Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-29 / 175. szám

8 GAZDAOLDAL A Csongrád Megyei Szaktanácsadási Központ közleményei - az FVM támogatásával CSÜTÖRTÖK, 1999. JÚL. 29. CSÜTÖRTÖ] • A gabonafélék kártevői ellen A csávázta, mint alapvető művelet Köztudott, hogy a gombaölő szeres vetö­magcsávázás a gabona­termesztés egyik alap­vető művelete. A gabo­nacsávázó szerek gaz­daságosságára vonat­kozó kísérletek kiértéke­lése esetén más kísérle­tektől eltérően - nem célszerű kizárólag a hektáronkénti termése­redményeket alapul venni. Ugyanis a csává­zás a gabonatermesztési technológia időrendben legelső növényvédelmi művelete, melynek ered­ményességét a vegetáci­ós idő folyamán számos más, a terméseredményt erősen befolyásoló ag­rotechnikai, növényvé­delmi. meteorológiai té­nyezők módosítanak. Valószínűleg ennek tulaj­donítható, hogy a csávázó­szerek kísérleti eredményei­ben a terméseredményekre vonatkozó adatok ellent­mondásosak (heterogének) és ezért nem megbízhatóak. (Minden gyártó cég - külö­nösen egy-egy kiemelt kísér­let alapján - tud olyan ered­ményt mutatni, ahol a saját csávázószere termésnövelő volt.) A csávázószerek minősí­tése szempontjából nagyfo­kú heterogenitás (nagy szó­rás) jellemzi azon kísérletek eredményét is, melyek a ga­bona cstrázási százalék (csi­rázási erély), valamint a tő­szám alakulása alapján pró­bálták a csávázószereket ka­tegorizálni. Az utóbbi kísérleteknél a következő szempontok is bi­zonytalanná teszik végső kö­vetkeztetések levonását 1. nagyok a fajták közti eltéré­sek; 2. a csávázószerek de­presszív hatása néhány na­pos eltolódással (rendszerte­len gyakorisággal és eltérő módon) a legtöbb vegyszer­nél fellép. Ezért a depresszív hatást bemutató eredmények szinte naponta változhatnak, és ezért nem irányadóak; 3. a jelenleg forgalmazott csá­vázószerek esetleges enyhe depresszív hatása a vegetáci­St^Mi Vége az aratásnak, vizsgálhatják a gazdaságosságot. (Fotó: Schmidt Andrea) ós idő kezdetén hamar elmú­lik és a gabona e hatásokat kompenzálja. Számtalan nemzetközi kísérlet igazolja, hogy a terméseredményt a kalászkaszám és a kalász szemszáma befolyásolja leg­jobban. E tényezők a vegetá­ciós idő későbbi szakaszá­ban alakulnak ki és ezekre számos tényező lényegesen jobban hat, mint a csávázó­szerek korai enyhe depresz­szív hatása. Ezzel szemben nemzetkö­zi és hazai tapasztalatok alapján úgy érzem, a csává­zószerek reális gazdaságos­sági megítélése esetén az alábbi szempontok lehetnek irányadóak: 1. A csávázószer formulá­dé fiziko-kémiai tulajdonsá­gai, 2. Csávázószer dózisa alapján kalkulált költség (Ft/vetőmagtonna), 3. A csávázószer biológiai hatékonysága (hatásspektru­ma, hatástartama). 1. Formuláció (elsősorban az utóbbi 10 évben létrejött kis és középüzemek megala­kulása teszi szükségessé e szempont megemlítését): a csávázást célszerű külön e célra kifejlesztett csávázó­szer formulációkkal végre­hajtani (jó kezelhetőség, cse­kély leporlási veszteség, pél­dául BIOSILD BD). 2. Csávázószer dózisa alapján kalkulált költség (Ft/vetőmagtonna). A biológiai hatékonysá­got (hatásspektrum, hatástar­tam), valamint az évente összeállításra kerülő vető­mag-tonnánkénti költséget összevetve aránylag reális­nak ítélhető gazdaságossági számítás végezhető. Gazdaságosnak nevezhető az a termék, mely aránylag alacsony Ft/ha költség ráfor­dítással a lehető legnagyobb biológiai védelmet nyújtja (széles hatásspektrummal rendelkezik). 3. A csávázószer biológiai hatékonysága (hatásspektru­ma, hatástartama). Minden értékmérő tulajdonságokat egzakt nemzetközi és hazai laboratóriumi és szántóföldi vizsgálatokkal határozták meg a csávázószer hatóanya­gokra és késztermékekre (formulációkra) vonatkoztat­va egyaránt. Nagyon hatékony, széles hatásspektrumú csávázósze­rek szisztemikus (felszívó­dó) hatóanyagot vagy hatóa­nyagokat is tartalmaznak (például BIOSILD BD: car­bendazim + diniconazol) és ennek következtében nem­csak a mag felszínén, hanem a mag belsejében károsító betegségek (belső fuzárium, Ustillago nuda és U. tritici) valamint esetenként az állo­mány korai lisztharmatfertő­zése ellen is hatékonyak. Az utóbbi időben felvető­dött szakmai körökben a gondolat, hogy e laboratóri­umi vizsgálatok nem reáli­sak, mert 20 fokon és nem a talajban uralkodó 5 fokon vizsgálják a vegyszerek ha­tékonyságát. Az 1996-97­ben hazánkban az F.M. BFNTA gondozásában 8 helyszínen végrehajtott komplex kísérletek eredmé­nyei cáfolták e feltevés he­lyességét. E vizsgálatokban is 5 fokon és 20 fokon egya­ránt (a korábbi hazai és nem­zetközi tapasztalatok ered­ményeit megerősítve) töb­bek között a fuzárium ellen is a leghatékonyabbak közé tartozott a BIOSILD BD. Úgy tűnik, hogy csakúgy mint a múltban, a jövőben is a csávázószerek szakmai megítélésében ezek a konk­rét laboratóriumi hatékony­sági vizsgálatok eredményei a legmegbízhatóbb informá­ciós források. A gabonafun­gicides csávázással kapcso­latos információkat össze­gezve megállapítható, hogy a csávázószerek reális meg­ítélésére alkalmas értékmérő tulajdonságok az alábbiak: a formuláció, a gazdaságosság (Ft/vetőmagtonna) és pontos laboratóriumi vizsgálatok alapján meghatározott bioló­giai hatékonyság, hatás­spektrum, hatástartam. A ga­bonafélék csávázásának gaz­daságosságát és a termelés biztonságát növeli a rovarölő csávázószerek alkalmazásá­nak lehetősége. A gabonafélék rovarölő szerekkel történő csávázásá­nak gondolata nem új keletű (Lindanos csávázás évek óta ismert), de új hatóanyag cso­portok megjelenése (többek között a kloronikotilinek: MOSPILAN 70 WP) új le­hetőségeket teremtett ezen a téren is. A MOSPILAN 70 WP (acetamiprid) hatóanyag elő­nyös tulajdonságai számos kultúrában (napraforgó, ku­korica, repce, búza stb.) le­hetővé tették a kártevők elle­ni védekezést rovarölőszeres csávázással. A MOSPILAN 70 WP­vel történő rovarölő csává­zás előnye a hagyományos talajfertőtlenítéssel összeha­sonlítva: a kijuttatás egysze­rű és az időjárástól független (gombaölő csávázószerekkel keverve egy menetben felvi­hető); környezetkímélő (a te­rületegységre vonatkoztatott vegyszerdózis nagyon cse­kély); széles hatásspektrum (talajlakó kártevők, pajor, drótféreg és lombkártevók ellen egyaránt hatásos); hosszú hatástartam (levéltet­vek és rágókártevők ellen a vegetációs idő alatt is folya­matos védelmet nyújt a kul­túrnövénytől függően eltérő mértékben). Számos külföldi és hazai vizsgálat alapján az aceta­mipridot (MOSPILAN 70 WP) hazánkban többek kö­zött búzában is engedélyez­ték. (Javasolt dózis búzában: 0,1 kg/100 kg mag.) A csá­vázószer többek között a pa­jor és drótféreg ellen, vala­mint a csócsárló kártétel el­len megbízható és hosszan­tartó védelmet nyújt. Dr. Horn András, SUMMIT AGRO Kft. Mezőgazdasági támogatások problémái A gazdák bizalmatlanság­ból kis létszámban regisztrál­tatták magukat. Közülük is csak kevesen vették igénybe a pályázatok adta lehetőségeket. Félelmük a korábbi történé­sekből eredően nem alaptalan, de emellett jelentős szerepet játszik a tőkeszegénység, a pá­lyázatok elkészítésének, az eh­hez szükséges igazolások be­szerzésének bonyolultsága. A hivatalok (APEH, tb, Vám- és Pénzügyőrség, Földhivatal, egyéb szakhatóságok) a kért igazolások kiadásánál annyira „körültekintően" járnak el, hogy az már kimeríti a mun­kalassító sztrájk tényét, a ,Jci­fárasztás" látszatát kelti. Ez különösen a gázolaj jövedéki adójának visszatérítésénél bi­zonyítható. A visszaigénylés bonyolultsága, az ügyiratok sokasága, az ügymenet lassú­sága késést okoz. Joggal téte­lezi fel a gázolaj felhasználó, hogy a határidók elhúzódása az erre szánt pénzek mestersé­ges visszatartását jelenti. Dr. Töth László, Csongrád Megyei Gazdakörök Szövetsége Növényvédelmi tanácsok A változékony, nedves tavaszi időjárást Medárd jóvoltából viharos nyári esőzések követték. A júli­us közepéig lehullott csa­padék sokfelé elérte vagy meghaladta az 500 millimétert, ami vidékün­kön gyakran egy egész évi mennyiségnek felel meg. A rendkívül párás viszo­nyok és a nappali felmelege­dés folyamatosan kedvezett a növényi kórokozók gyors ter­jedésének, ezért nyár elejére sok növénykultúrában jár­ványhelyzet alakult ki. Július második és augusz­tus első felében tehát folytas­suk a betegségek elleni per­metezéseket, de kísérjük fi­gyelemmel a rovarkártevők, atkák fellépését is. Most leg­nagyobb odafigyelést a szóló növényvédelme igényel, hisz a peronoszpóra máris súlyos károkat okozott, fürtzáródás előtt a szürkepenészre is gon­dolni kell, szárazabb időjárás esetén pedig a lisztharmat megjelenése is várható. Fertő­zött területeken a szőlőmoly újabb nemzedékére is számít­sunk. Ugyancsak kritikus a burgonya és a paradicsom helyzete. A burgonya- és pa­radicsomvész folyamatos fer­tőzése mellett már a burgo­nyabogár második generáció­ja károsít, a tömeges tojásra­kásuk is elkezdődött. Káposz­taféléknél és paprikáknál a le­véltetvek, bagolylepkék okoz­nak elsősorban gondot. Gyü­mölcsösökben továbbra is fo­lyamatos védelmet igényel az alma és körte a varasodás fer­tőzés, a molykártevők, illetve a körtelevél-bolha miatt. Csonthéjas fáinkon a szüret időpontjától függően időzít­sük a védekezést. A leszüre­telt meggy, cseresznye és kaj­szi fák „lemosószerű" perme­tezése most életmentő lehet. Régen nem látott méreteket öltött a dió gnomóniás beteg­sége, ezért is indokolt a bea­vatkozás. A talaj igen nagy nedves­ségtartalma továbbra is gátol­ja a meszes talajokon a vas felvételét. Ha a szőlőn vagy a gyümölcsfákon sárguló, klo­rózisos leveleket látunk, vas­kelát tartalmú lombtrágyát is használjunk. Ebben a nehéz időszakban csak jól kiválasz­tott növényvédő szer kombi­nációkkal érhetünk el ered­ményt. A már bevált hagyo­mányos készítmények mellett most néhány korszerűvel is érdemes készleteinket kiegé­szíteni. Részletes javaslatainkat a mellékelt táblázat tartalmazza. Mile Lajos­Mándoki András, Növényvédelmi Társaság Hódmezővásárhely Növénykultúra Károsító Javasolt növényvédő szerek Almástermésűek varasodás, lisztharmat TRIFMINE 30 WP + TIURAM GRANUFLOW. SUM1-8 12,5 WP + D1THANE M-45, PUNCH 40 EC gyümölcsmolyok, levéltetvek MOSPILAN 20 SP, ZOLONE 35 EC, FLENDONA 10 EC, KARATE 2,5 EC, SUMI-ALFA 5 EC körtelevélbolha DIMIL1N 25 WP. MOSPILAN 20 SP + NURELLE-D 50, BIO-SECT, AGROL PLUSZ Csonthéjasok levélbetegségek, monilia TOPSIN-M 75 WP + ORTHOC1D 50 WP, TIURAM GRANUFLOW, DITHANE M-45, gyümölcsmolyok, levéltetvek Ugyanaz, mint az almánál. Dió gnomónia TOPS1N M-75 WP + DITHANE M-45 Szóló peronoszpóra ACROBAT MZ. CURZATE R, MIKAL C 64 WP, R1DOMIL PLUSZ 45 WP szürkepenész SUMILE X 50 WP, RONILAN DF. ROVRAL 50 WP lisztharmat SUMf-8 12,5 WP, TRIFMINE 30 WP, KARATHANE LC szólömoly PADAN 50 SP. BANCOL 50 WP Burgonya, paradicsom íitoftófa CURZATE R. R1DOM1L GOLD, TANOS. váltogatva: CI.ORTOSIP L, BRAVÓ 500 burgonyabogár BRÁNCÖL 50 WP + MOSPILAN 3 EC. BRANCÖL 50 WP + SUMI-ALFA 5 EC, REGENT 80 WG Káposztafélék levéltetvek, hernyó kártevők SUMI-ALFA 5 EC, FENDONA 10 EC. KARATE 2.5 EC. UNIFOSZ 50 EC, JUDO Kedves Olvasó! A zzal a hittel fogtunk hozzá a Délmagyarországes a Délvilág e mellékletének létrehozásához, hogy hasznára lehetünk mindazon olvasónknak, akik me­zőgazdasággal foglalkoznak, illetve érdeklődéssel kö­vetik az ágazat eseményeit. • Bemutatkozásul annyit, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium létrehozta a szakta­nácsadást irányító országos szervezetét, így ennek ré­széként a megyei szaktanácsadási központot is, mely­nek székhelye Hódmezővásárhelyen, a Mezőgazdasá­gi Főiskolai Karon található. Ezzel nem a hivatalok száma gyarapodott, új álláshelyek sem létesültek, csupán annyi történt, hogy a többségében eddig <s meglévő, jó szándékú segítséget összehangolta"' szervezettebben tudjuk felhasználni a gazdatársaia­lom javára. Tudjuk, hogy elsősorban a tőkehiány je­lenti a problémát, és ezen mi sem segíthetünk. De meggyőződésünk, hogy a kellő tájékozottságnak 's anyagi értéke lesz Az a feladatunk, hogy ebben se­gítsünk. A kormány agrárpolitikája sok elemében változik, és ezeket a változásokat fontos megismerni. M're gondolok? Például az állami támogatások megválto­zott rendszerére, a mezőgazdasági termelők regiszt­rációjára, az új falugazdász hálózatra. Mi is új intéz­mény vagyunk. Ma még ugyan az önmagunk meg­szervezése foglal le bennünket leginkább, de mielőbb szeretnénk a megye gazdálkodóinak is hasznára len­ni. A legfontosabbnak tartjuk, hogy minél változato­sabb módon, minél hatékonyabban segítsük kielégí­teni a szaktanácsadás iránti igényeket. Sort kerítünk különböző szakmai előadások, bemutatók szervezésé' re, és terveink között szerepel a gazdálkodást segítő szolgáltató egység létrehozása is. JTT gyelőre az első lépéseknél tartunk, ennek jele eí M2j az összeállítás is, melyet szeretnénk rendszeri­sen eljuttatni az érdeklődőkhöz. Reméljük, haszon­nal forgatja majd mindenki, esetleg össze is gyűjti' hogy adatai később is visszakereshetőek legyenek Ahhoz, hogy így legyen, kérjük, juttassák el hozzánk észrevételeiket, javaslataikat. • Átfogó re TeentM ®ór q hódmei the|yi Hód-Mezőg területeinek 85 : k° vízügyi szem tendezett, s febi 0|yamatosan üzi " szivattyúk, c oko*ta kár így síaz milliós ves; «koz 0 térség eg Csányi József, Szaktanácsadási Központ Antal József, FVM Csongrád Megyei Hivatal ie'entösebb mez, SQ9i termelőjénél. ,Ha csak a szám 5zük- akkor is me °a helyzet. A Hc gazda Rt. termőföld J*!. és július 1 tla8 214 milliméte SaPadék áztatta, i enV.Vel korábban. A t ™let6n ezen belül is esett, ami v'hez képest 254 s °Sapadéki J , - —MUVl Búzára alatt mennyiség a tenj szintén kétsz • Növénytermesztöknek A Hód-Mezőgazda Rt vetőaiagvai vonzanak, a Hód-Mezőg®^ ^ „ív. Rt. legutóbbi kalászos fajtat, 8haiadja majd mntntAián minrlen PririieÍ®'L . Mezőgazda F Ezekben a napokban is tart a kalászos vetőmag betakarítása és feldolgo­zása a hódmezővásárhe­lyi Hód-Mezőgazda Rt.­nél, ahol évi 5000 tonna vetőmag előállítása és ér­tékesítése a terv. A vető­mag-alapanyagot zömmel a Hód-Mezőgazda Rt. törzsterületén állítják elö és teljes egészében az rt. kútvölgyi vetömagüzemé­ben dolgozzák fel. Mint ahogy azt Bozsár Róbert vetőmag termelési, feldol­gozási és kereskedelmi osztályvezető tájékoztatá­sunkra elmondta, mintegy 20-fajta búza és őszi árpa tartozik a jelenlegi kíná­lathoz. A magyarországi kalászos vetőmag használata jelentősen eltér a más szántóföldi kultúrá­kétól. Miután ezek nem hibrid növények, a gazdáknak lehető­ségük van arra, hogy évről év­re az általuk előállított búzából is fogjanak vetőmagot. Ennek megfelelően a köztermesztés­ben mintegy 25-30 százalékra tehető a felújítási arány, ami a fémzárolt vetőmag vásárlását jelenti, míg a többi területre nem fémzárolt, nem ellenőr­zött magot használnak. Ez saj­nos, magában hordozza annak veszélyét, hogy a vetésre kerü­lő anyag csfrázóképessége, gyommag tartalma vagy csá­vázottsága nem éri el a kívánt szintet. A tendencia az elmúlt év­ben némileg megváltozott, mi­vel a kormányzati támogatá­sok lehívásának feltételéül kö­tötték ki az érintett terület 40 százalékának fémzárolt vető­maggal történő bevetését s ez jótékonyan hatott a minőségi fémzárolt vetőmagforgalomra. Bár a téli vetőmag-tájékoz­tatók is mindig sok érdeklődőt l7'4 mm) eső esett, a7' esztendő has, SZakában. 59sAo\"- használati .,.. 9 hektár bérelt s U'e'ének 21 szá 249 hektáron a tan , ye'ésállomány, s n7szos, álló lucern Jtesd lucerna és eg , °s nagymérvű kát ^Pusztulását okoztí ,ez°'len időjárás ti .'ektar terület vetetle latala Mihály term engazgató-helyettí _ hozamkiesés a te 'erződou, illetve be Szakra jegyzett tc ^dős elszámolói í fonti kipusztult, il rjjfen területeken //hó forintra tehetc es felmérés szerii területen a ki, ke az átlagos hoza Pest a 33 százaiéi mutatóján minden eddig1' nagyobb érdeklődés mutat ) eraeKioaes muu«" , — ..„m i-r . zott meg. Mintegy 350-e® f 01 költött kárell gyelték a próbacellákat, ke® ve az új és jobb genetikai tuP donságokkal rendelkező a® f gokat. A bemutató területén kalászos fajtából lehetett1 lasztani. A széles kínálat k vetkeztében az rt. a vető®1® $ Munkatársunk! A Csongrád üt il. a vnv- tósu alapanyagnak szánt fajták®1 •, tanácsadási ] int" íV, -ia az érdekl udat Jfaiét, hogy 1999 ,of 26-án a kalászoi saját kísérletei, valamint OMMI eredményeinek tu, ban, s a partnerektől kap1 visszajelzések alapján vál®?' ja ki. így csak olyan fajtái1' szaporít és forgalmaz, mely® a legmagasabb igényeket • gítik ki mind minőségbe' mind mennyiségben. A part®1 rek kívánságának megfefo'n , i- ix-i a. .. „m. n lar több mint 14 r Az o j nyári hónai „*. állattartó tok Qztáji gazdc "n és "telek sainos' A ban is kellem 1(. okoznak t önrban megjel Áfe Környezet l^ttios légyfaj , >1 leggyakra J' 'égy, a szí (6 "°'égy és a k bögölyfajok K olykor szinl hatatlannal emat. kiszerelésben kaphatók a ve'L magok, csávázva, vagy i csávázatlanul. A Hód-Me?1,) gazda Rt. olyan korszerű veT . magüzemmel és szakemb® gárdával rendelkezik, hu, még a mostani rendkívül S sőséges időjárás mellett is váló minőségű vetőmagot pes fémzárolni. A fajták teljesítménye a ján kiemelkedő idén az ötC lom, a Fatima2, az Élet Magvas, a Kalász, és a M: daléna. . Figyelembe kell ve®? A),'egyek által ok ugyanakkor azt, hogy hiábavLbközül az egyik ló a jó vetőmag, a jó választ®',b az állatok álla ha a vetést megelőző agrotec"^^. ami miatt eg nikában nem a maximumra ® ^ termelése , rekszünk. Ennek a szemlél®1 ^eszt az állandó nek kell végigkövetni a terü1^ m'a« az állatok lés egész folyamatát, mert cs® j, szenvedhetnek, így várhatunk minőségi ár®1 °kka' Ped'g a g1 betakarítás végén. Az időjét* ls meggyűlik a 1 viszontagságai ellenére a Iegyirtó készí Mezőgazda Rt.-nél betakarít Janyaguk, hatás vetőmag-alapanyagok 5 to®? >a -Suk gyorsasága, feletti, jó minőségű termésátlf)ati.s, alkalmazású got adnak. Hód-Mezőgazda I ,.aPján csoportokba A permetezés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom