Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-31 / 177. szám

6 FESZTIVÁLNYÁR SZOMBAT, 1999. JÚL. 31. SZOMBAT vendéglátás • Éttermek és halászcsár­dák - Alabárdos étterem (Os­kola u. 13., 420-914); Bounty Pub (Stefánia 4., 423-233); Botond étterem (Széchenyi tér 13., 420-435); John Bull Pub (Oroszlán u. 6., 484-217); Ro­yal étterem (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Roosevelt téri ha­lászcsárda (Roosevelt tér 12-14., 424-111); Öreg Kő­rössy halászkert vendéglő (Fel­ső Tisza-part 1., 495-481); Kiskőrössy halászcsárda (Fel­ső Tisza-part 336., 495-480); Fehértói halászcsárda (Buda­pesti út 161. km után, 461­044); „Csepp a tengerben" ha­lászcsárda (Szamos u. 4., 478­520); Aranylabda étterem (Bu­dai Nagy Antal u. 27., 495­400); Blues kert pub és étterem (Fő fasor 14., 432-183); Gödör étterem (Tisza Lajos krt. 103., 420-130); Mix szerb étterem (Makai út 218., 405-170); HB Bajor söröző és étterem (Deák Ferenc u. 4., 420-934); Arany­korona étterem (Victor Hugó u. 6., 425-704); Vendéglő a régi hídhoz (Oskola u. 4., 420­910); Fa-Villa vendéglő (Kül­terület 47/B., 474-156); Anno étterem (7-es főút, Tanya 53-57., 20/ 268-751); Doppel Adler Osztrák-Magyar étterem (Sóhordó u. 18., 426-436) Kastély étterem (Algyői út 142., 480-637). • Cukrászdák - Virág cuk­rászda (Klauzál tér 1., 420­459); Kis Virág cukrászda (Ke­lemen u. 8., 425-040); Z Nagy cukrászda (Dugonics tér 2., 420-110, illetve József A. sgt. 24., 324-510); Palánk fagylal­tozó (Oskola u. 1., 420-732). é Szállodák, panziók - For­rás Hotel (Szent-Györgyi A. u. 16-24., 430-822); Royal Hotel (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Hungária Szálloda (Maros u. 1., 480-580); Alfa Hotel (Cse­megi u. 4., 424-400); Tisza Ho­tel (Wesselényi u. 8., 478-278); Mátrix Hotel (Zárda u. 8., 426­866); Petró Hotel (Kállay A. u. 6-10, 431-428); Napfény Szálloda (Dorozsmai u. 2., 421-800); Família panzió (Szentháromság u. 71., 441­802); Kastély panzió (Algyői út 142., 480-637); Kata panzió (Bolyai u. 15., 311-258); Mari­ka panzió (Nyíl u. 45., 443­861); Mátyás panzió (Dobó u. 47., 445-164). « DM Irta „A napokban véglegesí­tették a két szegedi mikro­busz közlekedési rendjét. A Klauzál téren körforgalom­szerűen fordulnak a kis bu­szok kijelölt új megállóhe­lyükre. ahol már várja őket a város nevezetességeire kíváncsi közönség. Egyel­őre még jórészt szegediek, de nemsokára már minden bizonnyal a város vendégei lesznek többségben. Erre gondolt egyik olvasónk, Kovács Zoltánné is, s ezért javasolja hozzánk küldött levelében, hogy tegyék szebbé, impozánsabbá a mikrobuszok végállomását. Érdemes lenne - írja - né­hány padot elhelyezni, eset­leg virágkosarakat, s legfő­képpen szemétgyűjtőt, mert az elhasznált jegyeket nincs hová tenni." 1963. július 25. Móra Ferenc A nyomdagép monológja F as vagyok, ólommal élek, mint a mesék sárkánya. Azért va­gyok olyan erős. Szem vagyok, amellyel milliók látnak, agy va­gyok, amellyel milliók gondolkoz­nak. Szív vagyok, amelyben milli­ók érzése dobog. Erő vagyok és hatalom. Mindenkinek ellensége van, aki erő és hatalom. Az Úris­ten tökéletes, mégis az Úristen el­len is vannak lázongók. Szülője és szülöttje vagyok az eszmének. En adok az emberi haladásnak tartal­mat, szárnyat és irányt, különbet, mint akármelyik emberi talál­mány. Azért mindenkinek a gyűlö­lete énfelém irányul, a sajtó felé. Aki fél az eszmétől, fél a vilá­gosságtól, aki azt tartja, hogy kell az árnyék és kell a sötét, az szokta a szememre vetni, hogy sok a sza­badságom, még mindig sok a sza­badságom és visszaélek vele. Hát mióta élek vissza? Hiszen az em­beriség múltja több ezeresztendős, mint amennyi nap áll énmögöt­tem. Hát addig, míg sajtó nem volt, jobbak voltak az emberek? Na­gyobb volt az emberi barátság, több volt az emberi szolidaritás? Hát akkor a mi dédapáink sajtót­lan napjaiban miért állt minden város szélén akasztófa és Guten­berg előtt miért kellett a társada­lom és az emberiség rendjét olyan intézményekkel óvni, amelynek a gondolatától is megborzong a mai hóhér? Nem a világosság sok. A világosság kevés. És ha ma is van­nak még emberek, akik rosszak és ha világtalan a világ még máig is, nem azért világtalan-e, mert en­gem, sajtószabadságot, nagyon so­kat elárnyékoltak tőle? Mindig a szabadságomat emlegetik, hogy visszaélek a szabadságommal. Hát enyém ez a szabadság? Nekem csak egy szabadságom van küzde­ni, dolgozni, verejtékezni az embe­rekért, összetöretni és szemétre do­batni magam a más szabadságá­ért, nem a magaméért! A kés is veszedelmes szerszám. A késsel nemcsak kenyeret lehet szelni, hanem embert is lehet ölni. Vajon gondolt-e valaki arra, hogy törvényt hozzon a kés használata ellen, hogy ne lehessen visszaélni vele? És fenyegették-e büntetésül a késesmestereket azért, mert olyan szerszámot csinálnak, ami­vel vissza is lehet élni? A tűz is na­gyon veszedelmes találmány. Tűz­nél nemcsak melegedni lehet, a tűzzel nemcsak világítani lehet - a tűz az emberi szorgalom és az em­beri lángész kimondhatatlan érté­kű csodáit képes megsemmisíteni. Vajon gondolt-e valaki arra, hogy törvényhozásilag megnehezítse a tűzgyújtást és megfenyegesse a gyufagyárosokat, amiért gyufát csinálnak? Én - mondja a nyomda gép kés vagyok, mely naponta a lelkek milliói számára porciózom a lelki eledelt. Ó, mennyit akartak en­gem kicsorbítani! Én tűz vagyok, amely melengetem a lelkek dider­gő millióit és a lelkek milliói szá­mára eloszlatom az ijedelmekkel teli sötétet. Ó, mennyiszer akartak engem elfújni és eltaposni ! És hol vannak azok, akik engem ki akartak csorbítani és engem el akartak pusztítani? Mind eltűn­tek, de én megmaradtam és va­gyok. Én vagyok az erő és hata­lom! Ha megrongyolva, bilincsbe verve, felpeckelt szájjal, de így is erő és hatalom vagyok és az is maradok. • Munkatársunktól A tegnap szekció­ülésekkel folytató­dó értelmiségi nyári egyetem kultúrával foglalkozó beszélgeté­sein a piacgazdaság és a kulturális értékek vi­szonya volt a téma. Az előadók az egyes kul­turális ágazatok priva­tizációjáról beszéltek ­volna; az öt felkért szakértő közül csak ketten érkeztek meg. Bernáth Árpád egyetemi tanár (JATE), aki miniszte­ri biztosként a Frankfurti Könyvvásáron való részvé­telünket készíti elő, elöljá­Kultúra és piac róban leszögezte, hogy a kultúra és a piac sehol sem kapcsolódik annyira össze, mint a nevezetes németor­szági könyvvásáron, szá­munkra tehát ebből a szem­pontból is sok tanulsággal szolgálhat a részvétel. Frankfurtban azt is lehet tanulmányozni, hogyan működnek a nagy piacgaz­daságokat államilag szabá­lyozó rendszerek. A hazai rendszerváltás után nálunk is az volt a kérdés: mivel nem lehet teljesen piaci alapokon mű­ködtetni a könyvkiadást, milyen módon kell beavat­kozni? A fogyasztói igényekre épülő vállalkozások mellett állami támogatással tudnak csak működni a tanköny­vek kiadói, az elit iroda­lom, vagy a természet- és a társadalom állapotáról tu­dományos kutatások alap­ján készült információhor­dozók kiadói. A társadalom értékorien­tációján alapuló beavatko­zás azonban nem egyszerű. Az értékválasztás és egyéb körülmények mellett arra is figyelni kell, hogy ne ke­rüljenek egyesek előnyö­sebb helyzetbe mint mások (korrupcióveszély), ne sé­rüljön a verseny. A piac­gazdaságokban működte­tett támogatási rendszerek ezért bonyolult szabályozá­sok. A kezdeti zűrzavar után az elmúlt tíz évben Magyarországon kialakult helyzetet biztatónak minő­sítette a professzor. Kiss Ernő a közgyűjte­ményi intézmények sorsát vizsgálta a piacgazdaság körülményei között, külö­nös tekintettel a közműve­lődési intézményekre, amely szektorban az átala­kulás számos negatív kö­vetkezménnyel járt. A Dél-Tisza Menti AFESZ és az Arvit Hűtőipari Rt. gyorsfagyasztott termékeinek: akciós árajánlata 1999. augusztus 2-15-ig, illetve a készlet erejéig -Nudli 400 g 129 Ft - Sóska 450 g 136 Ft - Vitái Azték 450 g 139 Ft - Zöldborsó 300 g 87 Ft - Görög salátaalap 450 g 99 Ft AZ AKCIÓS TERMÉKEKET KERESSE: Szeged, Nagyáruház Szupermarket, Makkosházi ABC, Piactér ABC, Szt. István tér, Tisza-parti Áruház, Temesvári ABC, Dorozsma ABC, Rév ABC, Tápé, Rózsa ABC, Szóreg. Vásároljon mindenkor méltányos áron! DÉL-TISZA MENTI ÁFÉSZ. SZEGED MEGYEI JOGÚ VAROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALA az 1997. évi LXXVIII. tv. 9. § (6) bekezdése értelmében KÖZZÉTESZI az alábbi településrendezési tervet azzal a céllal, hogy a közzététel ideje alatt az érintettek a tervekkel kapcsolatban észrevételt tehessenek: - Szeged, Tisza Lajos körút-Korányi fasor-árvízvédelmi töltés-Oldal u. és a tervezett déli Tisza-híd-Bánom­kert sor-Semmelweis u. (külső klinikai tömb) által határolt terület részletes szabályozási terv rendelet módosítása. A közzététel ideje 1999. aug. 02.-1999. szept. 02. A rendeletmódosítás megtekinthető a polgármes­teri hivatal ügyfélszolgálati irodájában, illetve a városi főépítésznél. (Szeged, Széchenyi tér 11.) Móra elfeledett írása Móra Ferenc minded­dig számon nem tartott írására bukkant Apró Ferenc helytörténész a Kárász utcai antikvári­umban. A kutató a Dél­magyarországnak adta át közlésre a Diárium cí­mű lapban megjelent 1932-es Móra-tárcát. A minap pár évfolyamnyi Diarium került a Kárász ut­cai antikváriumba majd on­nan a könyvtáromba. Az 1932. évi 5-6. számnak élén (117-118. p.) Móra Ferenc írásán akadt meg a szemem: A nyomdagép monológja. Mit tesz ilyenkor a filoló­gus? Haza érve rögtön utá­nanéz, hogy ismert (kötet­ben, bibliográfiában szerep­lő), netán elfeledett cikkel hozta-e össze a jó sors. Csongor Győző korai Móra-bibliográfiáján (Sze­ged, 1954) már régen túllé­pett az idő, de most nem mellőzhető. Móra Ferenc műveinek 13 köteles soroza­tában (1958-1967) szereplő írásokat Péter László éjsza­kázta ábécés sorrendbe (1969). Egyikben sem talá­lom. Vajda László áldozatos munkája (Móra Ferenc írá­sai. Szeged 1970) a napi- és hetilapok ólomszérűin sár­guló írásokat is számba vet­te. (Igaz, három évtized múl­tával ez is bővíthető.) Csu­pán a teljesség kedvéért Vaj­da László korábbi gyűjté­sét is leveszem a könyves­polcról (Móra Ferenc ve­zércikkei. Szeged, 1961), ám látom, hogy Móra 1933-ban egyetlen vezércikket sem írt­Ezek után óvatosan kije­lenthető: lehetséges, hogy Móra elfeledett (számon nem tartott) írására bukkan­tam. (Aki jártas Móra Ferenc életművének a dzsungel­ben, az megérti megfontolt­ságomat.) A Diarium, „alcíme" szí­rint a Könyvbarátok Közlö­nye. (Az Új Magyar Ir°" dalmi Lexikon (1994) téve­sen Diáriumnak írja.) A * lyóirat a Könyvbarátok Sz® vetségének és a Királyi M» gyar Egyetemi Nyomdánál a szócsöve volt, 1948-ban szűnt meg. Első szerkesztő)' Czakó Elemér (1876-1905' helyettes államtitkár, Egyetemi Nyomda főigazP tója, könyvkiadásunk egy1 jeles alakja volt. Móráva kölcsönösen becsülték eg)' mást. írónk a sokoldalú O* kó Elemérnek a Virágzó fám... c. tárcájában álltt®" örök emléket. Czakó (aI Egyetemi Nyomda) adta ki' Georgikont 1925 karácso­nyára, ekkor még fűzve. volt a Magyar Könyvbaráto1 első tagilletménye. (A mős® dik, mutatósabb kiadásra® az Egyetemi Nyomda váll®1 kozott az író halála után.' Móra Emlékbizottság támo­gatására.) A Móra-cikk címe és sif> vege közti magyarázó soro­kat valószínűleg Czakó ír13 „Móra Ferenc harmincé?* írói jubileumát ülték meg irodalom és tudomány b* keiben. Az író március 15-* maga mondotta el prózáb* írt ódáját az írás hatalmáról1 Magyar Újságírók Egyesül® tében." . A Diarium e számán8 más hozadéka is van. H* váth Jenőnek Móráról kés*1 tett fametszete két évvel V rábbi (1932), mint eddig szakirodalomban szerepelt­Apró F»r«r Jól jegyezzél J hetőenazé Szorgalmasa egyetlen órái se rtlnak a jelent wrémmel keni Rolóba és végig '""át; ők persz, *óró előtti éjjelt " lázmérőt nyu reggeü tea hely Jfr> Rogy szétcs 'Jócskák, hasfáj k°lát járt bocik UőL A felületes s; Si brit földöt eri. Lehetne / "gyis keresik sa gye sem volt, ai Rott kormányfői Róna alatt bolyt világvárosok ka Retne szeretett t ról, és annak lu úraham Greent íjából táplálko. ügyi Miniszterit, sággócaiba, ah, Poriokkal, elbes: \\foyne Dod " r jebb szak lélkiili iskolába ÍKl a különbség, to, akinek afőzt, "inak elfogyasz sagot követ el Á gyorsétterem ru lázre tenni, és a Perccel korábba "Z örökös hónai Hajd Londonba, *e, amitakart, és "Hág legnagyobl SZERZŐDÉSEK, OKIRATOK, LEVELEK HITELES FORDÍTÁS MEGBESZÉLÉSEK. ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TOLMÁCSOLÁSÉ IF©iPÉfao)i idli Szeged, József Attila sgt. 67/A. Telefon: 481-55® Szeged Megyei Jogú Város közgyűlése megalkotta a személytaxi-szolgáltatás legmagasabb hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 39/1999. (VII. 28.) Kgy. sz. rendeletet. A rendelet hatálya kiteljed Szeged Megyei Jogú VároS közigazgatási területére kiadott taxiengedéllyel történó jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társa­ság, természetes személy által végzett személytaxi­szolgáltatásra. A rendeletben foglaltakat Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén minden, személytaxi-szolgálta­tásra vonatkozó megrendelés teljesítése esetén alkal­mazni kell. A személytaxi-szolgáltatásnál alkalmazható legmaga­sabb egységdíjak mértéke - általános forgalmi adóval ­a következő. Tarifahatárig Tarifahatártól a közig, határig­Alapdíj 160 Ft 180 Ft Távolsággal arányos egységdíj 160 Ft/km 180 Ft/km Idővel arányos egységdíj 40 Ft/perc 45 Ft/perc A rendelet 1999. augusztus l-jén lép hatályba. A rendelet beszerezhető a polgármesteri hivatal ügyfél­szolgálati osztályán. Szeged Megyei Jogú Város jegyzője Szalon % Nlunkatársunt A hétvégén két » közönséget rar- Szombaton N ^gtime-ig címmé yaiesti szórakozás tótaenét játszik a S ^égyes. A kam ^Siai: Szöllősy J02 Etelka és Kádá t. valamint Cs 80223 * HOPPENS legnagyobb cf j^oportjának n Országos taná továbbfejleszti MÉDL Csöng leendő kollc • a HOPPÉN kiadványai • a HOPPÉN középválla felkeresése hirdetési S2 Elvárásaink: • kulturált m • felhasználó A szolgáltatá hirdetésszerv. az internetes 1 ^»nit kínálut • alapos felk. • alapbér, kö esetén átlaj szolgálati s A jelentkezé A szakmai öl HOPPÉ 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom