Délmagyarország, 1999. július (89. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-22 / 169. szám

V JÚL. 22 CSÜTÖRTÖK, 1999. JÚL. 22. FESZTIVÁLNYÁR 7 ok' h , színház W lyenkor a ré fa és selyeI ból öltöttet ;étszer ál®" et Az eirré , de a fes|e! i tizenhat11 ihoz hív. átf­őz, hanem* itaihoz tart" nint a ko®11 í az Úr, L®1 a és „E®1"1 bízzál!" j mutat rá $ let-festmé® ;ggel meg1" rajzolta®' in. Ilye" I" is lett, P0" t-opera. :gy virág®3 nem ideg®: munkái V át maga / )ban áll- ® Gyula vré Dózsa-fej or trónja/ edvence & i. ís kéthete® saját múzel íindig köré ;rdésre, b°f alkotta sz" Szőtt, anní sítette a®1 eden mát ib mint N ervezett,ví igatni a ki1 sakor. Je'' iz Ország /vtárban ri resztury z egykori zongotji d szunny' I nlakásban® kerámia', J Írom etne ha cserél ekerülnek kbe pedig ; kerül fe' kor még l] irámiát W keztet: Jenei*V napos oldal Talpmasszázst ajándékba ö cugrottam a sarki boltba, könyvet vennék. Van is a pol­con, egy darab, de a harmadik kötetből, nekem pedig a "egyedik kellene. Sajnálkozik a boltos: azonnal előjegyzik. Kedden mennek Pestre, szerdán már jöhetek érte. Inkább telefonáltam. Tegnap úgy megeredtek az egek csatornái, elérte a felhőszakadás boltosunkat. Sok raktárba be kell néznie, mire hozzájut valamihez Felhőszakadások "kjén benézni se lehet Ha már kézben a telefon, sorban hívogatnám a többi holtot. Majdnem mindnek megváltozott a neve. Aki cégtáb­lát cseréltetett, arra nem gondolt, hogy lesz fejben gyönge e"iber is? Szívből jövő sajnálkozással mondták mindenhol, hogy ebből éppen nincsen egy darab se. Elbájolt a kedves "g> megkérdeztem, tudná-e mondani a másik bolt új ne­vét. ~Az "tár megszűnt! - Könyvesbolt most is, csak a neve más. - Sajnos, nem tudom. Megeshet, hogy valaki nem tudja, a másik sarkon ki "cm árulja ugyanazokat a könyveket? Kaptam magam, ne­kündultam. Boltba be, boltból Iá, eredmény semmi Kjra beszaladtam a sarkiba, ahol az előjegyzést fölvették. - Mert maga mindig a vájt jülűeknek szólókat keresi Vegyen tenyérjóslást - Ajándékba ? Talpmasszázzsal? -Azzal! És akupunktúráról szólóból is veretesen nagy a választék. A/fát le is írtam itthon, hogy a fejlődés útjai kiszámítha­" fátlanok, amikor megcsörrent a telefon. Menjek, Megvan a könyv. Pesten járt megint az autó, elhozta. faw még tisztesség a földön! Anna-napi fürdöfesztivál * Munkatársunktól Három helyszínen rende­meg július 24-25-én a :agyományos Anna napi üfdőfesztivált. A kétnapos Ptogramsorozatot szombaton órakor az Anna kútnál dr. artha László polgármester [toja meg, közreműködik: a Szimfonikus Zenekar. A Ligetfürdőben délelőtt 10 fától a Csigafiúk gyer­mekműsorával, karatebemu­mtóval, férfi lábszépségver­)ennyel váiják a közönséget. •30-kor Borrendi lovaggá ?yatás és strand szépe vá­táztás, 16 órakor pedig élő táédzser parti kezdődik. 18 tókor a Bestiák együttes ad táncertet, 19 órától Éles Ist­!®n humorista lép fel. 20.30 °fak0r medencebál kezdődik a dollár Boys együttessel. A 8yógyfürdőben 16 óráig in­SYenes bébistrandra, Szik­sósfürdőn pedig 7 órától horgászversenyre és sport­rendezvényekre várják az ér­deklődőket. Vasárnap a Li­getfürdőben ismét gyer­mekműsorral indul a nap, majd 2-6 éves gyermekek szépségversenyét rendezik meg. 12 órától bemutatkozik a Pusztamérgesi Ugróköteles Csoport, a Sándorfalvi Cite­razenekar, a Best Off tánc­csoport, 15 órától a Molnár Dixieland Band ad koncer­tet. Sziksósfürdőn délelőtt játékos „családi pancsi"-ra várják a családokat, 14 órá­tól pedig a PRT-vel buliz­hatnak a fürdőzők. A feszti­vál ideje alatt a fürdőudvar­ban szombaton és vasárnap 21.30 órától Mrozek: Stripe­ase című abszurd játékát mutatják be Epeijes Károly, Gáspár Sándor és Szabó György főszereplésével. lé ilettem. »St gyüttes ré e. Most®1 i hat éne/ irab szól®3 íegfeleló1 inekel. M' ina: Caré i című 1 ínsz zsob1 rallis: Je' II., Schiii1 aue ich; P n és Byí művek sí Ébresztő nyekkor Az örök emlékű Bilicsi Tivadar bárhová ment, magával v'tte feleségét és öt lányát. így volt ez 1961-ben is, amikor hegeden a János vitézben játszott. Az asszonyka roppant kardos menyecske volt, igen rövid Pórázon tartotta a férjét. Időnként ennek ellenére Bilicsi csi­"ált magának egy-egy görbe estét. Nála ez azt jelentette, hogy elszökött az asszonykától és egy fekete mellett magá­nosan elüldögélt egy-két órát. Ezeket a kiruccanásokat az­tán mosolyszünet követte, felesége napokig nem szólt hozzá. Áz eset, amit Sándor János elmesélt, ugyancsak egy ilyen ki­kapós este után történt. Bilicsi nagyon pontos ember volt, ő érkezett mindig le­gelőször a próbára. Egyik délelőtt, 10 órakor kezdődött a Pníba, és Bili bácsi nem volt sehol. Elmúlt fél tizenegy, ti­zenegy, de Bili bácsi nem került elő. Már mindenki aggó­dott, többen kezdtek rosszra gondolni, mert vele ilyesmi még "em fordult elő. Végül tizenkettőkor feldúltan berontott: - Mi történt, Bili bácsi? - kérdezték többen. Mire Bilicsi: - Hagyjátok, gyerekek, az egésznek az asszony az oka. Tudjátok, most nem vagyunk beszélő viszonyban. Este haza­r"entem a próbáról, ő már aludt. Kiírtam egy cetlire, légy sZíves nyolckor ébressz fel! Tízkor felébredek, nézem, mi tör­'ént, hót találok magam mellett egy papírt: Már nyolc óra ton, ébredj! i. Ni. É. • Tóth János, a profi és a hobbista „Szinte el sem megyek Szegedről!" Akkor érzem maga­mat jól, ha a rendezése­im és az énekes-színészi szerepeim - a mennyisé­get tekintve - nagyjából egyensúlyban vannak. Ebben a kétféle tevé­kenységben szeretnék professzionális munkát végezni - mondja Tóth János, akinek az idei szegedi nyár igazán „egyensúlyos". Hiszen A cigánybáró dómszínpad­ra állítása után a Hoff­mann meséiben négyes baritonszerepet énekel. • A cigánybáró a buda­pesti előadás „átültetése" a szabadtérire; mit jelent ez? - A műfaj, a nagyoperett hagyományai eleve megkí­vánják a látványos jelleget, a szabadtéri színpad, mint já­tékhely ezt az igényt csak fölerősíti. Igyekeztünk hatá­sos tömegjeleneteket kom­ponálni a 60 fős énekkar és a statisztéria kellő mozgatásá­val. Hogy példát is mondjak: Strauss hatásos indulót kom­ponált a harmadik felvonás nagy bevonulási jelenetéhez, mintegy lehetőséget adva, hogy a győztes hadsereg pompázatosan, méltón jelen­hessen meg. A dómszínpad­ra illúziókeltő huszárbevo­nulást terveztünk, szekerek­kel, lovakkal. 0 Amilyen megszokott, hogy prózai színészek egyszersmind rendeznek is, olyan kevés az opera­énekes-rendező. Szerepet játszott a rendezővé válá­sában, hogy az opera­színpadon színészi telje­sítményeket produkált? - Alighanem. Akkor leg­alábbis, amikor először ren­dezésre kértek föl - ennek már ttz éve - és megkérdez­tem, miért pont én, csak annyit mondtak: benne van a levegőben. Eleinte annak örültem, hogy egyáltalán rx * „Hagyjuk szabadon a középső járást, azon jönnek a lovak!" (Fotó: Gyenes Kálmán) vannak színpadi játékötlete­im, aztán annak, hogy a ren­dezők elfogadták ezeket, mi több, őket is inspirálta, amit egy-egy szerep megformálá­sához magamnak kitaláltam. Kezdettől tudtam, hogy az opera komplex műfaj. A korszerű operajátszás a zenei igényesség - és még sok egyéb feltétel - mellett" minőségi színpadi játékkul­túrát kíván az énekestől. En­nek igyekszem megfelelni, amikor a szerepeimben az éneklés végső határáig elme­részkedem - a játék kedvé­ért. 0 Vagyis akár akrobati­kus mutatványok közben, mondjuk kötélen mászva, rúdon csúszva énekel. De rendezőként ugye nem kéri ezt túl sűrűn mások­tól? - Mindenesetre sokat se­gít az énekes-színészi gya­korlat a rendezésben. Azt például biztosan tudom, hogy a rendező legfontosabb dolga a jó munkaközeg meg­teremtése. Csakis egymás munkáját tisztelve, jó hangu­latban lehet valami jót csi­nálni. Megtanultam, hogy a mi nagy, közös játékaink olyanformán működőképe­sek, mint a fogaskerekek: mindenki egyformán fontos és mindenkinek profi módon kell elvégezni a maga dol­gát. • Tud választani? Ren­dező vagy énekes? Vagy színész inkább? Hang­szeres zenész? Szobrász? Végtére zenekari he­gedűs is volt és majdnem képzőművészeti főiskolás lett. - Nagy különbség van a hobbiból űzött és a pro­fesszionális szinten művelt tevékenységek között. A hangszeres zenélés, a zene­szerzés, a rajzolás, a festés, a szobrászkodás - számomra hobbi. Hasznosak, amennyi­ben kiegészítik, erősítik az én kétféle professzionális te­vékenységemet, a rendezést és az énekművészetet. Meg­csinálom a sminkeket a sze­repeimhez, rajzolok mozdu­latterveket a játékhoz, néha szobrászkodom, de ez is mindig az aktuális zenei fel­adathoz kapcsolódik. Kitalá­lom, fölskiccelem a tereket a rendezéseimhez. Természe­tesen rengeteg vázlat, rajz, miegyéb gyűlik így össze. Volt már koncertem a saját kiállításomon, vagyis éne­keltem a pódiumon, mögöt­tem pedig ott sorakoztak a rajzaim, szobraim... A társművészetek segítenek nekem abban, hogy pro­fesszionális teljesítményt nyújthassak az éneklésben és a rendezésben. E kettő kö­zött nem tudok sorrendet ál­lítani. Úgy kellemes, ha ará­nyosan szerepelnek az éle­temben. 0 Akkor ez a mostani egy kellemes nyár az ön számára: A cigánybáró­rendezés után jön Daper­tutto és Miracle szerepe a Hoffmann meséiben. És azután? - Szinte el sem megyek Szegedről! A Hunyadit ren­dezem a színházban, novem­berben lesz a premier. Sulyok Erzsébet • Szaffi szerepében: Pitti Katalin Bárónéból cigánylány Bár Pitti Katalin, az Operaház népszerű szopránsztárja néhány évvel ezelőtt von Boese­lager báró felesége lett, és egy németországi kastélyban él, az ének­lést sem hagyta abba. Jótékonysági koncertjei után most Szaffi szere­pét alakítja A cigánybá­ró Dóm téri előadásain. • A drámai opera­hősnők, például Desde­mona, Cso-cso-szán és Violetta mellett gyakran énekel operettszerepeket is. Szívesen vállalkozik rá? - Már pályakezdő korom­ban beavattak az opera mel­lett az operett világába is, az első nagy szerepem Lehár Víg özvegyének címszerepe volt a margitszigeti szabad­térin. Akadémistaként soha­sem gondoltam rá, hogy va­laha is operetteket fogok énekelni. Nem is vágytam rá soha. Aztán elszégyelltem magam, mert rájöttem, hogy ezt is lehet színvonalasan énekelni, és rengeteget lehet belőle tanulni. Sokat kö­szönhetek ennek a műfaj­nak, mert segített elindul­nom azon az úton, hogy énekesként ne csupán a sze­repek felszínén maradjak, hanem megpróbáljam őket olyan emberi színekkel gaz­dagítani, amelyek mind­annyiuk életében megtalál­hatók. 0 Néhány évvel ezelőtt a Cigányszerelem főszere­pében láthatta a szegedi szabadtéri közönsége. Van hasonlóság az akko­ri és a mostani szerepe között? - Mindkét zeneszerző, Lehár és Strauss is hegedűs volt, ezért hegedűben gon­dolkodtak, úgy írták meg az énekszólamokat is, emiatt kicsit nehezen énekelhetőek. Érdekes, hogy a cigányság, a másság problematikája is hasonlóképp jelenik meg a két darabban. Szaffi szere­pét először Bécsben, majd a Mörbisch-i szabadtéri szín­padon énekeltem. Annak az operaházi felújításnak is közreműködője voltam, amely most a Dóm téri sza­badtéri színpadára került. # Civilben miben hason­lít Szaffira? - Talán abban, hogy mennyire szereti az anyját, a hazáját, és milyen vakon hisz a szerelmében. • Azzal, hogy báróné lett, mennyiben változott meg az élete? Pitti Katalin: „A pályá­tól megkapható karrier, hírnév és csillogás számomra ma már érdektelen dolgok." (Fo­tó: Schmidt Andrea) - Nagyon! Egy másik nyelven kell életszerűen kommunikálnom. Ez más feladat, mint egy szerepet idegen nyelven énekelni. Az is furcsa volt, hogy egészen más mentalitású életbe csöp­pentem. Mindig nagyon tisz­teltem a múlttal rendelkező embereket, épületeket. Aki a múltat nem tiszteli, az nem tud a jelenben sem élni, és jövőt sem tud tervezni. Az­zal, hogy egy olyan közegbe kerültem, ahol művészként alig ismertek, meglehetősen nehéz szituációba kerültem, ezért elsősorban, mint em­bert kellett magam elfogad­tatnom. Örömmel mondha­tom, már ott is vannak bará­taim. Igyekszem megtanulni az ottani élet törvényeit, amelyek kicsit mások. Be­vallom, ez néha nehezemre esik. Nagyon hálás vagyok azonban az uramnak, aki ti­zenöt évvel idősebb nálam, és akitől rengeteget tanulok. Csodálom a toleranciáját, a flexibilitását, azt, hogy megőrizte képességét az új dolgok megtanulására, és képes revideálni korábbi ál­láspontját. Magyarországon hatvan fölött erre nagyon so­kan nem képesek. Megválto­zott az életem azért is, mert Észak-Rajna-Vesztfáliában, a Ruhr mentén egy hétezer hektáros erdőség kellős kö­zepén élünk, mindennapos kontaktusban a természettel. Abban a csodálatos környe­zetben igyekszem többet törődni a lelki fejlődésem­mel. A pályától megkapható karrier, hírnév és csillogás számomra ma már értéktelen dolgok. Hiszen az életben az a legfontosabb, hogy szüle­tésünktől a halálunkig em­berként milyen utat járunk be. Lehetünk bármilyen nagy sztárok, senkik és sem­mik maradunk, ha ebben el­bukunk. Hollősi Zsolt programok MA 0 A Koch Sándor Csongrád Megyei TIT Kárász utcai ter­mében 18 órától Kiss László csillagász tart előadást „Csil­lagunk, a Nap. Honnan szár­mazik energiája, a naptevé­kenységnek milyen hatásai vannak a Földre?" címmel. • Szegedi Szabadtéri Játé­kok: 20.30 órakor a Dóm té­ren Johann Strauss: A cigány­báró című operett bemutatója. • A fürdőudvarban 20.30 órakor Emőd-Török-Eise­mann: A harapós férj című vígjáték. Állandó rendezvények 0 A Móra Ferenc Múzeum­ban Móra Ferenc emlékkiállí­tás, „Szegedi Kincskeresők" matinétörténeti kiállítás, Ohio és környéke képzőművészeté­nek bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjteménye, patikatörté­neti, természettudományos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállítás, Móra­emlékszoba és a múzeum tör­zsanyaga látható. A Kass Ga­lériában Kass János grafi­kusművész alkotásai, Vasco Ascolini „Versailles" című fotókiállítása, Orosz István és Keresztes Dóra grafikus­művészek tárlata. A Fekete­házban: A rendszerváltás mi­niszterelnöke (Antall Péter fotói Antall Józsefről), Hu­szárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és mun­kássága című kiállítások. Varga Mátyás színháztörténe­ti kiállítása a Bécsi körűt 1 l/A szám alatt található. • A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtá­rában: XXX. Szegedi Nyári Tárlat. • Egyházmegyei Kincstár és Múzeum (Dóm tér 5.) • A Somogyi Könyvtárban: „Bábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzotikus nyelvű régi könyveiből. • A Szög-Art Galériában Sigrid Siegele darmstadti szobrászművész kiállítása. • Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra kö­zött tart nyitva. • A szegedi csillagvizsgáló kedden és pénteken 19 órától látogatható. • A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható. a DM irta „A szabadtéri játékok nemcsak nagy művészi si­kert, de óriási idegenfor­galmat is hoztak Szeged­nek. A keddi előadást gróf Zichy kalocsai érsek és Rott Nándor vezetésével végig­nézték a római kollégium papi méltóságai - a sok előkelőséget szinte számba sem leheteti vermi az óriási forgatagban. Megjelent az előadáson többek között gróf Wenckheim, gróf Al­mássy, gróf Eszterházy Mó­ric, báró Csobán Péter, bá­ró Waldblott Kelemen fel­sőházi tag és még számo­san a közélet és művészi vi­lág előkelőségei közül." A DM munkatársától, 1933. augusztus 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom