Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-28 / 174. szám

JÚL. 28. SZERDA, 1999. JÚL. 28. TUDOMÁNY 17 iüi legez Paul Berget a géntechnológia atyjának nevezik, Im^MÉkV mivel e9y állati vírusból kiICarV* "yeri DNS-t egy másik NS-szegmensbe, majd e9y baktériumba helyezve "reprodukcióra képes"ek bizonyult. Az amerikai ába tartozik ' mutatót azonban nemcsak ban a pénzű?? '"dományos eredményeitel 'smeri a világ, jóllehet genetikai kutatásaiért '"80-ban kémiai Nobel-dílQt kapott. Paul Berg volt aki a felmerülő aggá• Tudósok az ezredfordulón A géntechnológia lehetőségei és kockázatai :m tudja rneí őket az áltálul ázatok oko® • A kormánS i területen aj"? zdeményezéíí ott jogszabály® lyok miatt egy időre meg- , ® |t Parancsolt a génkutanonkérése W '"nak. A géntechnológia ban Járai Zs» "yujtotto lehetőségekről és "ok veszélyeiről Budapesminiszter e0 'en- a Tudomány Világkonhoev a rc; terenciójón beszéloettünk. . hogy í rákerült rankok listája® azonban az elfogadhatall' imasztott, gsegítésre a® or. Járai ;zte: a bank" ető tőkévéd tank korább' akmailag 11 m megalap0" rák. Járai P galmazott :s az ügybe", lemmel k's. ank károsult! ANK fnok 1 egységr* intban . .378.69 . .155.36 ... .6.91 .. .33.91 . .252.44 . .625.78 .. .42.46 .. .38.48 ..114.55 . .320.53 . .129.07 . .130.37 .. .18.35 . .125.92 ..151.72 . .205.14 . .158.60 .. .62.44 .. .30.56 ..157.17 .. .28.77 ... .5.64 . .238.80 e"ia|án beszélgettünk. Szárnyak és szintek Néhány évvel később a közePiskola elhatározta, hogy az eP"let természettudományi earnyát róla nevezik el. A zarny egyik szintje az én nevek kaPta, egy másik Arthur pbergét, a harmadik pedig er°me Karlét, vagyis az iskola am Nobel-díjasáét. Mind%'an elmentünk az iskolába, °zták a város polgármeste. ' es eljött Miss. Wolf is. Azt 'szem az Abraham Lincoln Népiskola az egyetlen, me'yből három Nobel-díjas «rült ki. ® Aj Ön pályafutásában dámomra az a legérdekesebb, hogy amikor a legtgéfetesebb eredményeket elérte a génreprodukció terén, egy időre le kellett állnia a kutatásokkal a felmerült etikai aggályok miatt. Nem volt nehéz megállni éppen a végső, nagy lépés előtt? - Az a munka, amit akkorion folytattunk, arra vonatkott. hogy miként lehetne géne,et beültetni a sejtekbe és tateümányozni a működésüket. e az emberek felfedezték, az általunk kidolgozott elwások másképp is felhasználaatók, és kezdtek hangot adni ^(Malmuknak. Én ugyan nem "'em, hogy az eredményeink komoly aggodalomra adhatnak okot, ennek ellenére nem tudtam teljes bizonyossággal állítani azt sem, hogy a probléma nem létezik. így azután úgy döntöttünk, hogy közelebbről megnézzük ezt a kérdést. • Ezt írta meg a híressé vált Berg-levélben? - Igen. A tudományos akadémia felkérésére szerveztem egy szakértőkből álló csoportot, amely egy teljes napot ülésezett, és a válaszunk továbbra is az volt, hogy nem tudjuk a biztos választ a felmerült kérdésekre. így aztán arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy ha nem tudjuk a választ, akkor a legjobb, ha rendkívül lassan haladunk előre a kutatásokkal, minden lépésnél megvizsgálva annak lehetséges következményeit. Bölcs önmérséklet Azután rendeztünk egy világkonferenciát Kaliforniában, amelyen a világ minden részéről összetoborzott tudósok vitatták meg, hogy ezekben a kísérletekben ténylegesen van-e veszély. És négy napi vitatkozás, számos érv és ellenérv elhangzása után a végkövetkeztetés ugyanaz volt: nem tudunk még eleget. Ezért maradtunk a korábbi óvatosságnál. Aztán, ahogy egyre többet tudtunk meg, egyre bizonyosabbak lettünk, és ma már pontosan meg tudjuk mondani, hol kell meghúzni a génmanipuláció határait. De ma is azt mondom, hogy akkori döntésünk okos és bölcs volt. Az a vita, ami most Európában folyik, éppen az a probléma, amellyel mi huszonöt évvel ezelőtt szembesültünk. • Elmondaná, hogy Ön szerint hol az a bizonyos határ? - Úgy gondolom, hogy a telPaul Berg, a génsebészet atyja: Isten világa megváltoztatható. (Fotó: Kallus György) jes tiltás helyett olyan megoldást kell keresni, amely előrevisz, ugyanakkor ellenőrizhető. A génmanipuláció ilyen formában nagy haszonnal járhat mindannyiunk számára. • Mi az oka annak az általánosan elterjedt véleménynek, mely szerint a génmanipuláció veszélyes és erkölcstelen? - Szerintem a jelenség elsődleges oka az, hogy sok emberben nincs meg a tudomány megértése iránti hajlandóság. Akik pedig nem értik meg a tu-dományt, félnek tőle. Aztán persze vannak jó néhányan, akik vallási kérdést látnak a dologban. Ők azt mondják, az életet Isten hozta el, és nekünk nem áll jogunkban, hogy Isten művét megérintsük. Ugyanakkor amióta az ember létezik, folyamatosan változtatjuk azt a világot, amelyet Isten megteremtett. Ma voltam a piacon és láttam azt a hatalmas termékválasztékot, amely teljes egészében a genetikai technológia eredménye. Azért váltunk civilizálttá, mert meg tudtuk művelni a mezőket, javítani tudtunk a termésen. És mit használtunk eközben? Genetikai eljárásokat. Fogtuk ezt a növényt meg azt a növényt, aztán kereszteztük őket, majd kiválasztottuk közülük a legjobbakat, hogy ültetvényt hozzunk létre belőlük. A mai géntechnológia mindössze abban különbözik a korábbitól, hogy kifinomultabb. De a végeredményét tekintve pontosan ugyanazzal a folyamattal, módszerrel állunk szemben. Megváltoztatjuk a növények genetikai minőségét azzal a céllal, hogy jobb terméket állítsunk elő. Szerintem nem lehet kétséges, hogy mindez jó és hasznos dolog. Amit a géntechnológia tesz, az alapjában véve nem egyéb, mint hogy olyan eszközöket ad a kezünkbe, amelyekkel a fejlődést megpróbáljuk elősegíteni. G Ön tehát úgy gondolja, hogy nincs különbség az új növények előállítása és az emberi génmanipuláció között? - Teljes mértékben így gondolom. Rémület és hiedelmek Ugyanakkor nem tudom, hogyan győzzünk meg embereket arról, hogy amit előállítunk, nem veszélyes, hanem hasznos. Ráadásul úgy, hogy az ellenzés mögött nincsenek észérvek, csak kulturális és vallási hiedelmek. Tisztában vagyok azzal, hogy sokakat rémülettel tölt el, hogy a géntechnológiát esetleg emberen alkalmazzák. Tény, hogy ma már lehetőségünk van arra, hogy a génjeinket részletesebben megvizsgáljuk, és mától számítva öt éven belül az is lehetséges lehet, hogy génállományunk állapotáról feljegyzést készítsünk. Beleértve az olyan géneket is, amelyek a betegségekért felelősek. Szerintem nem lehet vitatni azt, hogy ezek az információk rendkívül hasznosak lehetnek. • Ez az Ön által vezetett Humán Genom Program? - Úgy van. Ugyanakkor, míg a tudósok azon dolgoznak, hogy minél többet megtudjanak a betegségek okairól, a közvélemény arról vitatkozik, hogy meg akarjuk-e ismerni genetikai állományunkat? Akarunk-e tudomást szerezni arról, hogy amiíiOr majd elérjük az ötvenedik életévei, fogékonnyá válunk-e valamely betegségre. Az efféle információkat biztosan nem könnyű feldolgozni. Ugyanakkor, ha a kockázatok ismeretében meg tudná előzni a betegséget azzal, hogy megváltoztatja az életstílusát, hogy megteszi a megfelelő óvintézkedéseket, úgy akarná-e ezt tudni? • Persze. - Erről van szó. Tény viszont, hogy ezekre a lehetőségekre, azok veszélyeire fel kell készülnünk. A mi országunkban az egészségügyi ellátást nem garantálják államilag az állampolgárnak. Nálunk az ember biztosítást vásárol valamely biztosítótól, és ha az adott biztosító nem vállalja önt, akkor nem részesül egészségügyi ellátásban. így aztán ha sikerül meghatározni valamely személy genetikai állományát, és a biztosító társaságok valahogyan hozzáférnek ehhez az információhoz, akkor előfordulhat, hogy ennek alapján különbséget tesznek az ön kárára. Ez borzalmas következményekkel járhat. Ezt természetesen meg kell akadályozni. De nem úgy, hogy leállítjuk a génkutatást, annak minden, egyértelműen hasznos hozadékával együtt. A döntés szabadsága A génkutatás lehetővé teszi, hogy meghatározzuk azokat a géneket, amelyek a különböző betegségekért felelősek. Lehetővé teszi, hogy megértsük, miként működnek ezek a gének, és azáltal, hogy megértjük, hogyan működnek, megnőnek az esélyeink arra, hogy megakadályozzuk a betegség kialakulását, vagy hatékony gyógymódot találjunk rá. Nos, vannak emberek, akik azt mondják, hogy ha a betegség Isten akarata, akkor nem szabad tenni ellene. De a legtöbb ember szeretne javítani az élete minőségén, és minél többet tudunk, annál valószínűbb, hogy ezt el tudjuk érni. Annyi bizonyos, hogy senki sem örül annak, hogy gyermekeket lát korán meghalni azért, mert valamilyen súlyos genetikai betegséggel születtek. Szerintem a tudomány feladata, hogy döntési heiyzetbe hozza a családokat az iiyes eseteket illetően, azután pedig a család dolga, hogyan dönt. • Ha viszont nincsenek ismereteink, nincs módunk dönteni. - Erről van szó. A genetika információkat nyújt a számunkra, és lehetővé teszi, hogy döntést hozzunk. Ilyet, vagy olyat. Hiszen dönthetünk úgy is, hogy nem avatkozunk be a dolgok menetébe. Szerintem nem helyes, hogy vannak, akik el akarják venni tőlünk a döntési szabadságot. Mondván, hogy ez Isten világa. Szerintem Isten világa megváltoztatható, és nincs semmi ok arra, hogy valaki feleslegesen szenvedjen. Óriási lehetőség van a kezünkben, amit felelősségteljes módon kell kiaknáznunk. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a tudós kötelessége, hogy tanítson. Én az időm jelentős részét töltöm azzal, hogy polgárokkal találkozom különböző rendezvényeken, elmagyarázom az álláspontomat, elmegyek a Kongresszusba, és harcolok azért, hogy a törvénykezés ne akadályozza a tudomány fejlődését, interjúkat adok újságíróknak. Én sok időt töltök ezzel, de nem mindenki cselekszik így. Pedig meggyf^SBC^ sem, hogy'mindannyiuhjTn^k kötelessége, hogy a nagyközönség számára lehetővé tegyük, hogy bízzon a tudósokban. Keczer Gabriella fl »n. % b ember egész évben a nyer melege utón sóvárog, és omikor te Von, mindenl megodnánk azért, hogy egy kicsit hűvös 'egyen. Az Ön óhaja a Daewoo-nak parancs, és mindezért fost semmit sem kell fizetnie. Autóink ugyanis nemrsok a legelérhetőbbek a maguk kategóriájában, de ha most Daewoo lenos 1.6-ost vogy Nubirót vásárol, légkondicionálót kap lozzá ajándékba, a Legonzn alapárából pedig elengedjük a lerendezés 300 000 forintos átáll övezze o nyorot oz ú| Daewoo jában ülve! Vásároljon új Daewoo-t. és légkondicionálót kap hozzá ajándékba! Meghívjuk egy hűsítőre C-MOBIL Kft. Szeged, Zápor út 3. (a METRÓ mellett) Tel.: 62-463-031 A Daewoo Motor fenntartja magának a jogot, hogy a fenti feltételektől előzetes értesítés nélkül eltérjen. Az Ön barátja \ 3 NÁLUNK MINDIG 4 A 3 alkalomra feladott lakossági apróhirdetése pr" ingyen még egyszer megjelenik! (sh pí íjau^íxt SZEGED, POZSONYI IGNÁC U. (A BÖRTÖN MÖGÖTT). TEL.: 62/425-822 BÚTORAINKAT LAPRA SZERELTEN ÁRUSÍTJUK. • NYITVA TARTÁS: H-P: 9-17., szo.: 8-12 ÓRÁIÖ