Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-27 / 173. szám

f júl.27 Kedd, 1999. Júl.27. Fesztiválnyár 7 inak, iz®» m. Itt maga imeg moz»! porcikáját"1 termett. M i a földet.» füstöl-porZI a táj. . r József sa® stásábanv: mai. Válj baleset-e^ áni (pé0 ikította a 9] ,b pillanat* ér József® címú w mosoly?®' s-halász®' nyal, háta ® kitett háló" :t a zsák®2 onty, ne® .valamilyf i „a hal idős az en tvány, h»fj innyebbü]1 intha leg°®1 a mego'Í iá a szaka*! in nyolcifj i-döndül0; as jeg. ;tértően 51. „Ki vag!1 Íja, „eza® ózsef mágf irkas C J napos oldal Szemdagasztás \7e gyerekeskedjünk, mondaná valaki, aki odavan 4 V a magyar filmekért, azért nézzük csak meg, mennyi jó magyar film született az utóbbi években. „Nojszen", ezekből jó néhány produkciót édesen szájá­ra emelt a sajtó, és addig csámcsogott rajtuk, amíg az utolsó csepp nedű is ki nem folyt belőlük - magyarán mondva. Csakhogy aztán az a hatása lett az embernek, hogy e&ket a filmeket valójában nem is a mozikban látta, ha­nem az újságokban olvasva később, otthon levetítette ma­gának, az ágyban, a fotelben. Mert néhány „bevételes" Produkción kívül szinte semmi nem került a mozik műso­rára> például az idei filmszemle filmjei közül is alig-alig, " forgalmazók nem buktak rájuk (nem hazabeszélek), így az "Z eleven érzésünk támadhat, hogy van is magyar film, m«g nincs is. L>e ez valójában ma már nem is annyira érdekes, mint tehetne, az amerikai gumifilmekhez szokott nagyreményű tórzsnézőket ez egyáltalán nem hatja meg, sőt, talán fel­ékesíti. Mint tette azt néhány fiatal a hétvégén, számsza­kiig hatan, akik negyvenórás mozizással beállították a műfaj világcsúcsát. Minden film között öt perc pihenőjük Volt, s minden harmadik filmre kaptak tizenöt percet, h°gy a természet erőivel kapcsolatba léphessenek, ftfgy tett az övék, nem cserélnék velük egy lyukas alsó­k V ért sem. Talán annyi könnyítést még kaphattak, h°gy a multiplexben, ahol dagasztották a szemüket, csak­,s frankón amcsi filmeket adtak nekik, nehogy az értelem használata kizárja őket a csúcsdöntés lehetőségéből. Na­gyon ügyes fiatalok, remélem, ha van közöttük még isko­tás, akkor igazgatói dicséretet is kap. Podmaniczky Szilárd let ES sszú távú ÍZÓ1Ó, 11.) Kod11 telmében . teljes h® i működte" íkhez mé" terv. Elóf g végzése )kumentᣠse ellené^ gazdálko^ yázaton ntációt n® I 10032$ s a 1172 ilyán Rai" legkésőbb íámított 9 de. 10 óf] esen a K példányi czi vári" magyar, c napján • Harminckét órányi vers 4 teljes Petőfi • Munkatársunktól , Július 31-én és augusztus 7 és 23 óra között Petőfi andor minden verse hallható a Bartók rádióban. A Magyar „dió Rt. Irodalmi szerkesz­ége két éves munkával ké­ltté el harminckét órán át 7110 műsorát, mellyel a kettős "forduló, a szabadságharc és k°ltő halálának emléke előtt 1^teleg. Remekművek sora , ^lt most hangszalagra, vál a<Va ki; ( Va a nemzeti művelődés asszikus értékeinek megőr­tet, újrateremtését, rendsze­h Zesét. A szerkesztők fel­oasználták a Magyar Rádió fe]' ?rchtvumának legszebb káVeteleit, hangmémöki mun­Va' felújítva azokat. A költő rseinek hiányzó többségét °nban az elmúlt két év so­rán nyolcvanegy színész köz­reműködésével pótolták. Az irodalom és a költészet bará­tai egyedülálló felvételekhez juthatnak, már a későbbi ki­adás előtt, ha az egy-egy órás összeállításokat kazettára ve­szik. Több mint kilencszáz vers hangzik majd el olyan művészek előadásában, mint: Ascher Oszkár, Benedek Miklós, Bodrogi Gyula, Csá­kányi László, Dunai Tamás, Eszenyi Enikő, Gábor Miklós, Garas Dezső, Haumann Péter, Hegedűs D. Géza, Helyey László, Kállai Ferenc, Kern András, Kézdy György, Kol­tai Róbert, Kubik Anna, Kul­ka János, Latinovits Zoltán, Mácsai Pál, Major Tamás, Reviczky Gábor, Sinkovits Imre, Törőcsik Mari. Napvarázslat Munkatársunktól "Napvarázslat" címmel , ndez műsort a Forrás Ho­augusztus 11-én, a teljes fogyatkozás alkalmából. ifogram keretében a szálló djében kerti partit és fák­felvonulást rendeznek. A zenét az erre az alkalomra újra összeállt KFT együttes szolgáltatja; a teljes napfo­gyatkozást Bornai Tibornak külön erre az eseményre írt zeneművével kíséri a zene­kar. A partit 12 és 17 óra kö­zött tartják. holtán u. a KVI v* értesítünk nem érik k a kiérti' ieghiúsul" szabályi ílattevők1 i rói arcképek Munkatársunktól „Magyar írók arcképcsar­f a címmel nyílik meg fíer Béla festőművész fítása július 28-án dél­an 5 órakor. A tárlatot, melynek a Juhász Gyula Művelődési Központ ad ott­hont, dr. Magyarossy József nyitja meg. A kiállítás au­gusztus 11-éig tekinthető meg. , OKIRATOK, LEVELEK HITELES FORDITASA; biztosíték írni <®ged, József Attila sgt. 67/A. Telefon: 481-550 • Kossuth és Ferenc József is lakott benne Megújul a Kárász-ház Az 1845-ben épült Kárász-ház Szeged egyik legnevezetesebb műemléke. (Fotó: Miskolczi Róbert) A kiviteli tervek már elkészültek, a közbeszer­zési eljárást már meghir­dették, a pénz rendelke­zésre áll: hamarosan el­kezdődik Szeged egyik leghíresebb épületének, a Kárász-háznak a teljes rekonstrukciója. A mun­ka első ütemben a hom­lokzattal kezdődik, majd az ablakoktól az udvar rendbetételéig a műem­léknek 2001-ben el kell készülnie. Szeged egyik legnevezete­sebb épülete, a Kárász-ház ha­marosan megújul. A mostani ház elődjéről nem tudjuk pon­tosan, mikor épült, valamikor Mária Terézia uralkodása ide­jén (1740-1780) készülhetett. Az építettető a horgosi Kárász Miklós volt, aki szegedi kúriát akart. A régi ház egy évszáza­dot sem állt, mert Kárász Mik­lós dédunokája, tekintetes Ká­rász Benő (1792-1874) uraság lebontatta és 1845-ben felépít­tette helyébe a ma is látható házat. Kárász Benő ekkor Csongrád megye alispánja, há­rom évvel később, a forrada­lom kitörésekor pedig főispán­ja volt. Kevéssé ismert neve­zetesség - melyre Apró Ferenc helytörténész hívta fel a fi­gyelmet - hogy 1845 október elsején, alig valamivel az épü­let elkészülte után e helyütt alakult meg a Szeged-Csong­rád Takarék Pénztár (lényegé­ben a mai OTP elődje), mely­Kárász-történelem Szeged modernkori tör­ténelmének fordulópontjai­ban valamiképpen mindig részt vett a Kárász-ház épülete. Mai állapotába éppcsak felépítették, 1848­ban olyan illusztris vendége volt, mint a szabadsághar­choz hadakat toborzó Kos­suth Lajos, aki 1848. októ­ber 4-én hatalmas hatású beszédet mondott a téren gyülekező szegediekhez. Kossuth Kárász Benő főis­pán vendégeként lakott a házban. A kormányzó a menekülő magyar kabinet élén 1849-ben is visszatért, és - bár szomorúbb körül­mények között - július 11­én itt mondta el élete utolsó hazai nyilvános beszédét A házat - a hozzá kap­csolódó Kossuth-kultusz el­lenére - Ferenc József csá­szár sem vetette meg, hi­szen amikor 1857-ben Sze­gedre látogatott, ő is a Ká­rász-család hajlékát válasz­totta szálláshelyül... A kö­vetkező nevezetes dátum egy másik történelmi for­dulópont, hiszen 1918. ok­tóber 31-én a Szegedi Nem­zeti Tanács innen jelentette be az őszirózsás forrada­lom kezdetét, az ünnepi szónok épp az idén 120 éves Móra Ferenc volt. És hogy ne csak egy kormányzó te­gye tiszteletét, 1919 júniu­sában a Kárász-házban je­lentették be a Kun Béla-féle vörös diktatúra ellen meg­alakuló Horthy-kormányt is... nek első pénztárnoka Konrád Keresztély, első könyvvivője Herz (Szivesy) József lett, el­nöke pedig az a Klauzál Gá­bor, aki három évvel később miniszteri tisztséget is vállalt az első felelős magyar kor­mányban. A történelem során e ház lett az újkori Szeged talán „legtöbbet látott" épülete, a legjelentősebb látogató termé­szetesen Kossuth Lajos volt, aki e ház erkélyéről mondotta el híres szavait: „Szegednek népe, nemzetem büszkesé­ge..." A Kárász-ház gyönyörű ár­kádjaival és "ablakaival valószí­nűleg abban az időben is repre­zentatív épületnek számított, ehhez képest azonban elég ke­vésszer újították fel. A mostani rekonstrukció része a Kárász utca felújításának, s a szegedi önkormányzatnak ezt a törek­vését milleniumi alapjából a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is honorálta. Igaz, a teljes rekonstrukció költségének csupán jelképes töredékét kapta meg a város, hiszen munkálatok összköltsé­ge - lévén a Kárász-ház mű­emlék épület - meghaladja a négyzetméterenkénti 100 ezer forintot. Szöllősi Béla, a felújí­tást végző ÉKF Kft. műszaki igazgatója szerint a kiviteli ter­vek már készen állnak, s azo­kat a műemlékvédelmi hatóság is ellenőrizte. Ez utóbbira azért van szükség, mertt a felújítás során nem lehet változtatni az épület vagy tartozékai eredeti állapotán. Kicserélik, illetve felújítják az ablakokat, ajtókat, helyreállítják a festést, a födém felújítását pedig valószínűleg elemenként oldják meg, és arra is számítanak, hogy bizonyos tennivalók csak a „kivitelezés folymán derülnek ki. A re­konstrukció nemcsak az épült­re szól: Szöllősi Béla elmond­ta, hogy a Kárász-háznak az udvarát és a környékét is rend­be szeretnék tenni, hiszen min­dez a Kárász utcai felújítás ré­sze lesz. Az önkormányzat már meg­tette a közbeszerzési eljáráshoz szükséges teendőket, Így a munkák hamarosan megkez­dődhetnek. Az első ütemben a homlokzat rendbetétele törté­nik majd meg, majd ezt köveü a teljes rekonstrukció, mialatt az ott lévő üzletekhez nem nyúlnak. Ha minden rendben halad, az utcával egyetemben a Kárász-ház felújításának is 2001-ben el kell készülnie. Panok József • Konferencia a városházán Nemzetiségi törvény - 1848 • Munkatársunktól „A nemzetiségi és polgári szabadságjogok kiteljesedé­se az 1848/49-es forradalom és szabadságharc utolsó idő­szakában" címmel tudomá­nyos konferenciát rendeznek július 28-29. között a város­háza dísztermében. 28-án 10 órakor dr. Mészáros Rezső köszöntőjével indul a ren­dezvény. Előadások: 10.30-11.45- Diószegi Ist­ván: A nemzetiségi politika indítékai Európában a XIX. században; Egyed Ákos: A magyarországi nemzetiségi kérdés a román történetírás­ban; Katona Tamás: Út a nemzetiségi törvényhez. 14.00-15.40 - Varga János: Utolsó kísérletek a magyar­román megegyezésre; Sok­csevits Dénes: Egy kései felismerés (horvát vélemé­nyek 1848-ról másfél évti­zed múltán); Pelyach István: Magyar-szerb viszony a szabadságharc utolsó idő­szakában; G. Tóth Ilona: Magyarok és nemzetiségek a Délvidéken. 16.00-17.40 ­Bona Gábor: Nemzetiségek a honvédseregben; Zakar Péter: A nemzetiségi kérdés egyházi interpretációi 1848/49-ben; Deák Ágnes: A „Gleichberechtigung" eszme szorításában. Kísérle­tek a nemzetiségpolitikai el­vek újrafogalmazására Ma­gyarországon, 1849-1861. A konferencia csütörtökön folytatódik. • Komédia a fürdöudvarban Négy meztelen férfi • Munkatársunktól Mától három estén át a vi­lághírű komédiaszerző, Marc Camoletti Négy meztelen férfi címú kétrészes vígjátékát lát­hatja a közönség a Tisza La­jos körúti Belvárosi Fürdő ud­varán. A Várkonyi Gábor ren­dezésében színre vitt darabot már évek óta nagy sikerrel játsszák a Vidám Színpadon. A szereplőgárda parádés: Ge­orgette szerepét Kállai Ilona, Bernardot Böröndi Tamás, Spartacust Zubornyák Zoltán, Janine-t Nyertes Zsuzsa, Bert­rand-t Straub Dezső, Jacqueli­ne-t Rátonyi Hajnal, Bettyt Mihály Mariann és Jeant Bo­ros Zoltán játssza. „Ha van lakásod és meg akarsz szaba­dulni az albérlőidtől - adj fel egy apróhirdetést. Ha zongo­ratanárnő vagy, és nincs tanít­ványod - adj fel egy apróhir­detést. Ha festőművész vagy és nincs modelled - adj fel egy apróhirdetést. Ha szolgá­ló vagy egy háznál, és féijhez akarsz menni - adj fel egy ap­róhirdetést. Ha két órán ke­resztül egyfolytában nevetni akarsz, nézd meg ezt a szín­darabot, mert hirdetésedre je­lentkeznek, méghozzá Marc Camoletti sajátos szabályai szerint." A fürdőudvari ren­dezvénysorozatban augusz­tusban is bemutatnak egy Ca­moletti-komédiát, a Hatan pi­zsamában című bohózatot, amelynek két főszereplője Mécs Károly és Szerencsi Éva lesz. programok Ma • A Dugonics téren 9 órától a Csongrád Megyei Kézmű­ves Kamara III. kézműves vására. 0 A fürdöudvarban 20.30 órakor a Budapester Klezmer Band koncertje, közreműkö­dik: Dunai Tamás. • Thealter-fesztivál: a Régi Hungária Szállóban 20 órá­tól: Andaxinház: Még távo­labb '99. 21 órától a Széche­nyi téren: Maskarás Céh: Vi­lágfa. 22 órától: Utolsó Vo­nal: ÉS, avagy egy forrada­lom hamis történte a színház tükrében, vagy fordítva című előadása a régi zsinagógá­ban. A JATE-klubban Dévé­nyi Ádám koncertje 24 órá­tól. Állandó rendezvények • A Móra Ferenc Múzeum­ban Móra Ferenc emlékkiál­lítás, „Szegedi Kincskere­sők" matinétörténeti kiállí­tás, Ohio és környéke képző­művészetének bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjtemé­nye, patikatörténeti, termé­szettudományos, régészeti, magyar szobrászati és népraj­zi kiállítás, Móra-emlékszoba és a múzeum törzsanyaga lát­ható. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotá­sai, Vasco Ascolini „Versail­les" című fotókiállítása. A Fekete-házban: A rendszer­váltás miniszterelnöke (An­tall Péter fotói Antall József­ről), Huszárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és mun­kássága című kiállítások. Varga Mátyás színháztörténe­ti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A szám alatt található. • A Juhász Gyula Művelő­dési Központban R. Papp Pi­roska festőművész kiállítása. • A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtá­rában: XXX. Szegedi Nyári Tárlat. • Egyházmegyei Kincstár és Múzeum (Dóm tér 5.) • A Somogyi-könyvtárban: „Bábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzotikus nyelvű régi könyveiből. • A Szög-Art Galériában Sigrid Siegele darmstadti szobrászművész kiállítása. • Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra kö­zött tart nyitva. • A szegedi csillagvizsgáló kedden és pénteken 19 órától látogatható. • A Szegedi Vadaspark 9­19 óráig látogatható. a DM irta „Az MNDSz ezenkívül külön bemutató bérleti páholyt fizetett elő külön­böző kisebb üzemek él­munkásai számára. Az él­munkáspáholyokat az MNDSz a színházi évad kezdetétől virággal és zöld ágakkal disziti, min­den páholyon megfelelő jelszavas táblákat helyez­nek el az élmunkások népszerűsítésére." 1948. július 21. M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom