Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-26 / 172. szám

JÚL^ HÉTFŐ, 1999. JÚL. 26. FESZTIVÁLNYÁR 7 dament hol" igyon kijö" ikerült ez1 ?san tudta.* t befolyásolimit moaá t vigasztal"szre leheti" baj, lega0 ézők, mii)'* i miénk! J.M.& '9Í „A magam] Attila, a B«j aságtudo"®? temi tanára r és a gaz®1 11 ad eló. I4' á/yjugos^j viselő, 1 parlam®"' e, Kötő Jót ási államti® szlovákiai1* icsos, vali y, az Un iözpont i dást. A tt odik nap} és vállaik' turális, eu"1 júsági sze»p a programnapos oldal Valami van... \7em divat mostanában oroszokra hivatkozni, mégis * előveszem Rajkint: válámi ván, de nem az igazi... Aztán még régebbre visznek vissza emlékeim, kollégiumi konyhák és menzakonyhák hősi korszakára. Amikor " diáklelemény germánok nevezte a sárgaborsót és lódidőnek a tüdőből főzött eledelt. Sokáig azt hittem, nem szeretem a főtt tésztát, mert molnárszármazék vagyok. Abból ehettem legtöbbet. Amikor már a Sajtóházban kosztoltam, és a tűzforró bableves után a jégszekrénybonfőtt túrós tésztát tálalták, előadtam a fólszolgáló"ak, hogy a malacnevelőben elcsapják azt a gondozót, 71 hidegen adja a moslékot. Hadd érezzem legalább disznónak magamat! Önérzetből benne is volt annyi, ""nt bennem, rávágta: maga lehet disznó, de én nem töszek kanász. Keserű tapasztalatomra kifigyelt volna? A sor azonan tovább vezet: nagy volt a szegedi paprika, széltébon-hosszóban emlegették, városunkat ez tette föl a térkePfe. Elborzasztó aprólékossággal bíbelődtek vele, e8észen addig, amíg a gépi betakarítás divatba nem J°tt. Zöldet és pirosat egyformán szedett a masina, és ^mástól szárították mindet. Egyszer aztán előállt va"mi hibbant külföldi, aki kinyitotta a zsákot, megnyátozta az ujját, belekóstolt - és kiköpte. Köszöni szépen, "cm kéri. Egycsapásra oda lett évtizedek hozadéka, fába védte törvény, a szegedi családok maisa „kisüsE/Príkát pártfogolják. Világhírű volt hajdanán a borunk is. Egészen addig, a"ilg a nagyüzemek tönkremenetele után föl nem szabadult egy csomó szakképzett borász• Elkezdett pántolni otthon, amíg rá nem jött, műtrágyával dúsított "korcefréből is lehet borízű löttyöt gyártani. Hajléktan szesztestvérek nem kértek származási bizonyítványt, ombaüzlet lett belőle. Belenyalt a méltóságos külföld s> es kiköpte. Soha nem hallotta Rajkint, mégis azt "iondta: valami van, de nem az igazi— tt tartunk most, még a tokaji is gyanús. Horváth Dezső Kezdődik a Thealter Ö

'Munkatársunktól / !^emző Tibor és Forgács • ter Örvény című oratóriu,,íí / ,al kezdődik meg ma 21 0 besf,dJ>r a régi zsinagógában a ? yaJÍ5 IX. Nemzetközi Találkokorát mev 'Ay . . fesztiválon vasamapig s, merész''"reg; • v fc -Ív a tárlat Zsinagogában, a kisszínközé sS San ' 3 RégÍ Hungária Szál" T T.c I tni a MTE-klubban, valaTlHí ?tszabadtéri helyszíneken ' - Aií ST®8* 30 alternatív előadást fgen^ Jata közönség. Kedden 20 omeg. P^or a Régi Hungáriában az daxínház (Még távolabb 99), 21 órakor a Széchenyi téren a Maskarás Céh (Világfa, misztériumjáték), 22 órakor a régi zsinagógában az Utolsó Vonat (ÉS, avagy egy forradalom hamis története a színház tükrében vagy fordítva) produkciója látható. Éjféltől a JATE Klubban Dévényi Ádám koncertje kezdődik. A Kisszínházban szerdán 18 órakor a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, csütörtökön 19 órakor az Újvidéki Színház vendégjátékát láthatja a közönség. ^rozek-darab a fürdőben Csödfilozófiai ripi ^ Ráadásnak minden , «ií i» ,Sler'nt vége, a színétapsrenbe állnak - a corok szert® W ném<| ,smerik ezf A jó színhászakokat, Ogy az ember nem sxí_ ^tartalmas Vnta |j Cladfvany! 2 hegyenét. 1 kifejező m melyek seg( A fürdőudvari előadások 1 ,s fogaim® .0raban a Striptease című „szavakbanJr0zek.darab következett a rség és a g 'át vég„ llett ez a kTVí,ínye, hisze" nelmi esen t •nelem nc0 léi ávilizációnk 62/424-789 „ > 'Pór Sándor előadásában. íze® uuh 1 - , j : János rendezése nem elm' ffí ' Pár éve a szegedi színház.s rendelt^ is látható yo,t Am most e8is újdonság-hatást keltett. /íf6"^!92 előadás közege volt. A lalkoztk, h® W estj újabb es6 mjatt e,_ •VrS- -1« 5dott a fürdőudvari szín,ka. fejlődé® ^ előkészítése, a nagyéryis a törten' «ina keresztül ég aztán jöu a nehézkes az utcán várakozott, s ^foglalás, már-már az éj/fötába „,. ba hajlott az este, hiszen Kinder-W «ve fé| ^ vo,( hirdetve a i/ágtörten^Jdés. A valószínűtlenségj, °szerűt-lenség légköre va°8yan már ekkor beette ma8al- Amikor aztán art udvar áthatolhatatlan miklós ététjélrvi" T7,ara;' 'Jeben egy térbe kerültünk SZÍ fcrűs A v • " Mriptease-szituáció na^f ^észekkeL a7álomVCENTRU tetűsé„ ' ISeg képzete előállt, r y°n hasonlít egy másik kétszereplős Mrozek-darabhoz, az Emigránsokhoz. Két úr igyekszik egy határozott úticél felé, mígnem hirtelen beesnek - valahová. Egy külvilágtól elzárt térbe. Ahol nincs jelentősége a megszokott szabályoknak és a külvilággal kötött egyezségek szerinti gondolkodási-viselkedési módok nem működnek. Mrozek sötétjében, ebben az időbelitérbeli meghatározatlanságban a megszokott útról eltérített, a bevált szabályoktól megfosztott emberek: csupaszok. A Striptease: valóságos és elvont vetkőzés. Ahogyan a két szereplő megválik a ruhadarabjaitól, úgy foszlanak le róluk az emberi lét illedelmes formái, a gondolkodás egyezményes eszméi. Nem szép látvány, amit így mutatnak: a lét csődjét. Félelmet, bizonytalanságot, szégyent. Lehet tapsolni? A Mrozek-figurák egyebek mellett azért színész-álomszerepek, mert ripacskodást kérnek és tűrnek. Hiszen ebben a megszokott vizsonylatoktól megfosztott közegben minden önmaga paródiája lesz. Eperjes és Gáspár ripiduója első osztályú. Lehet tapsolni! S. E. • A tervek már nem álmok Korzó a Tisza partján Innen a legszebb a kilátás a városra. (Fotó: Gyenes Kálmán) Úgy mondják, Szegednél szögeli a Tisza, és a Tisza-kanyarra mesteri módon, ives formában szerkesztették rá építői a várost. Azt is mondják, a Tisza a természetet lopja be a városba. Pontosabban fogalmazva ez úgy hangzik: csak lopná. Merthogy a tápéi érintetlenségéből érkező folyót egyszeriben vasbeton korlátok ölelik körül. Szeged és a Tisza külön életet él. Pedig hány nagyvárosban láthatunk ellenpéldát. Igaz, ezek Európának más tájain vannak. A város főépítésze, Nóvák István grandiózus terveket dédelget a Tisza-part átalakítására. Azt mondja, addig nem hagyja kimozdítani magát hivatalából, amíg ezek nagy része meg nem valósul. - Látom én is, hogy valamit tenni kell. Több éve dolgozom is rajta. Ezek a tervek pedig már nemcsak álom szintjén élnek, itt vannak a szobám falán, papírra vetve, a városvezetés támogatja, befektetőket keresünk hozzá. Amióta a klinikák előtt elindult a szobortelepítés és a parkosítás, szerinte ez a része Szegednek, ahol érdemes sétálni. A régi híd alatt (hogy Az Ifjúsági Háztól a környezetvédelmi főfelügyelőségig épül meg Szeged legelegánsabb korzója miért nincs neve már a régi és az új hídnak, mi lesz, ha megépül a legújabb?) viszont már a főépítész szemével sincs rend. - Épp ma délelőtt jártak nálam azok a befektetők, akik a szegedi halászlé hírét akarják öregbíteni az országban. Arról tárgyaltunk, hogy egy komolyabb rendezvény helye csakis itt lehetne. Kellene azonban hozzá igényes térburkolat, egy gyorsan össze és szétszerelhető pultrendszer. Rendbe kellene tenni és kibővíteni a Roosevelt téri halászcsárdához tartozó teraszt, ahol igényesen lehetne más rendezvényeket is tartaAz iroda falán színesben, kinagyítva nézhetem meg a hídfő, a múzeum előtti tér és a szökőkút átépítésének terveit. Ide tartozik még a várrekonstrukció, ami az új feltárásokkal lelassult ugyan, ám amikorra elkészül, annál értékesebb lesz. - Erre a részre már kész megvalósítási terveim vannak. A kertészek a napokban adták le javaslataikat, új burkolat épül, és azt szeretném, hogy szökőkútnál ne tankcsapdákból folyjon a víz. Az Erzsébet-szobor kihelyezése után a Stefánia felújítása megakadt, de nem feledkeztünk el róla. Folytatásként a Tisza-part lépcsőit újítjuk fel, és a sétányt leszűkítő kiszögelléseket szüntetjük meg. Ez ügyben az Ativizig szakembereivel már felvettem a kapcsolatot. A legszebb palota sor, ami a Stefániára néz, szintén felújításra vár, ám ahogyan haladunk az ifjúsági Ház felé, egyre csúfabb a kép. - A legizgalmasabb tervem ehhez a partszakaszhoz fűződik. Segíti a munkát, hogy a Tisza-töltés itt még nincs végleg kiépítve. A folyó medrébe, a töltés lábánál húznánk fel egy támfalat, és a sétány magasságát a jelenlegi támfal szintjére emelnénk. Erre építenénk fel a két vagy három emeletes épületsort. Kapna benne helyet kávéház, étterem, egy egész terasz-rendszer, és Tiszára néző fedett sétány. A lakásokba a városban élő művészek, zenészek, színészek, képzőművészek költöznének be. Az Ifjúsági Házhoz gyaloghíd ívelne át, az IH ezáltal képzőművészeti és kulturális központja lehetne az együttesnek. Tarr . István szobránál, a Tiszát ábrázoló női alak előtt kilátót építenénk fel. Már többször felmásztam a támfalra és körülnéztem: ennél szebb kilátás nem nyílik a városra sehonnan. J. Mexő Éva Laudate az újszeged! színpadon Ez a nyolcadik alkalom, hogy Szegeden találkoztak a keresztény ifjúsági zene képviselői. A Contini csoport Miskokról, Márk Attila, az „Erdélyi daltulajdonos" egy szál gitárjával, valamint a Signum együttes, és Sillye L.„ 1 11 ' • * I Jenő Dai uiuivai. A gitárzene beköltözött a templomokba, a hittanórákra, a lelkigyakorlatokra, a harminc évvel ezelőtti beatmisék részei lettek a keresztény kultúrának. A kétezer éves nagy egyházi intézmény pedig befogadta, mert ez a fajta megszólalás igazodik a mai hívő fiatalok világához, új hangszerelésben imádkoznak, új gondolatokat közvetítenek. Sillye Jenő, a zenei fesztivál egyik résztvevője éppen harminc évvel ezelőtt írta első dalait Része volt abban, hogy a kezdetben üldözött stílus mára mozgalommá vált: - Az egyháznak hatalmas zenei kincsestára van a gregoriáA Contini csoport Miskolcról. (Fotó: Karnok Csaba) nőktől Bachon keresztül, a múlt századi nagyszabású kórusművekig. Ezeket nem bántotta a Kádár-korszak sem, mert nem szóltak a fiatalokhoz, és nem szóltak Istenről sem. A mi kis dalaink azonban irritálóak voltak. Kisebb csoportokba szerveződtünk, pengettük a gitárunkat, és dalban imádkoztunk. Ezek már olyan élményt jelentettek, amelyek a szeretet világába vezette a minket hallgató gyerekeket. A közönség között volt hívő és nem hívő. Ahogy elmondták szórakozni, nem imádkozni jöttek el a fesztiválra, de egyáltalán nem tiltakoznak az ellen, ha mindez lelki élménnyé is válik számukra. J.M.É. Ma • A Dugonics téren 9 órától a Csongrád Megyei Kézműves Kamara ül. kézműves vására. • A Koch Sándor Csongrád Megyei TIT Kárász utcai termében 18 órától dr. Szatmáry Károly csillagász tart előadást. • A Thealter-fesztivál nyitóelőadása 21 órakor a régi zsinagógában: Szemző T.-Forgács P.: Örvény (oratórium). • A fürdőudvarban 20.30 órakor a Budapester Klezmer Band koncertje, közreműködik: Dunai Tamás. Állandó rendezvények • A Móra Ferenc Múzeumban Móra Ferenc emlékkiállítás, „Szegedi Kincskeresők" matinétörténeti kiállítás, Ohio és környéke képzőművészetének bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjteménye, patikatörténeti, természettudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móra-emlékszoba és a múzeum törzsanyaga látható. A Kass Galériában Kass János grafikusművész alkotásai, Vasco Ascolini „Versailles" című fotókiállítása. A Fekete-házban: A rendszerváltás miniszterelnöke (Antall Péter fotói Antall Józsefről), Huszárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és munkássága című kiállítások. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A szám alatt található. • A Juhász Gyula Művelődési Központban R. Papp Piroska festőművész kiállítása. . A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában: XXX. Szegedi Nyári Tárlat. A Egyházmegyei Kincstár és Múzeum (Dóm tér 5.) A A Somogyi-könyvtárban: „Bábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzotikus nyelvű régi könyveiből. A A Szög-Art Galériában Sigrid Siegele darmstadti szobrászművész kiállítása. A Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra között tart nyitva. A A szegedi csillagvizsgáló kedden és pénteken 19 órától látogatható. A A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható. « DM irta Egyébként a Lohengrin előadásán a dolgozók körében nagy visszatetszést keltett, hogy a lapunkban is közölt nytltszinpadi bedlszletezés elmaradt és igy a közönség nem fejezhette ki elismerését a műszakiaknak. Felvetődik a kérdés, ki akadályozta meg ennek a helyes ötletnek a kivitelezését. Ezzel ugyanis meghiúsitották azt a célt, hogy a közönség közvetlen közelről győződjön meg a műszakiak fontos munkájáról. Gábor, 1949. július 6.