Szíriával, mind a palesztinokkal kö­tendő békemegállapodást népszavazással fogja jóváha­gyatni. Ami a közel-keleti béke­folyamat másik kulcsfontos­ságú kérdését, Jeruzsálem hovatartozását illeti, Barak kemény álláspontot foglalt el: közölte, hogy egész Jeru­zsálem egységes marad, méghozzá izraeli szuvereni­tás alatt. A gazdaság kap­csán pedig azt hangsúlyozta, hogy a kormány költségveté­si politikája lehetővé teszi majd az adók csökkentését, a gazdasági növekedést és ez­zel a költségvetési deficit csökkentését. Barak a parlament előtt bemutatta 18 tagú kormá­nyát: a testületben Dávid Lévi kapta a külügyminiszte­ri, Avraham Sohat a pénz­ügyi, Nátán Saranszki a belügyminszteri, Joszi Bei­lin az igazságügyminiszte­ri, Slomo Ben Ami a bel­biztonsági és Simon Peresz a regionális együttműködé­si miniszteri tárcát - közöl­te a Reuters hírügynökség. Még ezt megelőzően a par­lament megválasztotta új elnökét a munkapárti Avra­ham Burg személyében ­Benjámin Netanjahu lekö­szönő miniszterelnök pedig rövid beszédben bejelentet­te, hogy lemond parlamenti mandátumáról és felhagy a politikai élettel. Ehud Barak kormányá­nak jelentós többsége van a százhúsz tagú törvényhozás­ban, a Knesszetben, így a kormányprogramról és a ka­binet névsoráról tartandó es­ti szavazás formalitásnak tűnik. • Ausztria Hordozható felüljáró • Bécs (MTI) Hordozható felüljárót ké­szíttetett Bécs, hogy a kör­nyező autópályákon szüksé­gessé váló építkezések többé ne vezessenek nagy közleke­dési dugókhoz. Az új szerze­mény július 11-én mutatko­zik be. A 106 méter hosszú és 10 méter széles szétszedhető fe­lüljáró 54 darabból áll, ame­lyeket különleges szállító­járművek visznek a helyszín­re. Első összerelését szomba­ton este kezdik, s vasárnap délre készülnek el vele. A tervek szerint később már egyetlen éjszaka alatt össze tudják állítani a szerkezetet. A hordozható felüljárón há­rom sáv van, s a járművek legfeljebb 60 kilométeres se­bességgel haladhatnak az új­szerű építményen. A 200 tonnás konstrukció 16 millió schillingbe került, de megéri, mert ha hagyomá­nyos felüljárót építenének ott, ahol ezt az összeszerel­hetőt most első ízben beve­tik, akkor nem csupán a Bécs körüli autópályaszakaszokon keletkeznének hatalmas tor­lódások, hanem gyakorlati­lag megbénulna az egész vá­ros közlekedése - írták a bé­csi lapok kedden. • Koszovó Negyven holttest • Róma (MTI) A szerb etnikai tisztoga­tás 40 szénné égett, illetve kútba dobott albán áldozatát találta meg saját szektorában a koszovói nemzetközi bé­kefenntartó erő olasz alaku­lata. A Garibaldi dandár kato­nái húsz koszovói albán megégett holttestére lelt két lerombolt és felgyújtott la­kóházban, Gyakovicában. A Decsani melletti Luka faluban az olasz egységek 13 holttestet emeltek ki egy koszovói albán tulajdonban lévő majorság kútjából. A szerbek a mély kútba hají­tották a lemészárolt emberek holttestét, majd köveket do­báltak föléjük. Az életben maradt albá­nok további olyan kutakat jeleztek az olasz katonai ha­tóságoknak, ahova a szerbek az etnikai tisztogatás áldoza­tait rejtették. Egy Mazreku nevű, 45 éves földrajztanár szemtanú­ja volt, amint a szerb marta­lócok március 30-án lemé­szárolták családjának hét tagját, és egy kútba dobták őket. Ő maga annak köszön­heti életben maradását, hogy a szerbeknek szükségük volt rá, mint traktorvezetőre. • Belgrád (MTI) Ellenzékiek kampányt indítottak Belgrádban Szlo­bodan Milosevics jugoszláv elnök ellen. Az „Eljött az elválás ide­je" névre keresztelt meg­mozdulást 40 nem kormány Az elválás ideje szervezet, valamint függet­len szakszervezetek indítot­ták útjára. A szervezők a jugoszláv főváros kellős közepén, a Terazija téren felállítottak egy urnát, amelybe a belgrádiak be­dobhatnak egy „szavazó cé­dulát", ami nem más, mint egy, Milosevics azonnali lemondását követelő röpi­rat. A Belgrádtól 250 kilo­méterre délre fekvő Lesko­vacban hétfőn, mintegy 20 ezer tüntető követelte, hogy Milosevics elnök távozzon a hatalomból. • Aggódnak Bukarestben Korlátozott szuverenitás • Bukarest (MTI) Adrián Nastase volt román külügyminisz­ter, az ellenzéki Szociá­lis Demokrácia Romá­niai Pártja (PDSR) alel­nöke szerint „veszélyes politikai koncepciók kí­sérleti laboratóriuma" lett Európa. Nastase részt vesz a volt kül­ügyminiszterek szer­dán kezdődő moszkvai konferenciáján. Itt ter­vezett felszólalásának teljes szövegét kedden közölte a Cotidianul című román napilap. Az ellenzéki román po­litikus szerint a koszovói konfliktus egyik fő tapasz­talata az, hogy kísérlet tör­ténik a korlátozott szuvere­nitás elméletének feleleve­nítésére. Az egész világ biztonságát fenyegetheti, hogy a gyámság ugyancsak régi elméletének feléleszté­se és annak ötvözése a „ré­giók Európája víziójával" az „államköziséggel" pró­bálja a hagyományos álla­mokat helyettesíteni. Nas­tase kitért arra is, hogy rendkívül veszélyes prece­denst teremthet, „ha meg­próbálnak feldarabolni egyes államokat, s ennek megfelelően megváltoztat­ják a határokat". „A helyzet paradox. Mi­közben egyes államokat megpróbálnak feldarabol­ni, elismerik annak le­hetőségét is, hogy más ál­lamok növeljék területü­ket" - hangsúlyozta. A volt román külügymi­niszter szerint ezt eredmé­nyezheti, ha elfogadják Koszovó elszakadását Szerbiától. Ebben az eset­ben lehetségessé válik Nagy-Albánia létrejötte. „Hasonló folyamat me­het végbe a Vajdaság ese­tében is, amelynek autonó­miája mellett a magyar kormány kardoskodik" ­mondta. Nastase szerint jelenleg létezik annak veszélye, hogy kétségbe vonják a határok sérthetetlenségé­nek elvét és a két világhá­ború utáni békeszerződé­sek eredményeit. Ennek következményei nemcsak Európa békéjét és bizton­ságát, de az egész világét is érinthetik - figyelmezte­tett. Légiján Művészié Erdélyb várkastél • Kolozsvár (MT1|aja j^jl) Hetenként háfefejeződött a mi rendszeres járatot Várkastélyban a2 Kolozsvár és Feriheíben hatodik al a bukaresti Veg Átrendezett ne légiforgalmi társasáfésztelepen. A t; tokát egy hónapp*ág tíz művésze indították. Az utaim hétig, s ez idő eddig viszonylag íszáz munkájuk de bíznak abban, ho\ képek javábc saságnak idővel sikta vajai várban.. csolódnia a Ferihejmnden évben ké duló, illetve oda érkfet a helyi Vay , zetközi járatok rend%nak ajándéké jt során ilyet Vizumkénjbgyűlt képek eg izeum a közelmi • Helsinki (MTI) tendezett. Az ár Finnország szeflfctt 80 művészi dődően négyhónapiált gazdára. A i tamra - azaz gyakOO ezer forint vi november 7-ig - vi%um a kárpátalja a beutazó szlovák íai javára ajánlót gárok vízumkötele! A döntést személyeinffldl QZ íl Ahtisaari elnök hol tán az elmúlt heteklek (MTI) mint ezer szlovákkszel az 51. tani kért menedékjogotn kezdheti az el szágban. A finn h Suios iskola, ugy; ség kommentárja 4 Minisztérium négyhónapos hatálöt és félmillió f szolgálná, hogy a 4ós támogatás le ne tüntethessenek A tanintézet fenn Tanács október 15-1'a román iskol; kívüli ülésén Tátrát tagozatot is i ahol a bevándorlás fenti magyar isk< nedékjog kérdései ia van. Miután a kerülnek. Vézet fenntartás ányzat képtelen SzükségáPMERÜI »z ÖSSZI lége. A román i • Quito (MTI) lyába kilenc gyí Jamil Mahuaci íe­elnök elrendelte a & lapot bevezetését étlzállásliel lános mozgósítást,1 törjék a kormány golatonfüred ( politikája ellen tiiét új informác buszsofőrök és taxiit fel kedden i lános sztrájkját. A Balatonfüred pc dési dolgozók hétffindkét pavilont léptek sztrájkba. hoé helyezték el, a jezzék ki tiltakoz'80^ a másikba! benzinárak július lfhól érkező ven vényes 13,1 százalék három nyelv lése miatt. A tüntetés' a helyi pro követelik, hogy az kedelmi és mag val megegyező m^ől. A helyi ö növeljék a béreket, sándéka az, hogi sák fel a mára usmokkal kiszoríi gyasztott bankbetét' neppereket, a lamint menesszék Adósabban kíná Armijos pénzügyiwPráltatott kiadó JelcinBéregyei nem inderencs (MTI) • Moszkva (MTI) P nappal a meg Nem indul a jöv«gyelmeztető sa nökválasztáson, Fse előtt kedde eredményes lebo"? béregyezség,, után távozik pos#ervezett munk erősítette meg BorH a Diósgyőri Gé orosz államfő az Istenesen léve című lapnak. Jelcin prnyezetvédelm beri parlamenti e''nek dolgozói, nyári elnökválasztás értelmében j szítését nevezte lv*,tarsaság alka legfontosabb feladat* hftezer forint folta a kommunista Pkorben dolgc leges betiltásáról spezer for'nt dil Teszteléseket és állí* esben részesi Lenin holttestének _ „ se mellett. VSOaÖl u ^ _í Íe,e»ten Halvaniti' . . - _ »mogyfa|SZ ( •ranci^mogyfajsz csö • Párizs (MTI) fk°rhm.ányzat Franciaország be yze,e ni meghaladta a hatv^"1^ állá az idén máraus-ápif" 7lk a bin mán elvégzett neffre"dezesi eljá . . . . r. . -Rl A mintegy ' yt község önk kedden közzétett ményei szerint az dja kö)(sé kossága 60 millió Paul Champsaur. ü támoga,ásból nemzeti stat.szt.kV>tolni ^ 00 (INSEE) igazgatóvá páiyá2'.'nt ta: az 1990-es f m óta 2 millió 8 ezer költsé ™ porodott a lakossáffe volt annak +0,38 százalékos " Josítanáökei ütemet jelent. mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom